Reggeli Hirlap, 1922. június (31. évfolyam, 123-145. szám)
1922-06-01 / 123. szám
RFflOKU HI RT. AP 3 oldal. A pártok bizalmi férfiai a két választókerületben Miskolcz belső és külső kerületében minden valószínűség szerint csütörtökön bonyolódik le a szavazás. Nincs kizárva azonban, hogy a szavazások átnyúlnak péntekre. A választási biztosok még nem állapodtak meg véglegesen, hogy a szavazatokat mikor számolják össze. Minden valószínűség szerint péntek este kezdik meg a szavazatok összeszámolását és szombat hajnalban már ismeretes lesz az eredmény. Az egyes szavazatszedő küldöttségekhez a pártok a következő bizalmi férfiakat jelentettek be a választási elnököknél: A belső kerületben A nemzeti demokrata párt I. körzet : Veres Ernő, Weiszberg Sándor. II. körzet: Szilágyi István, Takács György. III. körzet: Gondos Sándor, Kovács Lajos. IV. körzet: Blau Zsigmond, Svéd Ignác. V. körzet : Haska Károly, Blázsin Mihály. VI. körzet: Kovács Vince, Fogd Bertalan. VII. körzet: Kiffka Béla, Árnél Jakab. A Hantos párt I. körzet: Bárdos Benő dr. ny. Ibiró és Halmos Henrik bankigazgató. II. körzet: László Imre dr. nyomdatulajdonos és ifj. Révész Kálmán pénztárnok. III. körzet : Zoltán Armand tőzsdeügynök, Steinhübel Gyula nyomdász. IV. körzet: Zimmermann Viktor dr., szénbánya megbízott és Neményi Ödön fakereskedő. V. körzet: Adamkó Márton bankigazgató és Szűcs Zsigmond igazgató. VI. körzet: Gall Árpád kereskedő és Székely Ferencz városi tisztviselő. VII. körzet: Ferenczy Ignác ny. felügyelő és Dusbaba Vilmos vezérigazgató. A párt ezenkívül körzetenként egy-egy azonossági tanát és külön kétkét összkötő megbízottat jelölt ki. A dr. Szentpáli István párt I. körzet: Varga Dezső vaskereskedő, Petró Nándor műszaki vezető. II. körzet: Bojtár István gazdálkodó és Vadnay György gazdálkodó. III. körzet: Székely Lajos kovácsmester, Róth Jakab főkönyvelő. IV. körzet: Martha Géza reszelőgyáros, Engel István fakereskedő. V. körzet: Kassa József iroda segédtiszt, Virágh Mátyás jav. ügynök. VI. körzet: Irsa József nyugdíjas máv. főellenőr, Molnár Gyula máv. tisztviselő. VII. körzet: Oláh Sándor tanár és Bajkor Béla főellenőr. A külső kerületben A szociáldemokrata párt részéről : I. körzetben Dobrai József és Varga Béla. II. körzetben Pavlik Bertalan és Puskás István. III. körzetben Rita János és György Jakab András. IV. körzetben Velezdi János és Rebecsák Mihály. V. körzetben Pulczner Ottó és Salamon István. VI. körzetben Hoffer János és Tupka Jenő. VII. körzetben Pachmájer Gyula és Medvecz József. VIII. körzetben Csuhas Albert és Szikora József. IX. körzetben Weisz Lajos és Szegi Gyula, X. körzetben Fazekas Lajos és Reistinger Károly, XI. körzetben Lehóczki Pál és Kispál Miklós, XII. körzetben Siegelbaum Aladár és Balogh István, XIII. körzetben Horváth Andor és Márkus Lajos. A Róbert-párt részéről az I. körzetben Dobos Ferenc, Szeles Pál, Gerő Lajos és Ferenczi József. II. körzetben Gönci István, Erdélyi Dániel, Csordás István és Bogdán János. III. körzetben Fekete Miklós, Cibere Kálmán, Dravecki István és Molnár Lajos. IV. körzetben Molnár István, Lukács Gyula, Takác János és Wágner Péter. V. körzetben Diószeghi Dániel, Magtár Lajos, Tamás Gyula és Petró János. VI. körzet Vértessi Sándor, Hirth János, Varga Ferenc és Imri János, VII. körzetben Desőffy József, Baji János, Szőlőssy István és Birgány János, VII. körzetben Járek József, Papp István, Tóth Antal és Tormai Lipót. IX. körzetben Golup Antal, Balla Mihály, Adorján Árpád és Ruzsicska Jenő. X. körzetben Kantusz Rezső, id. Adorján István, Póta István és Bartkó Sándor. XI. körzetben Papp Pál, Bertus Ferenc, Vékony Károly és Szűcs Béla. XII. körzetben Tóth Károly, Schirger Béla,Székely Pál és Vergencsik Sándor, XIII. körzetben Szőke János, I. Kovács József, IV. Kovács József és Ignácz László. A Weiss Konrád-párt részéről I. körzetben Kiss Gyula és Király András, II. körzetben Feldbauer Béla és Wéber Sándor, III. körzetben Majorosi Oszkár és Saári József, IV. körzetben Bertkó József és Majorossi Gyula, V. körzetben Földesi Gyula és Szakszón József, VI. körzetben Elizeus János és Dobos József. VII. körzetben Schnall Gyula és Hajdú Endréné. VIII. körzetben Gulyás József és dr. Bakos Jenő. IX. körzetben Zséri Béla és Gönczi László. X. körzetben Váradi János és Darányi János. XI. körzetben Behovichi Sándor és Bátori István. XII. körzetben dr. Ghika Emil és Timon Géza. XIII. körzetben Sáfrány István és Pásztor Mihály. Csak eredeti szavazólapot szabad az urnába dobni A kormány rendeletet adott ki a szavazólapokkal űzhető esetleges visszaélés meggátlása tárgyában. A rendelet főbb pontjai a következők : — A szavazáson a szavazatszedő bizottság elnöke, vagy helyettes elnöke a szavazónak átnyújtott szavazólapot, valamint a hozzátartozó borítékot annak jobb sarkában aláírásával és az ABC akár nagy, akár kis betűjével, de nem az ABC sorrendjében előzetesen ellátja. Minden szavazólapon ezeknek a jegyeknek rajta kell lenni és ezeket a bizalmi emberek is kötelesek ellenőrizni. A szavazatok összesegtalálásánál csak azokat a szavazólapokat tekintik érvényesnek, amelyek a fenti kellékeknek megfelelnek. Ha nmesének megfelelőleg, vagy pedig ha a szavazólapon levő névjegyzés és betű nem egyezik a borítékon lévő névjegyzéssel és betűvel, az ilyen szavazólapot érvénytelennek nyilvánítják. A névjelzést és a betűt ugyanazon ceruzával kell írni. A szavazatszedő bizottság jegyzőkönyvéhez mellékelni kell mindazok aláírását, akik a névjegyzés és a betűjelzés aláírására jogosultak voltak és azt tényleg alkalmazták is. Szeged is szociáldemokratát választott egyik kerületében Furcsa hírek jöttek szerdán délután Szegedről. Ott két kerületben volt titkos választás, az első és a második kerületben. A harmadik kerületet azért nem említjük, mert ott egyhangú volt a választás. A két szegedi kerületben egyidőben volt a választás, egyidőben tűzték ki a zárórát és egyszerre kezdték meg a szavazatok összeszámlálását. Mindkét kerületben két jelölt van és így nem volt komplikáció a számlálásnál. — Mindkét kerületben 11,000 körül van a választók száma és majdnem minden választó leszavazott és mégis szerdán délelőtt csak az első kerületről tették közé a választás eredményét, amely szerint a kormánypárti Teleki Pál gróf győzött Bárczy Istvánnal szemben 930 szótöbbséggel. Este fél 7 órakor a második kerület eredménye még ismeretlen volt, amiből már is nyilvánvaló lett, hogy a szociáldemokrata Peidl Gyula győzött a kormánypárti Pálffyval szemben. Azonban jönnek olyan tudósítások, melyek szerint Peidl Gyula 200— 400—600 vagy 800 szavazattal vezet, de még három urna, még két urna van hátra. Azután újabb hírek jönnek, amelyek szerint a választást felfüggesztik, mert valami szabálytalanság történt. Mondják továbbá, hogy a belügyminisztériumban minisztertanács lesz ezen ügyben. De érdekes, amikor csak 15—20 szavazatkülönbség volt a két jelölt szavazatai között, még nem állapítottak meg Szegedről telefonálják. Szerdán este kilenc órakor hirdették ki Szeged második kerületében a választás eredményét. Leadtak összesen 10.133 szavazatot, ebből megsemmisítettek 605-öt, Peidl Gyula 5355 Pálffy Dénes 4163 szavazatot kapott és így Peidl Gyula 1262 szavazattal Szeged második kerületének képviselője lett. Az Az Újság munkatársa felkereste Peidl Gyulát, aki következőleg nyilatkozott: — Örömmel és megelégedéssel vettem tudomásul Szegeden való megválasztásomat, mert ez rám nézve kettős jelentőségű. Egyéni szempontból azt jelenti, hogy a tiszamenti intelligens polgárság és munkásság visszautasítja azokat az alattomos rágalmazásokat, amelyeket a bolsevizmus bukása után politikai brávók emeltek ellenem, tárgyi szempontból jelenti annak a törekvésnek részbeni megvalósulását, amelyet mint miniszsemmi szabálytalanságot és akkor sem vettek még észre semmit, mikor 200 szavazatkülönbség volt. De már 800 szavazatnál kezdődött a mese a visszaélésekről és 900-nál már ordító szabálytalanságokról beszéltek és kiderítették, hogy mi volt a szabálytalanság A jelentések szerint a választásnak egyik formáját, az úgynevezett olasz rendszert mondják a visszaélés formájának. Mi az az olasz rendszer? Olyformán követik el, hogy az első 30 vagy 40 szavazó, amikor a szavazáshoz járul és átveszi a borítékot és a szavazólapot, majd bemegy a fülkébe a szavazólapot egyszerűen zsebrevágja és a borítékba vagy egy üres papírlapot tesz, vagy anélkül is lezárja és a borítékot szavazólap nélkül teszi az urnába. Ezeket a zsebrevágott szavazólapokat azután a harminc vagy 40 szavazó elviszi a pártirodába és ott leadja. A pártirodában megfelelő helyre teszik a keresztet és e szavazólapokat átadják a következő turnusnak. Ezek is kapnak szavazólapot, de nem azokat használják fel és így megy tovább. Ennek más célja nem lehet, mint hogy a párt ily módon ellenőrizze szavazóit. De mindenki tudja, hogy a szociáldemokratáknak van legkevésbé szüksége ilyen ellenőrzésre. Különben is, hogy van az, hogy az állítólagos szabálytalanságokat csak a választás végén fedezték fel. Jerelnök magaménak vallottam, azt tudniillik, hogy a magyar polgárság, parasztság, munkásság fogjon össze s alkossa azt a három megdönthetetlen pillért, amelyre rombadőlt hazánkat újból felépíthetjük. A nemzetgyűlésen most már lesz alkalmunk feltárni a történteket s a világnak lesz alkalma megkülönböztetni az okokat az okozattól. Én eddig is azt hangoztattam, hogy Magyarország régi fényét nem faji és felekezeti uszítással lehet visszaszerezni, hanem becsületes összedolgozással, amely a demokrácián és a munkán alapul. Szeged társadalma ezt megértette és most meg kell értenie Magyarország egész társadalmának, ezzel lesz Szeged a második honfoglalás kiinduló pontja. Mielőtt Petrik Antal választási elnök az eredményt kihirdette volna, felkeresték őt a Pálffy-párt részéről és panaszt tettek, hogy a választási névjegyzékben több hiba van. Petrik elnök kijelentette, hogy a mandátumot kisérő levélben bejelenti ezt Peidlnek, de egyben a miniszterelnöknek is. Majd kihirdette az eredményt, amely a tömegből oszthatatlan lelkesedést váltott ki. A Pálffy párt emberei panaszukkal felkeresték Aigner Lajos főispánt is és közbelépésre kérték. Aigner Lajos főispán úgy nyilatkozott, hogy a Peidl mandátuma kétséges voltáról elterjedt hírek alaptalanok, kijelentette továbbá, hogy a szavazás a legteljesebb rendben folyt le a rendeletek alapján és így Peidl Gyula Szeged második kerületének képviselője. Peidl Gyula életrajza: Peidl Gyula 1873 ban született. 1886 ban a Franklin társulathoz szövődött be nyomdász-tanulónak, ahol 1890-ben felszabadult. Innen vándorútra ment Ausztriába, Németországba és Svájczba. 1896 ban megnősült, 1900-ban a Typographia c. nyomdászszaklap szerkesztője lett. Az októberi forradalom alatt a Károlyi-kormány népjóléti minisztere lett, amely állásáról és a szociáldemokrata pártban viselt tisztségéről március 21-én lemondott. Ugyanezen év augusztus 1-én miniszterelnök lett, megindította a tárgyalásokat a polgári kormány alakítása iránt, amíg augusztus 6-ára Friedrich puccs ebben meg nett akadályozta. 1919 november 18-án Bécsbe emigrált, ahonnan két évvel később, 1921 november 15-én tért vissza. Rendkívüli minisztertanács Budapestről telefonálták. Szerdán délután 5 órakor rendkívüli minisztertanács volt, amelyről a közelmúlt idők példájára nem adtak ki hivatalos jelentést. Kiszivárgott hírek szerint a minisztertanács a választások esélyével foglalkozott és bizonyos rendszabályokat beszéltek meg e pótválasztásokat illetőleg. Ugyancsak hír szerint a lakásrendelet ügyében is tanácskozásokat folytattak. „Nyilt kerületben biztosan megválasztották volna a belügyminisztert. . Azzal kapcsolatban, hogy Klbelsberg Kunó gróf belügyminiszter Sopronban elbukott, a belügyminiszterhez igen közelálló helyről nyilatkozatot adtak közre, mely azt mondja hogy a belügyminiszter bukása miatt nem fog lemondani. A nyilatkozat meglepően őszinte vallomást foglal magában a nyílt választások természetrajzáról, amikor azt mondja, hogy Klebelsberg csupán Sopronnak akart szívességet tenni fellépésével, hiszen felléphetett volna bármely falusi nyílt kerületben, ahol biztos lett volna egyhangú megválasztása. Azt hisszük, ennek a kormánykörökből származó elszólásnak Gömbösék nem nagyon fognak örvendeni. Egyébként a nyilatkozat fenyegetődzik is, amikor azt mondja, hogy a liberalizmus hívei ne örüljenek túlságosan Klebelsberg bukásának, mert ha ő távozik, semmi esetre sem fog egy liberális belügyminiszter a helyébe kerülni. Szombathelyen is bukni fog egy miniszter Szombathelyről telefonálják. A választási ívek aláírásának számaránya szerint Cziráky grófra 3750, Hegyeshalmy kereskedelemügyi miniszterre 1700, Saly Endre szociáldemokrata jelöltre 1200 aláírás esik. Látható ebből, hogy a kormánypártnak nem valami fényes kilátásai vannak itt sem a győzelemre. Bizonyosra veszik, hogy Hegyeshalmy még pótválasztásra sem kerül, mert az iparos, a kereskedő és a munkásság tábora, sőt a tisztviselők nagy része sem fog Hegyeshalmára szavazni. Nem lehet megtámadni Peidl Gyula mandátumát Csütörtök, 1922 június hó 1.