Miskolci Napló, 1926. április (26. évfolyam, 74-97. szám)

1926-04-01 / 74. szám

miskolci napló w 3 . Abdul Latif ismertette a Miskolci Napló munkatársa előtt az új Törökország társadalmi, közgazdasági, művészeti és irodalmi viszonyait Törökországnak hónapok, sőt hetek alatt kellett lerakni a modern fejlődés alapköveit. A nacionalizmus, a nemzeti gondolat hatja át a török reformokat. Új és európai társadalmi, közgazdasági és művészeti élet keletkezett Törökországban. . Gödöllő, március 31 (A Miskolci Napló budapesti szerkesztőségétől.) A Miskolci Napló tegnapi számában részlete­sen beszámoltunk arról a látoga­tásról, amelyet a Miskolci Napló munkatársa Abdul Latifnál, a törökök ma­gyarországi főpapjánál, Gödöllőn tett. Abdul Latif most érdekes részletekert mondott el az új Törökországról, a mai török viszonyokról, a friss lendületű tö­r­ök kultúráról, irodalmi és tudo­mányos értékekről. A törökök magyarországi főpapjának mind­végig érdekes nyilatkozatát itt adjuk: — A török nép fejlődését, terü­leti viszonyainak alakulás­át a XIX. század végén és a XX. szá­zad elején angol és orosz diplomá­cia irányította. Ez a­ diplomácia pedig arra törekedett, hogy a fá­radt és örökös kábulatban élő nemzet pillanatra se térjen magá­hoz. Ne ismerje fel azt a feneket­len örvényt, amely felé behunyt szemmel rohan. Az eredményt va­lóban el is érték, de ez csak lát­szólagos volt, mert a faji értékek, a nacionalizmus megizmosodása, egyre erősebbé tette azt a törek­vést, hogy Törökországot mente­sítse az idegen befolyások alól. A kikívánkozó életerőt nem lehetett megfékezni, csak egy szikra kel­lett, egy irányító és életre kelt az ifjú Törökor­szág.­­ Musztafa Komál próbálta meg a lehetetlent: lerakni egy új élet alapköveit. A szervezés lázas munkája következett, évtizedek mulasztásait, hónapok, sőt hetek alatt pótolta. Az angol diplomácia azonban jól tudta, hogy mit jelent egy életerős Törökország és min­den eszközzel megpróbálta a na­cionalizmus megerősödését és a rohamosnak indult átalakulást megakadályozni. Lord Curzon, Loyd George agresszív hangon, foglalt állást Musztafa Kemal el­len és az új Törökország elisme­rése irányában meginduló tárgya­lásokat meg akarták akadályozni. A török nemzeti hadsereg előnyo­mulása alkalmával ez a rágalom hadjárat újból megindult és az 1922—23-as években a világsajtó­ban olyan hírek jelentek meg — a magyar lapokban is—, hogy a török hadsereg lemészárolja a keresztényeket. Ennek a megcáfolására az ango­lai sajtóiroda jóváhagyásával „Bizonyítékok az angol rágalmak cáfolatához“ címen kis füzetet ad­tam ki, amelyben megdöntöttem ezeket az állításokat. A magyar lapokat is tüzetesen informáltam és t­elyes megvilágításba helyez­tem az eseményeket. Amikor a nemzeti mozgalom még kialakuló­ban volt — közvetlen a fegyver­­szünet megkötése után — a ma­gyarországi török testvérek kö­zött is én álltam először Musztafa Kemal mellé és igyekeztem elő­mozdítani az itteni törököknek a nemzeti mozgalomhoz való csatlakozását. Törökországban nincs olyan em­ber, aki ne szeretné Musztafa Ke­malt, hiszen olyan eszméket ho­zott magával, amelyek a semmi­ből teremtettek új nemzetet. Most pedig már túl vagyunk ezeken a nehézségeken, és tudom, hogy Musztafa Kemal be is fejezi azt a munkát, amit magára vállalt. — Magyarországon különben is keveset tudnak a törökökről. Tár­sadalmi és közgazdasági életünket, művészetünket és irodalmunkat alig ismerik. Pedig a török nép a rokon magyar nemzettel szemben nagy szimpátiát érez és így több figyelmet érdemelne. — A török társadalmi életet a magyarok, történetíróik mun­káinak, társadalmi rajzainak sok­szor egyoldalú meg­világításából ismerik. — Ezekben a munkákban az domborodik ki, hogy a hárem rendszer a centruma, indítója a cselekvésknek. A történetírók jó­formán ebből­ vezettek le mindent. Messziről valóban ilyennek tűnt fel. A hárem tartás, a többnejű­­ség azonban nagyon megszorító körülmé­nyekhez volt kötve, amit a Korán a következő négy té­telben szabályoz: 1. ha egy em­bernek már van egy felesége és másikat akar elvenni, szükséges hozzá az első beleegyezése, 2. va­gyonos ember legyen az illető, 3. ha az első feleségének nincsenek gyermekei, vagy beteg, 4. bölcs embernek kell lennie, hogy a jo­­got egyformán mérje, illetve sze­resse feleségeit. A legtöbb ember­nek pedig csak egy felesége volt, négy feleségnél többet pedig senki sem tarthatott. Kemal a házassági törvényeket is megreformálta s a mai török csa­ládi élet teljesen európai és egy­­nejűségen alapszik. — Nem akarok annyira vissza­nyúlni az eseményekbe s csak azt állítom, hogy volt intenzív társa­dalmi életünk, azonban a kívül állók oda nem nyerhettek bepil­lantást, mert sohasem engedett rá időt az események állandó válto­zása. Mennyire szeretheti Abdul La­tif faját, ha csak a jó tulajdon­ságairól beszél. Hódolattal kell előtt© ezért meghajolni, hogy 17 év után is úgy imádja azt a földet, ahol az első lépéseket tette. Mint orsó fonalát, tovább gom­bolyítja az eseményeket. _ Rólunk az a felfogás idegző­dött be a közvéleménybe, hogy lusták és hrpatikusak vagyunk. A t­örök jellem kialakulásának kül­ső körülmények az okai. Az a dip­lomácia, amelyik a Balkánról ki akart bennünket szorítani, min­den eszközt felhasznált céljaira és­­ez a magyarázata annak a gazda­sági háborúnak, amely annyira ki­facsarta, lét érdekében támadta meg Tö­rökországot és elősegítette a törrö­k jellem kia­lakulását. A török kisiparos, ke­reskedő pária volt, csak annyit bírt keresni, ami fedezte a leg­szükségesebb létminimumot, mert munkája eredményét az angol, az orosz és az általános műveit Euró­pa fölözte le. Idegen érdekeket szolgáltunk. A meddő küzdelem­be bele­fáradt a török nemzet, a nélkülözés, a szegénység legyőzte a faji értékeket. A török nép apa­­tikusan nézte, mint csúszik ki aló­la a talaj. Érthető tehát, ha az utóbbi évtizedekben­ a török elfá­sult, apatikussá lett. — Ha gyárat alapítottunk, a külföldiek rögtön lehengerelték. Az olcsó és jó minőségű külföldi gyártmányokkal, a kezdet nehéz­ségeivel küzdő fiatal vállalataink nem tudták fel­venni a versenyt. Védővám pedig nem volt, mert „sértette“ a külföldi érdekeket. Mikor vasutat építettünk, vi­gyáznunk kellett, ne az angol te­rületek mellett építsünk, mert az angol diplomácia tiltakozott, ha az orosz határ felé irányítottuk a vasútvonalat, az oroszok tiltakoz­tak. Ilyen eszközökkel persze tönkre lehet tenni,­agy ország fejlődését.­­ A védő­vámok becikkelyezé­sével ez a lehetelen állapot meg­szűnt. Az angolai parlament ezzel olyan alapköveit rakta le a török közigazdasági életnek, amin nyu­godtan lehet építeni. Mint érde­kességet hangsúlyozom, hogy az ipari élet megteremtésénél a ma­gán­tőke oly intenzíven kapcso­lódott be a vállalatokba, hogy ez irányban eléggé tehermentesítette az államot. Ami nálunk különösen szerencsés megoldás, mert az ál­lamnak vállalatok alapítására pénze bizony nem­ nagyon jut. Abdul Latif már fáradt. Ám to­vább beszél, mert, mint ő mondja, egyetlen alkalmat sem akar elmu­lasztani, hogy hazáját szolgál­hassa. — A külső eseményeknek a ha­tása, vörös vonalként húzódik át művészetünk és irodalmunk fejlő­désén is. Azt mondják: nincs tö­rök művészet! Van! Hiszen az angol és francia protektorátus alatt álló török területeken, a műemlékek oly páratlan szépségű tömegét találták, hogy ezek teljesen megdöntik ezt a felfogást. S hogy újabb kori mű­vészeti irány nem alakult ki ná­luk, sajátos okai vannak. — A művészeti fejlődésnek, a béke, a csend kell. A török élet pe­dig mozgalmas volt. Állandó há­borúk, belső forrongások állták út­ját a művészetek virágzásának. Ezekben az időkben legfeljebb ar­ról lehetett szó, hogy megőrizzük azokat a művészi alkotásokat, amelyeket a korábbi századok pro­dukáltak. — A magyar történet azt bizo­nyítja, hogy a törökök nem kí­mélték a műemlékeket és a levél­tárakat — szakítom félbe elbeszé­lését. — Sőt! Azokban a városokban, ahol török központok voltak, magyar emlékekre és levéltárakra külön őrségek vigyáztak. Bezzeg a felszabadító háborúk alkalmával a nem magyar ajkú katonaság fel­gyújtotta a levéltárakat, amit mi megőriztünk, tönkre tette a „mű­veit“ vandalizmus. — Az új idők pedig megállapí­tották az új művészetet. Musztafa Kemal reformjaival beáradó friss levegő ledöntötte, a még fenma­­radt korlátokat és kifejlődött az uj török művészet s tehetségesebb­nél tehetségesebb művelői vannak.­­ Ugyanilyenek a viszonyok az irodalomnál és a tudományos életben is, mindenütt vannak kiváló ér­tékek, halhatatlan alkotások, de nem jutottak az európai kö­vélemény elé, mert itt is közre jé­szottak a külső események. — Ot­mar Hajjamnak, a­kis költőnek, Londonban szobrot állí­tottak. Ki ne ismerné az újabb költők közül Abdul-Hak-Ha­­mid gyönyörű poézisét! Figyretet, a finom szavú lírikust! Az újak közül, a keleti melankolikus élet­nek költői tollú interpretátorai vannak. A modern költőinknek csak vissza kell álmodni az elmúlt szépségeket és örökre szép Ura teszi maradandóvá nevüket. — A török tudósok pedig nem­csak komolykodók voltak, hanem alapos képzettséggel is rendel­keztek. Hihetetlen kitartással, szívósság­gal foglalkoztak a tudománnyal. Erről legjobban azok a magyar tu­dósok győződtek meg, akik átku­tatták a törö­k levéltárakat és mú­zeumokat. Karátson Imre dr. tör­ténetíró Evlia Cselebi hat kötetes történeti munkájából két kötetet magyarra is lefordított. A régi írá­sok, pergamen­tek, mind dokumen­tumok. Ezekbe lettek lefektetve, csendben, zajtalanul a török szel­lem kiváló alkotásai. Mostani tu­dósaink, szak­embereink pedig megközelítik az európai nívót, ők lesznek hivatva bebizonyítani fa­juk szellemi kiválóságát. — Amit elmondtam, töredékes képe a régi és új Törökországnak, ahhoz, hogy teljesen megvilágít­sam helyzetünket, kötetetek kelle­nének, akkor volna hely a hibák felsorolására is... Amadé Ödön Ma és holnap — URÁNIA. — Telefon 10­85. — Ufa-világattrakció: Brandenburg lovagja THEA von HARBOU regénye 10 felv. Főszereplők: LIL DAGOVER és PAUL HARTMANN. — Ezenkívül: ARANYOS ÖRDÖGÖK John Hubberton bűbájos regénye _ _ _ __ filmen 6 felv. — A főszerepben BAST Pc.UU ■ mindnyájunk kedvence, az ennivaló ______________ •4 Hagy árleszállítás ” napig___________________________________________________________nap. Férfi popk­nmellis ing vérgrí 69 és 85 ezer Rövid lábravaló darabja 28,3 les 40 ezer Telefon 260.Könyves Jenő a „Harisnyakirály“ nál Széchenyi­ utca 18. sz. Pannóniával szemben Csütörtök, 1926 április hó 1. Üzletáthelyezés miatt április hó 6-ig Belasitsnál beszerzési árban. — Április 6-án itt üsietem a Forgóhidnál, a volt Klavisfé e helyiség­ben nyílik meg. — Tisztelettel Belasits Ferenc

Next