Miskolczi Napló, 1922. április (22. évfolyam, 75-98. szám)
1922-04-01 / 75. szám
Szombat, 1922 április hó 1. MTIK ZrtT/ZT NAPI irt Károly király és a miskolcziak. (Saját tudósítónktól.) Súlyos betegsége révén, amelylyel kapcsolatban tegnap Halál hírét is kötötték, Károlyi király alakja különböző vonatkozásokban ismét aktuális lett a magyar sajtóban. Ebből az alkalomból felemlítjük Károly király látogatásait a miskolczi 10. honvéd gyalogezrednél. A román fronton két ízben látogatta meg Károly király a miskolczi honvédeket, akikkel azelőtt — még trónörökös korában —■ csak egyetlenegyszer találkozott Galicziában, mikor az ezred már indultétfélben volt a román frontra. Első íziben 1917. szeptember hó - én látogatta meg a király a VI. hadtestet — amelynek kötelékébe a 16. honvéd gyalogezred is tartozott —. Az ezred a diszszázadba egy szakaszt küldött a király fogadtatására a hadtest székhelyére, Csíkszentmártonba. Lipovniczky Kálmán főhadnagy volt a díszszázad parancsnoka. Ojtoz felől, autón jött a király. Az autóból kiszállva először is livnói Hadfy Imre gyalogsági tábornok, hadtestparancsnok jelentkezését fogadta, majd utána közvetlenül Lipovniczky Kálmán főhadnagyhoz lépett, kezet szorított vele és megkérdezte: — Hány emberibőll áll a század! — Aktiv tiszt e! — Mikor kapta a kitüntetéseit. Később, mikor a diszszázad miniden egyes emberével beszélgetésbe elegyedett a IVT. Károly, ezredünk diszszakaszának is minden tagját megszólította. Hornyák Károly műszaki századidei tizedestől megkérdezte: — Hol szerezte kitüntetéseit! — A nagy ezüstöt a gyimesi szorosban, a bronzot pedig Oleszánál, a Dnyiszter mellett. — Hová való? — Tokajba. — Tokajba! Ahol az a jó bor teremt! — jegyezte, meg élénken. Ezredünk diszszakaszának csaknem van mennyi embere egyik-másik kitüntetésének időpontjául a magyarosi támadást említette meg. A Felség erre minden alkalommal megjegyezte: — Az nagyon szép volt. Nagyon örültem neki. A Magyarosnál igen szépen viselkedtetek. Másodízben 1918 február 10-én találkozott az ezred a királyival a háromszék megyei Kézdzsárfalu mellett. A 10-es honvédeket akkor vonták ki az ojtozi szorosból, hogy elsiebb a Bácskába rekvirálni, majd pedig az olasz frontra szállítsák őket. Az egész hadtest Bercek környékén volt felállítva. Bercekig vonaton jött a király. Itt autóra ült, hogy a hadtest valamennyi csapatát megszemlélje. Az ezred parancsnokok és zászlóaljanként egy-egy tiszt és egy-egy legénységi állományú egyén várták a felséget a csapatok fogadási szárnyán, hogy neki bemutattassanak. A 10-eshonvédeknek ezt a kis küldöttségét Sáfrán Géza I-7enes, ezredparancsnok vezette. Szabó Ernő, retro István hadnagyok, Édes Sándor tiszthelyettes és Fett István őrvezető voltak a bemutatásra kiszemeltek. Az ezred Kézdivásárfalu mellett álló jobbszárnyához érkezve, autóját megállítva, oda fordult a király Pukács Alfréd alezredeshez, aki aznap az ezredet vezényelte: — Ez a 10. ezred? Erre kezet fogott az alezredessé, akinek jelentését fogadta. Érdeklődött, mióta van a harctéren, melyik zászlóaljnak a parancsnoka, hol szolgált azelőtt. Megjegyezte még: — Ezredparancsnokukkal már beszéltem a fogadásnál. Majd Petlik Ernő százados, ezredsegédtiszthez fordult: — Szépen van dekorálva. Nagyon szép ! Azután lassú tempóban megin meg Rosenberg Gyula és Testvére kirakatait» m^fasszonyi kelengye-kiállitás- Eredeti párisi fenérmemyi modellek» ják gyermekeiket valamely, általuk választott műhelybe. A miniszter a vakáció® gyakorlati foglakozás propagálásának eredményéről ez év október 1-ig kimerítő jelentést és kimutatást kíván az egyes intézetek tantestületeiből. A kultuszminiszter is elrendeli a gyakorlati oktatást. (Saját tudósítónktól.) Tegnapi számunk 1an hosszabb cikkben emlékeztünk meg a népjóléti miniszternek arról a rendeletéről, mely a hadi rokkantak ellátásának közvetlenebb intézésére minden városban és törvényhatóság területén önálló hatáskörrel felruházott igénymegállapító bizottságok alakítását rendelte el. A hadisegélyesek adminisztrálásának decentralizációját Plank Miklós dr. Miskolcz város tb. főjegyzője, a szociálpolitikai ügyosztály vezetője már évek óta sürgette. Szinte az ő kezdeményezéséből kiindult ötletnek vehetjük a népjóléti miniszternek ezt az elhatározását, merre ő hívta fel az illetékes tényezőknek a figyelmét. Most meg a gyakorlati iránya értékes munkásságának újabb sikerét láthatja frank Miklós dr. a kultuszminiszternek egy most kibocsátott rendeletében, amely a középiskolai tanulóknak gyakorlati foglalkoztatását rendeli el. A gyakorlati gyermekoktatást Plank Jáiklés de, már 1921 szeptemberében bevezette a miskolci iskolákban. Az 1. számú polgári fiúiskolában, a Kun József utcán és a Szent István-utcai állami eltant iskolákban már szeptember elsejétől életbe léptették próbaképen a gyakorlati gyermekoktatást, melyre nézve most a következő intézkedést adta ki akultuszminiszter : — A vallás és közoktatásügyi miniszter felhívta a középiskolák tanári karát, hogy a tanulóifjúságot lássák az útmutatásokkal a gyakorlati élet sürgős követelményeinek megértésére oly irányban, hogy iparkodjanak a reális életben elhelyezkedni. Szorgalmazzák, ihod csak lehet, a műhelymunka bevezetését s azt,— hogy a szülők a vakációiban ad(Saját tudósítónktól.) A fővárosi lapok részletes tudósításokkal számolnak be arról a most folyamatban lévő törvényszéki tárgyalásról, amelynek Persian Adám, a Károlyi-kormány vallásügyi kormánybiztosa és Kóredi Alpár dr. a vádlottjai. Az ügyészség a cseheknek teljesített hírszolgálattal vádolja Persian és Bejöd doktort. Ebben a kémkedési ügyben nagy szerepet játszik Szalatnay Jenő cseh követségi tanácsos neve, aki a vádban megjelölt cselekmények idején 1920 nyarán és 1921 tavaszán a budapesti cseh követségen teljesített szolgálatot. Érdekes felemlíteni, hogy Szalatnay Benő miskolczi magyar nemesi családból származik. Nem érdeknélküli feladat Szalatnay Benőt végig kisérni azon az utón, amelyen a miskolczi kisdiákból cseh diplomata, majd követségi tanácsos lett. Szalatnay ősei. Elmentünk a református főgimnáziumba, ahol Szalatnay Benő diákéveit töltötte. Csorba György igazgató úr készségesen ismertette előttünk kérésünkre a rendelkezésére álló adatokat: — A Szatnay-család — mondotta — régi, miskolczi nemesi família. A nagy atyja itt volt református pap és minthogy ebben az időben ott nem volt református ideológia, innen vándorolt ki Prágába református lelkésznek. A fia már a kereskedői pályára lépett, gyárt képe és nagy üzlete volt, az idők folyamán azonban elcsehesedett. Külföldi utamon, amikor megfordultam Prágában, magam is láttam a Szalatnay üzlet hatalmas cégtábláját és feliiratát. Elküldték magyarosodni. — Szeretnay édesatyja elcsebesedett, úgy lánszik azonban, hogy meg sem feledkezett meg teljesen régi hazájáról, mert Jae kupié a nat magyarosodni. A célt az apa el is érte, az ifjú Szalatnay a Miskolczon töltött múltévek alatt tökéletesen megtanult magyarul, csak ézen a faejtesepen volt egy kis idegenszerűség. Előkendnek a régi könyvek és azokból olvasunk ki néhány érdekes adatot. Szalatnay Benő (a könyvek szerint meg Benjámin) jövő márciusában született Zieskowban, Csehországban. Középiskoláinak első három évét a prágai reálgimnáziumban végezte és a negyedik osztályra jött ide Miskolczra, a református gimnáziumba. Ebben az időben még egy szót sem tudott magyarul és emiatt sokat éveztek vel a fiuk. Az év végén azonban már elég jól törte a magyar nyelvet. Az érettségizett diák, — Szalatnay 1904-ben tett érettségit. A matúrán egyszerűen érett lett. Az érettségi napló szerint osztálytársai ismert miskolczi nevek: Árva Pál, Hollender Béla dr., Fodor Pál dr., Wittner Ernő voltak. A Fazekaska teán — mondja az igazgató úr — lakott ekkor Szalatnay. Hosszú Gyula pénzügyigazgató családjánál, enap, magas növésű, elegáns megjelenésű fia volt Szalatnay, sokat udvarolt a miskolczi lányoknak. A hazafias Szalatnay. — Hazafias érzés tekintetében semmi különbséget sem vettünk észre közte és a többi diák között. Szalatnay éppen olyan jó magyar, telkes fiú volt, mint a többi. Ugyanezt mondja Bilhary Ferenc tanár úr is, aki matematikáira tanította Szalatnayt. Csak még azt teszi hozzá, hogy kissé akadozva, nem egészen folyékonyan beszélt magyarul Az egyetemi évek. Buday József tanár úr, az intézet legrégibb tanára, elismétli először azt, amiket az igazgató úr mondott Szalatnay származásáról Az egyetemi éveket — fogtatja a tanár úr — Genfiben végezte Szalatnay. Ebben az időben jelölték meg Génfben emléktáblával azt a házat, ahol Klapka György a magyar szabadságharc legendás tábornoka lakott. A komáromi hős tudva erőleg Svájciban honosította magát és ott országgyűlési képviselő is lett. Szalontay érintkezést tartott fenn a genfi magyarokkal és ő is gyűjtött a Klapkaemlékre. — Hogy azután hogyan lett a miskolczi diákból és a magyar szabadságharc hősének rajongójából cseh diplomata, követségi tanácsos, aki magyar érdekek ellen dolgozik, annak Isten a megmondhatója. Hazafias érzések hangoztatásaira — fejezi be a beszélgetést Buday tanár úr — nem adok semmit. Érzéseiket a mai emberek érdekeik szerint változtatják milrohko napra. a miskolczi parókiától a cseh diplomáciáig. Rövidáruk, szabókellékek nagy választékban legolcsóbban s Méthnél. ammmmmmmmmmmmmmmmmmmmm . a.—urjaam—— Ha Budapestre jön, ne mulassza el a V A K GA-cégnél, Budapest, IV., Kossuth Lajos utca 11. tavaszi újdonságait, kötött, szövött áru különlegességeit megtekinteni és a szabadalmazott „Oseta" harisnyát vásárolni, mert egy par .Oseta“ harisnya 2 másik part pótol. Óvakodjunk hasonnevű utánzattól.