Reggeli Hirlap, 1921. április (30. évfolyam, 76-97. szám)

1921-04-12 / 81. szám

2 HEGGEL! HÍRLAP Miskolc, 1921 április 12 A kisgazdapárt deferált Tereaine is Mint az Az Uhász értesül, Teleki most már feltétlenül helyén ma­rad. A kisgazdapárt teljesen le­szerelt és így biztosította a váltág sima lebonyolítását. A párt jobb­oldali szárnya diadalt aratott azok felett, akik Teleki bukását kövee­telték. A párt intéz­őbizottsága ma este tartott értekezleten a párt követeléseit olyan formában szö­­vegezte meg, hogy azt az Andrássy­­párt is elfogadhatta. A feltételek ultimátumszerű jellegét teljesen megszüntették, hogy a megoldást megkönnyítsék. A válság egy-két napján Nagyatádi szemmel látha­­tólag az intranzigensek álláspontja felé hajlott, különösen szembe­tűnő volt ez akkor, ak­kor Nagy­atádi megcáfolta Telekinek azt az állásfoglalását, hogy ő nem mon­dott le. A péntek esti értekezleten azonban már Nagyatádi mérsé­kelni igyekezett a pártot és figyelmeztette, hogy tejes kor­ményválság feidézésével gazda­sági katasztrófa felé vihetik az országot. Az eddigi tervek szerint még Haller István véleményét fogja meghallgatni a kormányzó a hol­napi nép folyamán. Teleki megteszi a kivont nyilatkozatot A döntő ford­­at a Teleki és Nagyatádi mai tanácskozásán kö­vetkezett be. Teleki u­gyanis tudo­mására adta Nagyatádinak, hogy hajlandó megtenni a nyilatkozatot, a holnapi nap folya­mán közölni fogja a nyilatkozat teljes szövegét Nagy­atádival. Megegyeznek a pártok A pártok intézőbizottsága hol­­nap délelőtt együttes ülést tart, melyen tárgyalják a kisgazdapárt feltételeit. Ezeket Andrássyék is el fogják f­e­­dni, úgy ho­gy holnap délután Teleki hozzáfog az a sze­mélyi kérdések mega­d­ásához. Az intézőbizo­tság ha­­rozatát a pár­tok holnap esti értekezlete elé terjesztik. Kombinációk a tárcákra Előreláthatólag Mayer János lesz a közélelmezési miniszter, a külügyi tárcát Teleki tartja fenn magának, a belügyi tárca betömé­sére még nem döntött a miniszter­­,• a kisgazda­párt változatlanul U.­ Gaszton személyéhez regasz­­kodk, akiről azonban a keresz­tény párt ezt hangoztatja, hogy kevés szociális érzéke van és egy belügyi tárca élére valószínűleg Iklódy Szabó János, vagy Kószó István kerül. Nincsen kizár­a az sem, hogy Tomcsányi lesz a bel­ügyminiszter. Ez esetben az igazságügyminisz­­teri tárcát a kereszténypárt Ber­nolák Nándornak szeretne jut­atni, de a k­sgazdapárt ragaszkodik a négy miniszteri tárcához. Nincsen kizá­rt­t az sem, hogy a népjóléti mi­s­éziu­mban is vál­tozás lesz Benaud távozása esetén Huszár Károlyról vagy Bernolák Nándorról lehet szó. Nincs bomlás a kisgazdapártban Egyes hétfői lapokban olyan hí­rek jelentek meg, min ha a kis­gazdapárt egysége megbomlot volna, mert annak egyes tagjai új pár­ba akarnának tönörülni, mely­nek vezére Rubinek Gyula lenne. E hírekkel szemben a kisgazda­párt vezető köreiből a következő feltétlenül hiteles értesülést nyertük: Nagyatádi Szabó István válto­zatlanul az események központjá­ban áll ma is. Bírja párijának osz­tatlan bizal­mát, de birja más té­­nyezőkn­e is, melyektől a válság elintézése függ. A helyzet sz­­­e egyedül Nagyatádi körül kristályo­sodott ki, szime egyedül az ő ál­lásfoglalása döntő abban, hogy milyen irányban történnek megol­dás. Állandó és közvetlen kapcso­lában áll mindazokkal, akik a válság sorsára befolynak. Valótlan az, mintha új párt alakulna. — A kisgazdapárt teljesen egységes, sem­m­­féle kísérlet a pártot megbonta­ni nem tudná. Csak tájékozatlanságra vall, hogy egyes lapok Szíjj Bálintot állítják szembe Nagyatádival, azt a Szijj Bálintot, aki N­a­gyatádinak egyik legrégibb és legmegbízhatóbb hive, aki soha vezérével szembe ne­m helyezkedett és igy nem helyez­kedik ma sem. A bányászsztrájk válságos helyzet elé állnsa Angliát Anglia ma kínos és súlyos hely­zetben szorong. Manchestert tíz helyen gyú­tották fel, a rendőr őrszemeket halomra lövik, v­ez írek most már Írországon tulra is kiterjesztették harci területüket. Egyiptomban és Ind­abin f­orrong a békétlenség és Dublinből na­ponta új gyilkosságokról és bor­zalmakról érkeznek új jelentések. A napok óta tartó­s énbenyált sztrájk pedig ráadásul megbon­tja Anglia leghatóbb erejét és ez a rombolási düh, amel­yel a bányá­szok az otthagyott bányákat, meg­élhetésük forrásait, meg akarják semmisíteni, arra ír v­al, hogy Ang­lia államgépezetében valami bom­lási folyamat indult meg. Franciaországban a sovinizmus már valósággal nemzeti beteg­séggé fajult és nem lehet kiégetn­i azt a gondolatot, hogy szadiszt­kus kegyetlenséggel oldjon meg gazdasági problémákét. Ezekben a lapokban a legfeszültebb figye­lem fordul az angol minisz­erelnök felé, akinek most százka a Bria­reusként kell legyőzni azt a ren­geteg nehézséget, amely Angliában, Európában és az egész világon felbukkant. Ilyen hatalmas méretű krízis előtt, mint amit most robbantott ki az angol bányásztrájk, még sohasem állott Anglia belpoliti­kája. 1913 ban Anglia szénex­portja 73 millió tonnára rugott, a 1­­gutol­ó évben csak 210 millió tonnára, a csökkenés tehát 48 millió tonnát tesz ki. A krízist su­yosbítja az a kö­rülm­éy, hogy a bányaművek vi­zének kiszivattyúzására elhalma­­zott munkások sztrájkolnak és az el nem távolított viz a bányákat üzemképtelenné teszi. Különösen a w­­esi bányákat fenyegeti ve- S­ég, amelyek maguk több, mint 50000 bányászt foglalkoztatnak, — amennyiben ezek a bányahelyek annyira megrongálódtak, hogy alighanem örökre bezárnátok. Az angol szénkrízis eredendő oka az, hogy Anglia hirtelen el­vesztette szénexportjának­­ francia piacát, önkéntelenül is eszünkbe jut a jó öreg Oxensljerna mon­dása: „a világot nagyon kevés böl­csességgel kormányozzák." Lloyd George a bék­eszerződések tárgy­alá­­sánál elfelejtkezett arról, hogy az an­gol szén termelési költségei nagyob­bak, mint az amerikai széné és pedig körülbelől egy shillinggel. De elfelejtette azt is hogy a francia piacot egyszerre tulárasz­totta a német szén annyira, hogy a franciák egyre másra adnak túl a rengeteg szénfölöslegiken, úgy hogy azt a rengeteg szén­fö­lsleget még Németországgal is­­ vissza­­vásároltatják. Ennek a szituációnak az ered­mén­ye lett az, hogy az angol szén­pn defici­te meghaladta a négy m­llió font sterlinget. A to­vábbi következménye ennek ez, hogy a szénbányatulajdonosok ötven százalékkal leszakították a munkabéreket. A munkások nem akarják elfogadni ezt a bérreduk­­ciót, hiszen az áruk és élelmisze­rek árai nem csökkentek ugyan­ilyen mér­ékben. A kormány az állam nevében kijelentette, hogy nem seg­­het a bányamunkásokon, mert minden fáradtságos igyekezetét egy aktív állami budget helyreállítására kell fordítani és a bányamunkások bőségesebb szubvencionálása a parlament ellentállásába ütköznék. Miu­tn azonban a bányamun­kások sztrájkja az általános sztrájk veszedelmén kívül a legveszedel­mesebb és helyrehozhatatlan ká­rokat he­lyezi kilátásba, a kormány tárgyalásokba bocsákozott. A munkás há­zasszövetség s­zombaton este véget ért meg­beszélése után Thomas kijelen­tette, hogy a köve­kező megegye­zés jött lére. A kormány a vitás kérdések megbeszélése céljából hétfőn dél­előttre konferenciára hívja össze a bányászszövetség és a bányatulaj­donosok képvi­slőit. A bányászszövetség felhívja valam­enyi szakosztályát, hogy tartózkodjék minden olyan csele­kedettől, mely alkalmas arra, hogy a kormányt erőszakos intézkedé­sek alkalmazására kényszerítse. A britt kormány hétfőn dél­előttre a kereskedelmi miniszté­riumban értekezletre hívta egybe a bányatársaságok és a bánya­szövetség megbízottjait. A szénháború kitörésétől csak órák váasztanak el. Az izgalom Londonban éppen olyan nagy, mint a világháború első napjaiban. Vasárnap ez a helyzet, hogy halvány reménysugár van meg a megegyezésre a Downing Streeten. Lloyd George még egy­szer összeül tárgyalásra Hoodge, Frank, Clement és Thomas mun­kásvezérekkel és a vasutasok szakszervezetének elnöke által tett indítványra elhatározta, hogy hétfőn délelőtt N­­órára konferen­ciát hív össze, amelyen a vitás kérdéseket mégegyszer tárgyalás alá veszik, anélkül, hogy a kor­mány bármilyen feltételeket kötne ki. Lloyd Geo­ge miután Cham­berlainnel és Sir Robert Hornéval tanácskozott. 1 morido­t arról a kikötésről, hogy m­előtt a bér­kérdés szóba kerülne, a szivattyú­­munkásokat tartoznak visszaren­­delni a bányákba. Így tanár mind a két fál lábho­z tette fegyverét. A fegyverszünet hétfőn délelőtt 11 óráig, il­etve keddre virradó éjszakán éjfélig tart. Megnyugtató, hogy a munká­sok is át vannak hatva a fenye­gető veszedelem nagyságának tu­datától és a végső pillanatban hajlandó a megegyezésre. A király és a királyné Wind­­sorból visszatértek a Buck­ngham palotába, pedig májusig akartak falun maradni. Lloyd George épüs, mint a munkások hármas szövet­égének vez­ére,s a fegyverszünet idejére sem mulasztanak el semmi intéz­kedést arra ez esetre, ha kitör a nagy bérharc, ez lesz emberemlé­kezet óta a legnagyobb hasonló mozgalom. A miniszte­rlnök uta­sította a városok vezetőit, köves­senek el mindent, hogy m­iél si­keresebben készüljenek az ipar önvédelmi harcára. Új Jóvátételi Konferencia április közepén Az entanthatalmak a német jóvététel ügyében elfoglalt amerikai álláspontot hihetetlenül nézik és Amerikától nyílt választ követel­nek. A német memorandum, amely Amerikában olyan hatást váltott ki, ami­benre sem Angliában, sem Gs­tországban —de legkevésbé Franciaországban — nem számí­tottak. A Washingtonból érkező jelentések mind arról számolnak be, hogy az Unió minden erejével kényszeríteni akarja Franciaorszá­got, hogy Németországgal szemben a kényszereszközök helyett a jogot alkalmazza. Harding a szenátushoz szól­ó üzenetében valószínűleg elvileg azt fogj­a ajánlani hogy kössenek le­két Németországgal. De­ Simons külügyminiszter a Masin tudósítójának a következő­ket mondotta: — É­n tettem arra nézve kisér­letet, hogy az Egyesült Álamok beavatk­ozását elő­dézzem. A né­met memorandum átadásánál egyszerűen az volt a célom, hogy a szövettségesek állásp­otjával szemben kifintsem a né­metek ál­láspontját. Franciaország pénzt akar, nekünk pedig pénzünk nincs. A pénzt előbb meg k­il szerezni, ami nagy nehézségembe ütközik. A p­öblémét csak a Franciaor­szággal való megegyezés alapján oldhatjuk meg. Meg vagyok győ­ződve, hogy Franciaországot szö­vetségesei közül senki sem fogja abban meggátolni, hogy még szi­­g­orúbb kényszerrendszabályo kat alkalmazzon Ha minket le akar verni, ezt megteheti, új al­kót és tárgyalási módozatot kell keres­nünk. Nem maradnék olyan kor­mány tatja,­amely kötelezettségeit a teljesít k­épesség végső határáig teljesíteni nem szándékszik. Az amerikai álláspont, úgy lát­szik, a hivatalos francia politikában is kezdi éreztetni hatását. Enand minisztere­lök ugyan még mere­ven hangoztatja Németországgal sze­mben az erős kéz politikáját, azonban a francia lapok köz­lése szerint a német kormánynak a legközelebbi napokban alkalma nyílik új javaslatokat tenni a szö­vetségeseknek. A jóvátételi bizottság előrelátha­tólag ápr. közepén közli a német kormánnyal, hogy mekkora az egyes államok által bejelentett jó­­vátételi követelés vég­eges összege. A szövetségesek előrelát­hatóan be­eegyeznek abba hogy N­met­­ország ez al­alommal javas­l­lt tegyen a jóvátételre vonat­kozó te­jesítm­ények tekin­etében A szö­vetségesek megvizsgálják a javas­latot és határoznak elfogadása felett.

Next