Miskolczi Napló, 1920. május (20. évfolyam, 102-124. szám)

1920-05-30 / 124. szám

XX. évfolyam, 124 (5448.) szám Ára 1 korina 1920. Vasárnap, május 30 POLITIKAI NAPILAP ■■■■■■bbbbbmbhbhbshmbhhbi ELOFÎZÈTÉSI ÁRAK r Égész évre . . 160 korona | Egész évre . . Fe! évre ... 80 „ I Fé! évre . . . í Negyed évre. . 40 „ | Negyed évre. . Sa^hslá !»in«en kirlapárusstiná!. Vidékre 180 korona 90 45 Felelős szerkesztős FEHÉR ÖDÖN. Kiadóhivatal­­ Miskolci, Hunyadi­ utca 2. szám. Telefon: 114. Szerkesztőnás : Miskolcz, Erzsébet-tér 1. szám. Terefem Síd- A lap «zellemi küzlanfényei a eaerkeutoseghss, elő­ fizetésese éa hirdetések a kiadóhivatalhoz intézendők. A kassai magyarok üldözése. (Kassa.) A­­magyarság üldözé­sére a csehek most újabb módot találtak ki. Elrendelték az ipari engedélyeknek felülvizsgálását. A legfurfangosabb ürügyekkel meg­fosztják félszázados iparengedé­lyektől az embereket, azért, hogy hogy a légionáriusokat keresethez juttassák, különösen a mészároso­kat azzal tették tönkre, hogy cseh húsipari részvénytársaságot alapí­tottak, amely monopolizálja a marhapiacot, mindent összevásárol és az olcsó hústermékeket Prágába szállítja. A szombathelyi püspök ügye. (Budapest.) A Károlyi uralom idején — mint ismeretes — Mikes János szombathelyi püspök ellen nagyszabású politikai hajsza in­dult meg. A forradalmak után a kultuszminiszter bizottságot küldött ki a püspök ügyének megvizsgá­lására. A bizottság Hal­er István kultuszminisztert értesítette a vizs­gálat eredményéről, amely meg­állapítja, hogy a püspökkel szem­ben a vallásalap kezeléséből ki­­folyólag semmi követelés nincs. Nyomatékosan hangoztatja, hogy a lefolytatott vizsgálat megállapí­tása szerint a zárlat elrendelésére szükség nem volt. A püspöki ja­vadalom hiány nélkül meg van. A szabályszerű kezelés és gazdasági vitel ellen észrevétel nem tehető Megállapították továbbá, hogy a zárlat elrendelése a püspök poli­tikai magatartása miatt történt és ennek a politikai üldözésnek volt következménye a püspök inter­nálása is. Egy angol alap kombinációja a magyar trónról. (London.) A Daily Chronicle Budapestről küldött jelentésében propagandát csinál egy britt her­cegnek magyar királylyá való meg­választása mellett. Ezt — úgymond a lap — általában kívánják Ma­gyarországon és hajlandók volná­nak Angliának nagy engedménye­ket tenni, ha a britt kormány a tervet támogatná. Jegyzések a zürichi tőzsdén (Zürich.) Május 29 én a meg­nyitás: Berlin 14, Budapest 3'50, Bécs 4'25, Osztrák lebélyegzett bankjegy 4'20 Helytelenítik a magyar békeszerződést a francia kamarában. (Versailles.) A francia kamara szerdai ülésében, amelyen az osz­trák békeszerződés ratifikálásáról tárgyaltak, számos felszólalásban szó esett Magyarországról is. Bellet azt a szigort, ame­lyet a legfelsőbb tanács Ausztriával és Magyaror­szággal szemben tanúsí­tott, ügyetlennek mon­dotta. Rámutatott arra, hogy Francia­­országnak Közép Európában a len­gyeleken, románokon, cseheken és jugoszlávokon kívül más nemze­tek barátságára is szüksége lesz akkor, ha Ausztria egy napon Né­metországhoz csatlakoznék. Mar­­gaine előadó abból a szempont­ból indult ki, hogy Ausztria maga csak másodrendű szerepet játszik a történelmi fejlődésben. A fősze­repet az a pángermanizmus ját­szotta, amelyet néhai Andrássy, Kálnoky, Goluchowszky, Aehren­­thal, továbbá Berchtold, Czernin, Burián és ifjabb Andrássy Gyula képviseltek. Foglalkozott azokkal a rendkívüli nehézségekkel, amelyek az Osztrák-Magyar Bank likvidá­­ciója elé gördülnek. Lorreine ki­jelentette, hogy az az Ausztia- Magyarország, amely a háborút 1918 ban elvesztette, nem a régi Ausztria, hanem egy pángermán Ausztria Magyarország, amely a 67 i kiegyezés a szász Beust és néhai Andrássy műve. Franciaor­szágnak elsősorban a lengyelek, románok, csehek és jugoszlávok barátságára van szüksége, csak ezek után jöhetnek a magyarok és osztrákok számításba. (Bern.) Margaine, akit a francia kormány a régi monarchiából ala­kult államok tanulmányozására küldött ki, most érkezett vissza Párisba és a következőket mondta: — A békeszerződések olyanok, hogy az egyes államoknak nem nyújt sem pénzügyi, sem gazda­sági megélhetésre lehetőséget. — Franciaországnak kötelessége, hogy segítsen a dunai államokon, me­lyeket a Duna, e közös év körül kell csoportosítani. javítására, mikor a mozgó tőke nagy tömege érintetlen marad. Azt kívánja, hogy pénzügyi intézkedé­sekkel adóztassák meg a kapitalis­tákat és azután adják olcsóbban a gazdáktól teljes áron megvett gabonát. Gaál Gaszton szerint egy mázsa búza a gazdának három­ezer koronájába kerül. Ennél ol­csóbban tehát nem adhatja. Ezzel az érveléssel szemben Rubinek Gyula kimutatta, hogy a kormány nem csak a gazdatársa­dalomtól követel áldozatot. Meg­magyarázta Gaál Gasztonnak, hogy álláspontja az ezerholdasok érdeke, akik meg akarják akadályozni, hogy az exportra szánt gabona­felesleg­ből befolyó haszon egy része az államnak jusson. (Budapest.) Politikai körökben általában biztosra veszik, hogy a kisgazdapárt többséggel kerül ki a tiszántúli mérkőzésből. Kétség­telen azonban, hogy legutóbb lé­nyegesen javultak a keresztény egyesülés pártjának kilátásai. Ez főleg abban leli magyarázatát, hogy a földbirtokreform ügyét a keresztény szocialista párt erőtel­jesen kiaknázza szemben a kis­gazdapárt konzervatív álláspontjá­val.­Ehhez járul, hogy a kisgazda­pártban a termésrendelet kérdésé­ben ellentétek vannak. A kisgazda­­párt zöme távol áll attól a felfo­gástól, melyet a javaslat ellenzői szólaltatnak meg. Megbízható forrás szerint a ke­resztény egyesülés pártja a termés­rendelet kérdésében Rubineket teljes mértékben támogatják. Egészen bizonyos tehát, hogy a nemzetgyűlésben e kérdésben Rubinek impo­záns többsége lesz. A termésrendelet körül támadt politikai zavarokról Haller minisz­ter így nyilatkozik : — A nagybirtokosok olyan föld­birtokreformot és olyan gabona­árakat akarnak, amelyek örökre kárpótolják őket a földbirtok­­reformért hozott áldozataikért és oly horribilis haszonra törekszenek másrész, amely Magyarországon lehetetlenné teszi a nem termelő közönség megélhetését. Ezzel a drágaságot fantasztikumig fokoznák az egész vonalon. A pénz értéke sokszorosan leszállna a mai színvo­nal alá és az állam gazdálkodását teljesen lehetetlenné tennék. A kis­gazdáknak és fogyasztóknak nem érdeke a szabad forgalom és vég­eredményben a kisgazdák csak ve­szítenének a szabad forgalommal. Én már most kijelentem­, hogy a parlamentben Rubinek termésren­deletének feltétlenül többsége lesz. A keresztény nemzeti egyesülés pártja minden esetre Ru­binekkel tart. Ellentétek az termésárak körül A nagybirtokosok nem akarják az árak maximálását. Gaál Gaszton háromezer koronás búzaárakat követel. A tiszántúli választásoknál a kisgazdák jutnak többséghez. A keresztény egyesülés pártja Rubinek javaslatát támo­gatja.­­ A javaslatnak többsége lesz a nemzetgyűlésben. (Budapest.) A nemzetgyűlés földmivelésügyi bizottságának teg­napi ülésén leszavazták Rubinek minisztert. Ezzel megkezdődött az agrárérdekeltségek egymás elleni küzdelme. A nagybirtokosok, a­kiket Pallavicini és Gaál Gaszton vezetnek, a mezőgazdasági kama­rák ellen már az Origóban is hangulatot keltettek és a bizottság­ban is leszavazták a minisztert, mert nem hajlandók a kamarák fentartási költségeihez hozzájárulni. E kérdéssel kapcsolatban a termés elosztása ügyében véleményeltéré­­sek vannak a különböző gazda­sági érdekeltségek között. A kis­gazdapártban is ellentétek vannak e kérdésben. Gaál Gaszton a párt­­közben azt hangoztatta, hogy a kormány a gabona maximálásával és a termés egy részének rekvirá­­lásával egyedül a gazdák vállára akarja helyezni azokat a terheket, amelyeket az ország minden osz­tályának kell viselni. Szerinte a gazdák nem hajlandók feláldozni magukat a valuta meg­

Next