Reggeli Hirlap, 1924. április (33. évfolyam, 76-99. szám)
1924-04-27 / 97. szám
* 1924 április hó 27, vasárnap Ára 2000 körOllA XXXIX. évfolyam, 97 az., Miskolc Reggeli Hírlap Előfizetési árak helyben és vidéken: n negyed évre — — — —— — — 90000 K Egy hónapra— — — — — — 30000 K POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség: Miskolc, Városház tér 21. A szerkesztőség telefonszáraai: 4-98 és S-12 Kiadóhivatal: Széchenyi u. 15. Telefon 14*4 Mi lesz a szanálással ? Írta: Pályi Ede dr. Fel kell tennünk, hogy a magyar kormány meg fogja kapni a külföldtől a százmillió aranyfrank kölcsönelőleget és ezzel biztosítva lesz az idén az államháztartás egyensúlya. Természetesen, ha nem csal a számítás és a százmillió frank valuta elegendő lesz kereskedelmi mérlegünk hiányának pótlására és így a két döntő tényező mellett megfognak szűnni azok az okok, amelyek korona- rontó hatással* szoktak lenni. A dolog azon-ban nem olyan egyszerű, mert itthon minden meg fog drágulni és így nagyobb mértékben szorulunk importra, exportunk, pedig erősen fog csökkeni. Kereskedelmi mérlegünk pas- szivitása tehát növekedni fog és így több lesz a hiány, amelyet a kölcsön igénybevételével pótolnunk kell. Mindemellett tegyük fel a legjobbat és reméljük, hogy koronánk egyelőre stabilizálva , és az állami deficit egyelőre fedezve lesz.— Így aztán lélekzetvételhez jutunk. De nem szabad azt képzelni, hogy ezzel már meg is nyertük a csatát, mert csak lélekzetvételről van szó, amely után csak fáradtságos munka-val végezhetjük el a további teendőket. Mert hiszen a tornyosuló terhek, amelyek ránk szakadnak, a nagy adók, a nagy házbérek, a nagy munkabérek hatalmas drágaságot fogak előidézni. Remélhető azonban, hogy a szanálással kapcsolatosan nem fog előállhat-ni az a helyzet, hogy a hitelbe kapott pénzt a rövidlejáratú nyerészkedésre lehessen fel- használni. Nem fog előállani az a helyzet sem ,hogy a munkabérek ilyen alacsonyan maradjanak. Ezt bizonyítja a nyomdászsztrájk, amely szinte az egész ipari munkásság előcsatározása, mert valószínű, hogy,’ a nyomdászsztrájk sikeres kivívása után sorba következnek a többi szakmák munkásai. És a mezőgazdasági munkások bérét is kénytelenek lesznek megjavítani. Mert hiszen éppen az a célja a szanálásnak hogy normális békeállapothoz jussunk vissza Azonban ennek a célnak eléréséig olyan fokozott terhek és nehézségek szakadnak ránk, amelyekkel alig tudunk megbirkózni. Sokkal többet kell termelni, ha élni és fejlődni akarunk, mint amennyit békében termeltünk. - Erre a célra elsősorban a Jegybankot állítjuk fel. De fájdalom, a Jegybank felállítása- nál nem számoltunk a megváltozott körül-ményekkel ragaszkodunk a régi sablonhoz. A Jegybank újra a bankok bankja lesz és nem a mezőgazdaság, ipar és a kereskedőtég bankja. Általában nem gondoskodunk arról, hogy a Jegybank olcsó, hitelnyújtó szerve legyen az ország közgazdaságának és nem gondolunk arra, hogy a jegybanknál a magánhitel is kielégíthető legyen, hogy ne szoruljanak a magánfelek a drága bankközvetítésre. Nem gondoltunk arra, hogy a mezőgazdaságnak és iparnak hosszú lejáratú hitelre is van szüksége, hogy éritkeznünk is kellene,hogy invesztituálni kellene. Jelzáloghitelről egyáltalán nem történik gondoskodás. Mindezek a nem túlságosan biztató jelenségek az államháztartás rendbehozatalát meg fogják nehezíteni. Bízom mindazonáltal a szanálás föltétlen sikerében. A szanálási tervezet szerint nemcsak az állami, bevételeket fogjuk az adókulcs segítségével nagymértékben felemelni, hanem a kiadásokat is mintegy harmadfélszeresre. Ez nem igazi módja a szanálásnak. Mindenki azt várta, hogy a kiadásokat fogjuk csökkenteni és azután nem lesz szükség az adóalanyt túlságosan megterhelni az adócsavar szorításával. Azonban egyáltalán nem gondoltunk arra, hogy a közgadasági politika milyen élesen elítéli az adóprés túlságos igénybevételét. Hiszen Hegedűs Loránth is az adóprés szorításával akarta az országot megmenteni. Mi e lapnak a hasábjain a Hegedüs-féle szimfóniáknál azt mondottunk, hogy ezek a szimfóniák csak ábrándképek, mert az adóalanyoknak az adócsavar által való meggyengítése csak gyengítheti az egész közgazdaságot is és magának az államháztartásnak erőforrásait végeredményében bedugaszolja. A többi hiba között egyike a legsúlyosabbaknak, hogy a szanálási tervezet nem gondol arra, hogy tíz esztendő óta nem invesztit nálunk, hogy mezőgazdasági ipart kell fejlesztenünk és a földbirtokoknál is nagyobb befóliázásokra volna szükség. Ha mindezeket előbb végrehajtottunk volna, akkor a külföldi kölcsön segítsége nélkül is biztosabban szanálhattuk volna az országot. Ha Ausztria páldáját látjuk, azt tapasztaljuk, hogy miután ott már nem folynak be a162 millió aranykoronás külföldi valuták, egyszerre csak újra megjelennek azok a jelenségek, amelyek a pénz romlását szokták előidézni és mindenki rémüldözve gondol arra, hogy megint visszaesnek a koronaromlás korszakába. Mindezeket természetesen nem azért mondom, hogy rémeket fessek a falra, csupán azért, hogy készítsük magunkat elő a megfeszített munkára és megteremthessük az ország szanálását. De ez csak akkor lehetséges, ha építkezünk és a többtermelést megvalósítjuk. Ha ez nem történik meg, a szanálás csak egy epizód lesz Magyarország további leromlásának történetében. A kormány az összes fővárosi lapok megjelenését betiltotta A nyomdai munkásságot szombaton leszavaztatták — A túlnyomó többség a sztrájk folytatása mellett foglalt állást — Mivel indokolja a kormány a lapok betiltását ? — Vanczák János és Zsilinszky Endre dr. nyilatkozatai a kormány közbelépéséről A Reggeli Hírlap budapesti szerkesztősége jelenti telefonon. A fővárosi nyomdászsztrák ügye szombaton súlyos és következményeiben egyelőre kiszámíthatatlan fordulatot vett. Mint ismeretes, tegnapelőtt a kormány is közbelépett. Ez a beavatkozás indította a nyomdászok bizalmi testületét arra, hogy tabula rasat csináljon és elfogadja a főnökegyesület prepozícióját a munkásság egyenként való megszavaztatása tekintetében. A szavazást szombatra tűzték ki oly előfeltételek mellett, melyek a szakszervezet szabályzatának teljesen megfeleltek. A nyomdászszervezet Sándor-téri Guttenberg palotáját szemelték ki a szavazás helyiségéül. A szavazás reggel 8 órakor kezdődött és délben ért véget. A szavazatok összeszámlálása után a szavazatszedő küldöttség elnöke kihirdette az eredményt, mely szerint a sztrájk mellett 2703, a sztrájk ellen 230 nyomdai munkás szavazott. Szavazati joga csak azon munkásoknak volt, akik a sztrájk kitörése pillanatában munkában állottak, tehát a munkanélküliek a szavazásban nem vettek részt. Este 1 óra körül terjedtek el Budapesten a szavazás eredményéről szóló hírek és mindenütt nagy meglepetést keltett. A közönség körében ugyanis az a hiedelem volt elterjedve, hogy a nyomdai munkásság a munka azonnali fölvétele mellet fog dönteni."Annál nagyob volt a meglepetés, hogy a munkásság zöme mindenben szolidaritást vállalt a bizalmi testülettel. Feltűnő a szavazás eredménye azért is, mert azt bizonyítja, hogy a munkásság minoritása sem óhajtja a sztrájk megszüntetését, ezzel dokumentálva azt, hogy nincs megelégedve a béremeléssel, amelyet a főnökegyesület felajánlott. A munkásság állásfoglalásának szombat estére általános konsternációt keltő következménye lett. A kormány ugyanis a sztrájk tartama alatt megjelent lapokat betiltota. Ilyenformán a főváros vasárnapól kezdve teljesen sajtó nélkül marad, csupán a félhivatalos Reggeli Hírek, Esti Hírek és Morgenzeitung című lapok fognak megjelenni mindaddig ,amíg a sztrájk tart. Erre vonatkozóan a M. T. I. útján a következő információt adta ki a belügyminiszter : — A nyomdai bérmunkások sztrájkja következtében leállott helyzet olyan komoly jelenséget vetett felszínre, amelyek a kormány sürgős és elhatározott lépések megtételére kényszerítette. Ez az intézkedés abban nyilvánult meg, hogy a kormány a Budapesten megjelenő összes időszaki lapok megjelenését és terjesztését eltiltotta, kivéve a kormány által kiadott lapokat. Kétségtelen, hogy a munkásság terrorisztikus fellépése messze túl megy a szoros értelemben vett bérharc keretén. Ezt a helyzetet komplikálta az, hogy egyes időszaki fővárosi sajtótermékek dacára a nyomdászsztrájknak, mégis megjelenhetnek és tendenciózus izgató közleményeikkel igen káros irányú híranyagokkal igyekeztek a közvéleményt nyugtalanítani. Az ország köznyugalma és közrendje érdekében meg nem engedhetőnek tartom, hogy a szélsőséges sajtóorgánumok híradása által a közvélemény nyugtalanítassék , és ezért indokoltnak találtam, hogy a Budapesten megjelenő összes sajtótermékek megjelenését és terjesztését megtiltom. A M. T. I. ehhez a következőket fűzi hozzá: S mint illetékes helyről származó kommentárt: I — Az a tény, hogy a nyomdászsztrájk dacára egyes lapok megjelenhettek, a sajtószabadság a flagráns megsértését jelenti és a komány , ebből indulva ki, érezte indokoltnak megfelelő rendszabályok kiadását. I Vanczák János nemzetgyűlési képviselő, a Népszava felelős szerkesztője a következőket mondotta a Reggeli Hírlap budapesti tudósítója előtt: — A lap megjelenés betiltását teljesen indokolatlannak és törvénytelenek tartjuk, mert az a kormány, mint a polgári társadalom képviselője a munkaszabadság álláspontját képviselte mindig a szociáldemokrata párttal szem-zemben. A kormány beavatkozása legkirívóbb megsértése annak az elvnek, amelyet a polgári társadalom kormánya a munkássággal szemben kellene képviseljen, mert hiszen arról van szó, hogy azon vállalatok, melyeknek lapjai megjelentek, megyettek a munkásokkal, megadták követeléseiket és ezen az alapon jelentek meg. Ha tehát a kormány ilyen egyoldalúan beavatkozott, akkor azt tette, hogy korlátozta a munka szabadságát és lehetetlenné tette azt, hogy a munkás és a munkaadó között az erők szabad érvényesülése állapítsa meg a munka feltételeit, amelyek ma a munkások megélhetését biztosítják. Minthogy a kormány nem hajlandó sem arra, hogy a munkásság létminimumát törvényesen megállapítsa és erre a munkaadókat kötelezze, sem arra, hogy munkabér egyeztető bizottságokat állítson fel, önmagával jött ellentétbe, amikor egyoldalúlag avatkozott bele abba a harcba, amely a nyomdászoknak tisztán és kizárólag gazdasági küzdelme. A Reggeli Hírlap munkatársa kérdést intézett Zsilinszky Endre dr. nemzetgyűlési képviselőhöz, a Szózat szerkesztőjéhez is. Zsilinszky Endre a következő nyilatkozatot tette: A kormány lapbetiltó rendeletét jogi szempontból Jéremünek, politikai szempontból a legcinikusabb erőszaknak tartom. Ez a kori arányrendszer már nem is keres paragrafust, holott nemrégiben még a jogrendre esküdözött, hanem paragrafus nélkül minden jog és igazság felrúgásával tiltja be azokat a lapokat, amelyek szedőikkel nyugodtan és békében végezték ezideig munkájukat és oázist alkottak a sztrájk sivatagában. Meggyőződésem szerint ez a nyílt diktatúra kezdete és egyben kezdete a végnek is, mert csak egy erejében és jövőjében megrendült rendszer folyamodhatik ily kétségbeesett eszközökhöz. Meggyőződésem szerint ennek a lépésnek súlyos következményei lesznek, amelyekkel a kormány nem számolt. Lapunk mai száma 20 oldal