Miskolczi Napló, 1922. március (22. évfolyam, 49-74. szám)

1922-03-01 / 49. szám

Szerda, 1­922 március hó 1, MISKOLCZI NAPLÓ A vármegyei közigaz­gatás eseményei. (Saját tudósítónktól.) Zsóry György alispán a mai megye­­gyűlésen évnegyedes jelentésé­ben megemlékezett az elmúlt idő­szak közigazgatási eseményeiről és ezzel kapcsolatban az orszá­gos politika problémáiról is. A nemzetgyűlés kritikája. — Az elanult időszak — mon­dotta az alispáni jelentés — az országos politikában folytatása volt az előbbi negyedév szomorú eseményeinek. A parlamenten a visszavonás hullámai vonultak végig, a meddő indemnitási vi­ták, a királylátogatással kap­csolatosan elhangzott, szenvedé­lyes beszédek töltötték ki hosszú időre a­ nemzetgyűlés napirend­jét. A nemzetgyűlés feloszlott a­nélkül, hogy megszavazta volna a választójogot, a legnagyobb bi­zonytalanságot hagyva maga után arra nézve, mi lesz velünk, mi tévők legyünk, hogy a jog­folytonosságot megtalál­j­uk. A külpolitika, a velenczei egyezmény. A külpolitikában sincs semmi biztos­ talajunk, még mindig nem látjuk ezen a téren a teljes ki­bontakozás útját. Legnagyobb eredmény a külső politika terén a velenczei egyezmény, amely­nek következményeképp létrejött népszavazás megmutatta, hogy N­yugatmagyarország polgárai k­ű­ek maradtak hazájukhoz. Alig lehet kétség az iránt, hogy ha­sonló eredménynyel végződne a népszavazás a többi megszállott területeken is, h­a az ottani la­kosságot megkérdeznék hovatar­­tozandósága felől. Belátta ezt­­már a szociáldemokrata munkás­ság is, amelynek vezetőségével a kormány­­ kiszivárgott hírek szerint bizonyos megnyugtató egyezséget kötött. A köztisztviselők és a kom­m­n. Az alispáni jelentés foglalko­zik Sándor Pál azon parlamenti beszédével is, amely a kom­muniz­mus kitöréséért a köztisztviselő­ket is felelőssé tette. Ezt­ a kije­lentést rágalomnak minősíti és a vármegye közönségének szine előtt visszautasítja az alispán. Az önkéntes hadsereg. Az elmúlt negyedévben — foly­tatta az alispán­ jelentés — meg­indult az önkéntes hadsereg to­borzása. Nép­ünk a benne élő konzervativizmusával elemien bizalmat­lanul fogadta a zsoldos katonaság intézményét. Később azonban január és február 1zó 1­5-ikéig mégis sikarült a várme­gyére kivetett kontingenst ön­kéntes jelentkezés útján biztosí­tani. A toborzáson megjelent fiatalság azonban tiltakozását fe­jezte ki , a rendes sorozások meg­szüntetése ellen és a katonásko­dás terén egyenlő teherviselést és egyenlő véráldozatokat kö­vetel. Az árvizsgáló bizottság.­­ Január hó 1-én megalakult a miniszteri rendelet értelmében a vármegyei árvizsgáló bizottság, amely már meg is állapította az első irányárakat. Minthogy azon­ban az egész vármegyére egysé­ges irányárakat megállapít­ani nem lehet, kértük a minisztert, engedje meg, hogy az árvizsgáló bizottság a járási székhelyekre is kiszállhasson.­­­ A közbiztonság a vármegyében az elmúlt negyed­évben kielégítő volt. Nagyobb bűneset nem fordult elő, csupán kisebb lopásokat követtek el. A csendőr­ség létszámának szaporí­tása egyrészről a jelentkezők tartózkodása, másrészt a lakás­hiány miatt, még mindig nem volt keresztülvihető. A mezőgazdaságnak igen sokat ártott a kemény tél. A gazdasági munkálatok a nagy lágy és a hóesés miatt eredmény­telenül végződtek. •­ Mi lesz a Tapolcával? (Saját tudósítónktól.) Ha idő­­járásilag nem is, naptárilag mégis csak tavasz lesz a közeli napokban. Ezt nemcsak a nap­tárból tudja e sorok írója, hanem a következő tündékből is. Hétfőn délelőtt beállított Ho­­dobay Sándor dr. polgármester­­helyetteshez Leffler Károly, a görömbölyi Tapolcza-fürdő bér­­lőja Az ő megjelenése a város­házán csalhatatlan előjele a ta­vasznak. — Nagyságos polgármester úr! — kezdte mondanivalóját.. — Itt a tavasz. Valamit csinálni kellene a Tapolczával Vasárnap kint jártam és csaknem elsírtam magamat. — A hattyú valósággal kedély-* beteg tett. Egy-két uj dal kellene már neki. úgy tudom, hogy az Andrássy Gyula gróf úr hattyú­dala most a legismertebb. Jó len­ne neki meghozatni. De ez még semmi, h­ánem az épületek ... A vendéglőről leomlott a vakolat. — Rettenetes ránézni. A vendéglő előtti fedett étkező össze akar dűlni. A fürdőszobákban a­ víz felvetette a padlózatot. A vizet le kellene ereszteni és a padlót, újra leszögezni. A kabinok ajta­ja leszakadt, elkorhadt. Az abla­kokat kilopták a rámából. Az én lakásom még vizesebb, mint volt. Tavaly — h­a este lehúztuk a cipőt — reggelre megpenésze­­dett. Most már egy óra alatt pe­nészes. Barabitsnak kellene ezt, a penészgomola teleped, látni, hát­­ha nemesi leni, keresztezni tudná sampionnal. Az Anna-lakban oj­­tott patkányok ütöttek tanyát. A Geszte­n­yésben mogyoró­­jmr­­ék laknak. A lócáknak vagy a­ kar­ja, vagy a lába hiányzik. Ha a Bulyovszky méltóságos úr látná, 75 százalékos rokkantsági pót­­díjat adna valamennyinek. Hát még a csónakok . . . Tele vannak vízzel. A szu elette őket. Elkor­hadtak. Csupa lyuk mind. Egy egész hónapig szurkolhatja őket a csónakos. Mit csináljunk, pol­gármester úr? — Hozassa helyre, kedves Leffler úr. A maga érdeke. — Az enyém ? Hiszen már csak ■így évem van hátra a­­bérletből. 35 ezer korona a bér, 20 százalék a vigalmi adó. Még így se megy fel többre százezer koronánál, a­mit­­ városnak fizetek. Ez a ja­vítás pedig bele kerülne legalább kétszázezer koronába . . . Hon­nan vegyem én azt? Tavaly öt csónakot csináltattam. Most­ hár­mat csináltatok, pedig darabját most már 5500 koronáért csinál­ják. Haszon meg nincs. Mikor bérlőt vettem, azt mondották,­­ hogy rövidesen egy svájci pénz­­csoport veszi bérbe a Tapolcza­­fürdő sorsát. Eddig csak Gottlieb Bélát láttam odakint a Svájciból. i) is kereken kijelentette, hogy nem azonos azzal a gazdag sváj­cival, aki a Tapolczát felépíti. — Azután arról beszéltek, hogy Galambos László dollárokat hoz Amerikából és­­majd­ azon a pén­zen építik fel. Ki is utazott Ga­lambos, vissza is jött, de pénzt nem hozott. Kisült, hogy az ame­rikai tőke is átméri­kázik. Nem épít. Majd legutóbb azt beszél­ték, hogy Jónás detek­tí­vfelügye­lő hozott, össze egy érdekeltséget, amely­ építkezni akar. Erről is kiderült, hogy még csak most nyomoz Jónás ezután az érdekelt­ség után,­­de eddig még nem si­került neki sem biztos nyomna találni. Elvesztette a nyomot. A kedélye is ezért olyan nyomott. Azután arról is sok szó esett a Nagy rendőrpalotát terveznek a Csabai-kapu és a Zöldfa­ utca sarkára. (Saját tudósítónktól.) A múlt héten közöltük a vezető rendőr­­tanácsos nyilatkozatát, amelyben kijelenti, hogy az elkövetkező hetekben a választási előkészüle­tek alatt a rendőrség fokozottan kíván megfelelni feladatának, biztosítani akarja a politikai népgyű­lések szabadságát, za­vartalanságát s általában min­den olyan jelenséget már első, halvány megnyilvánulásában el akar fojtani, ami úgynevezett szélsőséges kilengésekre vezet­hetne a város eddig nyugalmas életében. A közönség bizonyára megnyugvással vette tudomásul Todor Árpád dr. tanácsos, a ka­pitányság vezetőjének idevonat­kozó szavait, amelynek forrása a komoly, tiszteletreméltó önbiza­lom,­­ annál is inkább, mert amint egy újabb cikkünkben je­lentettük, az elmúlt héten elha­tározó lépések történtek arra,­­ hogy a rendőrlegénység létszá­mát már a közel­jövőben­­meg­felelő módon ki tudják egészíte­ni. A legnagyobb körültekintés­sel előkészített toborzás útján 300 rendőrre akarják szaporítani az államrendőrség miskolczi kerüle­tének legénységi állományát és úgy, tervezik, hogy ebből a 300 rendőrből megfelelő kiképzés után 150 rendőrt a miskolczi ka­pitányságnak engednek át szol­gálattételre. Ilyen módon sikerül­ne kiegészíteni a kapitányság őrszemélyzetét abban a mérték­ben, amely minden kétséget ki­záróan képessé tette a miskolczi rendőrséget a vezető tanácsos által hangsúlyozott felad­atok el­végzésére. Nagy gondot okoz azonban a kerületi főkapitányságon az újoncoknak elhelyezése és meg­felelő módon való­ kiképzése e célra szolgáló helyiségek hiányá­ban. Az újoncképző tanfolyamo­kat eddig a Csabai-kapuban levő Művészteleptől elvont helyisé­­gekben­ tartották, ami ellen kü­lönböző körök kifogásokat emel­tek. Azt hangoztatták, hogy a rendőrség illetéktelenül tartja megszállva a Művésztelep helyi­ségeit, amivel szemben a kerületi főkapitányságon kijelentették, hogy a rendőrség lakáshivatali végzés alapján tartja birtokában ezeket a helyiségeket. De ilyen körülmények között sincs bizto­­sítva, hogy, az ú­jonnan toborzan­­dó 300 rendőr elhelyezéséről és kioktatásáról tudnának gondos­kodni. Már­pedig a kerületi fő­­kapitányság csak megfelelő ki­képzés után akarja bevonni eze­ket az újoncokat a szolgálatba, mert tudja, hogy a rendőrség a fokozott feladatoknak, csak kel­lően kioktatott köreik segítsé­gével tud megfelelni. Éppen ezért már régebben megkísérelte a kerületi főkapi­tányság, hogy a Csabai-kapuban, a Mindszenti templommal szem­ben levő, jelenleg is katonai cé­lokra használt épületet megsze­rezhesse. Állítólag a belügyimi­­nisztérium­ semmi anyagi áldo­zattól sem riadni vissza, csak­hogy az épületet a megfelelő munkálatok, esetleg teljesen új építkezés révén modern rendőr­­palotává alakíthassa át. Nagy, terjedelmes palotát terveznek a Csabii-kapu és a­ Zöldfa­ utca sar­kán elterülő telekre, ahol a kerü­leti főkapitányság, az egész mis­­kolczi kapitányság, esetleg egy­­része és az annyira szükséges rendőrlaktanya találnának el­helyezést. A te­rv keresztülvitele egyelőre azon múlik, hogy a ka­tonaság állítása szerint ők sem tudják nélkülözni az épületet. A kerületi főkapitányságon azon­ban bíznak abban, hogy ez az akadály egy kis jóindulatú igye­kezettel eltüntethető lesz és ak­kor­­i rendőrpalota megépítésére, vonatkozó terveket, megvalósít­hatják. Jelenleg 120 főnyi­­rendőrle­génység van beosztva a kerületi főkapitányság törzs- és tanosztá­lyaiba. Ezeket is csak a legna­gyobb nehézségeikkel tudják ok­tatni a mű­vész­telepi helyiségek­ben, más, megfelelőbb helyiségek hiányában, miután az óvodákat is elvonták a rendőrkerületi fő 8 Vászon, kanavász, mosóáruk, svájci és francia grenadin és batiszt újdonságok Szabó kellékek, rövid- és divat­áruk rendkívül olcsó árban kaphatókIstvánffy Testvéren tétnél (Színházzal szemben)

Next