Reggeli Hirlap, 1922. június (31. évfolyam, 123-145. szám)

1922-06-01 / 123. szám

RFflOKU HI RT. AP 3 oldal. A pártok bizalmi férfiai a két választókerületben Miskolcz belső és külső kerületében minden valószínűség szerint csütörtökön bonyolódik le a szavazás. Nincs kizárva azonban, hogy a szavazások átnyúlnak péntekre. A választási biztosok még nem állapodtak meg véglegesen, hogy a sza­vazatokat mikor számolják össze. Min­den valószínűség szerint péntek este kezdik meg a szavazatok összeszámolá­sát és szombat hajnalban már ismeretes lesz az eredmény. Az egyes szavazatszedő küldöttségek­hez a pártok a következő bizalmi férfia­kat jelentettek be a választási elnököknél: A belső kerületben A nemzeti demokrata párt I. körzet : Veres Ernő, Weiszberg Sándor. II. kör­zet: Szilágyi István, Takács György. III. körzet: Gondos Sándor, Kovács Lajos. IV. körzet: Blau Zsigmond, Svéd Ignác. V. körzet : Haska Károly, Blázsin Mi­hály. VI. körzet: Kovács Vince, Fogd Bertalan. VII. körzet: Kiffka Béla, Árnél Jakab. A Hantos párt I. körzet: Bárdos Benő dr. ny. Ibiró és Halmos Henrik bank­­igazgató. II. körzet: László Imre dr. nyomdatulajdonos és ifj. Révész Kálmán pénztárnok. III. körzet : Zoltán Armand tőzsdeügynök, Steinhübel Gyula nyomdász. IV. körzet: Zimmermann Viktor dr., szén­bánya megbízott és Neményi Ödön fa­­kereskedő. V. körzet: Adamkó Márton bankigazgató és Szűcs Zsigmond igaz­gató. VI. körzet: Gall Árpád keres­kedő és Székely Ferencz városi tiszt­viselő. VII. körzet: Ferenczy Ignác ny. felügyelő és Dusbaba Vilmos vezér­­igazgató. A párt ezenkívül körzetenként egy-egy azonossági tanát és külön két­­két össz­kötő megbízottat jelölt ki. A dr. Szentpáli István párt I. körzet: Varga Dezső vaskereskedő, Petró Nán­dor műszaki vezető. II. körzet: Bojtár István gazdálkodó és Vadnay György gazdálkodó. III. körzet: Székely La­jos kovácsmester,­­ Róth Jakab főkönyvelő. IV. körzet: Martha Géza reszelőgyáros, Engel István fakereskedő. V. körzet: Kassa József iroda segéd­tiszt, Virágh Mátyás jav. ügynök. VI. körzet: Irsa József nyugdíjas máv. fő­­ellenőr, Molnár Gyula máv. tisztviselő. VII. körzet: Oláh Sándor tanár és Bajkor Béla főellenőr. A külső kerületben A szociáldemokrata párt részéről : I. körzetben Dob­rai József és Varga Béla. II. körzetben Pavlik Bertalan és Puskás István. III. körzetben Rita János és György Jakab András. IV. körzetben Velezdi János és Re­becsák Mihály. V. kör­zetben Pulczner Ottó és Salamon István. VI. körzetben Hoffer János és Tupka Jenő. VII. körzetben Pachmájer Gyula és Medvecz József. VIII. körzetben Csuhas Albert és Szikora József. IX. körzetben Weisz Lajos és Szegi Gyula, X. kör­zetben Fazekas Lajos és Reistinger Károly, XI. körzetben Lehóczki Pál és Kispál Miklós, XII. körzetben Siegel­baum Aladár és Balogh István, XIII. körzetben Horváth Andor és Márkus Lajos. A Róbert-párt részéről az I. körzetben Dobos Ferenc, Szeles Pál, Gerő Lajos és Ferenczi József. II. körzetben Gönci István, Erdélyi Dániel, Csordás István és Bogdán János. III. körzetben Fekete Miklós, Cibere Kálmán, Dravecki István és Molnár Lajos. IV. körzetben Molnár István, Lukács Gyula, Takác János és Wágner Péter. V. körzetben Diószeghi Dániel, Magtár Lajos, Tamás Gyula és Petró János. VI. körzet Vértessi Sándor, Hirth János, Varga Ferenc és Imri János, VII. körzetben De­sőffy József, Baji János, Szőlőssy István és Birgány János, VII. körzetben Járek József, Papp István, Tóth Antal és Tormai Lipót. IX. körzet­ben Golup Antal, Balla Mihály, Adorján Árpád és Ruzsicska Jenő. X. körzetben Kantusz Rezső, id. Adorján István, Póta István és Bartkó Sándor. XI. körzetben Papp Pál, Bertus Ferenc, Vékony Károly és Szűcs Béla. XII. kör­zetben Tóth Károly, Schirger Béla,­­Székely Pál és Vergencsik Sándor, XIII. körzetben Szőke János, I. Kovács József, IV. Kovács József és Ignácz László. A Weiss Konrád-párt részéről I. kör­zetben Kiss Gyula és Király András, II. körzetben Feldbauer Béla és Wéber Sándor, III. körzetben Majoros­i Oszkár és Saári József, IV. körzetben Bertkó József és Majorossi Gyula, V. körzet­ben Földe­si Gyula és Szakszón Jó­zsef, VI. körzetben Elizeus János és Dobos József. VII. körzetben Schnall Gyula és Hajdú Endréné. VIII. körzet­ben Gulyás József és dr. Bakos Jenő. IX. körzetben Zséri Béla és Gönczi László. X. körzetben Váradi János és Darányi János. XI. körzetben Behovichi Sándor és Bátori István. XII. körzetben dr. Gh­ika Emil és Timon Géza. XIII. körzetben Sáfrány István és Pásztor Mihály. Csak eredeti szavazólapot szabad az urnába dobni A kormány rendeletet adott ki a szavazólapokkal űzhető esetleges vissza­élés meggátlása tárgyában. A rendelet főbb pontjai a következők : — A szavazáson a szavazatszedő bizottság elnöke, vagy helyettes elnöke a szavazónak átnyújtott szavazólapot, va­lamint a hozzátartozó borítékot annak jobb sarkában aláírásával és az ABC akár nagy, akár kis betűjével, de nem az ABC sorrendjében elő­zetesen ellátja. Minden szavazólapon ezeknek a jegyeknek rajta kell lenni és ezeket a bizalmi emberek is kötele­sek ellenőrizni. A szavazatok össze­se­gtalálásánál csak azokat a szavazó­lapokat tekintik érvényesnek, amelyek a fenti kellékeknek megfelelnek. Ha nmesének megfelelőleg, vagy pedig ha a szavazólapon levő névjegyzés és betű nem egyezik a borítékon lévő név­jegyzéssel és betűvel, az ilyen szavazó­lapot érvénytelennek nyilvánítják. A névjelzést és a betűt ugyanazon ceruzá­val kell írni. A szavazatszedő bizottság jegyző­könyvéhez mellékelni kell mindazok aláírását, akik a névjegyzés és a betű­jelzés aláírására jogosultak voltak és azt tényleg alkalmazták is. ­­ Szeged is szociáldemokratát választott egyik kerületében Furcsa hírek jöttek szerdán dél­után Szegedről. Ott két kerületben volt titkos választás, az első és a második kerületben. A harmadik kerületet azért nem említjük, mert ott egyhangú volt a választás. A két szegedi kerületben egyidőben volt a választás, egyidőben tűzték ki a zárórát és egyszerre kezdték meg a szavazatok összeszámlálását. Mindkét kerületben két jelölt van és így nem volt komplikáció a számlálásnál. — Mindkét kerületben 11,000 körül van a választók száma és majdnem min­den választó leszavazott és mégis szerdán délelőtt csak az első kerü­letről tették közé a választás ered­ményét, amely szerint a kormány­párti Teleki Pál gróf győzött Bárczy Istvánnal szemben 930 szótöbbséggel. Este fél 7 órakor a második kerület eredménye még ismeretlen volt, ami­ből már is nyilvánvaló lett, hogy a szociáldemokrata Peidl Gyula győ­zött a kormánypárti Pálffyval szemben. Azonban jönnek olyan tudósítások, melyek szerint Peidl Gyula 200— 400­—600 vagy 800 szavazattal ve­zet, de még három urna, még két urna van hátra. Azután újabb hírek jönnek, amelyek szerint a választást felfüggesztik, mert valami szabály­talanság történt. Mondják továbbá, hogy a belügyminisztériumban minisz­tertanács lesz ezen ügyben. De érde­kes, amikor csak 15—20 szavazat­különbség volt a két jelölt szavaza­tai között, még nem állapítottak meg Szegedről telefonálják. Szerdán este kilenc órakor hirdették ki Sze­ged második kerületében a választás eredményét. Leadtak összesen 10.133 szavazatot, ebből megsemmisítettek 605-öt, Peidl Gyula 5355 Pálffy Dénes 4163 szavazatot kapott és így Peidl Gyula 1262 szavazattal Szeged második kerületének képviselője lett. Az Az Újság munkatársa felke­reste Peidl Gyulát, aki következőleg nyilatkozott: — Örömmel és megelégedéssel vettem tudomásul Szegeden való megválasztásomat, mert ez rám nézve kettős jelentőségű. Egyéni szempont­ból azt jelenti, hogy a tiszamenti intelligens polgárság és munkásság visszautasítja azokat az alattomos rágalmazásokat, amelyeket a bolse­­vizmus bukása után politikai brávók emeltek ellenem, tárgyi szempontból jelenti annak a törekvésnek részbeni megvalósulását, amelyet mint minisz­semmi szabálytalanságot és akkor sem vettek még észre semmit, mikor 200 szavazatkülönbség volt. De már 800 szavazatnál­ kezdődött a mese a visszaélésekről és 900-nál már ordító szabály­talanságokról beszéltek és ki­derítették, hogy mi volt a szabály­talanság A jelentések szerint a választásnak egyik formáját, az úgynevezett olasz rendszert mondják a visszaélés for­májának. Mi az az olasz rendszer? Olyformán követik el, hogy az első 30 vagy 40 szavazó, amikor a sza­vazáshoz járul és átveszi a borítékot és a szavazólapot, majd bemegy a fülkébe a szavazólapot egyszerűen zsebrevágja és a borítékba vagy egy üres papírlapot tesz, vagy anélkül is lezárja és a borítékot szavazólap nél­kül teszi az urnába. Ezeket a zsebre­­vágott szavazólapokat azután a har­minc vagy 40 szavazó elviszi a pártirodába és ott leadja. A pártiro­dában megfelelő helyre teszik a ke­resztet és e szavazólapokat átadják a következő turnusnak. Ezek is kapnak szavazólapot, de nem azokat használják fel és így megy tovább. Ennek más célja nem lehet, mint hogy a párt ily módon ellenőrizze szavazóit. De mindenki tudja, hogy a szociáldemokratáknak van legkevésbé szüksége ilyen ellenőrzésre. Külön­ben is, hogy van az, hogy az állító­lagos szabálytalanságokat csak a választás végén fedezték fel. Jerelnök magaménak vallottam, azt tudniillik, hogy a magyar polgárság, parasztság, munkásság fogjon össze s alkossa azt a három megdönthetet­len pillért, amelyre rombadőlt hazán­kat újból felépíthetjük. A nemzet­gyűlésen most már lesz alkalmunk feltárni a történteket s a világnak lesz alkalma megkülönböztetni az okokat az okozattól. Én eddig is azt hangoztattam, hogy Magyarország régi fényét nem faji és felekezeti uszítással lehet visszaszerezni, hanem becsületes összedolgozással, amely a demokrácián és a munkán alapul. Szeged társadalma ezt megértette és most meg kell értenie Magyarország egész társadalmának, ezzel lesz Sze­ged a második honfoglalás kiinduló pontja. Mielőtt Petrik Antal választási elnök az eredményt kihirdette volna, felkeresték őt a Pálffy-párt részéről és panaszt tettek, hogy a választási névjegyzékben több hiba van. Petrik elnök kijelentette, hogy a mandátumot kisérő levélben bejelenti ezt Peidlnek, de egyben a miniszterelnöknek is. Majd kihirdette az eredményt, amely a tömegből oszthatatlan lel­kesedést váltott ki. A Pálffy párt emberei panaszukkal fel­keresték Aigner Lajos főispánt is és közbe­lépésre kérték. Aigner Lajos fő­ispán úgy nyilatkozott, hogy a Peidl mandátuma kétséges vol­táról elterjedt hírek alaptalanok, ki­jelentette továbbá, hogy a szavazás a legteljesebb rendben folyt le a ren­deletek alapján és így Peidl Gyula Szeged második kerületének képviselője. Peidl Gyula életrajza: Peidl Gyula 1873 ban született. 1886 ban a Franklin társulathoz szö­vődött be nyomdász-tanulónak, ahol 1890-ben felszabadult. Innen vándor­útra ment Ausztriába, Németországba és Svájczba. 1896 ban megnősült, 1900-ban a Typographia c. nyomdász­­szaklap szerkesztője lett. Az októberi forradalom alatt a Károlyi-kormány népjóléti minisztere lett, amely állá­sáról és a szociáldemokrata pártban viselt tisztségéről március 21-én le­­mondott. Ugyanezen év augusztus 1-én miniszterelnök lett, megindította a tárgyalásokat a polgári kormány alakítása iránt, amíg augusztus 6-ár­­a Friedrich puccs ebben meg nett akadályozta. 1919 november 18-án Bécsbe emigrált, ahonnan két évvel később, 1921 november 15-én tért vissza. Rendkívüli minisztertanács­ Budapestről telefonálták. Szerdán délután 5 órakor rendkívüli miniszter­­tanács volt, amelyről a közelmúlt idők példájára nem adtak ki hiva­talos jelentést. Kiszivárgott hírek szerint a minisztertanács a választások esélyével foglalkozott és bizonyos rendszabályokat beszéltek meg e pótválasztásokat illetőleg. Ugyancsak hír szerint a lakásrendelet ügyében is tanácskozásokat folytattak. „Nyilt kerületben biztosan meg­választották volna a belügy­minisztert. . Azzal kapcsolatban, hogy Kl­­belsberg Kunó gróf belügyminiszter Sopronban elbukott, a belügyminisz­terhez igen közelálló helyről nyilat­kozatot adtak közre, mely azt mondja hogy a belügyminiszter bukása miatt nem fog lemondani. A nyilatkozat meglepően őszinte vallomást foglal magában a nyílt választások termé­szetrajzáról, amikor azt mondja, hogy Klebelsberg csupán Sopronnak akart szívességet tenni fellépésével, hiszen felléphetett volna bármely falusi nyílt kerületben, ahol biztos lett volna egy­hangú megválasztása. Azt hisszük, ennek a kormánykörökből származó elszólásnak Gömbösék nem nagyon fognak örvendeni. Egyébként a nyi­latkozat fenyegetődzik is, amikor azt mondja, hogy a liberalizmus hívei ne örüljenek túlságosan Klebelsberg bukásának, mert ha ő távozik­, semmi esetre sem fog egy liberális belügy­miniszter a helyébe kerülni. Szombathelyen is bukni fog egy miniszter Szombathelyről telefonálják. A választási ívek aláírásának számarány­a szerint Cziráky grófra 3750, Hegy­es­­halmy kereskedelemügyi miniszterre 1700, Saly Endre szociáldemokrata jelöltre 1200 aláírás esik. Látható ebből, hogy a kormánypártnak nem valami fényes kilátásai vannak itt sem a győzelemre. Bizonyosra veszik, hogy­ Hegyes­­h­almy még pótválasztásra sem kerül, mert az iparos, a kereskedő és a munkásság tábora, sőt a tisztviselők nagy része sem fog Hegyeshalmára szavazni. Nem­ lehet megtámadni Peidl Gyula mandátumát Csütörtök, 1922 június hó 1.

Next