Miskolci Napló, 1926. március (26. évfolyam, 49-73. szám)

1926-03-02 / 49. szám

MISKOLCI NAPLÓ • Miskolc, március 1 (A Miskolci Napló munkatár­sától.) A csodákba, csodatevő ba­bonákba vetett hit, és a kultúrától elmaradott néprétegek hiszékeny­­ségének raffinált vámszedői, a ja­vas és kuruzzslóasszonyok még min­dig rengeteg mimikát adtak a ha­tóságoknak. Üldözésük és teljes m­eg­lékezés­ük azonban szinte a le­hetetlen­séggel határos, mert­ a be­folyásuk alá kerü­­l­t szerelmesetlen áldozatok földöntúli hatalmuktól sraló félelmükben nem mernek le­leplező adatokat szolgáltatni a ha­tóságok kezére. A miskolci rendőrség most na­pok óta folyta­t nyomozást két ja­vasasszony ellen, akik egy tiszthelyettes feleségét min­denéből kifosztották. A javasasszonyok egy ném min­dennapi regény epilógusába kap­csolódtak be. A regény, amelynek részletei éppen annyira tragiku­sak, mint amennyire nevetségesek és most másodízben bonyolódik to­vább a rendőrség kezén. Epilógusa előreláthatólag a bíróság termé­ben fog lezajlani. Bál, szerelem, házasság Az érdekes történet a háborús években kezdődött. Sablonos sze­relmi história, vége házassággal. Hőse egy miskolci gazdálkodó 17 éves leánya. Árva leány. Feltünő­­ilg­e­n szép. Gazdag. Háza van és 10 hold föld birtokosa. A szerelem egy szüreti mulat­ságról indult ki. A forró, mámoros éjszakán a leány megismerkedett egy fiatal, fekete bajuszos katoná­val. Megtetszettek egymásnak. A fiatalok együtt ropták a csárdást a késő reggeli órákig. A­ búcsúzás­­ba azután már kön­nyek vegyül­tek. A katonának vissza kellett mennie a frontra — ezért hullot­tak a­ könnyek. A spáli éjszaka feledhetetlen nyomokat hagyott a f­iatalok lel­kében. Megindult, a levelezés és könnyes írásokban vallották meg egymásnak szerelmüket. A forra­dalom hazahozta a katonát,­­ aki közben tiszthelyettessé lépett elő és­ aki rövid idő múltán oltárhoz is vezette szíve választottját, a bol­dog árvaleányt. Boldogság — boldogtalanság A házaspár a legjobb körülmé­­nyek között kezdte meg a páros életet. Nagyon szerették egymást. A lány vagyona a tiszthelyettes fizetésével együtt jómódú megél­hetést biztosított számukra. — A boldogság teljes volt. Elvonulva, megfeledkezve a világról, éltek egymásnak. Magukon kívül sem­mi sem érdekelte a­ fiatalokat, így ment ez négy esztendőn ke­resztül. Tiszta boldogság vette körül a fiatalokat, akiknek örömébe csak egyetlen bánat vegyült: a gyermek. — A boldog házasságot nem áldotta­­meg az Isten gyermekkel. — Ez nagy fájdalommal töltötte el az asszonyt, aki egyre többet szenve­dett, mert emiatt gyakran heves jelentetek kószálták fel a boldog házasság nyugodt csöndjét. Váljunk el! A férj és feleség közötti viszony a gyermek miatt napról-napra hi­degebb lett- A családi tűzhely­ el­veszítette régi varázsát. A férj ki­maradt és amikor kicsapongásából meg-megtért,,.­ durván, erőszako­sam bánt szerető feleségével aki nem tudta gyermekkel megaján­dékozni. Pokollá lett az életük. A tűrő asszony és veszekedő férj között egyre viharosabb összeüt­közések voltak, amely végül is a férjben megérlelte a­ válás gondo­latát. Másfél esztendővel ezelőtt e­gy eperpatvar után felszólította az asz­­szonyt hogy váljanak el. A fiattal menyecske, aki még mindig na­gyon szerette urát, hallani sem akart a válásról. Kérlelni kezdte a férjét, majd amikor ez nem hasz­nált, ravasz cselhez folyamodott. Súgott valamit a férje fülébe, aki ettől a közléstől legott megszelí­dült és szerető gondossággal vette körül az asszonyát. Hazugság, béke, gyermek A boldogság, a béke ismét teljes volt. Az asszony folytatta hazugsá­gát de közben kétségbeesve gon­dolt a bekövetkező eseményekre, a­melyet végül is a véletlen oldott meg. A férjet gyakorlatra vezé­nyelték ki. Az asszony egy hóna­pot­­­nyert és ezt fel kellett használ­ni. Férje távollétében Budapestre utazott. A lelencből hazahozott egy másfélhónapos kisgyermeket. Aztán betegágyba feküdt. Hazatáviratozta férjét, aki bol­dogan szorította magához a „gyermekét.“ Pár nap múltán újból visszauta­zott. Semmi sem tűnt fel neki, — csupán a gyermeket, találta túlfej­­lettnek. Leleplezés,­­ bűnvádi eljárás felmentő ítélettel A fiatalok újból boldog eszten­dőt töltöttek együtt. Minden­ gond­juk gyermekekéi volt, akit szere­tő aggodalommal vet­tek körül.­­ Lassan-Lassan az asszony is elfe­ledte, hogy a gyermek nem az övé és nagyon megszerette a csöppsé­get, amely boldogságát hozta vissza. Az asszony jóakarata csalása azonban nem maradhatott örök titok. A szomszédasszonyok pletykája, gondoskodott róla, hogy a boldog férj megtudja a valót. Félesztendő­vel ezelőtt a tiszthelyettest felvi­lágosították. Dühödtem rohant ha­za és a térdelve könyörgő asszonyt a gyermekkel együtt kiutasította házából, majd a válóperen kívül családi állás ellen elkövetett vét­ség címén bűnvádi eljárást is in­dított a szerencsétlen, szerető asz­­szo­ny ellen. Az ügy a büntetőbíróság elé ke­rült, amely az enyhítő körülmé­nyek figyelembevételével az asz­­szonyt felmentette az ellene emelt vád és következményei alól. A válóper: A bűnvádi eljárás alapján meg­indított válóper során a bíróság az első tárgyaláson kimondotta a válást. Az asszony görcsös zoko­gással vette tudomásul a bíróság határozatát, amelybe sehogysem­ tudott belenyugodni. Bírói után próbálta először fér­jét visszaszerezni, majd amikor ez nem vezetett célhoz,­­ más eszközeiket próbált férje visszatérítésére felhasználni. De semmi sem veze­tett eredményre. Boldogságát se­hogyan sem tudta még egyszer megszerezni. A javasasszonyok karmai közt A szerencsét­ln asszonyt boldog­talansága, hiszékenysége és tudat­lansága a­ javasasszonyok kamrai közé vezette. Ismerősei vezették el a­z asszonyokhoz, akik a legkülön­bözőbb hókusz-pókuszokkal bolon­­d­ izgatva, lassan ki­csalták tőle az egész vagyonát. Az asszony boldogan vált meg értékeitől, mert szentül hitte, hogy a javasasszonyok visszatérítik hoz­zá a férjét. Heteken át hordta hozzájuk pénzre váltott vagyonát. Nézte és tűrte misztikus hókusz­pókuszaikat, és remélt. _A vagyon napról-napra olvadt. Két héttel ezelőtt már csak kétség­beesését tudta elhinni a javasasz­­szonyoknak, akik tudomást szerez­ve telszegén­yedésérő­l, egyszerűen ki­jelen­tették, hogy egy ismeretlen javasasszony rontása alatt áll és nem tudnak rajta segíteni. Kér­ték, íme is zavarja őket tovább. Epilógus A mindenéből kifosztott asszony, bódultan, támolyogva hagyta el a­ javasasszonyokat. Bezárkózott lakásába és véget akart vetni életének. Szomszédai akadályozták meg ebben. Biztatá­sukra a rendőrségre ment. Csalás miatt feljelentette a javasasszo­nyokat, hogy így legalább vagyo­nát szerezze vissza, ha férjéhez már insem lehet reménye. A rendőrség megindította az el­járást és a szerencsétlen asszony most a­bban reménykedik, hogy férjét önfeláldozása megpuhitja és igy mégis csak a­ javasasszo­nyok segítsége adja vissza letűnt boldogságát. Ha utolsó reményében csalódik,­­ kifosztva, pártfogó nélkül, egye­dül marad az életben. Révész Jenő: GYERMEK NÉLKÜL NINCS BOLDOGSÁG Két javasasszony mindenéből kifosztott egy jómódú miskolci asszonyt, aki segítségükkel akarta visszaszerezni férjét Családi dráma szerelemmel, gyermekcsempészéssel, bírósági ítélettel, válóperrel és rendőrségi eljárással i Kedd, 1926 március 1­ó 2. József főherceg kétszer eladott és kifizetett arad megyei ingatlanai — Három millió lej-es per az aradi törvényszéken — Arad, március 1. • (A Miskolci Napló aradi tudósí­tójától.) Amint az „Aradi Köz­löny“ jelenti, régóta húzódó ügy kerül a napokban az aradi tör­vényszék elé. Egész Erdélyben nagy port vert fel az elszakítás után József főherceg kisjenői bú­záinak ügye, amely azóta sok fó­rumot megjárt és most döntés cél­­j­­ából az aradi törvényszék elé ke­r­­ü­l.­­ A Romániához való csatolás­­ után József főherceg Kisjelűin le­vő ingatlanait eladta Kocsis Já­nos, Lővinger Péter, Mann Géza, Ungurean Péter, Puscau György, Ispravnic György, Nicoara György és neje, Fon Sándor és ne­je kisjenői lakosoknak 1.200.000 lejért. Az eladást Momnák Döme dr., a főherceg aradi ügyvédje perfek­­­­tuálta. A­ vevők a telkeken háza­­­­kat építettek és nyugodtan ültek­­ birtokukban, míg 1921-ben villám­­i csapásként ható miniszteri rende­­­­let érkezett Bukarest­ből. A mi­­­­niszteri rendelet kimondotta, hogy­­ az erdélyi kormányzótanács an­­­­nak idején József­­főherceg birto­­­kait elkobozta, azokat tehát a főhercegnek nem volt joga eladnia.­­ Ezért a vétel semmis és a birtokok­­ az állam tulajdonát képezik. A vevők hatóságtól-hatósághoz futkostak, az állam azonban rossz­hiszemű vásárlóknak minősítette őket és a bukaresti kormány azt a tanácsot adta nekik, hogy követel­jék vissza pénzüket valorizálva József főhercegtől. Végre hosszas utánjárás után a román kormány jóhiszemű vásárlóknak minősítette a kisjenői polgárokat és megen­­­­gedte, hogy újból megvásárolják­­ a birtokokat, most már a román államtól, azonban kétszeres áron.­­ A kárvallott vevők ekkor kifizet­­t­­ek 2.500.000 lett és nyugodtan ül­­­­hettek végre birtokukban.­­ Ezzel azonban az ügy nem ért véget. A kettős vételárral terhelt vevők arra hivatkozva, hogy az ügylet megkötésekor Mórnak Dö­me­try József főherceg ügyvédje kezeskedett azért, hogy senki sem fogja őket háborgatni birtokjo­gukban, a főhercegi ügyvédet tették fe­lelőssé az őket ért kárért és pert indítottak Momák Döme dr. ellen. Keresetükben hivatkoz­tak arra, hogy Momák dívnak tudnia kellett volna, hogy­­József főhercegnek az elkobzott birtoko­kat nem állott jogában eladnia ne­kik, akiknek az elkobzásról nem volt tudomásuk, mivel erről a ro­mán kormány csak József főherce­get értesítette. A vevők 2.500.000 lei tőke, kama­tok és költségek erejéig pertik Jó­zsef főherceg aradi ügyvédjét, a kereseti összeg összesen 3.000.000 lejt tesz ki. Az aradi törvényszék ezt a rendkívül érdekes tárgyalást március elejére tűzte ki. Az „Aradi Közlöny“ munkatár­sa kérdést intézett a főherceg ügy­védjéhez, mire Molnák Döme dr. a következő nyilatkozatot tette: Én József főherceg megbí­zásából adtam el az ingatlano­kat, a pénzt el­küldöttem Bu­dapestre a főhercegnek, az in­gatlanokat átadtam a vevők­nek. Pusztán, mint a főherceg ügy­védje, illetőleg megbízottja jár­tam el. Egyéb mondanivalóm nin­csen, a továbbit a bíróság dönti el. Egész Erdélyben általános ér­deklődéssel várják a nem minden­napos ügy tárgyalását. ............HUGO BETTAUER nyers őszinteségű regénye filmen: Tékozló asszonyok Világvárosi erkölcsrajz 7 felv. Főszereplők: LEE PARRY és OLAF FJORD. Ma és holnap URÁNIA Telefon: 10—85.

Next