Miskolci Napló, 1926. május (26. évfolyam, 98-120. szám)
1926-05-01 / 98. szám
Szombat, 1926 május hó 1CXVII. évfolyam 98 (7301) szám Jkl*S& 2000 $tOt*On& MISKOLCI NAPLÓ előfizetési ára helyben és egész Magyarországon. Egy negyed évre 120.000 kor., havonta 40.000 kor. Kfildföldre fenti árak kétszerese. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP ♦ Felelős szerkesztői FEHÉR ÖDÖN Szerkesztőség: Erzsébet tér 1. sb. Telefon: 3-15. Kiadóhivatal: Hernyadi utca 2. szám. Telefon: 1-14. Távirati cím: „Napló“ Miskolc. Miskolc, április 30. MÁJUS ELSEJE nemcsak az orgonavirágzás ünnepe s a majálisok kezdete, de a házbér gondok dátuma is. Szegény lakóknak újra fizetniük kell s ezen nem segít a napsugár legmelegebb mosolya s a szelíd gyöngyvirág és szerény ibolya legszivrehatóbb tekintete sem. A házbérrevalót elő kell teremteni és a rügyek pattanása mellett ezért feszül a megpattonásig az ér az emberek homlokán. Valami könnyebbséget még jelent a népjólét miniszterének rendelete a házbérek részletfizetési kedvezményéről. De a gyakorlatban ez a kedvezmény is a legtöbbször iluzórius. A háziurak közül sokan tűim fogadják el a részletet. Az egész negyedévi bért követelik egy összegben. S ez ellen a szegény lakó hiába apellál. Hiába magyarázza a jogát szűkkeblű háziurának. A háziúr kezében erős fegyver van: a felmondás. Ha a lakónak nem tetszik, elmehet. Kereshet magának gyöngédebb és belátóbb háziurat. Ha tud. Az is megtörténik, — ez feljegyzésre méltó faktum —, hogy a háziúr a részlet miatt perrel fenyegetőzik, sőt már adtak be ilyen tartalmú keresetet a bíróságnál. Nyugtalanító tünet ez. A mai nehéz viszonyok között mindenkit kötelez a méltányosság és belátás a másik ember iránt. Ma a legelemibb életszükségletek kielégítése is súlyos gond és a legkevesebb, amit mindenkitől elvárni lehet, hogy legalábba kötelező enyhítéseket respektálja. Nem csupán anyagi kötelesség ez, de egyúttal szociális kötelesség is. A szolidaritás, a társadalmi béke kérdése. Az életküzdelem nagyon kiélesedett. Az emberek érzékenysége borotvaéleken táncol. Ezt az érzékenységet respektálnunk kell egymásban. A háziuraknak, akik együttvéve úgyszólván az összlakossággal állnak szemben s akiknek legelsősorban érdekük, hogy a társadalmi összhang meglegyen, a maguk részéről is szolgálniok kell ezt az összhangot.* A LAKÁSKÉRDÉS állandó problémája az összes életintéző tényezőknek. Abban ma már mindenki egyetért mert mindenki tisztán látja —, hogy ennek a kérdésnek egyedüli gyökeres és végleges megoldása az építkezés, a lakások szaporítása. Hogy milyen égetően sürgős ez a megoldás, azt élénken illusztrálja, hogy miközben az építkezési problémát tárgyalják, Miskolcon közel száz családra vár a kilakoltatás sötét sorsa, a legszörnyűbb bizonytalanság. Egyelőre nincs hova elhelyezni ezeket a jogerősen kilakoltatott családokat. A tizenkettedik órán túl késtünk el a lakáskérdés megoldásával. Percnyi időnk sincs tehát a további fontolgatásokra és halogatásokra, és ez még mindig csupán egyik fele a lakáskérdés megoldásának. A probléma másik fele, hogy a lakbért fizetni kell. Akik abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy egyáltalán lakhatnak, azoknak még mindig a gondoktól fő a fejük minden házbérnegyedkor: miből lakjanak? A lakásínség mellett ott tátong a másik ínség: a pénzszűke és a kereseti lehetőségek lecsökkenése. Ez is országosan súlyos probléma. Keresethez, munkához, jobb anyagi helyzethez kell juttatni a kis otthonok lakóit. Fokozni kell a kere- s seti lehetőségeket. Termékeny közgazdasági politikának kell következnie a pártpolitika és marakodó pártharcok helyett. Varsótól Budapestig rengeteg hamis millióst helyeztek el Weingartnerék Budapest, április 30. A hamis milliós bankjegyek ügyében a nyomozás szálai a felvidéken keresztül Galicia határáig vezetnek és a letartóztatottak jegyzőkönyvi vallomásaiból kiderült, hogy a hamis milliósok műhelye Varsóban volt és a hamisításban résztvettek Weingarten bűntársai is. Az első klisé a moszkvai bankjegy gyárban készült, az első hamisítványokat Varsóban és Galíciában nyomták, azok terjesztői Sátoraljaújhelyen, Olaszliszkán és Debrecenen át haladtak Budapest felé és mindenütt a hamis milliósok egész tömegét helyezték el. Az is megállapítást nyert, hogy Jáger szökése óta járt Rigában és Varsóban is és ezekről a helyekről levelezőlapokat írt ismerőseinek. A detektívek most Kövesdi Ferenc cinkográfust és Grivnn Dezső nyomdászt keresik, akik a rimamurányi részvények és hadikölcsönkötvények hamisításánál összeköttetésben állottak Weingarten Jeromossal. Halbert Ernő szerint Varsóban volt a banda központja A budapesti rendőrség tegnap este és ma reggel kihallgatta Halbert Ernőt a hamis milliós bankjegyhamisítás tárgyában. Halbert állandóan arra hivatkozik, hogy ő csupán bizományba kapta a hamis bankjegyeket, hogy azokat forgalomba hozza. Annyit ismer be, hogy a hamis bankjegyeket nem Budapesten vette át, hanem Varsóban. A budapesti rendőrség távirati érdeklődésére a varsói rendőrség megállapította, hogy Varsóban semmiféle pénzhamisítási gyár nem működik, de a varsói rendőrségnek meg van az alapos gyanúoka arra, hogy a pénzhamisítóknak Varsóban volt a központjuk és a találkozóhelyük. Tegnap este Halbert lakásán megtaláltak egy útlevelet, amely Halbert Ferenc nevére volt kiállítva és amellyel kilencszer utazott Halbert Varsóba és vissza. Az útlevél felmutatása után Halbert beismerte, hogy valóban kilencszer volt Varsóban, hogy a pénzhamisítás főmozgatóitól a hamis bankjegyeket átvegye és Budapestre és Bécsbe szállítsa azokat. Az is beismerte, hogy több ízben Weingartennel A késő délelőtti órákban az a hír terjedt el a főkapitányságon, hogy a detektívek elfogták Jäger Mihályt. A főkapitányságon a nyomozó közegek elzárkóztak minden felvilágosítás elől. Kiderült, hogy tényleg három embert állítottak elő a főkapitányságra a detektívek a hamis milliósok ügyében és ezek között az előállított emberek között egyre teljesen ráillik a együtt utazott Varsóba, akivel együtt vette át a hamis milliósokat. Futárszolgálataiért fizetést kapott, de hogy kitől kapta a fizetést, azt nem tudja megmondani. Valószínű, hogy Halbert vallomása ugyanolyan valótlanság, mint amilyen Weingarten bécsi vallomása. Ma hajnalban a rendőrség egy rendőrtisztviselőt és két detektívet küldött Bécsbe Weingarten kihallgatására, mert a bécsi rendőrség Weingarten a magyar vonatkozású részletekre csupán általánosságbanhallgatta ki. Weingarten a múlt év nyarán Olaszliszkán járt és néhány hónappal az olaszliszkai bankjegyhamisítás kipattanása előtt szintén hosszabb ideig tartózkodott Ujhelyen és Olaszliszkán, ahol Friedländer Salamon vendége volt. Friedländernél találkozott Jägerrel is és az eddigi adatok arra mutatnak, hogy a csodarabbitól indult ki az egész hamisítás gondolata. Jäger Mihályról, illetve Paszternák Sámuelről kibocsátott személyleírás. Az előállított egyén tagadja, hogy azonos volna Paszternákkal Amennyiben tagadása ellenére is kiderülne, hogy azonos a régóta keresett bankjegyhamisítóval, úgy a milliós bankjegyhamisításban résztvevők valamennyien a rendőrség kezébe kerültek. Jäger Mihály elfogatásának híre Leher Lőrinc azt vallotta ma, hogy Okolicsényi többször járt a meggyilkolt Amália lakásán Okolicsányi dühöngve tiltakozott a vallomás ellen . Megkezdték a perbeszédeket Budapest, április 30. A budapesti kir. büntetőtörvényszék Denk-tanácsa ma délelőtt negyed 10 óraikor nyitotta meg a meggyilkolt Leier Amália bűnügyének tárgyalását. Az érdekeltek jelenlétének megállapítása után folytatták a tanúkihallgatásokat. Elsőinek Bartha János belügyminiszteri tisztviselőt hallgatták ki, aki Okolicsányi kölcsönéről tett vallomást. Elmondotta, hogy vitéz Oláh Bélától, a MEFHOSZ elnökétől úgy értesült, hogy tőle Okolicsányi 1.200.000 koronát kapott kölcsön, de Bartha tudomása szerint ez a kölcsön kifejezetten magánkölcsön volt. Leirer Lőrinc vallomása A következő tanú Leirer Lőrinc. Elmondta, hogy azokban a szomorú időkben, december 22-én beszélt ,utoljára leányával, akivel este együtt is vacsorázott. Isten és ember előtt tiltakozik az ellen, hogy Kerstens Tódor szeretője lett volleányát úgy állítsák be, múltbann. Leánya Kerstens menyasszonya volt és később akarták az eljegyzést megtartani. Majd a lakás helyrajzi viszonyairól beszél. Kijelenti, nem igaz, hogy a lakásban rend volt. A lakásban iszonyú dulakodás nyomai voltak láthatók. A nehéz szőnyegek fel voltak göngyölődve és össze voltak szakgatva. Kijelenti, hogy leánya rendkívül erős nő volt. Több ízben megkérdezte, hogy kivel van összeköttetésben? Leánya azt mondotta, hogy megismerkedett egy Okolicsányi nevű emberrel, aki kijárja neki, hogy a villanyóra kevesebbet mutasson, mint amenynyi fogy. Leánya előtt ekkor tiltakozott ez ellen, óva intette őt efféle cselekedetektől és kétes exisztenciákkal való összeköttetésektől. Tudomással bír arról, hogy Okolicsányi háromszor fordult meg Lehrer Amália lakásában, délutánonként és esténként, tehát ott benfentes volt. Okolicsányi dühöng Ennél a kijelentésnél Okolicsányi az őrök közül Leirer Lőrinc elé ugrik és a következőt kiáltja: — Alávaló hazugság! Ezt is most eszelte ki! Tegnap is paklizott a Leirer Amália volt cselédjével! Okolicsányi védője azt kérdezi, hogyan lehetett Kerstens Tódor Leirer Amália vőlegénye, amikor nős ember volt. Leirer erre dühösen azt feleli, hogy ezt kérdezze meg Kerstenstől Ezután Kerstens Tódor „ kihallgatására kerül a sor, aki német nyelven tesz vallomást és akit Leiter ügyvédjének tolmácsolása mellett hallgatnak ki. Kerstens Tódor az előző megjegyzésekre kijelenti, hogy Amália, rendkívül erős nő volt és Pödör egyedül nem követhette el a gyilkosságot.