Reggeli Hirlap, 1924. október (33. évfolyam, 224-250. szám)
1924-10-01 / 224. szám
Szerda, 1924 október 1. 5 oldus REGGELI HÍRLAP Egy angol folyóirat szenzációs cikke Magyarország, Románia és a kisántánt viszonyáról Romániával szemben állanak a kisántánt és a nyugati államok érdekei — Az elnyomás, felekezeti türelmetlenség, vegyes államszervezet hazája — Az orosz veszedelem ellen Románia hiába vár támogatást — A kisántantot a Magyarországtól való félelem tartja össze A Edimigh Affairs szeptemberi Száma „Románia külpolitikája“ cím alatt cikket közöl, amely többek között ezeket mondja: — A békeszerződések az apró és újsütetű román királyságot ,„Nagyromániá“-vá változtatták át. Ez az ország annektálta a magyaroktól Erdélyt, valamint a szorosan vett Magyarországnak is egyes nagyobb területeit s ezzel a régi Romániának mintegy kétharmadával megnagyobbította, államát. A régi Ausztriából meg kapta Bukovinát, Bulgáriából a Dobrudzsát és Oroszországból Besszarábiát. Ilyenformán Románia régi területe és lakosainak lélekszáma megduplázódott s egy földrajzilag széttagolt s néprajzi és kulturális tekintetben teljesen heterogén állam alakult. A háború előtt Romániaegységes nemzeti állam volt, ma pedig Európa legtarkább nemzetiségi országa, amennyiben lakosságának több, mint 25 százaléka nemcsak különböző fajokhoz tartozik, hanem más és más hitvallást is követ. A románok görögkeletiek, a németek és a magyarok a nyugati egyházak hívei. A románok nemcsak faji tekintetben, hanem vallási kérdésekben is a legnagyobb mértékben türelmetlenek. A lelkiismeretlen és erőszakos kormányzási mód alatt nyögő kisebbségek gyűlölet© közepette Románia természeteesen a legnagyobb belső nehézségekkel küzd, melyek között igen, jelentékenyeki a pénzügyi és gazdasági problémák, ezenkívül azonban küzdenie kell egyes nehéz külpolitikai komplikációkkal is. veszi Romániának Bulgáriával való kapésskodását, de felháborítja Romániának a bánáti szerzekkel tanúsított bánásmódja is, akik egyébként osztoznak valamennyi romániai kisebbség sorsában. Ennek következtében Belgrád felháborodva utasította vissza a Romániával való oroszellenes szövetség gondolatát s a sajtótámadások mindkét részen olyan hevességgel folytak tovább, hogy a „Patria“ című lap kénytelen volt felvetni azt a kérdést, váljon Románia-egy általában szövetségben álló-e Szerbiával még a kisántánt köpönyege alatt is? Fennáll különben az a gyanú is, hogy Csehország a bécsi tárgyaláson szintén Oroszország oldalára állott. A latin nemzetek sem helyeslik a román politikát Ez év elején a román sajtó Olaszországnak udvarolt s tervbe vettek egy római és madridi királylátogatást is. Eközben Franciaország felé is tájékozódott Románia, mire Mussolini a "királylátogatás tekintetében emelt akadályokat. A királylátogatásnak ugyanis csak akkor kellett volna megtörténnie, ám Románia, a körülbelül nyolcvan millió lejt kitevő olasz követelések*!-' megfizeti. Ezt nem ígérték meg, s Mussolini lemondatta a látogatást. Ugyanezt a példátkövette a spanyol kormány is. A román sajtó két jellemző magyarázatot talált ki ehhez, nevezetesen Itália esetében a kudarcot az olasz pénzemberek befolyásának tulajdonította, a madridi meghiúsult látogatással kapcsolatosan pedig azt az okot hozta fel, hogy ott Zug királyné lépett volna közbe, aki állítólag ellensége Romániának. Bármi volt is az oka, a meghiúsult király látogatásnak, Romániának tudomásul kel**lett vennie, hogy legközelebbi latin testveri mnyzetei nem helyeslik a román politikát. Milyen a viszony Németország, Lengyelország és Románia közt Lengyelországgal katonai szerződése van Romániának az orosz támadás esetére. Oroszországgal szemben közös az érdeke Lengyelországnak és Romániának és miután Lengyelországnak Németországgal szemben is vannak bizonyos érdekei — amelyek viszont Franciaország érdekeivel közösek, — Románia az orosz- lengyel és lengyel-német kerülővel jut el Parisba. Romániát Franciaországgal tehát csupán a német kérdés köti össze, nem pedig Boszarábia kérdése. A Dnyeszteren át történő orosz támadás esetén Franciaország a románokat csupán bizonyos mennyiségű lőszerrel s esetleg néhány ezer főnyi színes csapattal támogathatja, egy francia-német konfliktus esetében ellenben Lengyelország és Románia kénytelen lesz egész haderejét felajánlani. A cikk azzal a gu■amyon megállapítással végződik, hogy a zseniális román külpolitika Oroszország bekerítésére törekszik, ez azonban aligha fog neki sikerülni. A román külpolitika alapja egy természetellenes szövetség A román külpolitika az utóbbi években állandóan azon a félelmen alapult, amelyet az álom a körülötte lévő megcsonkított országokkal szemben érez. A kisántant Benes-féle koncepciójának alapja az elrabolt területek biztosítása volt s ez az oka annak is, hogy Románia belépett, a kisantant kötelékébe. Kétségtelen,, hogy Románia nem lépett volna be ebbe a reánézve termé-,zetellenes szláv szövetségbe, ha nem nyomná el magyar, német, rutén és szerb kisebbségeit. Magyarországtól például nemcsak vegyes lakosságú területeket vett el Románia, hanem olyan nagy kiterjedésű határvidékeket is, amelyeken színmagyar lakosság él, melyet az új állam felháborító módon kezel. Ezek után aligha gondolható, hogy a büszke magyar nemzet lángoló hazaszeretete és faji öntudata meg tud barátkozni ezzel a hajmeresztő igazságtalansággal. Ez az oka annak, hogy Románia még mindig ragaszkodik ahhoz a szövetséghez, amely eddig csak megaláztatásokban részesítette. Áll ez a tény annanál is inkább, merít az úgynevezett magyar veszedelem, amelyet a 3,5,Ü0€ főnyi magyar hadsereg a kisántanit 5 milliós hadseregével szemben jelent, csak ürügyül szolgálhat nagy hadseregek és komplikált politikai rendszerek szervezésére, melyeknek vezetése teljesen Franciaország kezében nyugszik és amely rendszerben Románia tehetetlenül és magára hagyatva áll. A román sajtót főképen ,külpolitikai gondos foglalkoztatják s egyik Románia elszigeteléséről szóló cikkben a jövőért való aggodalom tükröződik. Ki a barátja Romániának! — kérdi az Adeverul. A szomszédok mind szlávok. Az egyetlen nem szláv állam közöttük Magyarország s ezt az államot Románia kétízben támadta meg a világháború alatt, elpusztította védtelen vidékeit s területének több mint egy harmadát elszakította. — A kisántánt államai nem támogathatják egymást A kisántánt — folytatja a Foreign Affairs lükké — hamarosan elárulta belső gyöngéségét, amely a benne résztvevő tagok érdekeinek reménytelen divergenciájában rejlik. Csakhamar nyilvánvalóvá lett, hogy a három állam egyike em állhat a másik oldalára az igazi ellenséggel szemben, így például Jugoszlávia semmi esetre sem számíthat segítségre Olaszország ellen, hasonlóképen Csehország Lengyelország ellen, de Románia sem számíthat semmiféle támogatásra szláv veszély esetén. Csehország a pánszláv mozgalom tekintetében Oroszország örök ősének tekinti magát és a pánszláv eszme központja jelenleg Prága. Mihelyt a magyar veszedelem illúziója ,szertefoszlik, megszűnik a kisantant alapgondolata is s a Románia és a többi kisantant- államok közötti kötelék is elszakad A múlt áprilisban a bécsi kongresszuson kivetődött a besszarábiai kérdés s Oroszország ■, Románia között olyan nagy volt a feszültég, hogy a szovjet sajtó háborús cikkeket közölt s hire járt a román mozgósításnak is. Szerb-román ellentét Ugyanakkor megújította Szerbia is támadásait Románia ellen egy jelentéktelen határincidens ürügye alatt és a Beogradsziki Novoszti felvetette egy Románia-ellenes szláv blokk megalakításának gondolatát s felszólította Oroszországot Besszarábia visszavételére. Ez éridemedésnek az oka sokkal mélyebben fekszik, mint amennyire gondolható. Szerbia rossznéven Bod János veszi át a pénzügyminiszteri tárcát A napokban megjelenik a kinevezés a hivatalos lapban Korányi báró visszamegy Párisba követnek (A Reggeli Hírlap budapesti szerkesztősége jelenti.) A Reggeli Hírlap hetekkel ezelőtt megírta jól informált körök híradásai alapján, hogy a szanálással összefüggő fontosabb törvényjavaslatok letárgyalása után Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter visszatér Párisba és ott újra elfoglalja hivatalát a párisi magyar követségen. Ismeretes ugyanis, hogy Korányi Frigyes báró csak bizonyos feltételek mellett és kötött határidőre vállalta a pénzügyminiszteri tárcát, éppen azért, hogy a külföldön biztosított összeköttetései révén a magyar gazdasági élet szanálására vonatkozó tervek könnyebben megvalósíthatók legyenek az ő segítsége által A magyar szanálási akció a külföldi, kölcsön biztosítása által alapjában befejezést nyert és így Korányi Frigyes báróra nagyobb szükség van előbbi pozíciójában, mint itthon a pénzügyminiszteri székben. A párisi követi állás ugyanis,a mai körülmények között a legfontosabb diplomáciai pozíció, mert hiszen arról van szó, hogy a Magyarországnak előlegezett külföldi bizalmat továbbra is megtarthassuk. Ennek elérésére pedig tényleg a legalkalmasabbnak látszik, ha Korányi frigyes bara a párisi követi állásban megmarad, anninál is inkább, mert itthon a pénzügyek vezetésére sikerült alkalmas férfiúban. Bod János jelenlegi tárca,nélküli miniszter személyében végleges megegyezésre jutni. Értesülésünk szerint ez a helyzet már véglegesen kialakult. Korányi Frigyes báró még csak rövid ideig vezeti az ország pénzügyeit felelős állásban, amíg a szanálási akcióval összefüggő néhány kérdés végleges elintézést nyer, de már a nemzetgyűlés október 10-itcén összeülő ülésén előreláthatóan Bod János más mint felelős pénzügyminiszter veszi át a pénzügyek vezetését, akinek kinevezése is a közeli napokra várható. Információnk szerint Korányi Frigyes bárónak Paksba, való visszatérése egyébként szoros kapcsolatban van a diplomáciai téren közeljövőben beálló egyéb változásokkal is. A magyar kormánynak, értesülésünk szerint, ebben a tekintetben az az álláspontja, hogy főleg a fontosabb pozíciókba politikailag és diplomáciailag és gazdaságilag is képzettszakférfiak kerüljenek. Ennek megfelelően már a közeli jövőben a diplomáciai karban jelentős változások lesznek. Kihágási eljárás, amelyben nincs vádlott A köztisztviselőknek kiosztott romlott lisztért senki sem bűnhődik •Addig halogatták az ügyet, míg elévült (A Reggeli Hírlap tudósítása.) Még a múlt évben történt, hogy a Köztisztviselők Fogyasztási Szövetkezete az orosházai Tóth János és társa-féle malomból nagyobb mennyiségű lisztet rendelt a köztisztviselők ellátására. A lisztet a szövetkezetnek egy megbízottja vette át, aki néhány zsákot átvizsgálva, azzal a jóhiszemmel utazott vissza Miskolcra, hogy a leszámítandó liszt teljesen egészséges állapotban van. Szeptemberben kezdte el osztani a Köztisztviselők Szövetkezete a lisztet. Néhány nap múlva több tisztviselő jelentkezett a vegykisérleti állomáson kis mintacsomagokkal és arra kérték Grill Kálmán dr.-t, az állomás vezetőjét, hogy vegye vizsgálat alá a Lisztet, mert az kesernyés izű és kukacos. Valamivel később, tehát mielőtt még az ügyben a vizsgálat megindult volna, a Köztisztviselők Szövetkezete lezáratta azt a raktárt, ahonnan a romlott lisztet árusították. Azután vegyvizsgálatot kért Grill Kálmán dr.-tól, sürgette a bűnvádi vizsgálat megindítását az orosházai cég ellen és a hatóság rendelkezésére bocsájtotta a Lisztmennyiséget. Mindezt azonban csak a vizsgálat során fektették le jegyzőkönyvben, amikor a szövetkezet egy Lőrincz nevezetű alkalmazottjának a vallomását vették fel. Külön feljelentő jegyzőkönyvet, amelyet a Köztisztviselők Szövetkezete terjesztett volna föl, ahogy ez máskor szokásos, nem vettek föl. Nem lehet tehát tudni, várjon a vizsgálat az egyes tisztviselők magántermészetű panaszára, vagy a Köztisztviselők Szövetkezetének bejelentése alapján indult-e meg. Tény az, hogy Grill Kálmán dr. lefolytatta a vegyvizsgálatot és a lisztet romlottnak és kukacodnak, az egészségre és fogyasztásra károsnak találta és elrendelte a szállítmány lefoglalását. Ez meg is történt, a szövetkezet 49 zsák lisztjét elkobozták. Grill Kálmán dr. ugyanebben a jelentésben felhívta a hatóságot, hogy indítson azonnal kihágási eljárást a Köztisztviselők Szövetkezete, mint a romlott liszt forgalombahozója ellen. Az eljárást a közrendészeti hatóság, illetőleg a városi bíróság meg is indította, de nem a szövetkezet, hanem az orosházai cég, Tóth János ellen. Szakértőket hallgattak ki és ezek egyöntetűen azt adták elő, hogy a liszt, amely "erős százalékra van kiőrölve, a szállítás alatt "és a nyári melegségben a felraktározás ideje alatt is megromolhatott, így a városbíróság Tóth Jánost, aki azt vallotta, hogy ép lisztet szállított le, felmentette. A városbiróság véghatározatát azonban Végh Árpád dr. iparhatósági ügyész megfelebbezte. Közben elmúlt egy esztendő s így került az ügy pénteken a másodfokú fórum, a tanács elé. A tallies, amikor az ügygyel foglalkozott, — mindenekelőtt megállapította, hogy az eljárás tévesen indult meg. Az 1895. évi XXX VI. t.-c. intézkedései szerint az eljárásnak ugyanis ij Köztisztviselők Szövetkezete, mint a romlott liszt forgalomba hozója ellen kellett vol megindulnia és csak afokozatos felelősség terhelte volna Tóth János orosházai molnárt. Ezután vizsgálat alá vette a tanács, hogy nem lehetne-e az eljárást lefolytatni a Köztisztviselők Szövetkezete ellen. Ekkor azonban kiderült, hogy az ügy elévült és így a bűnvádi eljárás alól szabadult a Köztisztviselők Szövetkezete és a111:1- lomség is. így történhetett meg, hogy a miskolci Köztisztviselők Szövetkezete a köztisztviselők számára romlott és egészségtelen lisztet osztott ki, amiért senkit sem lehet felelősségre vonni. A Magyar Nemzeti Reneszánsz Társaság aukciója Október hó 4-én, szombaton délután 4 órától és vasárnap délelőtt 10 órától a Korona-szálló klubhelyiségében perzsa szőnyegek, festmények, műtárgyak árverése