Reggeli Hirlap, 1920. május (29. évfolyam, 102-124. szám)

1920-05-23 / 119. szám

2R EGGELI HÍRLAPM­iskolcz, május 23 Államadósságunk rendezése 1 A „Reggeli Hírlap“ részére írta dr. Pályi Ede tok, ház stb.) 10 év alatt csak 200.000 Külföldi lapokban kívánatosan olva­­som Wälder Gyula úrnak, a Pesti Hazai Takarékpénztár igazgatójának terveze­tét állam­adósságaink rendezéséről, me­lyet állítólag az ötös pénzügyi bizottság is elfogadván, keresztü­l akarnak vinni. E kivonatok szerint a terv körülbelül a következő lenne: 1. Megállapítjuk, mennyi az állam összes adóssága, ideszámítva azt a bé­keadósságot, a hadikötvényeket, a bank­jegyeket, a bankokkal és magánosokkal szemben fennálló adósságot, hozzáf­znek ehh­ez még egy csomó milliárdot az ál­lam folyó szükségleteinek kielégítésére. 2. Országos vagyonkatasztert fektet­nek fel, amelyből kitűnik, hogy egyénen­ként kinek mennyi vagyona van. 3. E megállapított nemzetvagyon ösz­­szegét elosztják az összes állam­i szük­ségletek mennyiségével. Ez a szám mu­tatni, hogy mindenki vagyonának há­nyadrészét köteles befizetni. 4. Mindenkire kivetik tehát a 25 szá­zalékos vagyonadót kis progresszivitás mellett. Akinek bankjegye, államkötvé­nye van, az ezzel fizet. Akinek könyv­követelése van az állammal szemben, az követelésének 35 százalékát leírja Aki­nek egyéb vagyona van, az biztosítékot nyújt és 10 évi részletekben fizeti. 5. Az állam erre kibocsát új államköt­vényeket. E kötvényekkel minden hite­lezőt kielégít, a fölösleget folyó kiadá­sainak céljaira értékesíti. 6. Az új kötvények 10 évig nem ka­matoznak. A 10 év leteltével 5 évenként megállapítandó kamatokat fizetnek és 80 év alatt a régi adósságok kibocsátási árfolyamának átlagában az állam által beváltatnak. Ez körülbelül a terv. Azt hiszem , közérdekű dolog a tervet megbeszélni és következményei leírni. A következ­mények ezek lennének: 1. Az állam elveszi rögtön vagy 10 évi részletekben mindenki vagyonának negyedrészét. 2. Azután kicseréli mindenkinek bank­jegyeit, államkötvényeit és az állammal szemben fennálló követeléseit olyan új kötvényekre, amelyek 10 évig nem ka­mat­znak, a tőzsdén nem jegyeztetnek, tehát normálisan el sem adhatók. Vagy­is: aki nem hitelezője az államnak, a­ vagyonának 35 százalékát adja le, aki pedig hitelezője az állanmak, az leadja először vagyonának 25 százalékát, az­után elveszik tőle összes bankjegyeit, államkötvényeit és egyéb állami követe­léseit s kap érte egy tíz évig kamato­­zatlan és értékesíthetlen új papirost 3. A tervezet keresztülvitele esetén senkinek a zsebében nem marad egy koronányi bankjegy sem. 4. A vagyonadót, aminek kész­pénz­értéke nincs, 10 évi részletekben lehetne befizetni. Már mostan, ha fix összeget vetnek ki az ilyen polgárra, akkor az időközben változhat a vagyoni ál­lapota a saját hibáján kiinl akár a ren­des üzletmenet folyamán, akár a kon­junktúra változása folytán. Valakinek a vagyona leszállhat 10 év alatt az egy­­negyedrészre, vagy még kevesebbre. Ez esetben egész vagyonát fizeti le adóban, sőt lehet, hogy az sem elég. 6. Az állam úgy köti le az ilyen pol­gároknál a 25 százalékot, hogy azok eh­hez nem nyúlhatnak, akkor megakaszt­hatja vele az üzem folytathatóságát. c) 19 év alatt a pénzérték nagy vál­tozáson mehet át, közgazdaságunk terv­be vett rendbehozatala esetén könnyen meglehet, hogy ami ma 1 milliót ér ,bír­koronát fog érni. Ilyen esetben egész vagyonával adózna az a szerencsétlen polgár, akinek ma nem kész pénzértéke, hanem földje, háza vagy gyára van. 5. Ekkor a bankjegytulajdonosoktól elveszik az összes banjegyeiket, a többi államhitelezők 10 évig értéktelen és ka­­matozatlan ígérvényt kapnak, az egyéb vagyonnal bír­ók pedig azzal vannak fe­nyegetve, hogy ha csakugyan sikerülne közgazdaságunkat rendbehozni, az ára­kat leszállítani s a valutát megjavítani, ako­r annyira les­zál­hat vagyonuknak pénzértéke, hogy annak tel­jes összege sem lenne esetleg elegendő a mai ér­téktelen, rájuk kivetett 25 százalékos adó lerovására. Vagyis e terv keresz­tülvitele esetén a bankjegy és egyéb pénzérték tulajdonosai azonnal tönkre mennének, egyéb vagyonok tulajdonosai pedig vagy azért mennének tönkre, mert közben megjavul a közgazdasági hely­zet, vagy azért, mert rosszabbodna a közgazdasági helyzet, amikor is min­denki tönkremegy. 6. Attól azonban nem kell félni, hog­y kérdéses tervezet végrehajtása eseté a közgazdasági helyzet valaha is meg­javulhatna. Éppen ez a tervezet akadá­lyozná ezt meg. A dolog egyszerű. Ha a közgazdasági helyzet megjavulva, te­gyük fel — teljes mértékben, arra az esetre az a 80 milliárd koronáról szóló ktövény azt jelentené, hogy 80 milliárd frankra van az állam adóssága felemel­ve. Vagyis a tervezet azzal, hogy az árfolyam megtartja a régi névértékét és majdan így akarja a közgazdaság eset­leges rendbe jövetele és a pénzértékek esetleges ár­folyamemelkedése esetén az államadóssági címleteket visszafizetni, tulajdonképen eszmeileg felemeli a mai államadósságot annak 30—40-szeresére. Eszmeileg a mai 80 milliárd rossz koro­naadósságot felemeli 60 év alatt törlesz­tendő 2000—3000 milliárd rossz korona­adósságra! Már hostan ennek tudatában a közgazdaság egyáltalán meg sem kezdheti a javulás útján. Mert elképzel­hetetlen, hogy egy ország hozzáfogjon az élethez annak tudatában, hogy men­nél sikeresebben fog dolgozni, annál kö­zelebb jön a halálhoz, annál horribilisab­­ban fog emelkedni az államadóssága , pedig a fantáziában is elérhetetlen ma­gasságra!­s. Világos tehát, hogy e tervezet ke­resztülvitele esetén tönkre mennének a magánosok, tönkre menne az állam, tönkre menne az egész közgazdaság. Világos, hogy a külföld hozzáértő szeme azonnal átlátna a helyzeten és akkor a valutánk igazán végkép meghalna a külföldön. 8. Egyetlen közgazdas­ági tényező jutna látszólag kedvező helyzetbe: a bankok ez is csak üres látszat. A ban­kok ugyanis az államnak főhitelezői. A teljes névértékben megkapnák követelé­seik ellenértékét az új államkötvények­ben. Sőt a közönség nagy részétől is megvásárolhatnák azokat szükségára­kon, mert hiszen mindenki potom áron eldobálná a tíz évi kamatozatlan és a tőzsdén nem jegyzett új címleteket. És beállíthatnák mérlegeik aktív oldalára a teljes névértéket. Ámde mit érnének el ezzel. Csakhamar kitűnne, hogy a ma­gángazdaságok összegyűlnek, az állam képtelen lesz fizetni. Így ez a rendezés a bankokat is összeomlasztaná. 9. Érthetetlen, h­ogy a közgazdaság általános rendezésének terve helyett miért gondolnak elsősorban és ily nagy apparátussal az állam­hitelezők kielégíté­séről. Érthetetlen, hogy miért vál­t az államadósságoa át rendezetteknek, ha az államadósság címletei más nevet kap­nak, az egységesített államadósság ne­vét. Érthetetlen, hogy az óriási nagy vagyonadóra elhatároznék magunkat, de nem a közgazdasági rendezésére és így országunk megmentésére, hanem csak az államhitelezők — vélt — kielégíté­sére. Érthetetlen, hogy a polgárság adó­zó képességét kimerítenék, sőt terme­lési képességét veszlyeztetnék anélkül, hogy a termelés megindítását, az árak leszállítását, a valuta rendezését és az állambevételek biztosítását még gondo­latban is tervbe vennék. 10 Az állam elvesztené minden hite­lét, mert ki hitelezne egy olyan állam­nak, mely a tervezet szerint a) az összes régi adósságának kamat­fizetését 10 évre beszüntette és ezzel az­ államcsődöt deklarálta, vagyis a hi­telezőit is tönkre tenné; b) még folyó kiadásait is a nagy va­gyonadóból fedezi, vagyis megeszi a to­jást a tojó tyúkot s a borjú elől nemcsak teljesen kifeji a tehén tejét, de egészen levágja a tehenet. Mindezeket el kellett mondanom, hogy óva intsek minden csodaszertől mellyel egyes kiragadott kérdéseket meg akarnak oldani. Közgazdaságunkat csak egy módon lehet rendbehozni: keresztülvihető programmot kell szer­keszteni az összes kérdéseknek együttes egy komplexumban való rendezéséről, amelynek alapja azonban­­csak az álta­lános termelés, sőt több termelés meg­indítása lehet. Ennek szükségét és módját elégszer kifejtettem már a háború első esztende­je óta. (Itt egy cikkünket a cenzúra törölte) A csehek tiltakoznak a jegybank osztalékának elosztása miatt Budapest, május 22. Ma érke­zett vissza a jegyibank főtanács­­üléséről Domonyi Móricz főtaná­csos, aki az ülés lefolyásáról a következőket mondotta Az Új­ság munkat­ársának: — Az osztalék kérdésében nem történt végleges megállapodás mert a cseh kormánybiztos tilta­kozott az osztalék még hátralevő részletének folyósítása ellen. Az alapszabályok értelmében ennek a felszólalásnak felfüggesztő hatálya van. Kétségtelen, hölgy ■ a­­­bank vezetőségét a boh­len­gés nem érintette kellemesen. A jegybank vezetősége tárgyalá­sokat fog folytatni a cseh kor­■Hiánnyal és a csehek nem vonják vissza a ki­vétót, úgy az osztalék kifizetésének kérdése alighanem indítvány, alakjában a közgyűlés elé kerül. Valószínűleg a június 2-iki közgyűlés főig dönteni ez osztalék kérdésében. Pénzügyi körökben remélik, hogy a csehekkel a megegyezés sikerül, mert úgy tartják, hogy az antant esetleg nyomást gyakorol a csehekre oly magatartásukkért, melynek nemcsak gazdaságilag volnának káros következményei a volt monarchia össz­es államaira, de esetleg politikai komplikáció­kat is elő­idézhetne. a N­ÉPKERTI KIIOSZK-ban ma d. e. 10 órától CÉTAHANGVERSENY K­S Hideg buffet! ■ ^ Meleg ételek, hegyaljai borok, frissen csapolt sör MP­ena Záróra "A 12 órakor. Naponta uzsonna és vacsorához BOGÁR VINCE muzsikál. BAKOS KÁLMÁN, vendéglős*

Next