Reggeli Hirlap, 1927. március (36. évfolyam, 48-73. szám)

1927-03-01 / 48. szám

=~=TM 1927 III I TITTT-1 rm t nr* i ■ krr- - Az egyik feljelentő távollétében kezdik meg a főtárgyalást A­ hétfői főtárgyalásra a bíróság ren­geteg sértettet és tanút idézett be, ezek közül azonban csak Darvas Iván, Grün Bernátné, Pfeffer Kálmánné, Oppelec Ba­lázs, Erős Lajosné, dr. Veres Andorné, Skrovina Pálné, Kahn Miksa, Steiner Ár­min, Posenfeld Marcell, Fried Lajos, Ha­mar Sándor, Longauer Jolán, Berec Nán­dor és Goldstein Mór tanúk jelentek meg. Sértettként, valamint a vád tanújaként volt megidézve Darvas Aladár földbirto­kos is, aki azonban betegségének gyógy­kezeltetése végett a külföldön tartózko­dik. A vád képviselőjének az indítványára azonban a súlyos terhelő tanú távollété­ben is megkezdte a törvényszék a főtár­gyalást, azért, mert maga az ügyész is szeretné, ha a régóta húzódó ügyet végre is befejeznék. A törvényszék vádtanácsa a vádpontok túlnyomó részére vonatkozóan megszüntette az eljárást A főtárgyalás megnyitása után az ügy­véd elleni vádirat ismertetésére került a Csipkék, gyöngy és flitter díszek, strasscsattok, drá­gok nagy választékban Méthnél - — REGGELI HÍRLAP viLTrrcrv~--.~v~:===s ­ Kedvező tanúvallomások hangzottak el Czelláth Árpád dr. bűnügye főtárgyalásának első napján A volt ügyvéd ügyének­­(ő tárgyalását hétfőn megkezdte Csorba Sándor törvényszéki egyesüire — Egyedül Darvas Iván földbirtokos tett terhelő vallomást Czelláth Árpád dr. ellen — Kedden este hirdet ítéletet a törvényszék a bűnügyben (A B. H. tudósítása.) A miskolci tör­vényszéken Csorba Sándor törvényszéki egyesüíró hétfőn reggel kezdte meg Czel­láth Árpád dr. volt ügyvéd bűnperének a főtárgyalását. A főtárgyalás a legérdeke­sebb törvényszéki bűnperek külsőségeit mutatta, hiszen nemcsak a vádlottak pad­ján ülő volt ügyvéd személye, de a le­folyt tárgyalás egész menete, annak min­den részlete jogosan vívta ki a nagykö­zönség szinte páratlan érdeklődését. Már a tárgyalás lefolyása elárulta, hogy nem sablonos, mindennapi bünper, részletei pe­regtek le a büntetőbíróság előtt. A közön­ség zsúfolásig megtöltötte a törvényszék 86. számú fő tárgyalási termét, de magá­nak Czelláth Árpád dr.-nak védekezése sem volt a vádlottak padján megfordulni szokott vádlottak szokásos árta­lanság­­hangoztatása. Czelláth Árpád dr. nyolc hónapot töltött vizsgálati fogságban és az ügyészség fogházában ez alatt a nyolc hónap alatt úgy látszik minden idejét an­nak szentelte, hogy az ellene emelt vád­irontok mindegyikére szinte­­meglepően precíz védekezést tárjon fel és ha lehet, megcáfolja azokat a súlyos vád­akat, me­lyek az egykor virágzó ügyvédi irodával rendelkező ügyvédet a nyolchónapos vizs­gálati fogságba és a főtárgyaláson a Vád­lottak padjára ültette. Az bizonyos, hogy Czelláth Árpád dr. a főtárgyalás első napján­ kedvező helyzet­be került azáltal, hogy azok a tanuk, akik a vizsgálat során terhelő vallomást tettek ellene, a terhelő vallomásaikat nem tar­tották fenn, csupán Darvas Iván földbir­tokos tartotta fenn súlyosan terhelő val­lomását. A lefolytatott tárgyaláson Czelláth Ár­pád dr. azzal védekezett, hogy elszámolási viszonyban állott az őt feljelentő ügyfe­leivel és ezért nem érzi magát bűnösnek. — Ha k­atami kezeimben volnának, — mondotta ismételten a bírónak, — még jobban ki tudnám mutatni, hogy legfel­jebb polgári per során lehet rajtam köve­telni valamit is, azonban így is állítom, hogy nem követtem el bűncselekményt. Ügyvédből terménykereskedő A törvényszék folyosójának mozgalmas képe már a kora reggeli órákban elárulta, hogy Czelláth Árpád dr. bűnügyének fő­­tárgyalása elé szokatlan érdeklődéssel te­kint a nagyközönség. Pontban fél 10 órakor nyitotta meg a tárgyalást Csorba Sándor egyesbíró, aki megengedte, hogy a fogházból csupán ol­­dalszíjas és nem szuronyos fegyőr által kísért, zsakettben levő vádlott, volt ügy­védnek, hogy a bitói pulpitus előtti emel­vényen a számára előkészített asztalnál foglaljon helyet és így mondja el védeke­zését. A védői asztalnál Putnoki Béla dr. és Lichtenstein Emil dr. foglaltak helyet, a vádat Györy György ügyészségi alelnök képviselte. A jegyzőkönyvet Janko­vits Lajos dr. törvényszéki titkár vezette. A nyolchónapos fogság Czelláth dr.-t úgy látszik nem törte meg, mert rendkívül bizakodó, jókedvűen nézett a főtárgyalás kimenetele elé. Személyi adatainak megállapításánál kiderült, hogy 40 éves, volt gyakorló ügy­véd. A vádlott elmondotta, hogy ügyvédi gyakorlatáról azon a napon amikor elle­ne a feljelentések megérkeztek, lemondott, majd felmutatott egy bizonyítványt arról, hogy kiszabadulása után az egyik buda­pesti terménykereskedő cég alkalmazottja lesz. Csorba Sándor törvényszéki bíró fel is olvasta az átadott nyilatkozatot, mely szerint a volt ügyvéd fivére, Czelláth­ Sándor dr. budapesti terménykereskedő fogja majd üzletvezetőként alkalmazni. sor. A törvényszéki egyesbíró közölte,­­ hogy Czelláth Árpád dr. ellen megtett feljelentések túlnyomó részében a Vádta­nács az eljárást megszüntette és miután a sértett Darvas Iván és Aladár földbir­tokosok eddig nem jelentkeztek a pótma­­gánvád átvételére, csupán olyan ügyek­ben maradtak meg az ügyvéd elleni vád­pontok, amelyek az egyesbíró hatásköre alá tartoznak. Az ügyészség által fenta­rtott vádirat Czelláth Árpád dr. volt miskolci ügyvédet két rendbeli, a Btk. 255. szakaszába üt­köző és a 356. szakasz szerint minősülő sikkasztás bűntettével vádolta, amit Dar­vas Iván földbirtokos sérelmére azáltal követett el, hogy 1926 február­jában a Darvas Iván megbízásából eladott 100 hl. bor, vételárából megbízása ellenére nem fizette ki a 2 .földbirtokosnak a Miskolci Kölcsönös Önsegélyző Hitelszövetkezet, illetve Kohn Miksánál fennálló adóssá­gát, hanem ez összegekkel mint sajátjával rendelkezett. Ugyanígy tett 1926 április 3-ikán, amikor a Darvas Ivántól átvett 25 millió koronát, ezt az összeget azonban megbízatása ellenére nem fizette be Flei­scher Samu dr. budapesti cégnél. Darvas Aladár földbirtokos sérelmére azáltal kö­vetett el a vád szerint sikkasztást, mert egy Fordson traktor eladásából befolyó vételárat, 30 millió koronát ugyancsak nem fordított a megbízás szerinti célra, hanem azzal is, mint sajátjával rendelke­zett. A többi ügyfelei közül Grün Bernát­né ügyfelének a ház eladásából befolyó 8 millió koronát, Pfeffer Kálmánné szá­mára befolyó 550 ezer koronát fordította a vádirat szerint a saját céljaira, sik­kasztás miatt emeltek vádat Erős Lajosné ügyfelének bejelentése alapján, mert a kosztkamatozás céljaira átvett 35 millió koronával, Oppelecz Balázsnak 2.500.00­1 koronájával, Skrovina Pálnak és dr. Ve­res Andornénak hasonló összegekkel nem tudott elszámolni. „Csak polgári úton követelhetik a sértettek a velem való elszámolást“ A bíró ezután megengedte, hogy a vád­lott leülhessen a számára elkészített és a vádlottak padja előtt két méternyire el­helyezett asztalhoz és itt helyet foglalva, nyugodtan elmondhassa a védekezését. — Nem érzem magam bűnösnek egyet­len vád tárgyává tett bűncselekményre vonatkozóan sem, — mondotta, — nem kö­vettem el sikkasztást, valamennyi felje­lentőként szereplő ügyfelemmel szemben elszámolási viszonyban vagyok, ezen el­számolásra azonban csupán polgári úton kényszeríthetnek, büntetőjogilag csupán azt hangoztathatom, hogy nem fordítot­tam saját céljaimra azokat az összegeket, amelyekkel vádolnak. Vagy pedig ha ezt megtettem, erre jogosítva voltam, mert­ ezek az összegek, mint perköltségek, en­gem megillettek. Miután a legsúlyosabb vád, Darvas A­ladár és Darvas Iván feljelentése volt, egész délelőtt, majdnem négy órán ke­resztül erre vonatkozólag tette meg észre­vételeit. A vádlott elmondotta, hogy telj­hatalmú megbízottja volt Darvas Aladár hangonyi, valamint Darvas Iván emőcsi földbirtokosoknak. Mindketten súlyos anyagi gondokkal küzdöttek, éveken ke­resztül részt vett a gazdaság zilált viszo­nyainak rendezésében és az ügyek vitelé­re általános meghatalmazása volt, csak jellemzésül mondja el, hogy nem egyszer saját személyében is felelősséget vállalt az ügyek intézésére. Az évek óta folyó el­járásokért olyan hatalmas összeg illeti ■meg ügyvédi díj címén, amelyek teteme­sen meghaladják a sértett földbirtokosok által rajta keresett összeget. Elmondotta, hogy Darvas megbízásából csakugyan eladta a 100 hektoliter bort, a befolyó vételárból azonban a legsürgő­sebb adósságokat rendezte. Ugyanígy tett, amikor 25 millió koronát kapott meg,­­ hogy azt a Fleischl-cégnél fizesse le, ez összeget igaz ugyan, hogy egy másik sür­gősebb ügy elintézésére fordította, rész­ben, de a kifizetett összegen felüli pénz őt, mint ügyvédi költség illette meg. Miután vád tárgyává volt téve Rosen­­feld Marcell mezőcsáti ügyvéd sérelmére elkövetett sikkasztás is. Rosenfeld Mar­cell mezőcsáti ügyvédet is kihallgatta a bíróság, aki azonban kijelentette, hogy Czelláth Árpád dr. vele még a feljelentés előtti időben elszámolt. A sértett vallomása délután fél 4 órakor kezdte meg a tör­vényszék Darvas Iván földbirtokos, sértett tanúként! kihallgatását. —­­Én Czelláth Árpád dr.-t. — kezdte tanúvallomását, — sohasem ruháztam fel általános meghatalmazással, hanem csu­­pa egyes pörök vitelére adtam neki meg­­itatást. Ugyanígy volt fivérem, Darvas Aladár is, aki vagyonának kezelésével,­­ miután hosszabb ideig külföldön szokott tartózkodni, nem a vádlottat, hanem en­gem bízott meg és ügyeiben mindig én in­tézkedtem. Fentartom a vádlott elleni fel­jelentésemet, mert kifejezett és egyenes utasításom ellenére nem­ fordította arra a célra a számára, átadott és kezeihez be­folyt összeget, amire én utasítottam, így, amikor a Fleischl-céggel szemben fennál­ló tartozásom kamatainak törlesztésére hívtam fel, határozottan és félre nem érthető világossággal, ő tudtom és aka­ratom ellenére nem rendezte e céggel szembeni tartozásom kamatainak kérdé­sét, ennek tulajdonítható, hogy az ittlevő 650 milliós hitelemet idő előtt felmondták, és ezzel több, mint 200 milliós kárt okozott nekem. A sértett ügyvéddel szembeni el­számolást több, mint nyolcszor sürget­tem, mielőtt a­ bűnvádi feljelentést meg­tettük fivéremmel ellene, ez elől azonban minden egyes alkalommal kitért. Vádlott: Igaz-e az, hogy én több ízben a gazdasága személyzetének is kifizettem pénzeket? Tana: Ez igaz, de előzőleg én mindig hagytam erre pénzt. Igen éles párbeszédek hangzanak el a vádlott és a sértett között, aki fentartotta vallomását, hogy az ügyvéd számára át­adott összegeket nem fordította a meg­adott célokra. A­ sértett kijelentette, hogy nyolc váltót is átadott Czelláth Árpádnak, ezek közül az egyiket egy nagyobb összeg­re töltötte ki, mint azt előzőleg átadta és így váltóhamisítást követett el. Biró: Erre vonatkozóan a vádtanács megszüntette az eljárást és ön, mint pót­­magánvádló nem vette át a­­vád képvise­letét. Tanú: Erről eddig nem tudtam és most hallok először. Az ügyész és védő kérdései után a vád­hatóság képviselője indítványozta a sér­tett megesketését, amit azonban a bíróság a többi tanuk kihallgatása utánig elha­lasztott. Kohn Miksa tanú elmondotta,­­ hogy ő Darvas Ivánéinak egy Goldstein nevű ügynök közvetítésével adott kölcsön 25 millió koronát, amiről tudta. Hogy a pénzt Czelláth vette át és hogy ki s mikor fizette ki a kamatokat és a tőkét, nem tudja, mert a kamatok felszámítását ő Goldsteinra bízta. Fried Lajos ugyancsak kedvező tanúvallomása után a Darvas­­fivérek jogi képviselője, Grós Károly dr. kormányfőtanácsos is részt vett a főtár­gyalás vitelében és megtette a maga ré­széről észrevételeit azokban a­ kérdések­ben, amelyek miatt a Vádhatóság az eljá­rást megszüntette. Este 6 órakor Csorba Sándor dr. egyes­bító kihirdette a végzést, amely szerint a főtárgyalást félbeszakítja és a megidézett tanúkat kedden reggel hallgatja ki. Per­­beszédre és ítélethirdetésre ugyancsak kedden este kerül a sor, hacsak a vád­vágy- védelem a főtárgya­lás elnapolását a bizonyítás kiegészítése céljából nem fog­ja indítványozni. Hubay Miklós pénzügyigazgatóhelyettes ideiglenesen átvette a miskolci pénzügyigazgatóság vezetését Még mindig nem történt döntés az új miskolci pénzügyigazgató kinevezésének kérdésében (A /?. H. tudósítása.) Beszámoltunk ar­ról, hogy február 28-ikán nyugalomba vo­nult Boross János pénzügy igazgató he­lyettes, aki Hollós István szabadságolása folytán ideiglenesen vezette a miskolci pénzügyigazgatóságot. Hoross János nyu­galomba vonulása folytán teh­át február 1-től kezdve új embernek kellene átvenni a pénzügy igazgatóságot. Úgy látszik azon­ban, hogy a pénzügyminisztérium a leg­nagyobb dilemma előtt áll a kinevezés kérdésében és a hónapok óta húzódó ügy­ben nem tud dönteni. A késedelemnek egyéb oka nem lehet és így bizonyára rö­vid időn belül mégis megjelenik a pénz­ügyigazgató kinevezése. A miskolci pénzügyigazgatóság vezeté­sét hétfőn Hubay Miklós főtanácsos, a forgalmi adóügyosztály főnöke vette­­, aki már régebben megkapta a pénzügy­­igazgató helyettesi címet és így anélkül, hogy a minisztériumtól erre külön utasí­tást várnának, keddtől kezdve vezetni fogja a pénzügyigazgatóságot. Az új pénzügyigazgató személyének a kérdésében még mindig a legteljesebb bi­zonytalanság uralkodik. Sajnos, a leg­újabban érkezett hírek is azt mutatják, hogy a pénzügy­minisztérium nem akarja honorálni a miskolci közönség jogos kí­vánságait és nem miskolci főtisztviselőt fog kinevezni, holott ebben az irányban Miskolc és Borsod megye illetékes körei­nek minden lehetőt a legrövidebb időn be­lül meg kellene tenni. Milliárdos költséggel hatvan személyes kórházat létesítenek a városi szegényápoldában A népjóléti miniszter minden ápolt után közel 4 pengő napi meg­térítést biztosít a városnak . A szegényápoldai bizottság arra kéri a tanácsot, hogy a kórház létesítésére tegyen előterjesztést a közgyűlésnek (A B. H. tudósítása.) A város szegény­­ápoldai bizottsága Farkas István esperes elnökletével hétfőn délután a Városháza kis tanácstermében ülést tartott, melyen megjelent Hodobay Sándor, dr. polgár­­mester is. A­­z ülésen a bizottság tagjai be­számoltak a szegényápoldában általuk tapasztaltakról, majd Plank Miklós dr. tanácsnok előterjesztette, hogy a szegény­ápoldában az ápoltak száma jelenleg 101 személyt tesz ki, a férőhely pedig százat személyre alkalmas, tehát négy üres hely van jelenleg az ápoldában. Szabó Ármin dr. városi tiszti főorvos tett ezután egy rendkívül fontos bejelen­tést. Előadta, hogy a népjóléti miniszter leiratot intézett a város vezetőségéhez ar­ra nézve, hogy a gyógyíthatatlan szegény betegek kezelését megfelelő intézmények létesítésével biztosítsa. A leiratban a nép­jóléti miniszter arra nézve is kérdést in­tézett a város­­vezetőségéhez, hogy haj­landó lenne-e egy ilyen megfelelő intéz­ményt biztosítani. A tiszti főorvos a mi­niszteri leirattal kapcsolatban azt az elő­terjesztést tette, hogy a bizottság foglal­jon állást a szegényápolda keretén belül a gyógyíthatatlan betegek részére egy hatvan ágyas kórház létesítése mellett.­­ Rámutatott a tiszti főorvos arra, hogy a városra nézve­ egy ilyen intézménynek a létesítése nem jelentene többletkiadást, mivel a népjóléti minisztérium minden egyes ápolt után hajlandó a közkórházi ápolási díjak feleösszegét, tehát 3 pengő 96 fillért megtéríteni. Jelenleg a helyzet az, hogy a mostani létszám mellett is 25 gyógyíthatatlan ápoltja van a szegény­­ápoltának, akik ezt a tervezett intézményt igénybe vennék. A város tehát a hatvan­­ágyas kórház létesítése esetén ezután a 25 ápolt után is megkapná a népjóléti mi­nisztérium részéről a szem­élyenkint való közel négypengős napi megtérítést. A tiszti főorvos szerint a hatvanágyas kór­ház felépítése egymillárd koronába ke­rülne, azonban a népjóléti miniszter ré­széről megígért megtérítés hűséges fede­zetül szolgálna a kórház építéséhez szük­séges milliárdos kölcsön amortizációjára. A szegényápoldai bizottság a főor­vos alapos ismertetése után elhatározta, hogy felhív­ja a tanácsot ennek a kérdésnek a tanulmányozására és az, hogy a hatvan ágyas kórház megépítésére tegyen előter­jesztést a legközelebbi városi közgyűlés­nek. Kedden, szerdán URÁNIA Telefon: 10­85. A kopenhágai Nonlisk-filmgyár jubiláris attrakciója minden jelenetében teljesen új, modern feldolgozással: fi maharadzsa gyöngye Egy napkeleti szerelem története 10 felvonásban. — Főszereplők: GUNNAR TOLNAES és CARINA BELL SSaiUÍ? PANNÓNIA kávéház esti ZENEMUSORA Közreműködnek: Sovinszky László koncertmester, Wurszt Aranka zongoramasznő, Vértess Gyula Piszton és dobos művész Ulman René csellóművész Pontos és előzékeny kiszolgálás — Kéretik a n. é. közönség asztalról gondoskodni Kiújultak a­ harcok Marokkóban Paris, február 28. A marokkói spanyol területen újabb harcok keletkeztek. Tetuanat vidékéről tö­megesen érkeznek a spanyol sebesültek a francia űrállomásokra s hírül hozták,­­ hogy a riffek meglepetésszerűen támadtak Krama vidékén és a harcok a spanyol csapatok vereségével végződtek.

Next