Miskolczi Napló, 1920. augusztus (20. évfolyam, 176-200. szám)

1920-08-01 / 176. szám

2 Közbiztonsági razzia, teáját tudósítónktól­ A veze­tő rendőr tanácsos két nappal ez­előtt úgy intézkedett, hogy­ az ál­­laam rendőrkapitányság tisztvise­lői és őrszemélyzete időnként köz­biztonsági razziák megtartásá­val gondoskodjék a gyalús és ár­talmas elemek őrizetbe vételéről. Tegnap este megtartották az első utcai razziát. A rendőrség fél 8 óra körül nagy apparátussal kez­dett hozzá ehhez a munkához. Az őrszemek a Széch­enyi-utcának, a Royal-kávéháztól a Városház té­rig terjedő részén eláltották a mellékutcák torkolatait, majd cirkáló őrjáratok járták végig a Széchenyi­ utcát, minden nekik gyanús járókelőt megszólítottak anélkül, hogy igazolni hagyták a Félni, sorbaállítva bekísérték őket a Városházára. A razziát­­az utcákon igen sok­an nézték megle­hetős izgalomban és lehetetlen kombinációkkal kísérve a feltű­nést keltő menetet Első alka­lommal 250 egyént kísértek be ilyen módon, majd ismét elindul­tak az őrjáratok s másodízben újabb 104 embert kísértek be. Az igazoltatás a Városháza udvarán történt. Az előá­lltottak közül 82 egyén nem tudta magát igazolni, később azonban ezeket szabadon­­bocsájtották. Letartóztatás mind­össze egy történt, amennyiben Lichter Márkus 18 éves kereske­dősegédnél egy izgató vers máso­lat­át találták és ezért megindít­ják ellene az eljárást . A razzia céljáról annak veze­tője, Volányi József államrendőr­kapitány ma a következőket mondott­­ munkatársunknak: — Célunk volt megtisztítani az utcát azoktól az egyénektől, akik kávéházak előtt, sarkokon álldo­gálva megnehezítik sőt lehetet­lenné teszik a közönség közleke­dését. Célünk volt továbbá elfog­ni azokat a csavargó gyermeke­ket, akik minden felügyelet nél­kü­l a késő es­i órákban az utcá­kon kószálnak. Lehet, hogy a kö­zönség most csak a kellemetlen ■oldalát látja e járásunknak, meg vagyok azonban arról győződve, hog­y később belátja a közönség, miszerint az érdekében cselek­­szünk az ilyn razziák végrehajtá­sával. MISKOLCZI NAPLÓ Jövő hét végén fejezik be a gázgyár leltározását (Sa­ját tudósi tank­tól) Jelen­tettük a lapunkban, hogy, a gáz­gyár leltározását megkezdte egy bizottság. A leltározás már har­madik napja tart, és értesülésünk szerint ez a munka még napokat fog igénybe venni, úgy, hogy a jövő hét közepe előtt sem­miesetre sem lehet a leltározás befejezésé­re számítani. Rengeteg az anyag amit a gyárban leltározni kell és ez okozza a munka befejezésének késedelmét. Illetékes helyen ér­deklődtünk, hogy a leltározás ké­sedelme nem akadályozza a gáz­gyárnak a város általi való átvé­telét. Azt a választ kaptuk, hogy a város mindenesetre átveszi elsején a gázgyárat, tekintet nélkül arra, hogy e nap­ra megtörténik e a leltározás. A részvénytársasággal az árak rész­letkérdéseit később fogják majd megállapítani, amikor a város birtokában lesz a gázgyárnak. Letartózta­tások a Lipót­ körúti gyilkosság ügyében. Egy tanút letartóztattak, akiről kiderült, hogy részt vett a gyilkosságban.­­ Legközelebb nyilvánosságra hozzák a tettesek neveit. (Budapest. A rendőrség tegnap helyszíni szemlét tartott és meg­győződött arról, hogy­ a véreng­zés előre megfontolt szándékkal minden részleteiben tökéletesen kidolgozott bűncselekmény volt. A szereplők egyik részének az volt a kiosztott szerepe, hogy 9 óra felé lassanként és egyenként beoson a kávéházba és elhúzódik a vendégek között. A másik cso­portnak az volt a szerepe, hogy az utcasarkokat elállja és a me­nekülők útját elvágja, így is tör­tént a dolog. A többiek a körúton leselkedtek és az egyes utcasar­kokon helyezkedtek el. Fél 11 órakor adott jelre mintegy­ 5—6 ember berontott a kávh­­ázba és ott ordítozva a vendégekre tá­madtak. A hanyatt-homlok me­nekülő vendégek bebuktak az ut­casarkokon leselkedő merénylők kordonjába. A rendőrség kinyomozta azt is, hogy a­ Lipót­ körúti vérengzés csak egy­ láncszeme volt a mind gyakrabban előforduló rendbon­tásoknak. Tegnap délelőtt jelentkezett a dete­ktívtestültnél egy 24 éves fiatalember. Zavaros és ellent­mondó nyilatkozatot tett. Elő­ször az mondotta, hogy csak sze­­mélyleírást tud adni a merénylő­ről. Később pedig egy nevet is dobott bele vallomásába. Miután szerepe az első pillanattól fogva gyanús volt, keresztkérdések alá fogták. Izgalmas és drámai volt a kihallgatás. Időközben mind jobban bezavarodott körülmé­nyes vallomásába. Tagnap dél­után már arról beszélt, hogy ő is ott volt abban a csoportban, a­mely, Verebél­yivel végzett, de közvetlen nem vett részt a gyil­kosságban. Később pedig már azt is bevallotta, hogy, ő is részt vett a gyilkosságban, nemcsak az az egyén, akit előző nap megneve­zett. Elmondotta, hogy ő volt az­­egyike azoknak, akiket a Lipót­­körútra keresztező egyik utcasa­rokra vezényeltek ki. A Csáky ut­ca sarkán állottak, amidőn Ve­­rebélyi igazgató arra menekült. A sötétben nem látták kicsoda­­micsoda, hanem egy késsel több­ször megszűrték A rendőrség öt embert vett őrizetbe. (Budapest) Matyasovszky­ György főkapitány ma délelőtt fél 11 órakor fogadta Nagy Ká­roly detektívfőnök és Marinovicst dr. helyettes főkapitányt és meg­hallgatta részletes jelentéseiket. Ez­után a következőket jelentette ki egy­ újságíró előtt: — A rendőrség kitűnő munkát végzett. Még egy intézkedésem eredményét várom, mely délben tudomásomra fog jutni. Ezzel be­fejeztük a nyomozást. Letartóz­tatások már tegnap történtek és remélem, hogy­ a rendőrség korán, délután már jelentést is adhat ki A szökés­ben lévők miatt termé­szetesen nevekkel még nem áll­hatunk elő. kormány által való letartóztatását kérte az esetben, ha Kun Béla Németországon át venné útját. Kun Bélának Svindemündében történt feltartóztatása után a ma­gyar királyi kormány július 22-én táviratban utasította berlini kép­viselőjét, hogy a német kormány­tól Kun Béla és társainak kiada­tását kérje és amíg a kiadatáshoz szükséges iratok Berlinbe továb­bíthatók lesznek, a magyar kir. kormány utasította berlini képvise­lőjét eziránt is, hogy közölje a német kormánynyal, miszerint Kun Béla és társai ellen a budapesti bün­tető törvényszék elfogató parancsot adott ki gyilkosság, rablás, lopás és pénzhamisítás miatt Közölte továb­bá, hogy ezt ez elfogató parancsot futár viszi. A futár július 23 án el is ment Budapestről és magával vitte az elfogató parancsot. A ma­gyar kormány egyidejűleg írásban is megújította berlini képviselőjé­nek adott utasításait, hogy Kun Béla, Pór Ernő és Varga Jenő ki­adatása iránti kérelmét terjessze elő, mindenekelőtt pedig az elfoga­tási parancsok alapján nevezette­ket haladéktalanul tartóztassa le és tartsa fogva mindaddig, amíg a kiadatási kérdésben érdemleges határozatot hoznak és elszállítá­sukra intézkedés történik. A futár eddig ismeretlen okból kétnapi késéssel érkezett Berlinbe. Megérkezésével egyidejűleg történt a német kormánynak a Wolff­­jelentésben jelzett intézkedése. A német kormány ez intézkedése an­nál inkább érthetetlen, mert a né­met birodalmi kormány és a ma­gyar kormány között fenálló viszo­nosság és jogszokás alapján hasonló esetekben a megkeresés átvétele után legalább 20 napi határidőt szoktak betartani, a magyar kormány pedig hat heti határidőt enged a formalitások elintézésére. A német kormány eljárása tehát meglepő és szokatlan, indokolását pedig csu­pán ürügynek lehet tekinteni. A magyar kormány jegyzéke a német kormányhoz. (Berlin.) Wolff-jelentés. E hó 2- án feltartóztattak Stettinben egy orosz hadifogolyszállítmányt,amely­ben Kun Béláék is voltak. Július 22-én bejelentette Magyarország berlini képviselője, hogy a magyar kormány kérni fogja Kun Béláék kiadatásét. Azóta egy hét telt el anélkül, hogy a kiadatási kérelem a német kormányhoz megérkezett volna. Minthogy helytelennek lát­szott, hogy ideiglenesen letartózta­tott embereket minden jogi alap nélkül továbbra is megfosztanának szabadságuktól. Elhatározta ezért a kormány, hogy nem akadályozza meg Kun Béla és kíséretének ma­guk választotta külföldi államba való elutazását. (Budapest.) A Magyar Távirati Iroda jelenti: Hivatalos információ alapján jelentik, hogy a magyar királyi kormány még július 17-én, azaz Kun Bálának Svindemü­ndé­­ben történt feltartóztatása előtt, táviratban utasította berlini k­ép­viselőjét, hogy a Bécsből meg­szökött Kun Bélának a német Vasárnap, a­gusztus 1 Elfogadták a német véderő­­törvényt. (Berlin.) MTI. A birodalmi gyű­lés tegnapi ülésén foltatódtak a tegnapi botrányos jelenetek. Ami­dőn Galwitz tábornok, német nem­zeti párti képviselő az általános katonai kötelezettség megszünteté­séről kezdett beszélni, sűrű kör képződött körülötte és izgalmas jelenetek kezdődtek. A véderőtör­vényt mégis mind a három olva­sásban elfogadták, valamint a ka­tonai bíráskodás megszüntetésére vonatkozó törvényt is. Fogságban maradnak Gerő Vilmos és Létai Ernő bank­­igazgatók. (Budapest.) A vádtanács ma foglalkozott Gerő Vilmos és Létai Ernő bankigazgatók ügyével, aki­ket a Zollner-féle valutacsalás miatt letartóztattak, de aztán a vizsgálóbíró szabadlábra helyezte őket. A vádtanács a végzést meg­változtatta és úgy döntött, hogy a két bankigazgató egyelőre fogság­ban marad, egyben elrendelte elle­nük a vizsgálati fogságot. Jassirbe a Kölcsönkönyvtárba Újságterjesztő, Széchenyi­ u. 15. Augusztus hó elsején megnyílik. ^ Augusztus hó el­­jén megnyílik.

Next