Reggeli Hirlap, 1919. november (28. évfolyam, 205-230. szám)

1919-11-19 / 220. szám

Mifl­rins 1919 novanslow 19 RHGGRLI HÍRLAP A menek­ült vasuta­sok Lillafüreden Negyven, lakóhelyéről elűzött vasutas család lakik még mindig a Gömöri pályaudvar és a tiszai rendelő hideg vagyonjaiban. He­tek óta sürgetik a laká­hivatalnál, kérik az ü­zletvezetőségnél, hogy tedál alá juttassák őrét Szánban minden igyekezet, minden jóakarat megérik a rö­ténetet valóság ércfalán: nincs Miskolc­on eg­­ét­len üres lakás se. Az üzletvezetőség, úgy látszik, most már erős­kénél igyekszik a kérdés mego­dani. Kü ön b­­ott­ságot küldött ki, hogy a hajlók titánokat végre f dal alá juttas­sák Ez a bizottság szombaton Lillafüredre siá­ll ki, hogy az ott lévő szállodán és nyaralókat néz­zék meg, mennyire lennének al­kalmasak a menekültek elhelye­zésére. Az­ut eredmények­épen a kül­döttek azt javasolják, hogy L­ila­füreden adjanak lakóheyet azok­nak a családoknak, akiknek csak elemi iskolás gyermekeik vannak, mert ezek a gyermekek a közeli hámori elemi iskolákba járhatná­nak. A középiskolás gyermekeket taníttató fa utasokat azonban már okvetlenül itt Miskó­czon, illetve ennek közvetlen közelében kell lakásból jutttatni. Különben Berényi üzletvezetőnek az a felfogása, hogy lehetőleg min­den vasutast Miskolcson helyesle­nek el, hol a teljesen vagyontalan vasú­t­ség még­is könnyebben jut megfelelő alkalmazáshoz s ahol az ellátatlanok élelmezésére is több gondot fordítanak, mint falun. A Lillafüredi letelepitésen kívül tervbe vették Parádfürdőt is En­nek megtekintésére és az ottani viszonyok tanulmányozására a ki­küldött bizottság hétfőn délután utasolt el. Halálos húsmérgezés Tegnap délelőtt halállal végző­dött szerencsétlenség­örtént O­mos­­puszta kisközségben. Gyenes István vasúti raktárn­ok egyik öreg kecs­kéjét le akarta vágni, hogy a családját hússal lássa el, m uán a községben a húshoz az utóbbi idők­ben rendkívül gyéren lehetett hozzájutni. Kora reggel fogott hozzá a kocsi e levágásához. Már a boncolásánál tetőtt amikor a késsel megvágta a karját Eleinte ügyet sem vetett reá, hanem amikor a karja duz­zadni kezdett és nagy fájdalma­kat érzett, orvosért küldött. A járási orvos már későn érke­zett. A szerencsétlen vasúti rak­­tárnok rettenetes kínok között meghalt. A járási orvos már csak a hullamérgezés következtében beállott ha­­lt konstatálhatta. Papp Szolgibíró az esetet tele­fonon jelentette a miskolcsi állam­ügyészségnek. Miután a jelentés szerint bűntény esete nem forog fenn, az államügyészség engedélyt adott Gyenes István eltemetésére. — Elhalasztott táncmulatság. A miskolcit gazdálkodó íjak által 1919 november­én ára kezdemé­ny­esett táncmulatság november hó 2- án, vasárnap lesz megtar­va a „Korona” sasi­oda nagytermében. A Vigalmi-ibizottság. Száz milliót az oláhok • Az oláh megssázás talán a d­ós­­győri vasgyárat sújtotta legér­zékenyebben Eg­érs pontosan még nem állapítható meg az okozott kár, ha az máris bizonyos, h­gy sok, nagyon sok millió értékű géprészt, nyersanyagot s külön­féle berendezést szállítottak el Romániába. Munka­árkunk kérdést intézett ebben a dologban Lénárd Sándor vasgyári igazga­thoz a azt az információt kapta, hogy a gyár veszteségének, illetve kárának m megállapítása egész pontosan csak ezután tör­énhetik meg Most csak annyit mondhat, hogy fi képen a román királyi vadászezred itt tartózkodását emlegeti meg a harácsoltak vasgyárban diósgyőri vasgyár Rengeteg gépet, nyersanyagot szállí­t­tak el, az ágyugyárat természetesen tökéle­tesen leszerelték, csak vasúti ko­csit, illetve a hossá szükséget al kótlrészeket, 4100-at vittek el, m­lyeknek értéke 84 millió koro­nát tesz ki. A vasgyár anyagraktárát, amely­ben nagyon sok f­itos műszer, fye­rsanyag és szerelési kell­ék volt felhalmozva, tökéletesen kifosstot­ák az oláhok. N így mennyis­éű gépolajat, gépkenőcsöt, benzint, ásványolajat, vasalkatrészeket, vil­lanyszerelési cikkeket, ssappenis s­ziksót és minden n­éven nevezhető szertári árut vlagyonszámra el­hurcoltak. Helyreáll a postaforgalom Megindul a pénz és csomagposta Az oláh megszállás megszűnté­vel minden lenyűgöző bilincs, amely nemcsak a város, de az egész megszállott terület ütereit bén­­ólag szorította le, lassan kint engedni kezd és az ország vérke­ringése visszatér. A normális élet, a város és az ország talpraállításá­nak jelei, a megszállás megszűn­­­tének első pillanatában mutatkoz­i­k. Ezek közé tartozik a postai forgalom helyreállításának a töfek­vése is.­­ formációnk szerint a normális postaforga­lm megindulása ennek a hét­­ek végére vagy legkésőbb a jövő hét elejére várható. A Dunán­túl a levélpostafogalmon kívül már életbe lépett a csekk és cso­magforgalom is. Amennyiben a Duna—Tisza közéről az oláhok teljesen kivonulnak, a vasútforga­lom zavartalansága és ezzel együtt a postai forgalom is biztosítva lesz. A miskolczi postafőnökség a csekk és csomagforgalom helyre­állításához minden előkészületet megtett. A pénzes utalványok kéz­berítése, valamint a csomagforga­lom felvétele nagy hiányt fog pó­tolni. Erre vonatkozólag a köz­ponti postaigazgatóság tárgyaláso­kat folytat az államvasutak igazga­tóságával, amelynek eredményéül az államvasutak igazgatósága a vonalokhoz a legközelebbi napok­ban hozzácsatolja a mozgóposta kocsikat. A leveleket egyelőre még cen­zúra mellett továbbítják. A posta igazgatóság ez után is figyelmez­teti a közö­sséget, hogy a saját ér­dekében ne zárja le a postára fel­adott leveleit. A cenzúrán ugyanis a leveleket átolvassák és a posta csakis cenzúrázott és nyitott leve­leket kézbesít. a telefon és távirdaforgalom fel­­szabadulására vonatkozólag egy­előre érvényben maradnak az el­rendelt kikapcsolások, de szó vsa arról, hogy a legközelebbi időben enyhülés áll be ebben a kérdésben A távirati forgalom már most is teljesen szabad, minden cenzúrázott táviratot felvesz és kézbesít a postahivatal. Sanyargatják az oláhok a tiszántúli magyarokat Az oláh csapatok a Tiszántúl levő vármegyékben kegyetlenül sanyargatják a magyarokat és szegény véreinknek esernyi kint, nyomorúságot szenvednek az oláhoktól. Nyíregyházai levelezőnk értesít az oláhok újabb erőszakosságáról. A tiszántúli magyar vármegyéket megszállva tartó oláh csapatoknak Debrecenben van a parancsnok­ságuk. Ez az úgynevezett zónapa­­rancsnokság elrendelte a meg­szál­lott magyar vármegyék közigazga­tásának a közpoti­tsítását. Ezen a címen Szabolcs, Hajdú, Szatmár, Bihar, Babés és Csanád vármegyékben — tehát azokon a helyeken, amelyeket ped­g ki kel­let­e üríteniük — az összes köz­­igazgatá­s­i valahok élére egy-egy v­ári törzstisztet ültettek, akik el­lenőrzés címén minden önállósá­guktól megfosztották a magyar kö­igazgatási hatóságokat Erre azt a jogcímet taálták ki, hogy a magyar hatóságok nem tudják fizetni a közigazgatási tiszt­­viselő­ket Ez persze nem igaz, mert min­den tisztviselő megkapta Tinar­túl a fizetését a befolyt adókból, amit éppen a tisztviselők miatt pontosan fizetnek az emberek Hogy mennyire nem a tisztvi­slők iránt való jóindulat vezette őret, bizonyítja az hogy a tisztvise­lők­et továbbra is az adóból és egyebekből befolyt összegekből a közpénztárak fizetik. Ellenben ezeknek a közpénztá­­raknak a pénzkészletét állandóan karcolják az oláhok. A napokban Mihaescu kormányzó tábornok eré­lyes rendeletet kül­de­t Szabolcs­­vár­megy­ének, amely ő 120 000 kg. marhahúst, 70 000 kg. sertés­húst, rengeteg szárnyast, zsírt, vajat, tojást és takarmányt követelt. Ez­ a sarokba száll­ott hatóságok most igyekeznek­­ szvssedni az amug­yis kifosztott, szerencsétlen szabol­csiaktól. De a kormányzó tábornok eze­ e­ ken kívül még 1,800 000 korona »arcot is vetett ujabban a szab«4 csiakra Persze ellentmondásról azé­rém lehetett, hiszen ezek a leg­vadabb ve­r­ziótól sem riadnak vissza és igy Mikecz kt van szabói«» alispán a napokban fi­zette le a csab­­n­i két milliós sarcot a tábornok mezeihez. Mindez a lakosság elkeseredését a végsőkig fokozta. A szegény, maguk­ra hagyott magyarok teher tetlenül kénytelenek tűrni mindez sanyargatást. Nyíregyházán az utcákon támad­ják meg és rabolják ki a j­obb­k az embereket, a falvakon folyik a f­osztogatás és ni­cs senki, akihez védelemért fordulhatnának. Uj rend a pálya­udvarokon, Hogy történt az átadíts? A személy pályaudvar átad­ha­­pott a gömöri pályau­dvart órák­kal , ő id elhagyták a románok. A miskolczi á­lomásokon a románok eltávozásával uj rend következett be. Eddig az oláh kato­nság o­e­zett ezer kellemetlenséget a pá­lyaudvaron a közös­égnek, ezen­túl magyar ka­onák, magyar rend­­őrök t­eljesítenek szolgálatot. A Reggeli Hírlap munkatársa va­árnap dé­után, annak hírére, hogy a románok eltávozása rövid a hány óra kérdése, kiment a Sze­mélypályaudvarra, hogy a válto­zást megtekintse. Délután öt óra­kor még az oláh katonák áll­­ak őrt a be­járatoknál, a részükre len­­tartott, lakószobában azonban már szedelősködtek, vették cék mólju­kat. Az átadás hat órakor ravg tö­tént. Szabó Sándor őrnagy az átadás után megjelent az állam rendőrégin, Suba Ervin kítár­­rendőrkapítányt megbízta a pálya­udvar őrségének ellátá­­val. A határrendőrök, körülbelül 72 ember azonnal átvette az őrség el­látását. Azokra a helyekre, ahol eddig román őrszemek teljesítet­tek szolgálatot határrendőr posz­­toká álltottak. Az államrendőrségnek a pálya­udvaron működő különítménye az oláhok eltávozásával azonnal in­tézkedett hogy az eddigi, a kö­zönség hátrányára történt beren­dezkedés meg­tűnjön. Hétfőn már új rend volt az állomáson; ez els£í osztályú váró érmét, mely sí oláh térparancsnokság számára volt le­foglalva, ismét a közönség rendel­kezésére bocsátják. Edd­g a várótermekből az eddigi kijáraton keresztül engedték ki a perronra a közönséget. Miután az elő, másod és harmadosztályú váró érmékből közvetlenül kijuthat a közönség a perronra, amint az­előtt szokásban volt. A vonatok rendesen, a megszokott időben rkestek le, ma már minden kg­s­zség nélkül hagyta el a közön­ség a pályaudvart és a vonatot. Kínt József, Miskolcz kelmefestő és vegytisztító intézete, Széchenyi­ u. 97. Blousok, aljak, gyermekruhák nagy választékban érkeztek.­­Müller József iparáruhá­­zába, Oarosház-tér 26. sz.

Next