Miskolczi Napló, 1920. március (20. évfolyam, 51-76. szám)

1920-03-31 / 76. szám

2 A békeszerződés tönkretenné a borsodi és gömöri vasipart (Saját tudósítónktól.) A párisi békeszerződés — ha úgy lépne életbe, ahogy azt elkészítették — tönkretenné a borsodi és gömöri valamikor virágzó ipartelepeket is. Azon veszteség irányából, amely a békeszerződés elfogadásával hazánk mezőgazdaságát és bányá­szatát sújtaná, bizonyos mérvben következtetnünk lehet arra is, hogy mily tetemes veszteség érné iparunkat és főleg nagy kvantumú nyersanyagot igénylő gyáriparun­kat, ha különböző nyersanyagok idegen gyáripar érdekkörébe elto­lódnának. Teljesen elveszítenénk magnezit és gipsziparunkat, csaknem telje­sen posztó, papír, bőr és dohány, valamint cukorgyárainkat. Súlyos veszteség fenyegeti állati terméket feldolgozó bőr, hús, csont, enyv és konzervgyárainkat, új akadály há­­tulra építkezési vállala­­t ink és ezz zel összefüggő ipar elé, ha fa­­termelésünket elveszítve, azzal sa­­ját javunkra nem rendelkezhet­nénk. Vasiparról úgyszólván alig le­­hetne szó hazánk új területén, amennyiben a vas- és acélgyárak 65 százalékok a lemez-hengergyár­­tás 74 százalékot, a zománcgyár­­tás 92 százalékot veszítene. Jelzett számarányokhoz hason­lóan érné a veszteség pamutfonó és üveggyártásunkat 75­—75 szá­zalék, a gementgyártásunkat 62 százalék, a gyufagyártásunkat 66 százalék redukció folytán. A gömöri gyáripar lekapcsolása hazai gyáriparunk számottevő vesz­tesége lenne. Az összesen 31 kü­lönböző gömöri nagyobb gyártelep közül főként a vas és fémipar és a faipar vannak legerősebben kép­viselve, előbbi 8 gyárteleppel, a­melyek közé tartoznak a Coburg herceg-féle bánya és kohóművek rt., pohorellai és hizsnyóvízi gyá­rai és a Rimamurány Salgótarjáni vasmű rt., dernyői-nyustyai és li­­kéri vasgyárai. Ide tartozik annak felemlítése, hogy a nagyszerű len­dületnek indult gömöri szerszám­­gyár külföldre jutásával megfosz­­tatnék iparunk, mezőgazdaságunk a legfontosabb termelőeszközöket nyújtó forrásaitól. A faipar, mely hét gyárüzemmel van képviselve, amelyeknek üzeme jórészt a Dobsina vidékén elterülő őserdőség kitermelésére van ala­pítva, szintén súlyos veszteséget szenvedne és a gömöri vasme­dence elvesztése egyértelmű vidé­künkön az alföldön szép lendü­letnek indult gépiparunk tönkre­tételével, mely leghatalmasabb hát­védjétől, fejlődési alapjától fosztat­ván meg, megbénult versenyké­pességével törékeny bábjává lenne a cseh ipar elnyomó törekvéseinek. A gépgyártás 1, a kőföldagyag és üvegipar 3, a magnezit­par 3, a tégla és tetőcserépgyártás 1, a táblaüveggyártás 1, öblösüvegek gyártása 1, a bőripar 2, papiros­ipar 3, az élelmezés és élvezeti ipar 2, a konzervgyártás 1 gyár­üzemet veszítene el Gömör vár­megye cseh-szlovák területhez csa­tolásával Itt ki kell emelnünk, hogy a gö­möri magnezitipar elvesztése nem­csak világexportra berendezkedett legvirágzóbb nagyüzemeink elhó­­dítását jelenti, de egyben ka­tasztrofális acéliparunk s egyéb, ezen fontos üzemanyagra szorult iparágainkra is. Nitt. A nagyobb olasz újságok szer­kesztőségeiben állítólag már Niti politikai pályafutásának nekrológ­jaként megírt cikkek korrektúráit javítgatják és egyik római lap háromsoros híre szerint Lussitti már megérkezett az olasz fővá­rosba, hogy adandó alkalommal kéznél lehessen. Ámde mindazok­ban, akik az olasz politika — s most ezalatt valahogy csak kül­politikát lehet értenünk — leg­utóbbi fordul­tóit ismerik, szilárdan él a meggyőződés, hogy Nitti ha­talmasan ívelő politikai pályafutá­sának nem szabad hirtelen a bukás felé kanyarodni, mert Nitti bukása most az olasz politika ön­­gyilkosságát jelentené. Számla a­ tétovázás, az ingo­­ványokon és hínárokon át jobbra­­balra forduló útkeresés jellemzi az olasz politika mostanig való kialakulását A hagyományos talián temperamentum kezdetben nem kis szerepet játszott ebben a ki­­alakulási folyamatban és valósá­gos megkönnyebbülés szállta meg végre ez olasz közvéleményt, mikor a poli­ikai elhatározásokban eléggé szangvinikus Orlandót Nitti vallotta fel a miniszterelnöki szék­ben. Nitti egész politikai karrierje az okos, racionális belátásokból fakadó lépések sorozata. Kilenc esztendővel ezelőtt kapott először fontosabb szerepet, mint Nápoly képviselője a politikában, amikor Giolitti felajánlására elfogadta a földmivelésügyi tárcát. Azóta Nitti nem tett egyetlen mozdulatot, amit a következmények helyesnek nem igazoltak volna Bizonyos óvatos­ság soha nem volt letagadható állásfoglalásában. A politikai élet azon kérdései, amelyek még el­döntésre vártak, sohasem váltották ki belőle a rokonszenv vagy el­utasítás nyilvánítását. Így volt ez a világháború második évében is, amikor Olaszország oly váratlanul a monarchiát cserben hagyva, el­lenségeink oldalán avatkozott bele a küzdelembe. Nittit akkor a sem­legesség hívének tekintették s jól­lehet, bizonyos radikális békevágy volt benne, még a semlegesség hívének sem igyekezett magát ki­játszani, hanem várt. Várt mind addig, mig az idők meg nem érle­lődtek számára. Tartózkodott attól, hogy a semlegesség álláspontján való maradásnak apostola legyen s ugyanakkor óvakodott, nehogy fontosabb szerepet juttassanak neki Olaszország háborús politiká­jában. Intakt maradt abban az érte­lemben, hogy nem ragadta magá­val a háborús őrület, nápolyi rik­kancsok hazudott olasz győzelmek címeit kiáltották utcaszerte, de Nitti várt. Várt, míg az összes hadviselő államokban, de különö­sen Olaszországban a háború nyo­mában bekövetkezett elernyedés meg nem nyitotta előtte az utat, célszerű, mindennel számoló és sok mindent előrelátó politikája számár­a. — És ez, valamint a D’Annunzio fiumei kalandja alkal­mával tanúsított magatartása tá­masztja alá azt a meggyőződé­sünket, hogy m­kkor Nitti az olasz külpolitika — és az előbbi meg­­állapodásunkkal éppen fordítva a külpolitika alatt most az egész olasz politikát kell értenünk — jövő irányául a békeszerződés revíziójának sürgetését jelölte ki, nem hagyta cserben belátása és jól választott. Eddig még nem lehetett meg­állapítani, hogy váljon a meggyő­ződés, vagy az olasz néppárt tá­mogatására való számítás dolgo­zott e Nittiben, mikor a békeszer­ződés revíziója érdekében felemelte szavát a szövetséges miniszter­­elnökök konferenciájának egyik februári ülésén. Az azonban bizo­nyos, hogy mikor ezt tette, már hónapokkal előre látta a bekövet­kező eseményeket s ha Nitti az óvatosság politikájának­­ híve a békeszerződés revízióját meri kö­vetelni, úgy annak tényleg be kell következnie. És ezért tartjuk az olasz kor­mányválságról szóló híreket ideig­­óráig elboruló felhőknek az olasz politika egén. A fiumei kaland alkalmával látszólag a nép volt Nitti ellen és a néppárt, valamint a szocialisták Turati csoportja Nitti háta mögött. És mégis biztos kézzel tudta Nitti a gordiusi cso­mót kettévágni. Nos, a gordiusi csomó most visszájáról bogozódik. Most látszólag a parlamenti több­ség fordul Nitti ellen és az egész olasz közvélemény áll Nitti mö­gött. Az olasz lapok hazudva csinált, parlamenti érdekeltségekre támaszkodó hangulata Nitti ellen fordult, de talán holnap, esetleg már holnapután azt olvashatjuk az olasz újságokból, hogy Lusatti elutazott Rómából és semmi akadálya nincs annak, hogy Nitti tovább hirdesse és sürgesse a béke revízióját, aminek tényleg be kell következnie. Így kívánja ezt leg­alább Olaszország és — hogy tovább menjünk — egész Európa érdeke. MISKOLCZI NAPLÓ Szerda március 31 2—3 középiskolát végzett fiú tanuítónak felvétetik | Klein, Ludvig és Szelényi­­ könyvnyomda r.-társaságnál -ru Mugh­r ~r —--------rm--------------r — SZÍNHÁZ Műsor . Kedd : Névtelen asszony. Szerdán : Bíboros. Csütörtökön : Leányvásár. Pénteken nincs előadás. Szombaton délután : Csárdás­királyné, este: Lili. A színházi iroda hírei :­ ­ Névtelen asszony. Bizson szenzációs drámája ma kedden kerül színre Palágyi, Kondráth, Herczeg, Gömöri, Kelemen, Szendrő és Loránttal a főszerepekben. — Bíboros. Parcer világhírű színműve szerdán este van mű­soron, a címszerepben Palágyi Lajossal. — Leány­vásár. Jacobi kiváló operettéje csütörtökön este kerül színre. Tom Migless szerepét Tóth Béla, a társulat szép hangú bari­tonénekese játsza. Helvey, Szécsi, Lóránt, Gáspár és Rónai a többi szereplők. r Egy nap a Hazáért. A polgármester hirdetménye. (Saját tudósítónktól.) Holnap, március 31-én Miskolcz­ közönsége hazafias lélekkel vesz részt abban a mozgalomban, mely a legszebb hazafias célra gyűjti össze a nem­zet adományait. Jelentettük, hogy utcák szerint gyűjtenek holnap Miskolczon és e célra bizottságok alakultak. Minden 16 évnél idő­sebb 2 koronát, minden háztulaj­donos 10 koronát ad. A bizottsá­gok, melyek házról-házra járva fognak gyűjteni, ma kapják meg az akciót vezető Nikeil József tanácsnoktól a gyűjtőíveket. A polgármester ez ügyben alábbi hirdetményt adta ki : Hivatali eladom az 1919. évi február 17-én 10760—1920. sz. a. kelt rendeletével Urmánczi Nándor budapesti lakosnak megengedte, hogy a hazafiasság eszméjének ápolása céljából a „Hazáért“ jel-­­ige alatt az egész ország terüle­tén a rendelet kézbesítése napjá­tól egy évi időtartamon át ado­mányokat gyűjthessen. A gyűjtés azon az alapon terveztetett, hogy mindenki egy napi jövedelmének 1,2 százalékát áldozza a hazafias célra és igénybevétessék a gyűj­tésnek minden szokásos módja, hírlapi út, gyűjtő ívekkel, számoló cédulákkal, perselyekkel, urnákkal. A gyűjtő bizottság a hazának szentelendő gyűjtő napot vidéken az 1920. évi március hó 31-ikére tervezi. Amidőn ezt polgármester úrral közlöm, arra kérem, hogy a legszentebb célt szolgáló gyűjtés sikere érdekében a leghatásosab­ban közreműködni szíveskedjék, még­pedig mind a gyűjtést végző közigazgatási tisztviselők megfelelő utasítása, mind pedig a közönség körében indítandó lelkes propa­ganda (hírlapok, gyűjtések stb.) útján. Hangsúlyoznom kell, hogy gyűjtő­bizottság kitűzte magasztos szent cél érdekében a haza nem­csak kérhet, hanem meg is köve­telheti fiaitól, hogy tehetségükhöz mért áldozatokat hozzanak. A fő­városban eszközölt hasonló gyűj­tés 500.000 koronát eredményezett, bizton remélem, hogy a nemzeti érzésben méltán példaképül álló vidéki lakosság a vezető szerepet magától az áldozatkészségben sem engedi elvitatni. Budapest, 1920 március hó 18. A miniszter ren­deletéből : Vadnay s. k., minisz­teri tanácsos. Fenti miniszteri rendeletet tudo­másvétel végett közlöm. M­ikolcz, 1920. március 29. Szentpáli István, polgármester. Fűzy és Lengyel] magánnyomozó intézete a Kárpitos utca, 7. és Gyár­­f utca 34. szám alatt.­­ * • Elintéz bármily bizalmas­­ nyomozást, megfigyelést. j Legszebb húsvéti ajándék \ Ya páter -laakinyvel kapható nyolcz különféle­­ kötésben', 40 kor.-tól feljebb FEKEHCZIB. klyntaftín­aN \ Miskolczon, Széchenyi utca­­ 13. sz., Pannónia mellett. | N3aadtaaBBSttf3ast3eaaBEr­assao(SE15s)'A'v

Next