Miskolczi Napló, 1920. február (20. évfolyam, 26-50. szám)

1920-02-14 / 37. szám

Ht • 1- n Égés éve Fél évre . . Negyed évre . Err­e« *■* •» ILÖnZéTESI ÁRAK: Videk re 160 korona I­­g esz évre . 180 korona 80 „ I Fél évre ... 9o „ 40 . I Negyed évre. . 45 „ re 80 f. kaphtte i­­iri' en hírlapárusítónál POLITIKAI NAPILAP Fele és szerkesztő: FEHÉR ÖDÖN. Kiadóhivatal : MISKOlcz, Hunyadi­ ut a 2. szám. Telef­o 114» Szerkesztőség: Miskolcz, Erzsébet-tér 1. szám. Te­lfont 915». A lap szellemi kö­lemenjei e szerkesztőseghez, elvt»­­tizedesek és hirdetések a kiadóhivatalhoz in etendőe. Mire használta fel Károlyi a Massaryktól kapott milliót? Budapest, febr. 13. (Becs.) Megírták a lapok, hogy Károlyi Mihály Massaryk cseh kül­­ügy­minisztertől egymillió sokolt kapott. Hogy ezt mire kapta, eddig még nem lehetett megállapítani. Most azonban ez is kiderült.­­ Megvásárolta vele a Bécsben meg­jelenő a „Bécsi Magyar Ujság”-ot, amelyből kommunista orgánumot csináltak. A lap eddig ugyan nem volt kommunista tendenciájú. Ezideig Róna Lajos, a volt Déli Hírlap egykori igazgatója szerkesztette és itt, ennél a lapnál helyezkedtek el a Magyarországból kimenekült népbiztosok fullajtársai. Károlyi Mihályéknak most lapra volt szükségük és választásuk a „Bécsi Magyar Ujság"-ra esett. Pénzük azonban nem igen volt s ezért adta el magát Massaryknak. A cseh zsoldot azután arra hasz­nálták fel, hogy megvásárolták a „Bécsi Magyar Ujság“-ot. A szer­esztőség újjászervezése már meg is történt. A lap szer­kesztője Ormos Ede lett,­­aki a Népszavának volt éveken át szer­kesztője, segédszerkesztője pedig Halmi József szindikalista hírlap­író. A lap szerkesztőségének „elő­kelőségei“ között szerepel Göndör Ferenc, „Az Ember“ szerkesztője, akinek most Bécsben „Der Mensch“ címmel jelenik meg a lapja. Jelentkezzenek az orosz fog­lyok hozzátartozói. Dr. Szentpáli István polgármes­ter az alábbi hirdetményt adta ki: A magyar hadügyminiszter ren­delete alapján a hadifoglyok haza­hozatalára vonatkozó akció sikere érdekében felhívom az Oroszor­szágban sínylődő miskolczi hadi­foglyok hozzátartozóit, hogy írás­ban a városházán, 1. emelet 58. számú szobájában, az iktatóhiva­­talba­n a következőket jelentsék be: 1. A hadifogoly neve. 2. Katonai beosztása. 3. Jelenlegi oroszországi elhelyezése. Tekintettel pedig a nagy torlódásra, értesítem a város közönségét, hogy a következő na­pokon és betűrendben kell a be­jelentéseket eszközölni : Február 14-én A—B—C, 16 án D—E—F, 17-é­n G—H—J, 18 án K—L—M, 19 én N—P—R, 20-án S—Sz, 21 én T—Ty, 23-án V—Z—Zs betűvel kezdődő hadifoglyok fér­fi adatai. Figyelmeztetem a hozzátartozó­kat, hogy saját érdekében a beje­lentéseket mindenki leggyorsabban teljesítse. „A fúzió országcsalás !“ Mit ír az „Uj Barázda?“ — Kié hát a többség? A kisgazdapárt hivatalos lapja, az „Uj Barázda“ ma reggel arról ír, hogy a Keresztény Nemzeti Egyesülés és a kisgazdapárt fúzió­járól szó sem lehet, mert „a föld­­mivespárt egybeolvadása egy má­sik párttal most országcsalást je­lentene. " A kisgazdapárt igazgatója ma reggel egy újságírónak adott nyi­latkozatban kijelentette, hogy a pártnak 79 megválasztott képvise­lője van. A belügyminisztérium kiadott ma egy jelentést a választásokról. Ez azonban nem tünteti fel a pár­tok számarányát. Megjelent azon­ban egy másik jelentés, eszerint így oszlanak meg a mandátu­mok: Budapest, február 13. Keresztény Nemzeti Egyesülés 68, Keresztény Szociális 5, Keresz­tény Szociális Gazdasági 4. Ez a keresztények 77 mandá­tumát jelenti. Ezzel szemben: Országos kisgazda­párt 71, keresztény földműves- és kis­gazdapárt 4, egyesült keresztény nemzeti kis­gazda- és földműves párt 3. Eszerint a kisgazdáknak pedig 78 mandátumuk lenne. Tény az, hogy a kérdést, melyik párt van többségben, csak a nem­zetgyűlés első ülése után lehet csak eldönteni, amikor majd min­den képviselő megjelenik az ülé­sen és ki fog derülni, hogy ki melyik párthoz tartozik? Népszavazást követel a magyar válaszjegyzék. Tartós béke csak Magyarország ezeréves hatá­rainak fentartásával valósítható meg. — A ma­gyar békedelegáció Párisban. A Magyar Távirati Iroda neuilly szikratávirat alapján jelenti : A magyar békedelegáció elnökét, Apponyi Albert grófot, Praznovszky rendkívüli követet és Csáky István grófot csütörtökön délután fél 3 órakor vezette be Galaich kapi­tány Henry ezredeshez, kinek két példányban adták át Magyarország válaszjegyzékét. Az egyik példányt külön kurír­ral küldik Londonba, ahol ezidő­­szerint Millerand francia miniszter­­elnök is tartózkodik, míg a másik példánynyal Henry ezredes azon­nal eltávozott, hogy azt a Quai d’Orsayn átnyújtsa. Az ország határairól szóló 38 féléves nyomtatott oldalt kitevő jegyzék kivonatos tartalma a következő : Tartós és méltányos béke eszménye csak Magyar­­ország ezeréves természeti határainak fentartásával valósítható meg. Ezeknek fentartása mellett szól a népek önrendelkezési joga is, mert biztos tudomásunk van ar­ról, hogy a nemzeti kisebbségek nem akarnak Magyarországtól el­szakadni. A jegyzék az elszakításra ítélt területeken éppen ezért Budapest, február 13. népszavazást követel, még­pedig olyanformán, hogy a megszálló csapatok onnan kivo­nuljanak és helyükre nemzetközi katonaság jöjjön. A népszavazá­son mindazoknak részt kell ven­­niök, akik 1918 november 3-án még a kérdéses területeken lak­tak. A megszálló csapatok ugyanis sok magyar állampolgárt erősza­kosan kitelepítettek. Statisztikai adatokkal bizonyítja a jegyzék, hogy hány millió ma­gyart kényszerít a békeszerződés eredet szövegezése idegen uralom alá. Hasonló sorsra kerülne Po­zsony, ez a szinmagyar város is. A Duna jobb partján a csehek hídfőt kapnának és ezzel a Du­nántúl tekintélyes részét elzárnák a Dunához való kijutástól. Kassa 42 ezer lakosa közül 32500 a magyar. A többi elszakí­tásra ítélt város is túlnyomólag szinmagyar területen fekszik, me­lyeket ilyenformán gazdasági lét­feltételeiktől fosztanának meg. Felső-Magyarországgal különben külön jegyzék fog­alkozik, de itt is felsorolják azokat a vesztesé­geket, amely ennek a területnek elszakításával Magyarországot érte. Azután arról beszél a jegyzék, hogy a ruténlakta vidékekre éppen olyan szükségük van Magyar­országnak. Ott vannak például Ungvár és Munkács, amelyeknek 80 százaléka magyar. A Romániába bekebelezett Szat­márnémeti lakosságának 95 szá­zaléka, Nagyváradé 91 és fél, Aradé 73 százalék magyar. Ezek a városok éppen úgy tönkre fog­nak menni, mint tönkre megy Debrecen is. Ezekre a városokra hárul az a fontos feladat, hogy az­ összeköttetést Erdély és az Alföld között fentartsák. Enélkül nem tudnak ezek a városok fejlődni, boldogulni, megélni, s Ezután a Bánátról szól a jegy­zék. Hivatkozik a békeszerződés 208. szakaszára, amelynek értel­mében Magyarországnak gabonát kell szállítania Ausztria részére. Ha azonban a Bácskát és a Bá­nátot elveszik, lehetetlen ezt a fel­tételt teljesíteni, mert Magyaror­szágnak éppen a Bácska és Bánáti­ a legjobb gabonatermő vidéke. A jugoszláv határ keresz­tezve a Tiszát és a Dunát, még véletlenül sem támasz­kodik természetes határ­­vonalakra. A Bánát, Bácska és Bárányé Szerbiának odaítélt másfélmillió lakosságának csupán 394 száza­léka szerb, vagy horvát, a többi magyar. Fiume is Magyarországnak kö­szönheti fejlődését és felvirágzá­sát. Fiuménak és Magyarország­nak kölcsönösen szüksége valn egymásra. Magyarország jogot for­mál egyetlen tengeri kikö­tőjére. Muraköz mindig Magyarország­hoz tartozott gazdaságilag. Az ottlakó rendek a slovénokkal még nyelvi tekintetben sem állanak rokonságban, gazdasági helyzetü­ket tekintve pedig a szükségesség parancsolja, hogy ne szakadjanak­ el től­ünk. Végül megemlékezik arról a jegyzék, hogy ha a békekonferen­cia kételkednék az előadottak helyességét és igazságát illetőleg, akkor rendeljék el a népszavazást az összes határállamoknak jutta­tott, Magyarországból leszakított részeken. ­ Beszüntették a vidéki és a környékbeli telefonbeszélge­tést. A mai napon úgy a vidék, mint a környékbeli telefonbeszél­getést beszüntették. Miskolczról magánosoknak telefonbeszélgetés, csupán Budapesttel van meg­engedve, azonban ez is bizonyos korlátozással, amennyiben csak reggel 9 órától délután 6 óráig lehet sürgős beszélgetést folytatni.

Next