Miskolczi Napló, 1923. november (23. évfolyam, 248-272. szám)

1923-11-01 / 248. szám

«BDJC-szók évember 1. MISKOLCZI NAPLÓ hírek. Mindenszentek. Apró, pislákoló mécset gyújt a kegy­let mindenszentek estéjén a hal­lottak sírján. Künn a város végén esztendőkön keresztül pihennek ár­ván, elhagyottan a temető néma lakói a sárga rögök alatt. Novem­ber első napján megelevenedik a hal­lottak csendes országa. — A sírok szája nem nyílik meg s az örök utak vándorai nem érnek fel újra a sí­­ralomvölgyébe, az élők mégis össze­találkoznak velük és megölelik egy- s mást. Az ősz legszebb virágjával, a­­ krizantémmal díszítik az élők a ha­­­­lottak sírját s a hantok gyertya­­i lángja az élők szereldének melegét­­ jelképezi. A halottak napja a szere­­l let ünnepe, tartalma a lélek hite,­­ hogy az élet kihűlése nem vet örök * véget mindennek. A föld lakói kivo­­­­nulnak a temetőkbe, felidézik a siri ember képét, tisztességet tesznek em­ * léke előtt. A földi ember halottak t­ettéjén szivébe zárja a siri embert, , aki valamikor vele együtt küzköd­ö­dött, szeretett és szenvedett. Oly jól esik ilyenkor arra gondolni, hogy napfényes mezőkön összetalálkozik egyszer a földi ember a siri ember­rel. A sir mindnyájunk várományosa, éhes, tátongó szája szüntelen félénk leselkedik. S ha örökre minden fel­támadó reménység nélkül vége volna ezzel a földi embernek, akkor nem volt érdemes küzdeni, szeretni is szenvedni. Ez a mindenszentek ősi hangulata. — Mindenszentek-napi isten­tiszteletek a mindszenti templom­­­­ban. Az alsómiskolci, mindszenti­­ plébánia templomában a következő sorrendben tártják meg a Minden­­szentek napi istentiszteleteket: Októ­­ber 31-én este 6 órakor utolsó Rózsa­füzén ájtatoss­ág lesz a Megméltósá­­ság Oltáriszentség kitételével. A szent beszédet Tóth Zoltán Viktor lelkész tartja. Mindenszentek ünnepén reggel 8 órakor szentbeszéd, utána olva­sott szentmise. 8 órakor katona­mise, 9 órakor diák mise, 10 órakor ünne­­pély­es énekes szentmise a legméltó­ságosabb Oltáriszentség kitételével és kármenet, utána szentb beszéd. Fél 12 org­ot olvasott szentmise. Délután fél • j°r,asor, este fél 6 órakor tódul a körmenet a mindszenti teme-S ’il/° -a,tápolnában a “^holta­kért litánia és könyörgés lesz. Vissza- jövet a templomban ünepélyes Li­­. NDF.°Sber 2áu’ Halottak t­apján réggé- 8 órakor az összes magnóit hívekért ünnepélyes gyász­mise lesz Uberával. ~fA fel­ekezeti tanítók állam­­egélye, a miniszter legutóbb több felejtezeti tanító államsegélyét be­­ut,hogy ezek megéhetése úgyszólván lehetetlenné volt téve. A felekezeti tanítók ugy­anis az állam­segélyeknek újraértékelése folytán hamseglyeket a legtöbb esetben elvesztették. A tanítók több esetben kérték a minisztert, változtassa meg ezt a sérelmes rendelkezést. Most végre leérkezett a tanfelügyelőséghez a minszter leirata. A miniszter ezen az állapoton úgy kívánt segíteni, hogy * “my* javadalmazás megállapítására magasabb értékhatárt álla­t­ott meg és enne­k folytán az államsegélytől megfosztott tanítók legnagyobb része apai megkapja jogos illetményeit. A rendelet legnagyobb kedvezménye az, hogy a legkisebb államsegély maga után vonja a családi pótlék és a ked­vezményes ellátás újbóli folyósítását. A fe.e.-vezeti tanitók fizetése ezentúl majdnem egyenlő lesz az állami tani­tók jövedelmével. Sx*n­Y .*:■ <. on, november % .-«i c lie 10 órakor nyi­k meg az ABBÁZIA- KÁVÉHÁZ Művész-Szalonja Zongoránál Czeglédy Gyula zeneszerző ül A kávéházban november l-től minden este Wlachovits Kálmán művészi zenekara hangversenyez. Borsod névleg egyesült Gömörrel! A tényleges egyesülés december 31-én következik be. — A bizottságok egyesítését a belügyminiszter rendelettel szabályozza. — Zsoldos Bélát nevezik ki főispánnak.­ ­A Miskolci Napló munkatársától.) A B. listás törvény értelmében az elbocsátott tisztvise­lk a hivatalve­zető belátása szerint szabadságolha­tó, de december 31 ig okvetlenül végleges szabadságra küldendők, 1924 július­­­én pedig törölni kell őket a státusból. Ezzel a ténnyel elvben más nagyjelentőségű esemény is történt, Borsod vármegye egyesült Gömör vármegyével. A B­­ista tényleges végrehajtása és az egyesülés bekövetkezése a gyakorlatban még az idők kérdése. Amíg Hodobay Sándor dr. polgár­­mester, a tegnapi közgyűlésen el­hangzott kijelentése szerint, a le­csökkentet létszámú tisztviselő kar­ral is garantálni tudja a közigazga­tás zavartalanságát s ezért november 1-én szabadságolja a B. listára ve­tett tisztviselőket, addig Zsóry György alispán csak egyetlen el­bocsátott tisztviselőnek adott beteg­­sabadságot, a többi B. listás pedig csak december 31 én hagyja abba a munkát. Forneth Gyula Gömör vármegye al­ispánja az elbocsátott tisztviselők közé került, hivatalát azonban csak december 31 én hagyja el. November 1 én egyesül Gömör Borsoddal a tör­vény szerint, de a tényleges egyesü­lése a két törvényhatóságnak csak újévkor következik be. Addig a miniszternek szabályoznia kell a következő kérdéseket: — A törvényhatósági, közigazga­tási bizottságok és a központi vá­lasztmány, valamint az állandó vá­lasztmány tagjainak számát és az újjáalakítást szabályozni kell. A tör­vény szerint Gömör vármegye put­­noki és csonkafeledi járása egyesül putnoki járás címmel. Ezekről a kér­désekről ezideig még nem döntött a miniszter s egy később kiadandó ge­nerális rendelettel fogja szabályozni Gömör és Borsod egyesítésével fel­merült összes kérdéseket. Másrészről nagy munka lesz a gömöri központi közigazgatás Miskolcra való átköltöz­­ködése is. A létszámcsökkentő törvény sze­rint meg kellett szűnnie az egyik vármegyei főjegyzői állásnak. A gömör­­vármegyei főjegyzői állás tényleg meg is szűnt, a belügyminiszter azonban a két főjegyző közül, minthogy mind a kettő kiváló közigazgatási szak­ember, sem Görgey László dr.-t s­em Zsoldos Bélát nem tete B. lis­tára. Az egyesített törvényhatóságok első főjegyzője Görgey László dr. borsodvármegyei főjegyző lesz, míg Zsoldos Béla gömöri főjegyzőt, aki jelenleg a belügyminisztériumban tel­jesít szolgálatot, az egyesült várme­gyék főispánjává nevezik. A­­kineve­­zés a közel jövőben megtörténik. . ... tik.. .. — A Filharmónia Társaság vasárnapi matinéja. Általános és osztatlan érdeklődés nyilvánul meg a Filharmóniai Társaság első népszerű matinéja iránt, mely november 4 én vasárnap délelőtt 11 órakor kezdődik a városháza nagytermében. A műsor Griegnek hét vonószenekara i­t­ett­vével kezdődik : a szenvedélyes Herz­­wanden és a végtelenül szubtillisen elgondolt Tavasz igaz gyönyörűségére fog szolgálni a közönségnek. A Társa­ság vonósnégyese — I. hegedű Rákos Arnold, II. hegedű László Ervin, viola György Nagy István, celló dr. László Imre — Borodino D dur quartettjét mutatja be, mely­nek zseniális felépítése, pompázóan színes hanghatása a maga Ermiben pára van. Különösen a szellemesen invenciózus Scher­ócak lesz nagy és igaz sikere. A műsort Dvorák Szerenádja fejezi be, melynek a) Moderato, b) Larghetto, c) Tempo di Valse tételeit adja elő a vonószene­­kar. Dvo­rk zenéje nem szorul bővebb kommentálásra, a karakteriatikus har­móniák és lágy melódiák beszélnek magukért. A zenekari számokat Koller Ferenc igazgató vezényli a tőle megszokott iminárt készséggel. Az egyes számok előtti rövid eszté­tikai méltatást dr. Pátrofi Béla tartja. A jegyek nagy része már elővételben elkelt, a még megmaradt jegye- 3060, 2000, 1000, koronás árban kaphatók a László könyvkereskedésben. COURTSH-MAHLER film : „A la­vina“ Várkonyival, Uránia, mától­ — 5000 korona pénzbüntetés — két hónapi fogházbüntetésre és iparigazolvány elkobzásra valori­zálva. Glatt Henrik mizocsáti bá­rói sikereskedőt tavaly a miskolci tör­vényszéken a drágító visszaélés vét­sége min­t 3000 korona fő és 2000 korona mellékbüntetésre ítélték. Az elitélt és ügyvédje az ítélet ellen felebbezést jelentettek be. A Kúria az el­őfokon hozott ítéletet megvál­toztatta és Glattot két hónapi fog­házra mint főbü­ntetésre és 20000 korona mellékbüntetésre ítélte. Ezen­kívül kimondotta iparigazolványának elvonását. Ez az ítélet, amelyet a vádlott előtt ma délelőtt hirdetett ki Ráduly tsa­cselök, jogerős, úgy, hogy­­Mattnak nyomban meg kellett kezdeni a fogházbüntetés kitöltését. — Elfogtak egy kleptomániást. Kü­önös kalandja volt ma délelőtt Biró Sándor iskolaigazgatónak a vasgyári villamoson. Az igazgató a Vasgyárból utazott hazafelé s a jegy megváltása után pénzét, több mint százezer koronát visszatette zsebébe. Útközben mellé került egy ismeretlen fér­fi, aki sz­óba ereszkedett az igazga­tóval, közben karo­fogta, majd a­z egyik megállónál kirántotta. Biró Sán­dor pénzét és leugorva a villamos­ról, futásnak ért dt. A mene­tlőt azonban elfogták és behoz­ák a rend­őrségre. Itt kiderült, hogy az igazgató támadója egy vasgyári lakos, aki való­színüleg kleptomáciában szenved.­­ Ugyanis megállapították, hogy több alkalommal volt már ellene eljárás lopások és tolvajlások hasonló módon való elkövetése miatt. — A reformáció ünnepe." („Azért jöttem, hogy tüzet hozzak a földre. Azt hiszitek, a békét hirdetem ? Nem, inkább a meghasonlást. . .*) A nap­sugár tompán száll a földre, a világ szine kialudt, szomorú sejtések kel­nek fel a halottak napja árnyékából, az öntudatos evangélikus hivő hom­lokán ma mégis gyönyörű, büszke öröm él. Ebben a gyáva, erő nélkül való korszakban, amikor a gondolat alant jár, mint a fáradt madár, a reformáció emléknapján a múlt föl­rázó, lelkesítő emléke áll elő. Egy törékeny, sápadtarcú erfurti szerze­tes, kétségbeesve, a maga üdvözülé­sén, kezébe veszi Krisztus bibliáját és annak szellemét összehasonlítja Krisztus egyházával. És meglá­ja a tátongó különbséget. Október hó 31 én kifüggeszti Wittenberg vár­­templomának ajtajára a kilencvenöt pontot tartalmazó tekercset. Ez a re­formáció és mert ilyen szürkén egy­szerű, ezért van benne az Isten ujja. Az Isten művészete az egyszerűség. A reformáció ünnepén egyesül a ka­rácsony, húsvét és a pünkösd han­gulata. Ekkor született meg az igaz­ság. Elhengeriztetett az emberi szel­lem szabadságáról a kőszikla, amit a pápaság nyomott rá. Feltámadt az eszme. Pünkösdi apostollá vált ezen a napon Márton szerzetes. Mint Péter, szembenézve a hatalmasokkal, a vér­paddal, bátran hirdette az evangéliu­mot. A reformáció tüzet, küzdelmet, harcot hozott. És a harc, a küzde­lem megváltoztatta a világ képét s a világ elindult a szebb, jobb, boldo­gabb napok elé. A harc még nem ült el, a diadal nem teljes. Minden evangélikusnak készen kell állnia és szünet nélkül küzdeni, amíg meg nem testesíti magában az evangéliumot.* Ez volt Duszik Lajos lelkész gyönyörű beszédének alapgondolata a reformáció emlékén, amelyet a ma délelőtti istentiszteleten mondott el a templomot zsúfolásig megtol­­ó hivő­sereg előtt. Az istentiszteleten az evangélikus vegyeskar énekeit, szent­­beszéd előtt és után pedig a karének hangzott. A lelkészek az Úrvacsorát is kiosztották — a Kossuth utcai templomban, a tanuló ifjúság előtt Farkas István református esperes ismertette a reformáció jeletőségét a ma délelőtti istentiszteleten. A tartal­mas beszéd élénk és meleg színekkel ecsetelte a nagy világesemény tör­ténetét. K­i fizeti a hátralékos vízd­íja­kat? Az új lakbérrendelet szerint a v- díjakat november elsejétől kezdve a háztulajdonos kötelez fizetni. A­ hát­­ralékos és még le nem fizetett víz­­d­jakra, továbbá a szemétfuvaro­­s és kéményseprési díjakra vonatkozó­lag kérdést intéztünk Silbiger Bél­talán városi főügyészhez, ki azzal válaszolt, hogy ezt a kérdést a pén­teki tanácsülés fogja eldönteni. A dolgok jelenlegi állása szerint a ta­nács elé olyan javaslat­­fog kerülni, hogy a hátralékos úi­díjat és egyéb mellékilletékeket a háztulajdonosok és a lakók között fel fogják osztani, figyelembe véve mindkét fél érdekeit. — A farsangi szezon legkedvesebb öröme a tánc. A Miskolcon legnépsze­rűbb Petris tánctanárnál igen szép kö­zönség tanulja a divatos táncokat A tangó, Blenes, Java és a modern diva­tos táncokat a legjobban Petris tanítja, aki a Koronán, valamint lakásán is vállal táncórákat. — A szőlő szabadforgalma. Mis­kolc tbjf. város th. árvizsgáló bizott­sága az 1810—25. árv. számú határozat­ban a közönséges és a csemegéző őre megállapi­ott tájékoztató árakat hatályon kivül helyezi 1923 október 25 től kez­dődő érvnnyel. Egyebekben az 1810— 1923. árv. számú határozat továbbra is érvényben marad. Miskolc, 1923 évi október hó 23. Th árvizsgáló bizottság: Vidíts János elnök. (1829. árv. 1923. szám) . LI II I A dohányzási I W I M kellékek további kiárusítása lakásomon Kazinczy utca 12. Főposta mellett. Kapható még mindenféle szivarkahüvaly, sodorni való fin­m lófejes club, külön­legességi papírszipkák, megbízható zseb és háztartási öngyújtók, mindenféle tűzkövek, öngyújtóbanco.

Next