Reggeli Hirlap, 1921. május (30. évfolyam, 98-120. szám)

1921-05-01 / 98. szám

gggGELI HIBiBP 2 oldal Mggstola, 1921 május 1 Sztanykovszky vádolja Uhrain és Lengyel ügyvédeket A Tisza per mai tárgyalásán dr. Szilassy Pál kir. ügyész inté­zett kérdéseket Sztanykovszky Ti­borhoz. Kérdezi tőle, hogy a vizs­gálóbíró előtt és a körzetparancs­nok ügyésze előtt azt mondta, hogy magába szállt és őszinte vallomást tesz, akkor miért áll itt azzal elő, hogy gyónni akar és vakmerően komédiázik. Mártírnak tűnteti fel magát, holott elég gyáva volt arra, hogy négy fegyveres ember társaságában kimenjen a Roheim- villába, ahol megölte Tisza Istvánt. Sztanykovszky (emelt hangon) Ezt nem tettem. Ügyész: Tegnap azt vallotta, hogy a katonai lőtárgyaláson még nem tartotta elérkezettnek az időt a leleplezésre. Honnan tudta meg, hogy ide fog kerülni ? Sztanykovszky : Én nem lelep­lezni akarok, én nem tud­om előre, hogy ide kerülök és ezért leírtam mindent teljes részletességgel és azt montam az ügyvédnek, hogyha én nem érem meg a főtárgyalást, ő felhasználhassa. Fényes László kérdés Ezután Fényes kérdez: Mikor a Margit-körútra kivitték, hogy hozták Önt el és kivel beszél­getett ? Sztanykovszky : 1920 május 7-én vittek oda, még aznap délelőtt Hübnerrel beszélgettem. Tanú erre Furia László és Hajdú E­nő. A Tisza-ügyről beszéltünk. Hütt­ner azt mondta nekem, hogy ő tudja, hogy én is ártatlan vagyok, hiszen egy levélben már előzőleg bocsánatot kért tőlem, hogy a rendőrségen megrágalmazott. Az a fontos, mondotta Hüttner, hogy mielőbb kikerüljünk innen. Csak valljuk, hogy Friedrich a felbujtó. Fényes : Az én személyemről nem volt szó ? Sztanykovszky : De igen. Hütt­ner azt mondta, hogy Fényes és Kéri is legyenek felbujtók, hogy se legyen gyanús, hogy mindig Friedrichet emlegetjük. Ezután Fényes, Heltai és Hütt­ner szerepétől intéz kérdéseket Sztanykovszkyhoz, amire ezeket mondja : Azt tudom Hüttner mondásai­ból, hogy Heltai azt mondotta, hogy ő most egy hosszú kötelet fon, amelynek a végén Friedrich fog fenakadni. Sztanykovszky ezután előadja hogy amikor Kundecker tengerész ügye szóba került, Hüttner meg­mutatta neki Kundecker fényképét és kioktatta, hogy amikor Szipka felmutatja neki ugyanezt a fény­képet, ismerjen rá, jóllehet azelőtt nem is látta. Haza jártak a foglyok Fényes: Az ügyész engedélyé­vel a fogoly tisztek őr kíséreté­ben hazamehettek, önt ki kísérte ? Sztanykovszky: Paksy. Fényes: Milyen címen volt ő az ön kísérője? Sztanykovszky: Ezzel még mai napig sem vagyok tisztában. Úgy tudom, hogy Paksy a szegedi va­dászzászlóaljnál szolgált mint ön­kéntes káplár, másrészt az Ula­in­féle magánnyomozó irodának volt a detektívje. Fényes: Mentek Önök vendég­lőbe is? Sztanykovszky : Egyszer igen. A június 8-iki helyszíni szemle után Károlyi Imre autóján, amelyen együtt voltunk Paksy, Dobó, Hütt­ner és én, kimentünk a budai Nagy Anna féle vendéglőbe, ahol Ulain Ferenc költségén megvacso­ráztunk. (Derültség) Patényi Dezső: Gyönyörű. Elnök: Sztupka őrnagy úrnak volt előzetes tudomása arról, hogy oda mennek ? Sztanykovszky: Nem volt. Uhrain dr. szerepe a kihallgatásoknál Fényes : A hadbirósági főtárgya­láson érintkeztek egymással ? Sztanykovszky: Igen Szünet közben bejött Ulain, állandóan emlegette a százezer koronás le­velet. Elnök: U­lain azt mondotta Önnek, hogy az igazat vallja? Megmondotta azt is, hogy mi az igazság ? Sztanykovszky: Iven. Az, hogy én gyilkoltam meg Tiszát és hogy Kéri, Fényes és Friedrich a fel­bujtók. Elnök: Részletesen is mondott neveket ? Sztanykovszky : Igen, sőt rész­letesen is elmondtam. Azt mon­dotta Uhrain, hogy nem is az a fontos, hogy Friedrich a Tisza gyilkosa és ezzel akarja Fried­richet erkölcsi halottá tenni, ha­­nem a szén panamával. Mikor azt kérdeztük, hogy miért kell min­dig Friedrichr­ől beszélni, azt mondotta, hogy az tulajdonképen nem is fontos. Neki a legkisebb a Tisza gyilkosság.. Hogyan vették rá Sztantykovszkyt a vallomásra Fényes : Mondotta-e ön Lengyel Zoltánnak, hogy ártatlan embe­reket is belekevert az ügybe. Tudja-e Lengyel Zoltán, hogy nekem a Tisza ügyben semmi szerepem sincs. Sztanykovszky: Én 1919 de­cemberében megmondtam neki, hogy Hüttner kitalálása az egész. El kde mondanom, hogy ki az a Hüttner és tulajdonképen miért találta ki mindazt. Nagy mozgás a védők közt. Polónyi félhangosan: Mondja el! Sztanykovszky: Eddig még nem volt alkalmam rá. Elmondta Lengyel Zoltánnak később azt is, hogy Hüttner levelet írt nekem, mely­ben bocsánatot kért. Én tudom, hogy február 16 án Hüttner meg­beszélést folytatott Uhlainnal, azért vállalta a gyilkosságot. Lengyel Zoltán áprilisban eljött hozzám a törvényszéki fogházba és azt mon­dotta ,hogy hiába beszélek, a had­osztály, bíróságon már egész harom adat van ellenem és Friedrich ellen. Én sírva mondtam neki, hogy ez nem igaz, én nem vállalhatom, ő nevetett és azt mondotta, hogy úgy járok, mint Regula. Én vagyok a második védence, aki akasztófára kerül. Megmenthetem magamat, mert az igazság és a valóság az kettő. Elnök: Másodszor hallom már ezt ön­ől, én nem tételezem fel, hogy Lengyel Zoltán ilyen értel­metlenségeket mondjon, azt csak ön találhatta ki. Védők közt újra nagy mozgás. Elnök: Csendet kérek. Fényes: Ez igen súlyos vallo­más. Hajlandó ezt Ön dr. Lengyel Zoltán szemébe is elmondani. Sztanykovszky: Bármikor. Fényes nem ígért pénzt Fényes kérdésére elmondja, hogy nincs tudomása arról, hogy Fényes bárkinek is állást és pénzt ígért volna a forradalom napjaiban. El­mondja Fényes kérdésére, hogy Hüttner menyasszonya egy másik tanúval, Nagy Zsuzsannával volt együtt a Margit körúti fogházban. Hüttner menyasszonya kitanította ezt a Nagy Zsuzsannát, hogy mondja, hogy ő Horváth Janovics bará­nője volt és látott róla egy revolver, mely hasonlít Tisza re­volverére. Ezeket neki Hüttner mondotta el. Azután elmondja, hogy ismer több embert, név sze­rint Widdert, Pókay Elemért és Pártos Sándort, akik vallomást tettek a Tisza ügyben és vala­mennyien letartóztatásban voltak a Margit körúton. Hüttner miért nem vállalta magára a bűncselekményt Szünet után az elnök kérdésére Sztanykovszky elmondta, hogy Hüttner milyen körülmények kö­zött és m­ért vállalta megára a bűncselekményt. Elmondotta, hogy 1919 szeptemberében Miskolczon tartóztattak le, ott nagyon rossz dolga volt. A lapokból értesült, hogy Budapesten Hüttnert, Dobót, Mayer Lajost és Kálit letartóztat­ták a Tisza-ügy miatt, szeretett volna Pestre ke­ülni. Elállott te­hát azzal a mesével, hogy hallotta Dobót Kéri­vel tárgyalni és meg­kezdte a mesét. Faggatták. El­mondotta, hogy a Gizella-téri párt­körben kihallgatta, amint Kéri Dobót bujtogatta. Amikor a rend­őrség megbotozta, belevette magát megint a mesébe.­­ Elmondotta Paksynak azt a mesét, hogy a miskolczi tör­vényszék elnöke őt meg akarta szöktetni. Azt is mon­dotta, hogy nem akarta őt meg­hallgatni, pedig nagyobb szemé­lyeket is kezdett belekeverni a do­lgba. Február 13 án egyszerre el kezdett vallani. Tudnillik Uhlain közvetítésével Károlyi Imre gróftól írásbeli garanciát kapott, hogy ha kiszabadul, tiszttartó lesz a gróf egyik uradalmában és garanciát kapott arra is, hogy a 200,000 ko­rona jutalmat megkapja. Hüttner azonkívül azt mondta nekem hogy őt a Korvin-Klein - tó féle bűncselekmények miatt felakasztjuk, hiszen ő volt az, aki Nikolényit, Stenczert is be­súgta és ő miatta főbelőtték őket. Nincs most ereje arra, hogy be­vallja az igazat, szégyenli azt mondani, hogy eddig mindig hazu­dott. Azután elmondja azokat a megállapodásokat, amelyek közte és Hüttner között a fogházban jöttek létre az egyes tanúk vallo­mására vonatkozóan. Elmondta, hogy megállapodtak abban, hogy mindazokat, akik a forrad­lo­mben részt vettek, disz­kred­­álni fogják. Hüttner a kato­nai főtárgyalás előtt a lelkemre kötötte, hogyha nem tudok felelni, akkor ügyesen ki kel siklani, mert ha egyszer meg fognak, nem hisznek többé nekem. Uhlain is mondotta, hogy ezen a színjáté­kon Hüttner a szoprán, én vagyok a tenor, Vágó a bohóc. Paksy detektív szerepe Ezután Vágó—Willheim intézett kérdéseket A kérdésekre Sztany­kovszky elmondta, hogy a fogház­ból többször ment ki ebéd után, akkor 10 óra felé jöttek haza, összesen talán négyszer volt kinn. Paksy és Bőhm kísérték ki, azután egyedül hagytak és elmentek másfelé. Elnök: Hányszor történt, hogy Paksy ott hagyta. Délután 6 órakor a lakásomra mentünk, hogy vacsoráljunk, 1® óra felé pedig elmentünk hazul­ról. Paksy jött velem a Vörös­­marty­ utcába, elmentünk 1—2 helyre, egy szobaasszonyhoz, egy nőismerőshöz. Otthagyott Paksy. Bekentem a Viktória bárba. Azután az Emke kávéházba. 12 óra felé az Adria büffébe. itt ta­lálkoztam egy ismerősömmel, aki csodálkozott, hogy szabadlábon vagyok. Ez 1920 július havában volt. Éjszaka 12 órakor találkoz­tam ezután Paksyval, akivel ta­lálkát adtam a Kossuth Lajos­­utcában. Elnök : Paksy máskor is elen­gedte ? Sztankovszky: Természetesen. Azon a címen jártam mindenfelé, hogy az egyik tanút keresem. Elhallgatott vallomások Ezután Kéri védője, dr. Gát kérdi. Ön vallomása elején több­ször megjegyezte, hogy nagyon sokat elhallgatott a vallomásából, most, hogy a vallomásának vége felé jár,­­ kérdezem, van-e még mindig olyan dolog, amit elhall­gatott. Sztanykovszky: Igen. Dr. Gál: Összefüggésben van­nak azok a Tisza-gyilkossággal. Sztanykovszky: Igen, összefüg­gésben vannak. Dr. Gál: Elmondhatná-e az elhallgatott dolgokat zárt tárgya­láson. Sztanykovszky: Amit elhallgat­tam, azt nem vagyok hajlandó semmi körülmények között sert elmondani.­­ Kéri Pál másik védője dr Várkonyi Oszkár intézett ezután kérdéseket a tanúhoz. Gadó elnök erre a főtárgyalást hétfő reggel 9 órára halad­tja amikor is Sztanykovszky Tibo tanúkihallgatásának befejezésbe Almássy Denise grófnő kihallga­tása fog megkezdődni. Lengye Zoltán és dr. Ulain­ Ferenc meg­mondták, hogy nem ez a gyilkos­sági dolog a fontos, hanem Fried­rich Istvánt kompromittálni. GREGA ISTVÁN Kalyh­ásmes­er Szemere u. 25. Újból vallat: kályhák átrakását, tisztítását. Hordóra szerelhető sörcsap pompával kapható SCHWARZ JENŐ és TESTVÉRE vízvezetéki szerelők a Széchenyi utca 60 Forgóhíd mellett. Telefon 273 KÉPKERETEK nagy választékba B­ELÁS­ITS - ná ___________Széchenyi-utca34 szán Az ország bármely részében vállaljuk felelősség mellett gőzkazán­ok kijavítását Juhász Testvéreit és Társ kazán­, gazdasági gépjavító és kovácsműtse­ge 3—' Felsőzsolcza, Miskolcz mai'_

Next