Miskolczi Napló, 1922. április (22. évfolyam, 75-98. szám)

1922-04-01 / 75. szám

Szombat, 1922 április hó 1. MTIK ZrtT/­ZT NAPI irt Károly király és a miskolcziak. (Saját tudósí­tónktól.) Súlyos betegsége révén, amelylyel kap­csolatban tegnap Halál hírét is kötötték, Károlyi király alakja különböző vonatkozásokban is­mét aktuális lett a magyar sajtó­ban. Ebből az alkalomból felemlít­jük Károly király látogatásait a miskolczi 10. honvéd gyalogez­rednél. A román fronton két íz­ben látogatta meg Károly király a miskolczi honvédeket, akikkel azelőtt — még trónörökös korá­ban —■ csak egyetlenegyszer ta­lálkozott Galicziában, mikor az ezred már indultétfélben volt a román frontra. Első íziben 1917. szeptember hó - én látogatta meg a király a VI. hadtestet — amelynek köte­lékébe a 16. honvéd gyalogezred is tartozott —. Az ezred a disz­­századba egy szakaszt küldött a király fogadtatására a hadtest székhelyére, Csíkszentmártonba. Lipovniczky Kálmán főhadnagy volt a díszszázad parancsnoka. Ojtoz felől, autón jött a ki­rály. Az autóból kiszállva elő­ször is livnói Hadfy Imre gya­logsági tábornok, hadtestparancs­nok jelentkezését fogadta, majd utána közvetlenül Lipovniczky Kálmán főhadnagyhoz lépett, ke­zet szorított vele és megkérdezte: — Hány emberibőll áll a szá­zad! — Aktiv tiszt­ e! — Mikor kapta a ki­tüntetéseit. Később, mikor a diszszázad miniden egyes emberével beszél­getésbe elegyedett a IVT. Károly, ezredünk diszszakaszának is min­den tagját megszólította. Horny­ák Károly műszaki szá­zadidei tizedestől megkérdezte: — Hol szerezte kitüntetéseit! — A nagy ezüstöt a gyimesi szorosban, a bronzot pedig Ole­­szánál, a Dny­iszter mellett. — Hová való? — Tokajba. — Tokajba! Ahol az a jó bor teremt! — jegyezte, meg élénken. Ezredünk d­iszszakaszának csaknem van mennyi embere egyik-másik kitüntetésének idő­pontjául a magyarosi támadást említette meg. A Felség erre minden alkalommal megjegyezte: — Az nagyon szép volt. Na­gyon örültem neki. A Magyaros­nál igen szépen viselkedtetek. Másodízben 1918 február 10-én találkozott az ezred a királyi­val a h­áromszék megyei Kézdzsárfalu mellett. A 10-es honvédeket ak­kor vonták ki az ojtozi szorosból, hogy elsiebb a Bácskába rekvi­­rálni, majd pedig az olasz front­ra szállítsák őket. Az egész hadtest Bercek kör­nyékén volt felállítva. Bercekig vonaton jött a király. Itt autóra ült, hogy a hadtest valamennyi csapatát megszemlélje. Az ezred parancsnokok és zászlóaljanként egy-egy tiszt és egy-egy legény­ségi állományú egyén várták a felséget a csapatok fogadási szárnyán, hogy neki bemutattas­­san­ak. A 10-es­­honvédeknek ezt a kis küldöttségét Sáfrán Géza I-7­enes, ezredparancsnok vezet­te. Sza­bó Ernő, retro István had­nagyok, Édes Sándor tiszthelyet­tes és Fett István őrvezető vol­tak a bemutatásra kiszemeltek. Az ezred Kézdivásárfalu mel­lett álló jobbszárnyához ér­kez­ve, autóját megállítva, oda fordult a király Pukács Alfréd­ alezredes­­hez, aki aznap az ezredet vezé­nyelte: — Ez a 10. ezred? Erre kezet fogott az alezredes­­sé, akinek jelentés­ét fogadta. Érdeklődött, mióta van a harcté­ren, melyik zászlóaljnak a pa­rancsnoka, hol szolgált azelőtt. Megjegyezte még: — Ezredparancsnokukkal már beszéltem a fogadásnál. Majd Petlik Ernő százados, ezredsegédtiszthez fordult: — Szépen van dekorálva. Na­gyon szép ! Azután lassú tempóban megin­ meg Rosenberg Gyula és Testvére kirakatait» m^fasszonyi kelengye-kiállitás- Eredeti párisi fen­érmemyi modellek» ják gyermekeiket valamely, ál­taluk választott műhelybe. A miniszter a vakáció® gyakorlati fogla­kozás propagálásának ered­ményéről ez év október 1-ig ki­merítő jelentést és kimutatást kíván az egyes intézetek tantes­tületeiből. ­ A kultuszminiszter­ is elrendeli a gyakorlati oktatást. (Saját tudósí­tónk­tól.) Tegnapi számunk 1­­an hosszabb cikkben emlékeztünk meg a népjóléti mi­niszternek arról a rendeletéről­­, mely a hadi rokkantak ellátásá­nak közvetlenebb intézésére min­den városban és törvényhatóság területén önálló hatáskörrel fel­ruházott igénymegál­lapító bi­zottságok alakítását rendelte el. A hadi­segélyesek adminisztrá­lásának decentralizációját Plank Miklós dr. Miskolcz város tb. fő­jegyzője, a szociálpolitikai ügy­osztály vezetője m­ár évek óta sürgette. Szinte az ő kezdemé­nyezéséből kiindult ötletnek ve­hetjük a népjóléti miniszternek ezt az elhatározását, merre ő hívta fel az illetékes tényezőknek a figyelmét. Most meg a gyakorlati iránya értékes munkásságának újabb sikerét láthatja frank Miklós dr. a kultuszminiszternek egy­­ most kibocsátott rendeletében, a­­­mely a középiskolai tanulóknak­­ gyakorlati foglalkoztatását ren­­deli el. A gyakorlati gyermekoktatást Plank Jáik­lés de, már 1921 szep­temberében bevezette a miskolci iskolákban. Az 1. számú polgári fiúiskolában, a Kun József­ utcán és a Szent István-utcai állami el­tant iskolákban már szeptember elsejétől életbe léptették próba­képen a gyakorlati gyermekok­tatást, melyre nézve most a kö­vetkező intézkedést adta ki a­­kultuszminiszter : — A vallás és közoktatásügyi miniszter felhívta a középiskolák tanári karát, hogy a tanulóifjú­ságot lássák az útmutatásokkal a gyakorlati élet sürgős követelmé­nyeinek megértésére oly irány­ban, hogy iparkodjanak a reális életben elhelyezkedni. Szorgal­mazzák, ihod csak lehet, a mű­helymunka bevezetését s azt,­­— hogy a szülők a vakációiban ad­(Saját tudósítónktól.) A fővá­rosi lapok részletes tudósítások­kal számolnak be arról a most fo­lyamatban lévő törvényszéki tár­gyalásról, amelynek Persian Adám, a Károlyi-kormány vallás­ü­gyi kormánybiztosa és Kóredi Alpár dr. a vádlottjai. Az ügyész­ség a cseheknek teljesített hír­­szolgálatta­l vádolja Persian­ és Bejöd doktort. Ebben a kémke­dési ügy­ben nagy szerepet ját­szik Szalatnay Jenő cseh követ­ségi tanácsos neve, aki a vádban megjelölt cselekmények idején 1920 nyarán és 1921 tavaszán a budapesti cseh követségen tel­jesített szolgálatot. Érdekes fel­említeni, hogy Szalatnay Benő miskolczi magyar nemesi csa­ládból származik. Nem érdek­­nélküli feladat Szalatnay Benőt végig kisérni azon az utón, a­melyen a miskolczi kisdiákból cseh diplomata, majd követségi tanácsos lett. Szalatnay ősei. Elmentünk a református fő­gimnáziumba, ahol Szalatnay Benő diákéveit töltötte. Csorba György igazgató úr készségesen ismertette előttünk kérésünkre a rendelkezésére álló adatokat: — A Sza­­tnay-család — mon­dotta — régi, miskolczi nemesi família. A nagy atyja itt volt re­formátus pap és minthogy ebben az időben ott nem volt reformá­tus ideológia, innen vándorolt ki Prágá­ba református lelkész­nek. A fia már a kereskedői pá­lyára lépett, gyárt képe és nagy üzlete volt, az idők folyamán azonban elcsehesedett. Külföldi utamon, amikor megfordultam Prágában, magam is láttam a Szalatnay üzlet hatalmas cégtáb­láját és feliiratát. Elküldték magyarosodni. — Szeretnay édesatyja elcsebe­­sedett, úgy lánszik azonban,­­ hogy meg sem feled­kezett meg teljesen régi hazájáról, mert Jae kupié a nat magyarosodni. A célt az apa el is érte, az ifjú Szalatnay a Miskolczon töltött múltévek alatt tökéletesen meg­tanult magyarul, csak­ ézen a fa­­ejtesepen volt egy kis idegensze­­rűség. Előken­d­nek a régi köny­vek és azokból olvasunk ki né­hány érdekes ad­atot. Szalatnay Benő (a könyvek szerint meg Benjámin) jövő márciusában született Zieskowba­n, Csehország­ban. Közép­iskol­á­inak első három évét a prágai reálgimnáziumban végezte és a negyedik osztályra jött ide Miskolczra, a református gimnáziumba. Ebben az időben még egy szót sem tudott magya­rul és emiatt sokat éveztek vel a fiuk. Az év végén azonban már elég jól törte a magyar nyelvet. Az érettségizett diák, — Szalatnay 1904-ben tett érettségit. A matúrán egyszerűen érett lett. Az érettségi napló sze­rint osztály­tár­sai ismert miskol­czi nevek: Árva Pál, Hollender Béla dr., F­odor Pál dr., Wittner Ernő voltak. A Fazekaska teán — mondja az igazgató úr — lakott ekkor Sza­la­tnay. Hosszú Gyula pénzügy­igazgató családjánál, enap, ma­gas növésű, elegáns megjelenésű fia volt Szalatnay, sokat udva­rolt a miskolczi lányoknak. A hazafias Szalatnay. — Hazafias érzés tekintetében semmi különbséget sem vettünk észre közte és a többi diák kö­zött. Szalatnay éppen olyan jó magyar, telkes fiú volt, mint a többi. Ugyanezt mondja Bilhary Ferenc tanár úr is, aki matemati­káira tanította Szalatnayt. Csak még azt teszi hozzá, hogy kissé akadozva, nem egészen folyéko­nyan beszélt magyarul Az egyetemi évek.­ ­Buday József tanár úr, az in­tézet legrégibb tanára, elismétli először azt, amiket az igazgató úr mondott Szalatnay szárm­a­­zásáról Az egyetemi éveket — fogtatja a tanár úr — Genfiben végezte Szalatnay. Ebben az idő­ben jelölték meg Génfben em­léktáblával azt a házat, ahol Klapka György a magyar sza­badságharc legendás tábornoka lakott. A komáromi hős tudva e­­rőleg Svájciban honosította ma­gát és ott országgyűlési képvi­selő is lett. Szalontay érintke­­zést tartott fenn a genfi magya­rokkal és ő is gyűjtött a Klapka­­emlékre. — Hogy azután hogyan lett a miskolczi diákból és a magyar szabad­ságharc hősének rajongó­jából cseh diplomata, követségi tanácsos, aki magyar érd­ekek el­len dolgozik, annak Isten a meg­mondhatója. Hazafias érzések hangoztatásaira —­ fejezi be a beszélgetést Buday tanár úr — nem adok semmit. Érzéseiket a mai emberek érdekeik szerint változtatják milrohko napra. a miskolczi parókiától a cseh d­iplomáciáig. Rövidáruk, szabókellékek nagy választékban legolcsóbban s Méthnél. ammmmmmmmmmmmmmmmmmmmm . a.—urjaam­—— Ha Budapestre jön, ne mu­lassza el a V A K G­A-cégnél, Budapest, IV., Kossuth Lajos­ utca 11. tavaszi újdonságait, kötött, szövött áru különlegességeit megtekinteni és a szabadalmazott „Oseta" harisnyát vásárolni, mert egy par .Oseta“ harisnya 2 másik part pótol. Óvakodjunk hasonnevű utánzattól.

Next