Miskolczi Napló, 1924. augusztus (24. évfolyam, 175-199. szám)

1924-08-01 / 175. szám

Péntek, 1924 augusztus hó 1. MISKOLCZI NAPLÓ HÍREK Sóhajtás dél felé Terülj elém zöld fü­vü pázsit, mesélj, mesélj a messzi nyárról, virágról, fűről és a fáról. Mi lehet arra messzi vélem, hol forróbb a nap, forróbb az éj és forróbb a vágy — mesélj, mesélj ! Egyszer­­Uniómban jártam arra dús erdők mélyében, kék vizen — dobogott, vert, vert a szívem. Azóta mindig Dél felé vágyom messzi északon, örökr­e távol virágtól, fá­tól és a fától. Jávonka István — A ref. egyháztanács gyűlése. A református egyháztanács aug. 1-én, pénteken délután 5 órakor a­ ref. főgimnázium tanácstermében gyűlést tart, melyre a tagokat ez­úton hívja meg az elnökség. Kikészültek az iparkiállítás alkalmából felállítandó diszkapuk tervei. Az iparkiállítás alkalmá­ból Miskolc város nagyobb utcáin felállítandó díszkapuk tervei már­ól készültek. A terveket Stimm és Bloch miskolci építészek készítet­ték. A díszkapuk építéséhez azon­ban csak 12-en kezdenek, mert na­gyobbrészt zöld gallyakból fog­nak készülni, amelyek két hét alatt elhervadnának. Kétezer háztulajdonost jelen­tettek fel tűzrendészeti kihágás miatt. A városbíróság tűzrendé­szeti csoportja a tűzoltóság köz­­benjöttével a város össszes házai­ban tűzvizsgálatot tartott. A vizs­gálat eredménye az le­tt, hogy kétezer háztulajdonost feljelentet­tek, mert nem volt rendben a tűz­­rendészeti felszerelésük. A város­­bíróság most minden háztulajdo­nost,­ ahol a tűzrendészeti felsze­relések hiányosak voltak, felszó­lít, hogy záros határidőn belül pó­tolják a felszereléseket. A város­bíróság újabb vizsgálatot fog el­rendelni és ha valahol azt tapasz­talná, hogy a felszerelések hiá­nyosak, szigorúan megbüntetik őket. Nyakkendőt készít, fordít alakit Kei­nit­. Rózsi, Torony alja­utca 25. szám. Egy pécsi kőmivesmester megölte és feldarabolta feleségét. Kedd óta szenzációs gyilkossági eset tartja izgalomban Pécs város lakosságát. Plank Ferenc 53 éves kőművesmester agyonszurkálta a feleségét és azután fia szeme láttá­­ra a hullát feldarabolta. A kőmű­vesmester hétfő este borozgatni ment az egyik vendéglőbe, ahon­nan késő este hazatérve, ittas ál­lapotában összeszólalkozott a fele­ségével. A házasfelek között sú­lyos perpatvar támadt, amelynek izgalmában a kőművesmester egy nagy kést vett elő, mellyel rá­tá­madt az asszonyra és több súlyos sebet ejtett rajta. Mint aki jól vé­gezte a dolgát, nyugodtan lefe­küdt és az éjszakát békésen át­­aludta. Másnap reggel felébredve, vette csak észre, hogy felesége sú­lyos sebeibe belehalt. Gyermekei megrémülve látták ezt és kiabál­ni, jajveszékelni kezdtek. Édesap­juk mit sem törődve ezzel, hanem gyermekei szeme láttára felesége holttestét késs­é feldarabolta. Az egyik fia rendőrért szaladt, miköz­ben a gyilkos férj meg akart szök­ni, de közben a hulla köré csopor­tosult szomszédok elfogták és át­adták a­ szobába lépő rendőrnek. A rendőr a gyilkos férjet letartóztat­ta és bekísérte. Kihallgatása al­kalmával tagadta, hogy szándéko­san, előre megfontolt szándékkal ölte volna meg a feleségét. — A n­yom­ozást megi­ndították. Melltartók, has- és csipőszo­­rítókü­lönlegességek Gewürtz Test­véreknél. Borsodban is pusztítja a peronoszpóra a szőlőt Gyönge termést várnak az egész országban A bortermelő vidékről szinte nap-nap után érkeznek a rosszáb­ól ál-rosszabb hírek, amelyek mind arról számolnak be, hogy az or­szág idei bortermése katasztrofá­lis károkat­­szenvedett és a fil.igyár szőlősgazdák igen válságos hely­zet előtt állanak. Nagyon sok bor­termő vidéket fenyeget a pusz­tulás réme és az utolsó négy esz­tendő nehéz küzdései után az idei csapások nagy mértékben megbé­nítják a további termést. Mis­kolc, Abau­j vidéken a jég, a pe­­ronoszpora 60—70 százalékos ká­rokat okozott s a leg­többi ciklon sok helyen még a szőlőtőkéket is kicsavarta a földből. Ezek a csa­pások azonban sajnos nemcsak a Hegyalja vidéké keresték fel, ha­nem ellátogattak a Balaton mel­letti bortermő földekre is, ahol szintén nagy károkat okoztak. A szőlők helyzetéről — egy — a viszonyokkal ismerős szakember­től a következő­­ felvilágosítást kaptuk: — A balatonmelléki szőlőkben a körülbelül egy hónappal ezelőtt pusztított jégvihar sok helyen százszázalékos kárt okozott és eh­hez a csapáshoz hozzájárult még az is, hogy a folytonos nagy eső­zés lehetetlenné tette a védekezést és így peronoszpora és a liszthar­mat igen elterjedtek. A megtáma­dott területeken ezek a bajok át­lagosan 50 százalékos kárt okoz­tak, aminek igen súlyos gazdasági hatásai lesznek.­­ A borárak hosszú stagnálás után végre­ most már megmoz­dultak s akinek még van bora, siet túladni rajta. Később pedig, mivel az új termésből csak igen keveset fog bevenni, a következő évi munkák elvégzéséhez nem lesz már elegendő pénze. A­ szőlős­gazdákat ugyanis a négyesztendei harc és a lehetetlen értékesítési viszonyok teljesen kimerítették és ma már nem tudnak azzal az előrelátással és nyugodt meggon­dolással gazdálkodni, mint ahogy ezt régebben tették. Éppen ezért nagyon fontos lenne az, ha kedve­ző hitellel biztosítani lehetne, hogy a magyar bortermelők ne legyenek kénytelenek ma értéke­síteni a boraikat, hanem várhas­sák ki a legmegfelelőbb időt, amikor a bor árát tényleg a szőlő megművelésére fordíthat­ják. Magyarországon a bor konjunk­túrájának ideje alatt, sok olyan területet is beültettek szőlővel, amely más termelésnek is megfe­lelt volna. A szőlőbirtokoknak ilyen módon való gyarapítása most károsan érezteti hatását s ezért sokkal rentábilisabb lenne visszatérni a régi helyes állapot­ra. A régi időben ugyanis szőlőt rendszerint csak ott termeltek, ahol mást nem lehetett termelni s éppen ezért ma az ilyen szőlőbir­tokokat nagyobb védelemben is kellene részesíteni.­­ A telepítési tilalomról szóló törvény nem nyújt elegendő vé­delmet. Az ellenőrzést sem lehet kellőképen megszervezni, mert az rengeteg pénzbe került volna, így persze nagyon gyakran előfordul, hogy kereskedésekben és vendég­lőkben idegen, jobbhangzású név alatt hoznak forgalomba silá­nyabb borokat is. A telepítéseket a legnagyobb szigorúsággal kelle­ne ellenőrizni, mert hiába írja elő a törvény, hogy az új telepítések­hez miniszteri engedélyt kell kér­ni, engedélyt senki sem kér, ha­nem saját tetszése szerint végzi a telepítést. Az államnak kellene erélyesen közbelépni, hogy a jövő­re is biztosíthassuk a magyar bor­termelés régi nívóját. Gondos­kodnia kell az államnak arról, hogy a bortermelők a mostani kritikus időket nagyobb megráz­kódtatás nélkül elviselhessék és másodsorban redukálni kell az ok nélkü­l megnövekedett szőlőbir­tokok számát. Kát­­ay Tibornak igaza volt, amikor, mint pénzügy­­miniszter, azt mondta, hogy leghe­­vesebben tesszük, ha kivágjuk a szőlőtőkét azokon a területeken, ahol mást is lehet gazdaságosan termelni. Ezzel a radikális esz­közzel mindenesetre biztosítani tudtuk volna azt, hogy legjobb bortermelő vidékeink megfelelő védelemben részesüljenek, amire pedig a magyar bortermelésnek igen nagy szüksége van. A borsodi szőlőtermésekre vonatkozó jog­kérdést intéztünk Tóth Károlyhoz, az állami bor­­pincék főfelügyelőjéhez, aki a következőket mondta: — Borsodban rendszerint csak olyan telepítések voltak a közel­múltban, ahol ezelőtt is szőlők voltak. Imott, amott a dombosabb vidéken pár holdon történt ugyan újabb telepítés is, ez azonban any­­nyira jelentéktelen, hogy a bor­árakra, illetve azok értékesítésé­re nézve nem gyakorol semmi be­folyást. A peronoszpóra több he­lyen fellépett és jelentékeny pusz­títást okozott. — Ma adták át a kir. kath. fő­gimnáziumot az ipari kiállítás bi­zottságának. Megírtuk, hogy a kir. kath. főgimnáziumnak az ipari kiállítás céljaira való áten­gedéséről szóló leirat mind az ipari kiállítás, mind pedig a kir. kath. főgimnázium vezetőségéhez leérkezett. A gimnázium termé­nek átadása ma történt meg, ami­kor a kiállítás bizottsága átvette minden esetleges kárra való fele­lőséggel. Mint értesülünk, a kiállí­­tandó tárgyak elhelyezése, rende­zése és díszítése már a jövő héten meg fog kezdődni.­­ A romlandó tárgyakat azonban csak előtte va­ló napon helyezik el a kiállított tárgyak között. Francia divatraújdonságok ér­keztek. Kaphatók Klein, Ludvig és Szelényi R-T. könyvkereskedé­sében. Széchenyi­ utca 15. Körrepülés a kisántáni álla­­mai fölött. Ausztria engedélyt adott az osztrák területiek átrepü­­lésére. A csehszolvák katonai re­pülőgépeknek a kisántani álla­mokba. tervezett körrepülése en­nélfogva Ausztrián keresztül aug. 5—15-ike között fog megtörténni. Készül az egységes tankönyv­­tervezet. A középiskolák új re­formjának készítésekor felvető­dött az egységes tankönyvt­ervezet gondolata. Pedagógiai szempont­ból föltétlenül helyes a­ tervezet, mert nem is szólva arról, hogy egységesebbé teszi a­­tanítást és kimerítőbbé azáltal, hogy a taná­rok mindig ugyanazt a könyvet tanítják és nem kell új tanköny­vekkel kísérletezni, még azt is eredményezi, hogy azok a tanulók, akik gazdasági, vagy bármely ok­ból nem egy gimnáziumban jár­ják végig az összes osztályokat, a különböző gimnáziumok kü­lön­­böző tankönyvei miatt nem fog­nak sokszor jelentős hiányokat szenvedni a tanulásban, ami pél­dául nagyon gyakran előidézte azt, hogy az egyik gimnáziumban jórendű tanuló egy másikban csak alig végzett elégséges eredmény­nyel vagy éppen megbukott.­­ Az egység­es tankönyvtervezetet most dolgozzák ki és valószínű, hogy már az iskolai év elejére elkészül. Rövid férfi alsók a legolcsóbban GRACZÁNÁ­L, Széchenyien. 3 Az emberi élet ködös problémáival foglalkozó tu­dósok hosszú életen át kutatják azt, hogy mi is az élet ? Keresi!; a célt, amely után törekedni kellene az embernek. És nem találják. Mi, hétköznapi dolgozó emberek, akik robotoljuk a mindennapot, nem érünk rá azon gondolkozni, hogy mi az élet, nekünk nem is jut eszünkbe, csak néha, olykor, ha nagyon elfáradtunk,­­ ha sok a szenvedés és nem látunk ered­ményt, hogy minek is élünk? S élénkbe tűnik egyik oldalról a hit fényében ragyogó Isten s a másik oldalról a célnélküliség filozófiai állítása és hiszünk vagy nem hi­szünk, de dolgozunk tovább keser­ves erővel a halálunkig. A kopor­sónknál könnyezve, zokogva állanak és sajnálnak bennünket, szánnak, hogy itt hagytuk a világot, az éle­tet. Mi már akkor nem sajnáljuk és ha talán vissza lehetne onnan nézni a földre és megláthatnánk az életünket, talán azt sajnálnánk, hogy úgy éltük le, mint ahogyan leéltük. De innen a földről nem lehet látni azt, hogy hogyan lenne jobb. És hiábavaló leutalni, hogy mi is az élet, talán­­egyedüli kér­dés lehet, kinek az élete szebb ki élte le életét legjobban ? Az-e, aki egész életében az izgalmakat haj­szolta kalandos lélekkel, az-e, aki fáradhatatlan odaadással dolgozott nap-nap után vagy az, aki nem törődött semmit a világgal, akinek egy meleg családi fészek minden­nél többet jelentett ? Érdekes lehet, ele hátha minden élet egyformán jó, egyenlően seep arra nézve, aki leéli ? (B.) Szép természeti tünemény Svédországban. Stockholmból je­lentik: Különös természeti tüne­ményben gyönyörködhettek a na­pokban Stockholm környékén.­­ Este fél 8 óra tájban, mielőtt fel­bukkant volna a teli­hold és mint­egy másfél órával a késői arkti­­kus naplemente előtt, az égbolto­zat északi vidékén, közvetlenül a nap felett, csodálatos fénynyaláb ragyogott. A tünemény úgy ita­tott a szemlélőre, mintha a suga­rak mind egy horizont alatt levő pontból indultak volna le. A su­garak oly intenzív fényben ra­gyogtak, hogy még a teli­hold fel­kelése után is sokáig tündöklött az égen. A jelenség nagyon emlé­keztet arra a tümenényre, amelyet gyakran figyelhettek meg ma­gasan fekvő pontról, hegycsúcs­ról, vagy ballonról. Szemben a nappal, de ugyanolyan magasság­ban a nap tükörképe tűnik fel, a­mely fényerősségben gyakran ve­tekedik az igazi nappal. A légköri fénytörés következtében azonban a napnak ez a tükörképe mindig elliptikus alakú, melynek függő­leges tengelye hosszabb. Ritkább esetekben ezt a tüneményt még egyéb fényjelenségek is kísérik. Néha láthatók melléknapok, fény­ívek, színes gyűrűk stb. Valószí­nű, hogy a Svédországban észlelt tünemény is hasonló természetű. Lehet, hogy a fényjelenségek csak kisérő tüneményei voltak egy ho­rizont alatt keletkezett, láthatat­lan naptükörképnek. — Összevarrták egy hatéves kis­lány szívét. New­ Rochellben ér­dekes operációt végzett a minap egy kórházi orvos. Egy Birkmaier Anita nevű hatesztendős leányka elesett a konyhában, a kezében levő tejesüveg szilánkjai belefú­­ródtak a bal mellébe és sebet ej­tettek a szivén. A kórházban az orvos azonnal megoperálta a gyer­meket és összevarrta a szivén ej­tett sebet. Az operáció jól sikerült és a leányka meg fog gyógyulni.

Next