Miskolczi Napló, 1919. szeptember (19. évfolyam, 146-147. szám)

2 1 leu beváltási árfolyama. A román királyi pénzügyminiszter a román királyi csapatok általmegszállott területeken a román „Leu“ árfolyamát illetőleg a keet- csezőket rendeli el. 1. A román leu árfolyama és elfogadási értéke, úgy az összes pénzügyi hivataloknál, mint az állami «és magán bankintézeteknél 2 kor. Só fillérben állapíttatott meg, így tehát egy korona értéke 0 40 Báni. 2. Felváltási célokra a román váltópénz ellenében csak az Osztrák Magyar Bank által kibocsátott bankjegyet és pedig 10.000, 1000, 100,20, 20 és 10 koronás typusok használhatók fel. 3. Semmi esetre sem lehet felváltási célokra felhasználni az egyoldalon nyomott bankjegyeket, amelyeket a Károlyi féle kormány adott ki és pedig a 200 koronás typusokból 1—2000 ig és a 25 koronásokból 1—3000 ig. A Kun Béla kormánya által kirocsitott magasszériás pénzek nem válthatók fel román pénznemekben. Tehát a 200 koronásoknál magasabb ,miint 2000, a 25 koronásoknál pedig nagyobb mint 3000. 4. Megtiltom a román pénznemek felváltását a Magyar Postatakarékpénztár által kibocsátott értékekre, valamint az egyes városok által szükségpénzképpen kiadott pénznevekre. Valamint megtiltom az Osztrák Magyar Bank által kibocsátott imitált bankjegyek felváltását, még pedg amelyek két oldalon vannak ugyan nyomva, de a „Nik kiadás“ sal vannak jegyezve. Mindazok, akik e rendeletnek snem vetik alá magukat és másnemű váltópénzt akarna adni, 6 szónapi fogházra és 2000—5000 koronáig terjedő pénzbüntetésre átéltetnek. E rendelet kibocsátása napján lép életbe, kifüggesztendő a románkirályi csapatok által megszállott terület minden városában. 1919. augusztus 30. Az erdélyi csapatok főparancsnoka : Mardarescu, tábornok. És most, hogy újra itt... És most, hogy újra itt tak-kozunk a papír előtt, a régi jó ismeretség szimpatikus melegségénél...érezzük, hogy annyi-annyi monanivalónk lesz . . . Úgy érezzük,mintha hosszú nagy utakat, ismeretlen tájakat kalandoztunk volna be és az öszetalálkozás közvetlen «őszinteségénél ezernyi tapasztassunk és hangulatahk szelid őszi füzének lángját szlanák fel teljesen . . . És mégis, a toll akadozik a paspiron, a szó a hangban ... és az •együttérzés öröme rábocsátja szelid fátyolát a múlt fájdalmára. A feledésnek nagyon is emberi lényege a régi nóta kedves hangjainál zsugorodik össze, hogy a múltat megtörténtté ne tehesse. Újra együtt itt.. . csak a jelen hangulata tesz bizakodóvá és a jobb jövőnek végtelen illúziója világít be örök fényességével. Feledve a múltat, felhúzzuk az új köntöst, de bizony csak a régi mosolygó arcok barátságos tekintetéből olvassuk, hogy újra itt vagyunk .. . élünk ... és hogy jól s van ez így ... Felnyitjuk a szalon ajtaját, leporoljuk a tágas karosszékeket, új tüzót rakunk a kandallóba . . . ! felgyújtjuk a ragyogó csillárokat... oda ülünk a tűz elé kényelmesen, kellemesen ... és mesélünk . . . Hát, hogy is volt ... hát hol is hagytuk el . . . Igen, ott amikor a kzcsgó május ifjú erejében a lágy zefires bizsergése tanított új dalra, új vágyakra, reményekre . . . Azóta bizony az ifjúból óriás lett és a vágyak szárnyán repült a végtelenség utjai felé. Azaz csak repülni akart, mert szárnyai beleütköztek a mázsányi akadályokba és úgy töredeztek össze, mint a gyenge üveg poharak . . . Máskor ez fájt, kétségbe ejtett és a hulló levelek őszi melankóliájában sírták el keservünket . . . naivan . . . őszinén. Ám, ma a tapasztalás erejéből merített ifjú új acélszárnyakat kovácsolt, hogy nagy optimizmusának hömpölygő falankszait oda küldhesse jobb jövőjének világokat átlátó bástyáihoz . . . ... így volt ez mindig ... és így is lesz. Az új generációk folytató erejében benne van a győzedelmes jövő csalhatatlan záloga . . . ...Köröskörül a falon pedig el-rajzolódnak a csendesen vibráló árnyak... hangulattá tesznek mindent. ...Jól esik a hallgatás... a régi meghittségnek talán egyedüli kedves testvére a lelkek öntudatlan öszefonódásában... Jól esik a hallgatás, az együttérzésnek ez oly régen vágyott nagy őszintesége... hogy szentté tegye. . .A gondolatok, az érzések pedig kalandoznak a megszokáshoz híven messze.. messie... ki tudja, hová.., nem kutatjuk... nem kérdjük.. jól esik. A mester leül a zongorához, játszik... A mesteri kéz végig fut a billentyűkön... megejti a csodát... valóvá teszi a jelent. A hangok szuggesztív erejében eloszlik az ábrándkép... tárgyat, alakot kap a vágy.. újra öntudatra ébred., megcáfolva saját tárgytalanságát. A varázslatos játék, az ismert dallamok timogató emlékezéséből észrevétlenül folyik át az új motívumok ismeretlen világa felé... hogy elmélkedtessen Olyan ez a zene, mint maga az élet . . . Szeretem a régit és mégis az újra vágyom . . . örök problémája . . . . . Kialakítom a jövő képét. . . saját kis világom központjává oda- MISKOLCZI NAPLÓ Vasárnap, szeptember 28 ES9 kommun házasságkötés története Kenderes kormánybiztos viselt dolgaikét. Fegyveres katonák kényszerítették az anyakönyvvezetőt az esketésre . A házasságot, amelyről szó lesz, boldogult proletárdiktatúra idejében kötötték meg. A történet első felvonása ez év július havának 19. napján játszódott le. E szombati napon, a délelőtti órákban a borsodmegyei intéző bizottság egyik alkalmazottja a következő írással kereste fel Bodrogi István városi tanácsnokot, miskolczi anyakönyv vezetőt : 9126-919. FELMENTÉS. Izidor Mária keőcsabai lakosnak felmentést adok az 1894. évi XXXI. tc. 24. paragrafusában előirt várakozási idő alól , valamint felmentem a fenti törvénycikk 113. paragrafusában előirt okirat felmutatása alól. Miskolcz 1919. július 18. Borsodvármegye forradalmi munkás-, katona- és földművestanácsa, (aláírás) intézőbizottsági tag. Ugyanekkor felmutattak Bodrogi anyakönyvvezetőnek egy válóperi ítéletet, amely június 18 án kelt és szigorú szavakkal hívták fel az anyakönyvvezetőt, hogy Izidor Máriának uj vőlegényével, Krisztián Vilmossal még aznap megkötendő házasságánál működjék közre. Bodrogi kijelentette, hogy ezt semmi körülmények között nem hajlandó megtenni, mert az 1894. évi XXXI. tc. 24. paragrafusa szerint „tilos a nőnek uj házasságot kötni házasságának megszűnésétől, vagy érvénytelenné nyilvánítástól számított tíz hónap eltelte előtt, és ez alól senki más nem adhat felmentést, csak az igazságügy miniszter, vagy az akkori fogalmak szerint az igazságügyi népbiztos. Az aláírást eszközlő intézőbizottsági tag jogtudására jellemző, hogy a hivatkozott 113. paragrafusban szó sincs semmiféle „előírt okiratbról, miután ez a paragrafus kizárólag az idegenben megkötött házasságokra nézve tartalmaz rendelkezéseket. A fentihez hasonló érvénytelen felmentést a Bodroginak akkor tett kijelentése szerint — bárki is kiállíthat anélkül, hogy az alapot adna bármiféle házasság gyors megkötésére. A megyei intéző bizottság alkalmazottja távozott. Délben azonban egy miskolczi ügyvéd kíséretében ismét visszatért és az alábbi, gépírásos utasítást adta át az anya könyvvezetőjek . Utasítom a miskolczi anyakönyvvezetőt, hogy Krisztián Vilmosnak ír de: Máriával a házasságát haladéktalanul kösse meg. Annál inkább is megteendő, mel az ítélet indokolásából kitűnőleg a házas udandó egyik fél, Izidor Mária első férjétől, Bucz Lengyel Józseftől már 29 év óta különváltan el, így a házasság megkötése elé akadály nem gördíthető. Miskolcz, 1919 junius 19. Kenderes Pál, kormányzótanácsi biztos. (Pecsét.) Nem tudjuk és nem kutatjuk, hogy Kenderesnek milyen érdeke fűződött a házasságkötés gyors elintézéséhez. Tudjuk azonban azt, hogy Bodrogi, a törvénynek a proletárdiktatúra által átvett jogszabályaira hivatkozva, ismét megtagadta a töreműködést. Erre a következő párbeszéd folyt le az anyakönyvvezető és az intéző bizottság hivatalnoka — mondhatnánk: Kenderes fullajtárja — között. — Szóval ön nem hajlandó segédkezni e házasság megkötésénél? — Nem. — Tudja ön, hogy a kormányzótanácsi megbízott utasítása megfelebbezhetetlen ? — Ezt a kijelentést van okom kétségbe vonni. — Tehát vegye tudomásul, hogy a kományzótanácsi biztos elvtárs megfeelő retorzióval fog élni! És ezzel ismét csak távozott az Írnok. Bodrogi elkészült a legroszszabbra, számolt azzal, hogy Kenderes beállja fenyegetését. Hamarjában rs szövegezett egy táv iratot az igazságügyi népbiztossághoz, amelyben jelentést tett az esetről és átadta egyik alantasának, hogy továbbítsa, ha valami történne vele. Délután fél kettőkor három fegyveres vörös katona kereste Bodrogit. Átkísérték Kendereshez, aki hosszas megvárakoztatás után maga elé bocsájtotta az anyakönyvvezetőt. — Ön ellenszegül parancsomnak? — kérdezte Bodrogitól. — Ellenszegülök, mert az Ön utasítása mind törvényes jogalapot nélkülöz, — hangzott a felelet. Kenderes erre a legdurvább hangon támadt rá az anyakönyvvezetőre, megfenyegette, ,,megpofozást, forradalmi törvényszék elé álulást" helyezett számára kilátásba. Ezeknek a fenyegetéseknek és annak hatása alatt, hogy a három állig felfegyverzett vörösőr állandóan ott állott az anyakönyvvezető háta mögött és csak Kis deres intését lesték, hogy az anyakönyvvezetőt a fogházba kísérjék, Bodrogi kénytelen vot kijelenen :' —* A fegyveres erőszaknak kényszerűségből engedek és a házasságot megkötöm. Az igazságügyi népbiztosságnak azonban jelentést teszek az esetről. — Azt megteheti — hagyja rá Kenderes, mint aki nagyon biztos a dolgában. A házasságkötés megtörtént. — Krisztián Vilmos és az előző nap első fékjétől elvált Szidor Mária — Kenderes eljárása folytán — házasteszem magamat, de nem gőgösei, Cézárként, hanem megértően . . . emberien . . . Megértésem pedig a mester játékának visszhangja, mert az új motívumok szimbolikus képe viszont mindmegannyi tehetséges életlehetőség visszfényét tükrözi vissza .. . Rajtunk múlik, hogy melyiket válasszuk . . . Elhaltak a hangok . . . szélesen kiéltük az őszi est hangulatait. .. visszatérünk . . . . . . Kint távolról az éji vonat hosszú füttye sieteti az életbe rohanásonkat . . . Minden rövd, sietni, beszállni. .. száguldani . .. száguldani . . . nincs megállás . .. És most, hogy újra itt . . . elbucsúzunk... mosolygó arccal ugyan, de mégis szent komolysággal adjuk tovább a mottót . . . csak egy vonatba, egy cél felé ... de a legjobba . . . És most, hogy újra itt voltunk . . . együtt a régi, kedves szimpátájában, újra érezzük egymásrautalásunk soha jobban meg nem értett szükségét . . Őszinte kézszorításban mondjuk ... szép lesz, jó lesz . . . szeretni fog . . . ahogy mi akarjuk . . . ahogy mi szeretjük . . . Rákos Arnold( becsét)