Reggeli Hirlap, 1924. október (33. évfolyam, 224-250. szám)

1924-10-01 / 224. szám

Szerda, 1924 október 1. 5 oldus REGGELI HÍRLAP Egy angol folyóirat szenzációs cikke Magyarország, Románia és a kisántánt viszonyáról Romániával szemben állanak a kisántánt és a nyugati államok érdekei — Az elnyomás, felekezeti türelmetlenség, vegyes államszervezet hazája — Az orosz veszedelem ellen Románia hiába vár támogatást — A kisántantot a Magyarországtól való félelem tartja össze A Edimigh­ Affairs szeptemberi Száma „Ro­mánia külpolitikája“ cím alatt cikket közöl, a­mely többek között­ ezeket mondja: — A békeszerződések az apró és újsütetű ro­mán királyságot ,„Nagyromániá“-vá változtat­ták át. Ez az ország an­nektálta a magyaroktól Erdélyt, valamint a szorosan vett Magyaror­szágnak is egyes nagyobb területeit s ezzel a régi Romániának mintegy kétharmadával meg­nagyobb­ította, államát. A régi Ausztriából meg kapta Bukovinát, Bulgáriából a Dobrudzsát és Oroszországból Besszarábiát. Ilyenformán Ro­mánia régi területe­ és lakosainak lélekszáma megduplázódott s egy földrajzilag széttagolt s néprajzi és kulturális tekintetben teljesen he­terogén állam alakult. A háború előtt Románia­­egységes nemzeti állam volt, ma pedig Európa legtarkább nemzetiségi országa, amennyiben lakosságának több, mint 25 százaléka nemcsak különböző fajokhoz tartozik, hanem más és más hitvallást is követ. A románok görögkeletiek, a­ németek és a magyarok a nyugati egyházak hívei. A románok nemcsak faji tekintetben,­­ h­anem­ vallási kérdésekben is a­ legnagyobb mértékben türelmetlenek. A lelkiismeretlen és erőszakos kormányzási mód alatt nyögő kisebb­ségek gyűlölet© közepette Románia természete­e­sen a legnagyobb belső nehézségekkel küzd, me­lyek között igen, jelentéken­yeki a pénzügyi és gazdasági problémák, ezenkívül azonban küz­denie kell egyes nehéz külpolitikai kompliká­ciókkal­ is. veszi Romániának Bulgáriával­ való kapésskodá­­sát, de felháborítja Romániának a bánáti szer­­zekkel tanúsított bánásmódja is, akik egyéb­ként osztoznak valamennyi romániai kisebbség sorsában. Ennek következtében Belgrád felhá­borodva utasította vissza a Romániával való oroszellenes szövetség gondolatát s a sajtó­táma­dások mindkét részen olyan hevességgel foly­tak tovább, hogy a „Patria“ című lap kénytelen volt felvetni azt a kérdést, váljon Románia-egy általában szövetségben álló-e Szerbiával még a kisántánt köpönyege alatt is? Fennáll különben az a gyanú is, hogy Csehország a bécsi tárgya­láson szintén Oroszország oldalára állott. A latin nemzetek sem helyeslik a­ román politikát Ez év elején a román sajtó Olaszországnak udvarolt s tervbe vettek egy római és madridi ki­rálylátogatást is. Eközben­ Franciaország felé is tájékozódott Románia, mire Mussolini a "ki­rály­látogatás tekintetében emelt akadályokat. A királylátogatásnak ugyanis csak akkor kellett volna megtörténnie, ám Románia, a körülbelül nyolcvan millió lejt kitevő olasz követelések*!-' megfizeti. Ezt­ nem ígérték meg, s Mussolini le­mondatta a látogatást. Ugyanezt a példát­­kö­vette a spanyol kormány is. A román sajtó két jellemző magyarázatot talált ki ehhez, neveze­tesen Itália esetében a kudarcot az olasz pénz­emberek befolyásának tulajdonította, a madri­di meghiúsult látogatással kapcsolatosan pe­dig azt az okot hozta fel, hogy ott Zug király­né lépett volna közbe, aki állítólag ellensége Ro­mániának. Bármi volt is az oka, a meghiúsult­­ király látogatásnak, Romániának tudomásul kel­**­lett vennie, hogy legközelebbi latin testveri mny­zetei nem helyeslik a román politikát. Milyen a viszony Németország, Lengyelország és Románia közt­­ Lengyelországgal katonai szerződése van Ro­mániának az orosz támadás esetére. Oroszor­szággal szemben közös az érdeke Lengyelor­szágnak és Romániának és miután Lengyelor­szágnak Németországgal szemben is vannak bizonyos érdekei — amelyek viszont Francia­­ország érdekeivel közösek, — Románia az orosz-­­ lengyel és­ lengyel-német kerülővel jut el Pa­risba. Romániát Francia­országgal tehát csupán a német kérdés köti össze, nem pedig Bo­szará­­bia kérdése. A Dnyeszteren át történő orosz tá­madás esetén Franciaország a románokat csu­pán bizonyos mennyiségű lőszerrel s esetleg­­ néhány ezer főnyi színes csapattal támogathat­ja, egy francia-német konfliktus esetében ellen­ben Lengyelország és Románia kénytelen lesz egész­ haderejét felajánlani. A cikk azzal a gu­­■amyon megállapítással végződik, hogy a zseniá­lis román külpolitika Oroszország bekerítésére törekszik, ez azonban aligha fog neki sikerülni. A román külpolitika alapja egy természetellenes szövetség A román külpolitika az utóbbi években ál­landóan azon a félelmen alapult, amelyet az ál­om a körülötte lévő megcsonkított országokkal szemben érez. A kisántant Benes-féle koncep­ciójának alapja az elrabolt területek biztosítása volt s ez az oka annak is, hogy Románia belé­pett, a kisantant kötelékébe. Kétségtelen,, hogy Ro­mánia nem lépett volna be ebbe a reánézve termé­-,zetellenes szláv szövetségbe, ha nem nyomná el magyar, német, rutén és szerb ki­sebbségeit. Magyarországtól például nemcsak vegyes lakosságú területeket vett el Románia, han­em olyan nagy kiterjedésű határvidékeket is, amelyeken színmagyar lakosság él, melyet az új állam felháborító módon kezel. Ezek után aligha gondolható, hogy a büszke magyar nem­zet lángoló hazaszeretete és faji öntudata meg tud barátkozni ezzel a hajmeresztő igazságta­lansággal. Ez az oka annak, hogy Románia még mindig ragaszkodik ahhoz a szövetséghez, a­mely eddig csak megaláztatásokban részesítet­te. Áll ez a tény annanál is inkább, merít az úgy­nevezett magyar veszedelem, amelyet­ a 3,5,Ü0€ főnyi magyar hadsereg a kisántanit 5 milliós hadseregével szemben jelent, csa­k ürügyül szol­gálhat nagy hadseregek és komplikált politikai rendszerek szervezésére, melyeknek vezetése tel­jesen Franciaország kezében nyugszik és amely rendszerben Románia tehetetlenül és magára ha­­gyatva áll. A román sajtót főképen ,külpolitikai gondos­ foglalkoztatják s egyik Románia elszigetelésé­ről szóló cikkben a jövőért való aggodalom tük­röződik. Ki a barátja Romániának! — kérdi az Adeverul. A szomszédok mind szlávok. Az egyetlen nem szláv állam közöttük Magyaror­szág s ezt az államot Románia kétízben támad­ta meg a világháború alatt, elpusztította védte­len vidékeit s területének több mint egy harma­dát elszakította. — A kisántánt államai nem támogathatják egymást A­ kisántánt — folytatja a Foreign Affairs lükké — hamarosan elárulta belső gyöngés­égét, amely a benne résztvevő tagok érdekeinek re­ménytelen divergenciájában rejlik. Csakhamar nyilvánvalóvá lett, hogy a három állam egyike em állhat a másik oldalára az igazi ellenséggel szemben, így például Jugoszlávia semmi eset­re sem számíthat segítségre Olaszország ellen, hasonlóké­pen Csehország Lengyelország ellen, de Románia sem számíthat semmiféle támoga­tásra szláv veszély esetén. Csehország a pán­szláv mozgalom tekintetében Oroszország örö­k­ ősének tekinti magát és a pánszláv eszme köz­pontja jelenleg Prága. Mihelyt a magyar vesze­delem illúziója ,szertefoszlik, megszűnik a kis­­an­ta­nt alapgondolata is s a Románia és a töb­bi k­is­an­tant- ál­la­mok közötti kötelék is elsza­kad­ A múlt áprilisban a bécsi kongresszuson kivetődött a besszarábiai kérdés s Oroszország ■, Románia között olyan nagy volt a feszült­ég, hogy a szovjet sajtó háborús cikkeket közölt s hire járt a román mozgósításnak is. Szerb-román ellentét Ugyanakkor megújította Szerbia is támadá­sa­it Románia ellen egy jelentéktelen határinci­dens ürügye alatt és a Beogradsziki Novoszti felvetette egy Románia-el­lenes szláv blokk meg­alakításának gondolatát s felszólította Orosz­országot Besszarábia visszavételére. Ez éride­­medésnek az oka sokkal mélyebben fekszik, mint amennyire gondolható. Szerbia rossznéven Bod János veszi át a pénzügyminiszteri tárcát A napokban megjelenik a kinevezés a hivatalos lapban Korányi báró visszamegy Párisba követnek (A Reggeli Hírlap budapesti szerkesztősége jelenti.) A Reggeli Hírlap hete­kkel ezelőtt meg­írta jól informált körök híradásai­ alapján, hogy a szanálással összefüggő fontosabb tör­vényjavaslatok letárgyal­ás­a után Korányi Fri­gyes báró pénzügyminiszter visszatér Párisba és ott újra elfoglalja hivatalát a párisi magyar követségen. Ismeretes ugyanis, hogy Korányi Frigyes bá­ró csak bizonyos feltételek mellett és kötött ha­táridőre vállalta a pénzügy­miniszteri tárcát,­­ éppen azért, hogy a külföldön biztosított össze­köttetései révén a magyar gazdasági élet szaná­lására vonatkozó tervek könnyebben megvaló­síthatók legyenek az ő segítsége által A magyar szanálási akció a külföldi, kölcsön biztosítása által alapjában befejezést nyert és így Korányi Frigyes báróra nagyobb szükség van előbbi po­zíciójában­, mint itthon a pénzügyminiszteri székben. A párisi követi állás­ ugyanis,­­a mai körülmények között a legfontosabb diplomáciai pozíció, mert hiszen arról van szó, hogy a Ma­gyarországnak előlegezett külföldi bizalmat to­vábbra is megtarthassuk. Ennek elérésére pedig tényleg a legalkalmasabbnak látszik, ha Korá­nyi frigyes bara a párisi követi­ állásban meg­marad, anninál is inkább, mert itthon a pénz­ügyek vezetésére sikerült alkalmas férfiúban. Bod János jelenlegi tárca,nélküli miniszter­ sze­mélyében­ végleges megegyezésre jutni. Értesülésünk szerint ez a helyzet már végle­gesen kialakult. Korányi Frigyes báró még csak rövid ideig vezeti az ország pénzügyeit fe­­lelős­ állásban, amíg­ a szanálási akcióval össze­függő néhány kérdés végleges elintézést nyer, de m­ár a nemzetgyűlés október 10-itcén összeülő ülésén előreláthatóan Bod János más­ mint fe­lelős pénzügyminiszter veszi át a pénzügyek vezetését, akinek kinevezése is a közeli napokra várható. Információnk szerint Korányi Frigyes báró­nak Pak­sba, való visszatérése egyébként szoros kapcsolatban van a diplomáciai­ téren közel­jö­vőben beálló egyéb változásokkal is. A magyar kormánynak, értesülésünk szerint, ebben a te­kintetben az az álláspontja, hogy főleg a fonto­sabb pozíciókba politikailag és diplomáciailag és gazdaságilag is képzett­­szakférfiak kerülje­nek. Ennek megfelelően már a közeli jövőben a diplomáciai karban jelentős változások lesznek. Kihágási eljárás, amelyben nincs vádlott A köztisztviselőknek kiosztott romlott lisztért senki sem bűnhődik •Addig halogatták az ügyet, míg elévült (A Reggeli Hírlap tudósítása.) Még a múlt évben történt, hogy a Köztisztviselők Fogyasz­tási Szövetkezete az orosházai Tóth János és társa-féle malomból nagyobb mennyiségű lisz­tet rendelt a­ köztisztviselők ellátására. A lisz­tet a szövetkezetnek egy megbízottja vette át, aki néhány zsákot átvizsgálva, azzal a jóhiszem­­mel utazott vissza Miskolcra, hogy a leszámí­­tandó liszt teljesen egészséges állapotban van. Szeptemberben kezdte el osztani a Köztisztvise­lők Szövetkezete a lisztet. Néhány nap múlva több tisztviselő jelentkezett a vegykisérleti ál­lomáson kis mintacsomagokkal és arra kérték Grill Kálmán dr.-t, az állomás vezetőjét, hogy vegye vizsgálat alá a Lisztet, mert az kesernyés izű és kukacos. Valam­ivel később, tehát mielőtt még az ügyben a vizsgálat megindult volna, a Köztisztviselők Szövetkezete lezáratta azt a rak­tárt, ahonnan a romlott lisztet árusították. Az­után vegyvizsgálatot kért Grill Kálmán dr.-tól, sürgette a bűnvádi vizsgálat megindítását az orosházai cég ellen és a hatóság rendelkezésére bocsájtotta a Lisztmennyiséget. Mindezt azonban csak a vizsgálat során fek­tették le jegyzőkönyvben, amikor a szövetke­zet egy Lőrincz nevezetű alkalmazottjának a vallomását vették fel. Külön feljelentő jegyző­könyvet, amelyet a Köztisztviselők Szövetkeze­te terjesztett volna föl, ahogy ez máskor szoká­sos, nem vettek föl. Nem lehet tehát tudni, vár­jon a vizsgálat az egyes tisztviselők magánter­mészetű panaszára, vagy a Köztisztviselők Szö­vetkezetének bejelentése alapján indult-e meg­. Tény az, hogy Grill Kálmán dr. lefolytatta a vegyvizsgálatot és a lisztet romlottnak és ku­kacodnak, az egészségre és fogyasztásra káros­nak találta és elrendelte a szállítmány lefogla­lását. Ez meg is történt, a szövetkezet 49 zsák lisztjét elkobozták. Grill Kálmán dr. ugyaneb­ben a jelentésben felhívta a hatóságot, hogy in­dítson azonnal kihágási eljárást a Köztisztvi­selők Szövetkezete, mint a romlott liszt forga­­lombahozója ellen. Az eljárást a közrendészeti hatóság, illetőleg a városi bíróság meg is indította, de nem a szö­vetkezet, hanem az orosházai cég, Tóth János ellen. Szakértőket hallgattak ki és ezek egyön­tetűen azt adták elő, hogy a liszt, amely "erős százalékra van kiőrölve, a szállítás alatt "és a nyári melegségben a felraktározás ideje alatt is megromolhatott, így a városbíróság Tóth Já­nost, aki azt vallotta, hogy ép lisztet szállított le, felmentette. A városbiróság véghatározatát azonban Végh Árpád dr. iparhatósági ügyész megfelebbezte. Közben elmúlt egy esztendő s így került az ügy pénte­ken a másodfokú fórum, a tanács elé. A tallies, amikor az ügygyel foglalkozott, — mindenekelőtt megállapította, hogy az eljárás tévesen indult meg. Az 1895. évi­­ X­X­X VI. t.-c. intézkedései szerint az eljárásnak ugyan­is ij Köztisztviselők Szövetkezete, mint a romlott liszt forgalomba hozója ellen kellett vol meg­indulnia és csak a­­fokozatos felelősség terhelte volna Tóth János orosházai molnárt. Ezután vizsgálat alá vette a tanács, hogy nem lehetne-e az eljárást lefolytatni a Köztisztviselők Szövet­kezete ellen. Ekkor azonban kiderült, hogy az ügy elévült és így a bűnvádi eljárás alól sza­badult a Köztisztviselők Szövetkezete és a­­111:1- lomség is. így történhetett meg, hogy a miskolci Köz­­tisztviselők Szövetkezete a köztisztviselők szá­mára romlott és egészségtelen lisztet osztott ki, amiért senkit sem lehet felelősségre vonni. A Magyar Nemzeti Reneszánsz Társaság aukciója Október hó 4-én, szombaton délután 4 órától és vasárnap délelőtt 10 órától a Korona-szálló klubhelyiségében perzsa szőnyegek, festmények, műtárgyak árverése

Next