Reggeli Hirlap, 1920. május (29. évfolyam, 102-124. szám)
1920-05-23 / 119. szám
2R EGGELI HÍRLAPMiskolcz, május 23 Államadósságunk rendezése 1 A „Reggeli Hírlap“ részére írta dr. Pályi Ede tok, ház stb.) 10 év alatt csak 200.000 Külföldi lapokban kívánatosan olvasom Wälder Gyula úrnak, a Pesti Hazai Takarékpénztár igazgatójának tervezetét államadósságaink rendezéséről, melyet állítólag az ötös pénzügyi bizottság is elfogadván, keresztül akarnak vinni. E kivonatok szerint a terv körülbelül a következő lenne: 1. Megállapítjuk, mennyi az állam összes adóssága, ideszámítva azt a békeadósságot, a hadikötvényeket, a bankjegyeket, a bankokkal és magánosokkal szemben fennálló adósságot, hozzáfznek ehhez még egy csomó milliárdot az állam folyó szükségleteinek kielégítésére. 2. Országos vagyonkatasztert fektetnek fel, amelyből kitűnik, hogy egyénenként kinek mennyi vagyona van. 3. E megállapított nemzetvagyon öszszegét elosztják az összes állami szükségletek mennyiségével. Ez a szám mutatni, hogy mindenki vagyonának hányadrészét köteles befizetni. 4. Mindenkire kivetik tehát a 25 százalékos vagyonadót kis progresszivitás mellett. Akinek bankjegye, államkötvénye van, az ezzel fizet. Akinek könyvkövetelése van az állammal szemben, az követelésének 35 százalékát leírja Akinek egyéb vagyona van, az biztosítékot nyújt és 10 évi részletekben fizeti. 5. Az állam erre kibocsát új államkötvényeket. E kötvényekkel minden hitelezőt kielégít, a fölösleget folyó kiadásainak céljaira értékesíti. 6. Az új kötvények 10 évig nem kamatoznak. A 10 év leteltével 5 évenként megállapítandó kamatokat fizetnek és 80 év alatt a régi adósságok kibocsátási árfolyamának átlagában az állam által beváltatnak. Ez körülbelül a terv. Azt hiszem , közérdekű dolog a tervet megbeszélni és következményei leírni. A következmények ezek lennének: 1. Az állam elveszi rögtön vagy 10 évi részletekben mindenki vagyonának negyedrészét. 2. Azután kicseréli mindenkinek bankjegyeit, államkötvényeit és az állammal szemben fennálló követeléseit olyan új kötvényekre, amelyek 10 évig nem kamatznak, a tőzsdén nem jegyeztetnek, tehát normálisan el sem adhatók. Vagyis: aki nem hitelezője az államnak, a vagyonának 35 százalékát adja le, aki pedig hitelezője az állanmak, az leadja először vagyonának 25 százalékát, azután elveszik tőle összes bankjegyeit, államkötvényeit és egyéb állami követeléseit s kap érte egy tíz évig kamatozatlan és értékesíthetlen új papirost 3. A tervezet keresztülvitele esetén senkinek a zsebében nem marad egy koronányi bankjegy sem. 4. A vagyonadót, aminek készpénzértéke nincs, 10 évi részletekben lehetne befizetni. Már mostan, ha fix összeget vetnek ki az ilyen polgárra, akkor az időközben változhat a vagyoni állapota a saját hibáján kiinl akár a rendes üzletmenet folyamán, akár a konjunktúra változása folytán. Valakinek a vagyona leszállhat 10 év alatt az egynegyedrészre, vagy még kevesebbre. Ez esetben egész vagyonát fizeti le adóban, sőt lehet, hogy az sem elég. 6. Az állam úgy köti le az ilyen polgároknál a 25 százalékot, hogy azok ehhez nem nyúlhatnak, akkor megakaszthatja vele az üzem folytathatóságát. c) 19 év alatt a pénzérték nagy változáson mehet át, közgazdaságunk tervbe vett rendbehozatala esetén könnyen meglehet, hogy ami ma 1 milliót ér ,bírkoronát fog érni. Ilyen esetben egész vagyonával adózna az a szerencsétlen polgár, akinek ma nem kész pénzértéke, hanem földje, háza vagy gyára van. 5. Ekkor a bankjegytulajdonosoktól elveszik az összes banjegyeiket, a többi államhitelezők 10 évig értéktelen és kamatozatlan ígérvényt kapnak, az egyéb vagyonnal bírók pedig azzal vannak fenyegetve, hogy ha csakugyan sikerülne közgazdaságunkat rendbehozni, az árakat leszállítani s a valutát megjavítani, akor annyira leszálhat vagyonuknak pénzértéke, hogy annak teljes összege sem lenne esetleg elegendő a mai értéktelen, rájuk kivetett 25 százalékos adó lerovására. Vagyis e terv keresztülvitele esetén a bankjegy és egyéb pénzérték tulajdonosai azonnal tönkre mennének, egyéb vagyonok tulajdonosai pedig vagy azért mennének tönkre, mert közben megjavul a közgazdasági helyzet, vagy azért, mert rosszabbodna a közgazdasági helyzet, amikor is mindenki tönkremegy. 6. Attól azonban nem kell félni, hogy kérdéses tervezet végrehajtása eseté a közgazdasági helyzet valaha is megjavulhatna. Éppen ez a tervezet akadályozná ezt meg. A dolog egyszerű. Ha a közgazdasági helyzet megjavulva, tegyük fel — teljes mértékben, arra az esetre az a 80 milliárd koronáról szóló ktövény azt jelentené, hogy 80 milliárd frankra van az állam adóssága felemelve. Vagyis a tervezet azzal, hogy az árfolyam megtartja a régi névértékét és majdan így akarja a közgazdaság esetleges rendbe jövetele és a pénzértékek esetleges árfolyamemelkedése esetén az államadóssági címleteket visszafizetni, tulajdonképen eszmeileg felemeli a mai államadósságot annak 30—40-szeresére. Eszmeileg a mai 80 milliárd rossz koronaadósságot felemeli 60 év alatt törlesztendő 2000—3000 milliárd rossz koronaadósságra! Már hostan ennek tudatában a közgazdaság egyáltalán meg sem kezdheti a javulás útján. Mert elképzelhetetlen, hogy egy ország hozzáfogjon az élethez annak tudatában, hogy mennél sikeresebben fog dolgozni, annál közelebb jön a halálhoz, annál horribilisabban fog emelkedni az államadóssága , pedig a fantáziában is elérhetetlen magasságra!s. Világos tehát, hogy e tervezet keresztülvitele esetén tönkre mennének a magánosok, tönkre menne az állam, tönkre menne az egész közgazdaság. Világos, hogy a külföld hozzáértő szeme azonnal átlátna a helyzeten és akkor a valutánk igazán végkép meghalna a külföldön. 8. Egyetlen közgazdasági tényező jutna látszólag kedvező helyzetbe: a bankok ez is csak üres látszat. A bankok ugyanis az államnak főhitelezői. A teljes névértékben megkapnák követeléseik ellenértékét az új államkötvényekben. Sőt a közönség nagy részétől is megvásárolhatnák azokat szükségárakon, mert hiszen mindenki potom áron eldobálná a tíz évi kamatozatlan és a tőzsdén nem jegyzett új címleteket. És beállíthatnák mérlegeik aktív oldalára a teljes névértéket. Ámde mit érnének el ezzel. Csakhamar kitűnne, hogy a magángazdaságok összegyűlnek, az állam képtelen lesz fizetni. Így ez a rendezés a bankokat is összeomlasztaná. 9. Érthetetlen, hogy a közgazdaság általános rendezésének terve helyett miért gondolnak elsősorban és ily nagy apparátussal az államhitelezők kielégítéséről. Érthetetlen, hogy miért vált az államadósságoa át rendezetteknek, ha az államadósság címletei más nevet kapnak, az egységesített államadósság nevét. Érthetetlen, hogy az óriási nagy vagyonadóra elhatároznék magunkat, de nem a közgazdasági rendezésére és így országunk megmentésére, hanem csak az államhitelezők — vélt — kielégítésére. Érthetetlen, hogy a polgárság adózó képességét kimerítenék, sőt termelési képességét veszlyeztetnék anélkül, hogy a termelés megindítását, az árak leszállítását, a valuta rendezését és az állambevételek biztosítását még gondolatban is tervbe vennék. 10 Az állam elvesztené minden hitelét, mert ki hitelezne egy olyan államnak, mely a tervezet szerint a) az összes régi adósságának kamatfizetését 10 évre beszüntette és ezzel az államcsődöt deklarálta, vagyis a hitelezőit is tönkre tenné; b) még folyó kiadásait is a nagy vagyonadóból fedezi, vagyis megeszi a tojást a tojó tyúkot s a borjú elől nemcsak teljesen kifeji a tehén tejét, de egészen levágja a tehenet. Mindezeket el kellett mondanom, hogy óva intsek minden csodaszertől mellyel egyes kiragadott kérdéseket meg akarnak oldani. Közgazdaságunkat csak egy módon lehet rendbehozni: keresztülvihető programmot kell szerkeszteni az összes kérdéseknek együttes egy komplexumban való rendezéséről, amelynek alapja azonbancsak az általános termelés, sőt több termelés megindítása lehet. Ennek szükségét és módját elégszer kifejtettem már a háború első esztendeje óta. (Itt egy cikkünket a cenzúra törölte) A csehek tiltakoznak a jegybank osztalékának elosztása miatt Budapest, május 22. Ma érkezett vissza a jegyibank főtanácsüléséről Domonyi Móricz főtanácsos, aki az ülés lefolyásáról a következőket mondotta Az Újság munkatársának: — Az osztalék kérdésében nem történt végleges megállapodás mert a cseh kormánybiztos tiltakozott az osztalék még hátralevő részletének folyósítása ellen. Az alapszabályok értelmében ennek a felszólalásnak felfüggesztő hatálya van. Kétségtelen, hölgy ■ abank vezetőségét a bohlengés nem érintette kellemesen. A jegybank vezetősége tárgyalásokat fog folytatni a cseh kor■Hiánnyal és a csehek nem vonják vissza a kivétót, úgy az osztalék kifizetésének kérdése alighanem indítvány, alakjában a közgyűlés elé kerül. Valószínűleg a június 2-iki közgyűlés főig dönteni ez osztalék kérdésében. Pénzügyi körökben remélik, hogy a csehekkel a megegyezés sikerül, mert úgy tartják, hogy az antant esetleg nyomást gyakorol a csehekre oly magatartásukkért, melynek nemcsak gazdaságilag volnának káros következményei a volt monarchia összes államaira, de esetleg politikai komplikációkat is előidézhetne. a NÉPKERTI KIIOSZK-ban ma d. e. 10 órától CÉTAHANGVERSENY KS Hideg buffet! ■ ^ Meleg ételek, hegyaljai borok, frissen csapolt sör MPena Záróra "A 12 órakor. Naponta uzsonna és vacsorához BOGÁR VINCE muzsikál. BAKOS KÁLMÁN, vendéglős*