Reggeli Hirlap, 1920. február (29. évfolyam, 26-50. szám)

1920-02-25 / 46. szám

­ Különben is aligha lehet arra gondolni, hogy további jegyzék­­váltásra kerüljön sor, mert a nagy­követek értekezlete után követ­kező legfelsőbb fórum, a miniszter-­­­elnökök tanácsa minden valószínű­ j­­ég szerint befejezett tény elé­­ fogja állítani a magyar békedele­­gációt és elég ha a főmegbízottak maradnak Neuillyben az elkövet­kező funkciók elvégzésére. Budapest, február 24. A M.T.I.-­­ nak jelentik Neuillyből szikratáv­írón. A magyar békedelegáció külön szakértői, valamint ezeknek személyzete hétfőn este útra kel­tek és hazautaztak Párisból. A fiaza érkező szakértők név szerint a következők: gróf Somsich László, Ottlik Iván, Hegedűs Lóránt, Biró Pál és Zoltán B­éla A szakértők azért utazhattak haza, mert a ma­gyar delegáció már beadta összes jegyzékeit a békekonferenciának. Wilson ellen Budapest, február 24. Az ame­rikai sajtónak az a része, mely az elnökkel szemben Rosewelthe vagy Lansinghoz áll közelebb, vi­haros támadást intéz Wilson ellen, így most azt igyekeznek bebizo­nyítani, hogy Wilson betegsége az elnök nevében a fele­sége intézte az államügye­ket és Wilson feleségének döntése nélkül fontos ál­lamügyekben soha sem történt intézkedés A újságok közlése szerint az elnök feleségének politikai befo­lyása oly nagy volt, hogy bele­egyezése nélkül senki sem mehe­tett a fehér házba. A kabinetben legutóbb történt változást szintén neki tulajdonítják. A törvényes állapotok helyre­állta után Borsod vármegye törvény­­hatósága ma tartotta első évne­­gyedes közgyűlését a vármegye­­háza nagytermében. A távollevő Gedeon Aladár kor­mánybiztos helyett Zsóry György alispán elnökölt, aki meleg, meg­hatott szavakkal nyitotta meg a gyűlést. Isten áldását kérte a ta­nácskozásokra és óhaját fejezte ki, hogy úgy mint a múltban, most is egyetértés vezesse a tanácskozó törvényhatósági tagokat. Az alispáni jelentést Görgey László dr. főjegyző olvasta fel. Az alispáni jelentés részletesen kitért a Károlyi-kormány, a kommün, a megszálások ideje alatt a várme­gyében történt eseményekre. Az alispáni jelentésből értesültünk hogy a kommün a vármegye 1919. évre előirányzott 670 ezer korona költségelőirányzata helyett pár hó­nap alatt három millió koronát költött el, ami erősen megrázta a vármegyei alapokat. Napirend előtt Beniczky Ödön­­ szólal fel. Hála az Istennek —­­ mondotta — hogy ősi székházunk , termében földig sújtva, de meg­­ nem alázkodva megkezdhetjük ta­­­ nácskozásainkat. Rövid visszapil-­ lantást tesz a háború után eltelt­­ időkre, amikor beteges gondolko-­­zású politikusok ragadták maguk­hoz a hatalmat. Sürgeti a várme­gyei közigazgatási tisztikar igazol­tatását."(Hosszas éljenzés.) A gabonabeszolgáltatás Szabó András tiltakozik a gaz­daközönség állandó zaklatása el­len. A vármegyére 900 vagyon gabonát és 300 vagyon kukoricát vetettek ki. Ezt nem képesek a gazdák beszolgáltatni. Zsóry György alispán kijelenti, hogy e magas kontingens ellen tiltakozott. Meg akarta kímélni a gazdaközönséget a rekvirálástól, ezért fordult felhívással a falvak­hoz, hogy a fölöslegét mindenki szolgáltassa be. Maga is érzi, hogy ily nagy mennyiséget a vármegye nem képes beszolgáltatni. Viszont a felesleges terménynek napfényre kell kerülni. Egyrészt mindent el­követ a gazdaközönség zaklatás­tól való megóvására, , másrészt a nyomor enyhítésére. Éhség köze­pette a közrendet fentartani nagyon nehéz. Intézkedett, hogy a nem­termelők készleteit is felkutassák. Bottlik József dr. tiltakozik a minden komolyabb számítást nél­külöző követelés ellen. Tiltakozik az ellen, hogy az elszámolás sze­rint tényleg nem létező termény­fölösleget követeljék. Zsóry György alispán kijelenti, hogy egyéni tevékenység meg­szüntetése végett sürgősen ösz­­szeköttetésbe fog lépni a kor­mánybiztossal. A tisztviselők igazoltatása Mózer Béla kéri, hogy a tiszt­viselők kommün alatti magatartá­sának megvizgálására irányuló eljárást a kisebb közigazgatási tisztviselőkre, úgy a jegyzőkre is terjesszék ki. Zsóry György alispán kijelenti, hogy az összes közigazgatási tiszt­viselők igazolási eljárás alá vé­tetnek. Mocsáry Lajos és Vízi Márton hálájukat fejezik ki Bott­­lik József volt főispánnak Borsod vármegye érdekében kifej­tett évtizedes fáradhatatlan mun­kásságáért. Kérik érdemeit jegyző­könyvben megörökíteni. — Elfo­gadtatott. Egyben üdvözlik nem­zetgyűlési alelnökké történt meg­választása alkalmából. Az ideiglenes államfő személyére vonatkozólag a köz­gyűlés egyhangúan foglalt állást Horthy Miklós fővezér személye mellett. A közgyűlés az állandó választ­mány javaslatára Huszár Károly miniszterelnököt és kormányát bi­zalommal üdvözli. Az állandó választmány javas­latára Bottlik József dr., módosító felszólalása után a közgyűlés a következő határozatot fogadta el: Károlyi Mihály gróf és Hoch János kormányának tárgyában fel­irattal fordul a nemzetgyűléshez, mely feliratban kéri, hogy Károlyi Mihály gróf és miniszter társai vizsgálat alá vonassanak s annak eredményéhez képest a kormány­zatuk alatt a haza ellen elkövetett cselekményük miatt az 1848. III. tc. szellemében felelősségre von­hassanak. A törvényhatóság tiltakozását fejezte ki Magyarország megcson­kítása, ellen, Magyarország Terü­leti Épségének Védelmi Ligája anyagi támogatására tízezer koro­nát szavazott meg a közgyűlés. A közgyűlés egyhangúan a ki­rályságnak ezer esztendős jogfoly­tonosság alapján leendő vissza­állítását követelte. Addig is, mig ez megtörténik, követeli a köz­gyűlés, hogy a magyar államnak köztársaságképen való megjelö­lése mellőztesssék s e helyett a „magyar állam“ elnevezés köte­lező használata állapíttassák meg úgy a törvényhozás, mint a bírás­kodás és a közigazgatás terén. Tarnay Gyula felszólalása után a közgyűlés elhatározta, hogy a vármegyei alkalmazottak segélye­zésére egy millió 300 ezer koronát szavaz meg s ezen összeget az adókulcs arányában a törvény­­hatóság községei között megosztja és felhívja a községeket, hogy a reájuk kivetett összeget a háztar­tási pénztárba mielőbb szolgáltas­sák be. Egyben utasítja a köz­gyűlés a községeket, hogy a köve­telt összeg behajtásának biztosí­tása végett községi pótköltségvetést készítsenek. A közigazgatási bizottság tag­jaivá az 1920—21. évre a köz­gyűlés megválasztotta Brezovay László dr.-t, Halassy Józsefet, Dobozy Dánielt, Mocsány Lajost és Tarnay Gyula dr.-t. 1­ ­ A vármegye közgyűlése A királyságért — A gabonabeszolgáltatás — A megyei alkalmazottak segélye — A területi integritásért Bacsó Béla temetése Budapest, február 24. A kettős­­gyilkosság másik áldozatát, Bacsó Bélát tegnap temették el a Kere­­skesi­ úti temetőben. A temetési szertartás délután fé három óra­kor kezdődött. A fiatalon elhunyt újságírót a vasmunkások otthoná­ban ravatalozták fel. A koporsót a gyászkoszorúk tömege borította, köztük az újságíróegyesület hatal­mas koszorúja. A koporsón ez a felirat volt: Bacsó Béla, élt 28 évet. Félháromkor a Thököly-út vidé­kén a szervezett munkások vára­koztak. A temetési szertartás után négy munkás vitte le a koporsót­­ a gyászkocsira. A menet élén az­­ általános munkásdalárda tagjai­­ lépdeltek. A gyászoló hozzátarto­­­­zók után a szervezett munkások tömege vonult. A Kerepesi-teme­­tőben Somogyi Béla mellé temet­ték Bacsó Bélát. A katholikus szertartás után Gergely Győző, a Népszava mun­katársa búcsúztatta el a halottat a pártvezetőség és a Népszava nevében. Herczeg Jenő az Újság­író Egyesület nevében búcsúzott­­el a halottól. Az oroszok támadása Lengyelország ellen Berlin, február 24. A Sokalan­­eesger jelenti Varsóból. A bol­­sevikiek hosszú idő alatt előké­szített támadásaikat a vologdai frontszakaszon most megkezdték. Egész napon elkeseredett csata folyik. A támadást sikerült vissza­verni. Daily Mail tudósítást közöl: Des­­kin a kozák főváros, a Don melletti Rostov közelében táma­dásba ment át, súlyos csapást készül mérni az ellenségre. REGGELI HÍRLAP Miskolcz, 1920 február 25. ‘■mKmammmmammsmmsmmnm» Hüttner újabb kihallgatása Budapest, február 24. Margalits Ede vizsgálóbíró nagy apparátus­sal folytatja a Tisza-ügyben a vizsgálatot. Hüttner Sándor és Sztankóczi kihallgatása napokon át tartott. Hüttner a rendőrség előtt tett vallomását mindenben fenn­tartja és csak apróbb részletekben ad precízebb választ, amely­­ a többi vádlottak alibijére nézve igen fontos. Fölmentették Frank főmérnököt A közönség nagy érdeklődése mellett tárgyalták kedden Frank Adolf máv. főmérnök izgatási bűn­ügyét, aki a vád szerint 1919. március 21. utáni időkben, mint a munkástanács tagja és a mis­­kolczi közlekedésügyi tanács szak­­referense több ízben nyilvános gyűléseken a Bunkóban és a Ko­ronán a tanácsköztársaság érde­kében izgatott. A tárgyalást Rázsó Gyula dr. tanácselnök vezette, a vádat Gazdy Béla államügyész, a védelmet Kurcz Jakab dr képviselte. Délelőtt 10 órakor nyitotta meg Rázsó Gyula elnök a tárgyalást. A vádindítvány után Frank Adolf kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek. Részletesen fejtette ki, hogy a vád­nditványban felsorolt vád­ak nem fedik a tényeket s ezek nem ütköznek a büntető törvény­könyvbe. A tanúkihallgatások között lé­nyegesebb vallomás volt Csik József dr. államvasuti titkáré, aki elmondotta, hogy Frank Adolf, midőn március 22 én Mozsár Fe­renc előtt letették az esküt a vas­úti tisztviselők, Frank hosszabb beszédet tartott, melyben a múlt rezsim ellen agitált. Hegedűs Győző már­ főfelügyelő tanú elmondotta, hogy július 20-án a Bunkóban Walter Oszkár be­szédére azt a megjegyzést tette, hogy beszédéből a régi bűnös rendszer szelleme süvít ki. Kifej­tette, hogy a prolejánátusnak meg kell védeni szerzett jogait és nem szabad engedni a múltat feltá­madni. Akkor pedig, amidőn Kun Béla Miskolczon agitált, megdor­gálta a munkásokat, mert kevés számban jelentek meg a nép­­gyűlésen. A többi közel huszonhat tanú Frank Adolf mellett vallott. Ezután délben 1 órakor Rázsó elnök fel­függesztette a tárgyalást. Délután három órakor a tárgyalás másik részében Gazdy Béla államügyész mondotta el vádbeszédet. A tanú­vallomásokkal beigazoltnak látta a vádpontjait és kérte a vádlott törvényszerinti megbüntetését. Kurcz Jakab dr. védelmét ugyan­csak a tanuvallomásokra alapí­totta. Nem látta beigazo­ltan a­ vádpontok egyikét sem. Kérte vé­­­­dence felmentését. A bíróság a Frank Adolf ellen emelt vádat nem látta beigazolt­nak, őt a vád és következményei alól felmentette és elrendelte azon­nali szabadlábra való helyezését Az ítélet jogerős. Frank Adolfot, amikor elhagyta a törvényszék épületét, a katonai nyomozók ismét letartóztatták. téma: Tőzsde Valutapiac: lei 375—85, márka 325 —35, font 865—80, francia frank 1750—70, Napoleon 1750—90,svájci frank 3150—73, dollár 260—270, Napoleon 880—90, l­ra 1500—1650, rubel 245 —55, sokol 270—85, di­nár 260—90. Devizapiac: Amsterdam 95—105, Kopenhága 3500—4000, Krisztiá­nia 4000—600, német piac 277’5 —307’5, olasz piac 1400—650, Prága 265—95, Stockholm 4460— 4500, svájci piac 3800—4350, Wien 85-95.

Next