Miskolci Napló, 1925. december (25. évfolyam, 273-276. szám)

1925-12-01 / 273. szám

Kedd, 1925 december hó 1. 2 Hatvan százaléka a vármegyei tisztviselőknek B. státusba került Borsod vármegye törvényhatósági bizottsága belsőnek tiltakozik a tisztvise­lői státusrendezés ellen . A szokott időnél korábban, december 11-én tartja­­a vármegye téli közgyűlését Miskolc, november 30. (A Miskolci Napló munkatársá­tól.) A december elsejére beígért szállus­rendiezés rideg pontossággal meg is érkezett a vármegyére és az ország leg­mostohábban fizetett tisztviselői kategóriáját, a várme­gyei tisztviselőket valósággal meg­döbbentet­te. Egyik-másik tisztviselő előtt úgyszólván teljesen elzárták a ha­ladás útját, úgy hogy egész életére kilátástalanná vált az előmenetel. A vármegyei tisztviselőknek több mint hatvan százaléka került B. státusba és mindösssze h­armincketten ju­tottak be az A csoportba, ahol az eddigi csigalassúságú előrehala­­­­dást továbbra is élvezhetik. Sok érdem, megbecsülés és el­ismerés, a­miit eddig a tisztviselőknek rend­kívüli előléptetéseikkel szereztek, semmisült meg a B listába való so­rozással és vált részükre egész tisztviselőii pályájuk reménytelen­né. Szinte elképzelhetetlen ambíciót várni olyan tisztviselőtől, akinek megmondják jóvőre, hogy hiá­ba minősen igyekezet, törekvés, az előha­ladásban nincs tovább. A vármegyei tisztviselők közül addig harmincketten jutottak be az A listába, ahol mégis van lehető­ség a további előrehaladásra, ami mindenesetre elenyésző százalék a vármegyei tisztviselők nagy tábo­rában. Értesülésünk szerint Zsóry György alispán, vitéz Görgey László dr.. főjegyző, Magasházy Bé­l dr. vármegyei főlevéltárnok, Kaffka Jenő árvaszéki elnök, Má­­riássy István árvaszéki ülnök,­­ Vadnay László dr. vármegyei al­jegyző, továbbá Bánts Aladár, Hosszufalussy Lajos, Zsóry La­jos, Zombory Zoltán főszolgabirák is az A Listába, kerültek. A vármegye törvényhatósági bi­zottsága megütközéssel fogadta a vármegyei tisztviselők ranyosz­­tályba sorozását és elhatározták, hogy a törvényhatóságok közül első­nek fog tiltakozni a kormány rendelet ellen és december 11-én a vármegye téli közgyűléseit használják fel alkal­mul arra, hogy innen idítsanak or­szágos mozgalmat a vármegyei tisztviselők státusrendezésének a megváltoztatására. Mondhatná, a téli közgyűlésnek ez lesz a kiemel­kedő eseménye, amely min­den va­lószínűség szerint visszhangot fog kelteni az összes törvényi hatósá­­gokban és sikerü­lni fog ezt a kér­dést revízió elé gördü­teni. A rendes közgyűlést évről-évre december 17-án szokta megtartani a vármegye, a mostani korábban megtartandó közgyűlést kizárólag a tisztviselői kérdés teszi indokolt­tá és számítani lehet arra, hogy a vármegyei törvényhat­­ósági bi­­zottsá­gi­­zagoik ez alkalommal nagy szám­ban fognak megjelenni.­ Ugyancsak itt kerü­l bejelentés­­re az alispánnak a belügyiminiszté­­riumban folytatott tárgyalásairól szerzett impressziót, amely szerint teljesen illuzórius mindenféle tiltakozás a betegápolást adó­terhek­blen. A törvényhatósági bizottság el­lenzéki érzésű tagjai arra az ál­láspontra helyezkednek, hogy ha máig mindenféleképen meg kell fi­zetni a közel hat milliárdnyi be­tegápolási adót, annak felhaszná­lásába beleszólása legyen a tör­vényhatóságnak legalább olyan ér­telemben, hogy a vármegye egész­ségügyének fejlődése ez­által kel­lőképen biztosíttassák. %S$(! K j, enyves ipene a „Harisnyakirály­nál SaeéchenyX"u­tca 18. Pannóniával szemben Telefon 2­60. sasán« Saját műhelyemben készült leányka kötött kabátok sapka sállal együtt 125 ezertől Ugyancsak saját műhelyemben ké­szült női divat ujjas mellények 110, 120, 150 exer X J enyves peni a „Harisnyakirály“-nál Széchenyi-alca 28. Pannóniával szemben Telefon 2­60. **éj­. A rangsorozat megállapítása után fog dönteni a miniszter a középiskolai tanárok A-B-C státusa ügyében (A Miskolci Napló munkatársá­tól.) A tisztviselői státusrendezés a legnagyobb bizonytalanságban tartja mindazokat a tisztviselőiket, akiknek A, B, C osztályokba való sorozása még­ nem történt meg,­­ így a középiskolai, gimnáziumi, tanítóképezdei és polgári iskolák tanárokat, akiknek végleges stá­tusrendezése december második felében fog bekövetkezni. A különböző középiskolák igaz­gatóságához az elmúl­t héten beér­kezett a tanárok rangsorozati név­jegyzéke, amelyről Csorba György igazgató munka­társunknak a kö­ve­tkkezőket mondotta: — A tanárok rangsorozati név­jegyzéke nem az A B C osztályok­ba való sorozás, hanem a tanárok­nak fizetési osztályok szerinti cso­portokban, rangszerinti sor­rendben való feltüntetése. Ezt azért küldötte le a­ miniszter, hogy a rangsorozat esetleges sé­relmei ellen, h­a ilyen előfordulna, 8 napon belül fellebbezést jelent­hessen be az illető tanár. Ha tehát valamelyik tanár nem az őt meg­illető helyen szerepelne ezen a jegyzéken, az ellen fellebbezéssel élhet. — Ez a névjegyzék, melyet leg­később december 4-ig egyenesen a minisztériumba kell az esetleges megjegyzésekkel egybe­n bekül­deni,­­ alapul fog szolgál a A B C osz­tályokba való sorozásnak. — Azt, hogy az egyes rangosztá­lyok A vagy B csoportjába milyen elv szerint kerülnek a tanárok, ma még nem tudhatjuk. Lehet, hogy bizonyos százalékszám, az is lehet azonban, hogy a szolgálati idő lesz irányadó.­­ Mivel december 4-ig kell sür­gősen körül derűlnk a rangsorozati névjegyzéke­t, valószínű, hogy minél előbb megtörténik a végle­ges, ABC osztályokba való soro­zás s előreláthatólag ez december második felében meg fog történni. Ma délután 2 óráig nem érkezett Miskolcra a rend­­őri státusrendezés Miskolc, november 30. (A Miskolci Napló munkatársától.) A rendőrtisztviselők napok óta érthető nyugtalansággal várták a mai napot, amikor tudvalevőleg a rendőri A, B és C listát nyilvánosságra kellett volna hozni. A listák azonban a debreceni ke­rületi főkapitányságtól délután 2 óráig nem érkez­tek meg a miskolci rendőrkapitányságra. A debreceni főkapitányság eljárása nagy feltűnést keltett a rendőrtiszt­viselők közt, akik még ma sem tud­ják, hogy holnap ki kerül rendelkezési állományba. A státusrendezés végrehajtási uta­sításában ugyanis határozottan benne van, hogy a C listára került tisztvi­selők december elsején szolgálaton kívüli viszonyba kerülnek. A B lista közlésének késedelmes­sége könnyen azt eredményezheti, hogy a miskolci rendőrségen cs­ak a jövő hónapban lehet majd­ végre­hajtani a státusrendezést. Kronberger József dr. lett­e Zábrátzky György utódé Miskolc, november 30. (A Miskolci Napló munkatársától.) Zábrátzky György örökét - mint ér­tesülünk — tegnap töltötték be. A pénzügyminiszter az egri érsek által első helyen jelölt Kronberger József dr. egri c. kanonok, érseki irodaigaz­gatót nevezte ki Zábrátzky György halálával megürese­dett alsómiskolci plébánosi állásra. Szmrecsányi Lajos egri érsek pedig a kinevezett parochust az egri egy­házmegye kanonokjává nevezte ki. A Miskolci Napló — mihelyt meg­indultak a kombinációk az alsómis­kolci plébániai állás betöltése felől — első ízben is kifejezetten hangsú­lyozta azt a véleményét, hogy a legtöbb kilátása Kronberger József dr. c. kanonoknak van a mindszenti paróchusi javadalomra. Kronberger József dr. kinevezésé­nek híre Miskolcon csak ma reggel lett köztudomású. Az utolsó napok­ban sokat beszéltek egy olyan kom­binációról is, mely szerint Zadravetz István tábori püspököt neveznék ki — magasabb kiváltságra — az alsó w T " ff n t, n NAP L 0 ' miskolci róm. kath. egyház plébánosi állására. Ennek a híresztelésnek sok politikai háttere volt, azért széles körben hitelre is talált egész ma délig, míg nyilvánosságra nem került a Kronberger József dr. kinevezésének hire. Az uj egyházfő kiváló ké­­szülségü, nagytudásu főpap, akinek Miskolcon való letelepedése nemcsak egyházának lesz föltétlen nyeresége, de határozott nyeresége lesz Miskolc társaséletének is, mely­ben egész bizonyosan rövidesen ve­zető szerephez jut Kronberger Jó­zsef dr. Az egri vízvezeték megépítése és Pazar István A tervezet és a költségvetés gyors megküldésére szólítják fel Pazar Istvánt (A Miskolci Napló egri munka­társától.) Megírtuk az őeetsed,­­ hogy Eger városa a létesítendő vízvezeték tervének és költségveté­sének elkészítésével Bazár István miskolci vízműigazgatót bízta meg. A megbízás idejében Radi­ Károly, az egri képviselőtestület egyik számottev­­ő tagja, az Egri Nyomd­a r­­t. igazgatója az Egri Népújság hasábjain felforgásokat hozott­ fel a Pa­zár Istvánnak adott megbízás ellen. Az Egri Népújság vasárnapi számában Radi­ Károly újab­b cikkel közöl a vízműről, — újabb cikket közöl a vízműről. — Cikkéből a következő részleteket közöljük: — Visszatérve a Pazar István­nak adott megbízatásnál, ismétel­ten kijelentem, hogy nem jól in­dultunk. — A kiinduló pontnál történt a legnagyobb hiba azzal, hogy a vá­ros pályázat mellőzésével hozta el Pi­zá­r Istvánt, a misikofl­ed vízmű­vek igazgatóját. — Őszinte ember vagyok és ezt ne vegye tőlem rossz néven Pazar István. Meg van az a rossz tulaj­donságom, hogy ami a craiverzum, az a számon. Nem szándékom őt megbántani,­nagy szaktudását is el­ismerem, de már előtte is kifeje­zett aggodalmaim azóta nemcsak, hogy nem oszlottak el, de növeked­tek. Harminc, napi terminést ad­tunk a tervek és költségvetés, valamint a remélhető bevételek adatainak az elkészítésére. Azóta negyvenhat nap telt el és még m­a sem kaptuk meg.­­ Mint ismeretes, a miskolci víz­művekkel különösen a Pazár Istvánnak adott megbízatás óta, mint az ottani lapokból figyelem­mel kísérem, annyi baj van, hogy a vízművek és csőhálózat legna­gyobb részét újabb több milliárdos­­költséggel át kell építeni, stb. Ezen munkál­a­tok összeesnek a mi víz­műveink létesítésével. Ily körül­mények között a miskolci munká­latok annyira lekötik Pazár Ist­vánt, hogy a legjobb akarat mel­lett sem lesz képes Egerben vál­lalt kötelezettségeinek a kívánal­maknak megfelelően, lelkiismere­tesen eleget tenni. Ezért késik va­lószínűleg a tervekkel is. E­gű körülményeik között hívja fel a város sürgősen Pa­zár Istvánt, a tervezet és költ­ségvetés megküldésére és keresse meg az iránt, hogy — tekintettel az ottani eseményeikre — képes lesz-e Eger városánál vál­lalt kötelezettségeinek pontosan eleget tenni. Ha nem, ak­kor in­tézkedjünk sürgősen, mert nekünk az idő csakugyan pénz. Kétszere­sen az, amennyiben nemcsak a köl­csön kamatterheit viseljük, d­e az itthon elhelyezett kölcsön kama­tainak csökkenése is, ami ma az elhelyezés óta 2 százalékot tesz ki, szintén hatalmas terhet jelent.

Next