Reggeli Hirlap, 1920. február (29. évfolyam, 26-50. szám)
1920-02-14 / 37. szám
Miskolcz, 1920 XXIX. évfolyam, 37. sz. Szombat, február 14. Reggeli Hírlap ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Helyben : Egész évre ISO— K. Vidékre: 180 — K. Fél évre 90— „ 80— „ Négy évre 45— „ 45"— „ POLITIKAI NAPILAP Kiadóhivatal Miskolcz, Széchenyi u. 15.Telefon: 664 Szerkesztőség: Miskolcz. Városház tér 22. szám. TELEFONSZÁM : 498. 6—16. Egy » szám n» : 80 Mlé . IjKÉMÉMMIMMMBMUMnMkkZa'jaflMMIiiMMttOl* A magyar kormány válaszjegyzéke Nem lehet szétszakítani a magyarlakta területeket — Népszavazás az elszakított részeken — Fiume maradjon a magyaroké Budapest, február 13. A M. T. I. neuillyi szikratávírót alapján jelenti: A magyar békedelegáció elnökét, Apponyi Albert grófot, Praznavszky Iván rendkívüli követet és Csáky István grófot csütörtökön délután fél háromkor vezették be Henry ezredeshez, kinek két példányban adták át Magyarország válaszjegyzékét. Az egyik példányt futár viszi Londonba, ahol most Milerand francia miniszterelnök is tartózkodik, a másik példányt Henry ezredes nyomban a Quay d’ Orsayra, a francia külügyminisztériumba vitte. Átnyújtottak egy-egy jegyzéket a népszövetségről, a magyar határokról, a hadifoglyokról, a jóvátételi kérdésről, a katonai feltételekről, Magyarország vízrajzi egységéről és a mezőgazdasági kérdésről. A határokról szóló jegyzék rámutat arra, hogy tartós és méltányos béke reménye csak Magyarország ezeréves természeti határának fönntartásával valósítható meg. Ezek fönntartása mellett szól a népek önrendelkezési joga is, hiszen nemzeti kisebbségek nem akarnak Magyarországtól elszakadni. A jegyzék az elszakítani tervezett területeken népszavazást követel, pártatlanul, úgy, hogy a fegyverszüneti szerződés sérelmével az e területeken tartózkodó csapatok és közigazgatási hatóságok kivonandók és a népszavazás tisztaságát a nagyhatalmak és semleges államok csapataival biztosítsák. A népszavazáson mindazoknak részt kell venniök, akik 1918 november 3 án még a kérdéses területeken laktak. A békeszerződés tervezetében kijelölt határok sem a néprajzi viszonyokat, sem a történelmi jogot nem veszik tekintetbe, hanem ezek egyszerűen stratégiai határok, amelyek Magyarországot védtelenül kiszolgáltatják a szomszédok kénye-kedvének és egyedül az önző szomszédoknak termékeny területek után való mohó vágyát elégíti ki. A tervezet a határok mentén 58000 négyzetkilométer oly területet szakít el Magyarországtól, amelyen 3.825.000 szinmagyar lakos él. Az Alföldön húzódó szerb határ földrajzilag imaginárius vonal, semmi természetes jellege nincs. Gazdaságilag a határ megbontja azt a gazdasági egységet, mely az Alföldet a hegyvidékkel összeköti, elzárja a Dunához és Tiszához vezető utat, megfosztja szállítási vonalától a bányaműveket és gyárüzemeket. Politikailag ez a határ négyszázezer románt juttat szerb uralom alá, ami folytonos zavart, irredentizmust fog szülni. A cseh határ 16 magyar többségű várost, húsz magyar többségű járást szakít el az anyaországtól és 471.000 magyart kebelez be a cseh államba. A román határ még ennél is sokkal ésszerűtlenebb,705.000 magyart és 760.000 más nemzetiségű lakost szolgáltat ki a románoknak, három román város mellett huszonöt magyar többségű várost és ugyanannyi járást csatol át. A ruthénlakta nyolc nagyobb völgy torkolatánál mindenütt egyegy magyar város fekszik Ezeket a városokat szintén elszakította a határ attól az egységes nyelvterülettől, melyhez tartoznak. A leglehetetlenebb helyzetbe Sátoraljaújhelyt hozza a határvonal, amennyiben a várost elszakítja a pályaudvartól. Nyugaton és keleten a magyar elem uralkodik 70—80 százalékos többséggel, amelyiknek époly joga van Magyarországhoz tartoni, mint a délen és északon 66—85 százalékos többségben levő románoknak Romániához, ha ezek egyáltalán akarnak. A román határvonal mentén 30—90 kilométer széles sávban 153 szinmagyar község és 64 magyar többségű várost szakítottak el Magyarországtól. Úgy a románok, mint a szerbek és svábok kimutatták már a Bánát szétválaszthatatlan egységét, amelyiktől Krassó-Szörény megyét sem lehet elkülöníteni. A jugoszláv határ keresztezve a Duna és Tisza közét, még véletlenül sem támaszkodik természetes támpontokra. Horvátország és Magyarország közt a Dráva a természetes és ethnográfiai határ. Minden más határvonal önkényes és tarthatatlan. Fiume Magyarországnak köszönheti fejlődését és jelentőségét, mely természetes hinterlandja és vele kölcsönös egymásrautaltságban áll. Magyarország úgy a maga, mint Fiume érdekében jogot formál a kikötőre. A Muraköz mindig Magyarországhoz tartozott és az északi területekkel áll gazdasági közösségben. Nyugatmagyarországgal különös jegyzék foglalkozik. Itt is azonban rámutatás történik arra, hogy ősi magyar terület, német lakói később vándoroltak be. Magyarország összes tervbe vett új határai az ország életének minden legcsekélyebb ismerete nélkül jelöltettek ki. A határvonal mindenütt a legnépesebb területeket szeli át és a természetben való kitűzésüknél alig engednek valami szabadságot. Elrágja a községektől szántóföldjeiket, a városoktól gazdasági érdekszférájukat, kettészeli a közlekedési vonalakat, elválasztja a zsilipeket és gátakat árterületeiktől. A határszéli lakosság érdekeivel egyáltalán nem törődik a béke- szerződéstervezet, mely szétszakítja Európa legtökéletesebb és legegységesebb folyamrendszerét és az ezzel összefüggő egész kérdés komplexumát egyetlen cikkel intézi el. Magyarország oly tökéletes földrajzi egység, hogy csaknyers erőszak bonthatja meg; lakosságának érdekeit szem előtti tartva a magyar állam sohasem egyezhet bele önszántából, hogy területét felosszák. A jegyzék szerinti fejtegetés alapján a tervezetben foglalt területi rendelkezések törlendők lennének, Magyarország ezeréves természetes határait helyreállítanák. A nyugatmagyarországi tiltakozás Budapest, febr. 13. A M. T. I. jelend. A nyugatmagyarországi képviselők tegnap az összes ántantmisszióknak tiltakozó jegyzéket nyújtottak át, amelyet kicülönben Apponyi Albert gróf magával vitt Neuillybe. A jegyzék többek között azt mondja, hogy a tiltakozáshoz teljes joguk van, mert programmbeszédükben és választóközönségükkel való minden érintkezésükben fennen hangoztatták, hogy Magyarországgal fennálló ezeréves kapcsolatnak tántoríthatatlan hívei és ezzel a programmal választották meg őket. wtowtitllfint fisthie Budapest, február 13. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A dorogi bányamunkásoknak egy küldöttsége járt pénteken délelőtt Horthy Miklós fővezérnél, hogy a munkaidő meghosszabbítása és élelmezési bajaik miatt sérelmeik orvoslását kérjék. A küldöttségnek adott válaszában kifejtette a fővezér, hogy ellátás és fizetés tekintetében a munkásság jobb sorsban van, mint például az úgynevezett szegény középosztály. Abszolút szükség van arra, hogy szén legyen és a széntermelést fokozni kell. Nem engedheti, hogy újból világboldogító eszmékkel próbálják a munkásságot félrevezetni. Majd így folytatta: — Át akarom és át is fogom venni a széntermelés irányítását, hatóságaim útján fogom ellenőriztetni, mert mindenki tudja, hogy a tisztesség, becsületesség, valódi önzetlenség legelsősorban katonai erények. Átvettem az élelmezési kérdés rendezését és bár tudtam, hogy egyesek nagy gyűlölködését vállaltam magamra, megakadályoztam őket abban, hogy többet keressenek a tisztesség által megengedettnél, így van a szénkérdésben is. A nyolc órai munkaidő azt jelenti, hogy tényleg nyolc órát is kell dolgozni. — Mi átvesszük a szénbányák kormányzását, hogy a munkásság is meg legyen győződve arról, hogy jó kezekben, igazságos kezekben van a vezetés. — Sztrájkot azonban ne kezdjenek, ez végzetes lehet az országra, de elsősorban magukra. Bár tudom, hogy szegény, félrevezetett magyar emberekkel állunk a szemközt, ezért kötelességem a legdrákóibb eszközöket alkalmazni, mert kísérletezéseket nem engedhetek meg. Majd a munkásokkal együtt jelenlevő Magyari alezredest, a fővezérség műszaki osztályának vezetőjét utasította, h®gy a dorogi katonai parancsnok a munkásokkal együtt vizsgálja meg a panaszokat és tegyen jelentést személyesen a fővezérnek. somimomihmi A széntermelés és közélelmezés irányítását átveszi a fővezér Az orosz-lengyel béke' Berlin, február 13. Az orosz szovjet központi bizottság a Moszk- Ivávól szikratáviratot küldött Varsóba és megújította békeajánlatát. Nyomatékosan hangoztatja a távirat, hogy a tanácskormány kész , Lengyelország függetenségét elismerni A békeajánlatal a len- gyei országgyűlés legközelebb fog foglalkozni.