Miskolczi Napló, 1920. május (20. évfolyam, 102-124. szám)
1920-05-30 / 124. szám
XX. évfolyam, 124 (5448.) szám Ára 1 korina 1920. Vasárnap, május 30 POLITIKAI NAPILAP ■■■■■■bbbbbmbhbhbshmbhhbi ELOFÎZÈTÉSI ÁRAK r Égész évre . . 160 korona | Egész évre . . Fe! évre ... 80 „ I Fé! évre . . . í Negyed évre. . 40 „ | Negyed évre. . Sa^hslá !»in«en kirlapárusstiná!. Vidékre 180 korona 90 45 Felelős szerkesztős FEHÉR ÖDÖN. Kiadóhivatal Miskolci, Hunyadi utca 2. szám. Telefon: 114. Szerkesztőnás : Miskolcz, Erzsébet-tér 1. szám. Terefem Síd- A lap «zellemi küzlanfényei a eaerkeutoseghss, elő fizetésese éa hirdetések a kiadóhivatalhoz intézendők. A kassai magyarok üldözése. (Kassa.) Amagyarság üldözésére a csehek most újabb módot találtak ki. Elrendelték az ipari engedélyeknek felülvizsgálását. A legfurfangosabb ürügyekkel megfosztják félszázados iparengedélyektől az embereket, azért, hogy hogy a légionáriusokat keresethez juttassák, különösen a mészárosokat azzal tették tönkre, hogy cseh húsipari részvénytársaságot alapítottak, amely monopolizálja a marhapiacot, mindent összevásárol és az olcsó hústermékeket Prágába szállítja. A szombathelyi püspök ügye. (Budapest.) A Károlyi uralom idején — mint ismeretes — Mikes János szombathelyi püspök ellen nagyszabású politikai hajsza indult meg. A forradalmak után a kultuszminiszter bizottságot küldött ki a püspök ügyének megvizsgálására. A bizottság Haler István kultuszminisztert értesítette a vizsgálat eredményéről, amely megállapítja, hogy a püspökkel szemben a vallásalap kezeléséből kifolyólag semmi követelés nincs. Nyomatékosan hangoztatja, hogy a lefolytatott vizsgálat megállapítása szerint a zárlat elrendelésére szükség nem volt. A püspöki javadalom hiány nélkül meg van. A szabályszerű kezelés és gazdasági vitel ellen észrevétel nem tehető Megállapították továbbá, hogy a zárlat elrendelése a püspök politikai magatartása miatt történt és ennek a politikai üldözésnek volt következménye a püspök internálása is. Egy angol alap kombinációja a magyar trónról. (London.) A Daily Chronicle Budapestről küldött jelentésében propagandát csinál egy britt hercegnek magyar királylyá való megválasztása mellett. Ezt — úgymond a lap — általában kívánják Magyarországon és hajlandók volnának Angliának nagy engedményeket tenni, ha a britt kormány a tervet támogatná. Jegyzések a zürichi tőzsdén (Zürich.) Május 29 én a megnyitás: Berlin 14, Budapest 3'50, Bécs 4'25, Osztrák lebélyegzett bankjegy 4'20 Helytelenítik a magyar békeszerződést a francia kamarában. (Versailles.) A francia kamara szerdai ülésében, amelyen az osztrák békeszerződés ratifikálásáról tárgyaltak, számos felszólalásban szó esett Magyarországról is. Bellet azt a szigort, amelyet a legfelsőbb tanács Ausztriával és Magyarországgal szemben tanúsított, ügyetlennek mondotta. Rámutatott arra, hogy Franciaországnak Közép Európában a lengyeleken, románokon, cseheken és jugoszlávokon kívül más nemzetek barátságára is szüksége lesz akkor, ha Ausztria egy napon Németországhoz csatlakoznék. Margaine előadó abból a szempontból indult ki, hogy Ausztria maga csak másodrendű szerepet játszik a történelmi fejlődésben. A főszerepet az a pángermanizmus játszotta, amelyet néhai Andrássy, Kálnoky, Goluchowszky, Aehrenthal, továbbá Berchtold, Czernin, Burián és ifjabb Andrássy Gyula képviseltek. Foglalkozott azokkal a rendkívüli nehézségekkel, amelyek az Osztrák-Magyar Bank likvidációja elé gördülnek. Lorreine kijelentette, hogy az az Ausztia- Magyarország, amely a háborút 1918 ban elvesztette, nem a régi Ausztria, hanem egy pángermán Ausztria Magyarország, amely a 67 i kiegyezés a szász Beust és néhai Andrássy műve. Franciaországnak elsősorban a lengyelek, románok, csehek és jugoszlávok barátságára van szüksége, csak ezek után jöhetnek a magyarok és osztrákok számításba. (Bern.) Margaine, akit a francia kormány a régi monarchiából alakult államok tanulmányozására küldött ki, most érkezett vissza Párisba és a következőket mondta: — A békeszerződések olyanok, hogy az egyes államoknak nem nyújt sem pénzügyi, sem gazdasági megélhetésre lehetőséget. — Franciaországnak kötelessége, hogy segítsen a dunai államokon, melyeket a Duna, e közös év körül kell csoportosítani. javítására, mikor a mozgó tőke nagy tömege érintetlen marad. Azt kívánja, hogy pénzügyi intézkedésekkel adóztassák meg a kapitalistákat és azután adják olcsóbban a gazdáktól teljes áron megvett gabonát. Gaál Gaszton szerint egy mázsa búza a gazdának háromezer koronájába kerül. Ennél olcsóbban tehát nem adhatja. Ezzel az érveléssel szemben Rubinek Gyula kimutatta, hogy a kormány nem csak a gazdatársadalomtól követel áldozatot. Megmagyarázta Gaál Gasztonnak, hogy álláspontja az ezerholdasok érdeke, akik meg akarják akadályozni, hogy az exportra szánt gabonafeleslegből befolyó haszon egy része az államnak jusson. (Budapest.) Politikai körökben általában biztosra veszik, hogy a kisgazdapárt többséggel kerül ki a tiszántúli mérkőzésből. Kétségtelen azonban, hogy legutóbb lényegesen javultak a keresztény egyesülés pártjának kilátásai. Ez főleg abban leli magyarázatát, hogy a földbirtokreform ügyét a keresztény szocialista párt erőteljesen kiaknázza szemben a kisgazdapárt konzervatív álláspontjával.Ehhez járul, hogy a kisgazdapártban a termésrendelet kérdésében ellentétek vannak. A kisgazdapárt zöme távol áll attól a felfogástól, melyet a javaslat ellenzői szólaltatnak meg. Megbízható forrás szerint a keresztény egyesülés pártja a termésrendelet kérdésében Rubineket teljes mértékben támogatják. Egészen bizonyos tehát, hogy a nemzetgyűlésben e kérdésben Rubinek impozáns többsége lesz. A termésrendelet körül támadt politikai zavarokról Haller miniszter így nyilatkozik : — A nagybirtokosok olyan földbirtokreformot és olyan gabonaárakat akarnak, amelyek örökre kárpótolják őket a földbirtokreformért hozott áldozataikért és oly horribilis haszonra törekszenek másrész, amely Magyarországon lehetetlenné teszi a nem termelő közönség megélhetését. Ezzel a drágaságot fantasztikumig fokoznák az egész vonalon. A pénz értéke sokszorosan leszállna a mai színvonal alá és az állam gazdálkodását teljesen lehetetlenné tennék. A kisgazdáknak és fogyasztóknak nem érdeke a szabad forgalom és végeredményben a kisgazdák csak veszítenének a szabad forgalommal. Én már most kijelentem, hogy a parlamentben Rubinek termésrendeletének feltétlenül többsége lesz. A keresztény nemzeti egyesülés pártja minden esetre Rubinekkel tart. Ellentétek az termésárak körül A nagybirtokosok nem akarják az árak maximálását. Gaál Gaszton háromezer koronás búzaárakat követel. A tiszántúli választásoknál a kisgazdák jutnak többséghez. A keresztény egyesülés pártja Rubinek javaslatát támogatja. A javaslatnak többsége lesz a nemzetgyűlésben. (Budapest.) A nemzetgyűlés földmivelésügyi bizottságának tegnapi ülésén leszavazták Rubinek minisztert. Ezzel megkezdődött az agrárérdekeltségek egymás elleni küzdelme. A nagybirtokosok, akiket Pallavicini és Gaál Gaszton vezetnek, a mezőgazdasági kamarák ellen már az Origóban is hangulatot keltettek és a bizottságban is leszavazták a minisztert, mert nem hajlandók a kamarák fentartási költségeihez hozzájárulni. E kérdéssel kapcsolatban a termés elosztása ügyében véleményeltérések vannak a különböző gazdasági érdekeltségek között. A kisgazdapártban is ellentétek vannak e kérdésben. Gaál Gaszton a pártközben azt hangoztatta, hogy a kormány a gabona maximálásával és a termés egy részének rekvirálásával egyedül a gazdák vállára akarja helyezni azokat a terheket, amelyeket az ország minden osztályának kell viselni. Szerinte a gazdák nem hajlandók feláldozni magukat a valuta meg