Miskolczi Napló, 1920. február (20. évfolyam, 26-50. szám)

1920-02-01 / 26. szám

2 Kossuth Lajos a bolsevizmusról. A magyar csak lakos lesz honában, de nem nemzet !... " — Részletek egy Jósika Miklóshoz irt levélből. (Franchet D'Esperay : „Miért nem tartottak Önök Kosuthtal?...") Akkor november volt, fehér bordáju hajó paskolta a vizet, lefelé haladván a Dunán, fehér lobogót lengetett a yacht hátulján a friss szél és milliónyi magyarok forró, sóvárgó tekintete várakozóan szegődött egy belgrádi villa szalonja felé, ahol Magyarország élet-halál sorsáról történt döntés. És a döntés nem lett sem élet, sem halál, hanem valami bénító, zsibbasztó veszteglés a kettő között, valami várakozó megállás az élet után és a halál előtt, ahonnan az út egy márciusi éjszakán valami kegyetlen, kínos, négy hónapos lethargiába vezetett. — Miért nem tartottak önök Kossuthtal? — hangzott fel a szikár arcú francia tábornok kérdése s most egy év és néhány hónap múltán eszmélünk rá, hogy akkor egy égi jel, egy túlvilági szignum rejtőzött meg Franchet D’Esperay tábornok kemény, katonás kérdése mögött. Fájdalommal, döbbenettel idézzük ősapáink szellemét. Tényleg : — Miért nem tartottunk annakidején Kossuthtal ?... Kossuthtal, a magyar géniusz fellobbanó prófétájával, aki évtizedekkel, majdnem egy évszázaddal előre látta a magyarság sorsát, a múltban tapogatódzó öntudattal valahogy rájött arra, hogy Magyarország egyszer, egy ideig nem lesz magyar, nem lesz ország, rettentő katasztrófa fog reásújtani, amelynek ütése alatt élettelenül fog elterülni, mint egy nemzetközinek hazudott őrület balga, vak, kitevő része. Kossuth Lajos annak idején látta a jövőt, látta az elkövetkezendő százharminchárom napot és ez nem száraz föltevés, nem kétértelmű, könnyen félremagyarázható nyilatkozatra való hivatkozás, hanem Kossuth saját szavai, saját írása beszélnek erről. Kossuthnak Londonból, 1859 december 20-án Jósika Miklóshoz írt levele tartalmazza a következőket : ».. .Te nem tartozol azok közé, akik az osztrák ház történelmének tanulságát elfelejtik s ezzel hazánkat egy újabb megcsalattatásba s vele végromlásba sodorni elég gondatlanok, akik elfelejtik 1849-et s e nemzet ünnepélyes akaratnyilvánításával szentesített függetlenségi nyilatkozatot megtagadni akarnád... E térnek elhagyása végtelenül veszélyes is volna. E tért elhagyva a magyarnak nincs többé alapja, melyen állást vegyen : levegőbe fog állani, szelek játéka lesz, kapkodva, mint a vízbefutó, minden lengő szalmaszálhoz. S hová fogják e szelek hajtani?... Előttem a dolog igen világos. Ha a magyar magát engedményekkel még egyszer meghagyja kérlelni — úgy értem, hogy lekenyerezni, hogy botor kutyahűséggel a tőle való megszabadulás helyett ismét ő mentse meg sanyargatóját, — ha, — mondom, — az osztrák háztól mégegyszer meghagyja kérlelni, ismét meg fog csalatni, e MISKOLCZI NAPLÓ Vasárnap február 1 TTTT'~nwmT~rmTiiim m m «■ wm wnm« csalás folytán ismét lesz forradalom Magyarországon, de az többé nem lesz magyar, mert a magát megkérlelni hagyott magyar resignálván, szláv irányban fogja azt vezetni, hazánk Lengyelország sorsára jut s a magyar csak lakos lesz honában, de nem nemzet. Ez borzasztó jóslat, de jóslat. Én alig merek már arról gondolkozni , mi lesz a jövendő, oly irtózatos pontossággal teljesedik, amit mondok. Aki irataimat olvasta azon idő óta, midőn 1843-ban megírtam, hogy Széchenyi meg fog őrülni, tavaly megtartott beszédemig, melyekre a tények oly gyorsan elkövetkeztek , meg fogja érteni, miért borzadok a jövőtől. Nem kell olvasni a csillagokban, csak a történelem ismerete kell és egy kis józan logika... Igen, ez lesz a jövendő, ha magyar lemond a függetlenségi alapról...“ * És a későbbi turini remete bizonyára fátékonyan húzta össze köntösét, mert prófétai megihletettségében előre érezte a vörös számom dermesztő leheletét, amely anno 1919 ótaüvöltött ezen a szerencsétlen országon. . . A miskolczi ügyvédi kamara az igazságtalan békefeltételek elleni (Saját tudósítónktól.) A miskolczi ügyvédi kamara ma délután választmányi ülést tart, melyen dr. Forgács Dezső ügyvéd indítványát is tárgyalják, az indítvány tiltkozik az igazságtalan békefeltételek ellen és azok visszautasítása mellett foglal állást. Kétségtelen, hogy a Kamara egyhangúan elfogadja az indítványt, melynek szövege a következő : A miskolczi ügyvédi kamara — mint a jog egyik hivatott őre — mélységes megdöbbenéssel vette tudomásul azt az igazságtalan ítéletet, amelylyel az entente színmagyar vidékeket és városokat az ország testéből kiutasítani akar. A kamara a jog megdönthetetlen alapján állva, tiltakozik ez ellen és felkéri az igazságügyminisztert hasson oda az összeülendő nemzetgyűlésen és az összkormánynál, hogy a békefeltételek visszautasíttassanak, nehogy ennek elfogadása által a világ legnagyobb igazságtalansága sankcionáltassék. Mi az oka a hús folytonos drágulásának ? (Saját tudósítónktól.) A húsárak úgyszólván napról-napra emelkednek. A közönség természetesen a mészárosokat okolja, a mészárosok viszont a falusiakat, akik szerintük a végtelenségig srófolják a marha árait. Kérdést intéztünk a drágaság okairól és a húsellátás jövő kilátásairól Otrokocsy Végh Dániel mészárosmesterhez, aki sok tekintetben helyes megvilágításban tárja fel a kérdést, rámutatva az okokra, amelyek a drágaságot elősegítik. Azt mondja Otrokocsy, hogy a gazdaközönség, ha ki is hajtja marháját a vásárra, nem azzal a szándékkal teszi ezt, hogy eladja a marhát, hanem inkább az árakat akarja tudni és csupán akkor ad el, ha maga tud mindjárt magának vásárolni jobb áron, mintahogy ő eldta a marhát. Elsegíti a drágaságot, hogy a kereslet legalább húszszor annyi, mint a kínálat, ha egy marhát kihajtanak, 20—30 vevő van rá rögtön, akik azután túllicitálják egymást az áraknál. így megtörténik, hogy egy pár ökör árát húszezer koronával hajtják fel a vásáron és végül 45—55 ezer koronáért kel el a pár ökör. Felhajtják az árakat a visszatért amerikaiak is, akik a dollár árfolyama mellett könnyen tudnak venni és ezer dollárért megkapják azt a pár ökröt, amelyért nekünk 40—45 ezer koronát kell adni. Egy amerikánustól hallotta, hogy az árak odakint sokkal drágábbak, mint nálunk, de a dollár árfolyama mellett itt olcsón lehet vásárolni, így azután máról holnapra emelkednek az árak és a drágasággal szemben tehetetlenek vagyunk. Így van ez nem csupán a marhánál, de a sertésnél és a borjúnál is. A hús 48 tól 60 koronáig, a zsír 150 koronára emelkedik. Igen nagy mértékben segíti elő a drágaságot a közönség mohó vásárlása is. Dacára a rettenetes drágaságnak — mondja Otrokocsy — soha a legjobb békében sem tudtak a mészárosok és hentesek annyi húst és zsírt eladni, mint most. A drágaság ellen tehát legelsősorban úgy kellene küzdeni, hogy a közönség hagyjon fel mohó vásárlási kedvével. Ha a közönség nem fog annyit vásárolni, mindjárt kisebb lesz a kereslet és nagyobb a kínálat, ami természetesen az árak esést fogja maga után vonni. A húsiparosoknak nem lesz anynyira sürgős, hogy marhát, sertést, vagy borjút vegyen és nem lesz kénytelen minden árat megadni, hogy közönségét elláthassa, aminek következménye volna, hogy a gazdaközönség sem tartaná ki annyira az árakat. Helyes volna — ha máskép nem, devalvációval — a pénz vásárló erejét fokozni, mert így kibújnának rejtekhelyükből a régi kékpénzek is. Ezzel megszüntethető volna az a lelketlen üzérkedés is, amit a kék és postapénzek közli disuzsióval folytatnak. Igen fontos volna, ha a hatóság megszorítaná a vásárlás lehetőségét. Marhát, sertést, borjút csupán annak lehessen vásárolni, aki igazolja, hogy azt közvetlenül a közönségnek meri ki, vagy garanciát ad, hogy legalább 3 hónapig tartja az álatot, így kellene megakadályozni a láncolást, mert a láncosok nem igen akarnák a vásárolt állatot 3 hónapig tartani. A közönség és a hatóság figyelmébe ajánljuk ezeket a jónak és gyakorlatilag hasznosnak látszó tanácsokat. Mezőgazdasági gépeket és szerszámokat rendel a kormány. Budapest, január 31. A kormány a legutóbbi minisztertanácson elfogadta a földmivelésügyi miniszter tervezetét, mely a mezőgazdaság intenzivitásának fokozására, nagymennyiségű gépek és szerszámok megrendelését hozza javaslatba. 60 ezer ekét, 20 ezer koronát és 30 ezer kaszát fognak megrendelni, azonkívül gépezet, szerszámokat és házi eszközöket. A megrendeléseket elsősorban a hazai gyáripart fogják foglalkoztatni, amivel elérik a munkanélküliség csökkenését is, külföldön pedig csak annyiban tesznek megrendeléseket, mennyiben azoknak a hazai gyáripar eleget tenni nem tud. Nemzetközivé kell tenni a Dardanellákat. Budapest, január 31. (Hága.) A Manchester Guardian azt követeli, hogy a Dardanellákat nemzetközi ellenőrzés alá kell helyezni. Ez intézkedéssel egységessé kell kiegészíteni a Duna nemzetközivé tételeinek kimondását. Internálják a kommunistákat Amerikában. Budapest, január 31. (New York.) A senatus a kommunisták internálására vonatkozólag törvényjavaslatot készít elő, melynek értelmében mindenkit, aki valami anarchista szervezetnek tagja, kiutasítanak. A törvényjavaslat elfogadása előtt Johnsen képviselő szólalt fel. A javaslat értelmében a vörös lobogó használata büntetendő cselekmény. Az Erzsébet-fürdő vasárnap nyitva lesz. Széchenyi-utcai üzletben árusítóhelyek rőfös, rövidáru, cipő, játék, férfi és női divat és konfekció stb. részére kiadók Értekezni Baumgarten Dánielnél Széchenyi u. v. 113. 82. Lóheremagot és minden más vetőmagot a legmagasabb napi áron vásárolok. — Tavaszi vetéshez előjegyzéseket mindennemű vetőmagra elfogadok. — A gazdaközönség használatára a legmodernebb Kollerich-féle arankamentesitő tisztítógépet állítottam fel lóheremag tisztítására. Glatter Ignác Miskolcz, Újváros utca 11. sz. Briliánsokat, aranyat és ezüstöt a képzelhető legmagasabb áron veszek KLEIN SÁMUEL miv.órás és ékszerész Miskolcz Széchenyi utca 135. Zeffler-sörcsarnok mellett. TELEFON 643.