Miskolczi Napló, 1920. augusztus (20. évfolyam, 176-200. szám)
1920-08-04 / 178. szám
XX. évfolyam, 178. (5512) szám Ára 1 korona 1920. Szerda, augusztus Hifizetési árak bizható mindenk«rapujr.isilónál! úgy helyben, mint vidékre: Egész évre 300 korona Félévre . . 150 korona Negyedévre 75 korona Felelősi szerkesztő: FEHÉR ÖDÖN Kiadóhivatal, Miskolcz, Hunyadi utca 2. szám. Telefon: Szerkesztőség: Miskolcz, Erzsébet tér 1. szám. Telefon A lap szellemi közleményei a szerkesztőséghez fizetések és hirdetések a kiadóhivatalhoz intézesd. : psww«»'' Csütörtökön írják alá a török békeszerződést. (Paris.) A MTI szikratávirata , Henry ezredes vasárnap átvette a török küldöttek meghatalmazásait és ezeket átvizsgálás végett a külügyminisztériumba vitte, viszont a török küldötteknek átnyújtotta a szövetségesek képviselőinek meghatalmazását. A békét valószínűleg csütörtökön írják alá. Entente- államférfiak tanácskozása. (Páris.) Római jelentés szerint Giolitti nem csupán Lloyd George-ak hanem Millerand-al is találkozni fog Svájcban. Tőzsde. (Budapest.) Utótőzsde : Valuták : Lei 430, Márka 448, Font 67® Fr. Frank 1350, Sv. Frank 2950, Dollár 172 és fél, Napoleon 658, Lir* 370, Rubel 312, Szokol 348, Kor. Dinár 880, Fr. Dinár 885. Devizák : Amsterdam 58, Koppenhága 2625, Krisztánia 2650, Német 407 és fél, Olasz 935, Svejcz 2850, Prága 340, Stockholm 3500, Wieni kf. 10 és fél. Értékpapírok : Magyar Hitel 1780 Osztrák Hitel (excupon)1863, Kereskedelmi Bank 6425, Magyar Bank 880, Leszámítoló 780, Magyar- Olasz 407, Jelzálog 486, Hazai Bank 622, Forgalmi Bank 560, Konkordia 1815, Viktória 5200, Hungária 1800, Borsod Miskolczi 2250, Északmagyarországi 2300, Drasche 1680, Salgó 5650, Fegyvergyár 1380, Ganz Danub. 15000 Ganz Villamos 3200, Rimamurányi 2995, Schlick 725, Déli Vasút 580, Gumi 2660, Nasici ex jog. 11100, Olajművek 2750. (Zürich.) Deviza megnyitás: Berlin 1385, Newyork 588, London 3125, Prága 1175, Zágráb 773, Budapest 340, Varsó 3, Bécs 337/* A szovjet kormány megbízottainak utazása. (London.) Reutter jelentés: Kamenev, a szovjet kormány megbízottja Londonba érkezett. Krassin és az orosz delegáció több tagja Newcastleba érkezett és onnan tovább utaztak Londonba. Gyóni Gézát egy orosz katona lőtte agyon. Az Est jelenti Szegedről. Hajós J. Ferenc mérnök, aki most tért haza Oroszországból, elmondotta, hogy Gyóni Géza nem lett öngyilkos, hanem egy fogolyőr lőtte agyon. Gyóni búskomorságba esett és többször megszökött, de a bolsevikiek mindig elfogták. Amikor harmadszor akart elmenekülni, lőtték agyon. Sztanykovszkyt hallgatták ma ki a Tisza-perben. Hüttner befejezte vallomását. (Budapest.) A Tisza-gyilkosság ügyének tegnapi főtárgyalásán Hüttner Sándor ismertette Friedrich Istvánnal való szembesítésének körülményeit. Hüttner vallomása. Kijelentette Hüttner, hogy ezért nem ismerte fel az első szemlesítéskor Friedrich Istvánt, mert félt, hogy bántódása lesz. Elmondta, hogy amikor értesült a Tisza-gyilkosság ügyében megindult rendőri nyomozásról, fölkereste Jámossy Zoltán akkori belügyi államtitkárt és kérte, hogy simítsa el az ügyet. Majd így folytatja vallomását : — Jánossy azt mondta, hogy engem nem ismer, az én szavamra ő nem adhat, és a kormány érdeke, hogy ez a dolog ki ne tudódjék, hozzak valakitől, aki a kormány tagja, egy pár sor írást Átszaladtam Friedrich államtitkárhoz és előadtam neki, hogy miről van szó. Friedrich azt mondotta, hogy neki semmi köze a dologhoz, ha valami bajom van, vállaljam magamra. Én megmondtam neki: „Pista, az a levél még nálam van, amit írtál arról a százezer koronáról. Ha én bajba jutok, akkor neked is bajod lesz, ha nem veszel védelmedbe!“ Akkor itt egy pár sort Jánossyhoz, és azt átvittem. November elején tervbe vették, hogy a dolgot elsimítják és a katonatanács tagjai, valami amerikai misszió formájában Amerikába hajóznak. Ez ügyben a minisztériumban értekezlet is volt. Dr. Mondada: Úgy tudom, hogy ön kétszer volt szembesítve Friedrichhel, ott ön nem ismerte fel. Hüttner: Én már előzőleg hallottam, hogy Friedrichhel leszek szembesítve és azért egy, pillanat alatt elhatároztam, hogy nema fogok agresszíve fellépni, hanem úgy beszélek, hogy agyon ne üssenek Láttam ugyanis, hogy nagyon tettlegesen lépnek fel. Akármennyire igazam van, nem ezt nézik. Itt arról van szó, hogy én fogoly vagyok, ő pedig miniszterelnök. Gondoltam, jobb lesz, ha kissé visszahúzódom, kikérnie sem, hogy minő a helyzet, azután beszélek. Elmondja azután, hogyállomása után, amikor először azt mondotta, hogy nem ismeri Friedrichet, majd másodszor azt mondotta, hogy megismeri, a vizsgálóbíró és Friedrich egy ablakmélyedésbe vonultak félre és ott beszélgettek. — Gondoltam magamban — mondja Hüttner —, hogy ez nem jó ha itt egy másik bűntársammal trafikálnak és a bíróság értekezletet folytat vele Ezután hozzám jött Friedrich és aztmondotta: Nem lehetséges-e az az impresszió, hogy akkor valaki tényleg Friedrich István néven szerepelt és felbujtatta Tisza István meggyilkolására. (Derültség.) Neki (t. i. Friedrichnek) az az impressziója, hogy mivel ő nem csinálta ezt, csak az ő személyét markírozta, azért hogy ő rá hárítsa a gyanút. Nagy Károlyi azt mondta — mondja tovább Hüttner — vigyázzon, mit beszél, menjen az ablakhoz, nézze meg jól azt az urat. Gondoltam a nyakamra, vigyázok, nem arra, amit beszélek. És azután azt mondtam, nem az, akit velem szembesítettek Felvettek egy jegyzőkönyvet és én aláírtana. Hüttner vallomása szerint Nagy Károly detektívfőnök kijelentette neki, hogy szembesíteni fognak vele olyan embereket, akikről feltehető, hogy Friedrichet maszkírozva, az ő nevével viszszaéltek. Nézze meg, hogy melyik volt. Nagy Károly ezeket mondotta: A maga szava annyira kétségen kívül áll, hogyha ön megmondja, rámutatva valakire: Ez volt az, az illető le lesz tartóztatva. Azt is mondta, hogy kapok fél vagy egész évi államfogházat, gondoskodnak rólam, megcsinálják az útlevelemet, kapok 50000 frankot, itt a főkapitányságon úgy sem vagyok cellában, megszökhetem. Elnök: Ki mondta ezt! Hüttner: Ezt Nagy Károly, mondotta nekem, Váry főállamügyész előtt Ezután elmondja Kovács vizsgálóbíró előtti kihallgatását. Kihallgatták Friedrichet is az általam állított tényekre vonatkozólag. Ő ezeket tagadva, azt mondotta, hogy ő ilyesmit nem követett el, szembesítettek vele, amikor a bíró figyelmeztetett, hogy előttem nem a hadügyminiszter áll, hanem olyan ember, mint én, akit épp úgy utol fog érni a törvény keze, mint engem utólért. Friedrich, akkor belevágott a szavába, nekem fehtant, mintha ő volna a biró és neki tartoznék felelősséggel azért, amit csináltam.. Amikor azután Kovács biró közbeszólt, hallgasson, itt ő beszél, mégha a miniszterelnök is állana elötte. Kijelentettem: igenis, fontaltok mindent. Láttam — mondja Hüttner —, hogy Kovács nem hagyja magát befolyásolni, itt újból kijelentettem, itt ujjad mutatva a széken ülő Friedrichre, igenis, emlékszem. Akkor azután délután 4 óráig vallatott Kovács biró, 4 órakor lezárták a jegyzőkönyvet és Friedrich így szólt: „Köszönöm, biró úr, majd nem fogok megfeledkezni, nagyon köszönöm szíves jóindulatát.“ Azzal elment. Elmondta azután, hogy Friedrich felindult állapotban távozott, majd hogy Kovácstól elvették az ügyet és megemlékezik az új vizsgálóbírónál, Margaritánál való kihallgatásáról, aki úgy tetszett neki, Komi Iván veszi a dolgát. A mai tárgyalás. (Budapest.) MTI: A hatosztálybíróság ma délelőtt folytatta, a Tisza-ügyben a főtárgyalást. Ma is Hüttner kihallgatása volt soron. Ma délelőtt a védők intéztek hozzá kérdéseket. Lengyel Zoltán kérdésére elmondja a vádlott, hogy gyermekkorában kanyaróban, sirlachban szenvedett, anyai nagybátyja elmebajos volt, a háború alatt háromszor sebesült meg. Majd ezt kérdi a védő: Mikor önt Miskolczon letartóztatták, tett-e ön olyan vallomást, amely a mostanit fedezi és ha igen, ki előtt ? Hüttner: Én Pálóczy főhadnagy, a miskolczi körletparancsnokság vizsgálóbírója előtt tettem vallomást. De akkor nem mondtam el neki mindent. Amit azonban akkor elmondtam, most is fenntartom. Védő: Az ön szobájában voltak valami röpiratok. Miféle röpiratok voltak ezek! Hüttner: A Nemzeti Tanács nyomatott százezer példányban röpiratokat, amelyben a katonákhoz felhívást intézett. Ezekből 50 ezer példányt az én lakásomon helyeztek el. E°- nappal a forradalom kitörése előtt ezeket elvitték tőlem. Azután azt kérdezte a védő, hogy tud-e arról, mit beszélt Friedrich a Habsburg-családról. Az elnök félbeszakítja lengyelt és kijelenti, hogy ez a kérdés nem tartozik a vád tárgyához.