Szabad Magyarország, 1945. január-június (2. évfolyam, 1-144. szám)

1945-01-03 / 1. szám

löszöm ja/vuőr: 3 Pusztuljanak a lasiszta gyilkosok I Halál a háborús bűnösökre ! SZABAD MAGYARORSZÁG A lalnakiuioli mnwe.* Joljozé UrsoJalom napilapja IL éfiolyan Megkezdődik a fegyverszüneti tárgyalások Magyarország és a Szovjetunió között Az ideiglenes Nemzeti Kormány hadat Szent a fasiszta Németországnak Duda már majdnem (diesen orosz kézén van (TASS jan. 1.) Megkezdődött a budapesti helyőrség megsem­misítésére irányuló harc végső szakasza. A Vörös Hadseieg ka­tonái még nagyobb elszántság­gal indulnak támadásra, mint Sztálingrádnál. Buda már majd nem teljesen orosz kézen van. A tegnapi harcokban több, mint ezer német esett ti. A szovjet csapatok tegnap elfoglalták a rákosi Rendez* pályaudvart ás kétszáz épületet. Éjszaka német repülőgépek utánpótlást dobtak le Budapest védőinek. A csata a leghevesebb szakaszához érke­zett. Szovjet lövész gyalogsági és lángszórós csapatok a lángo­kon át rohannak támadásra. A hatalmas épületek alól menetsü- lőkre szovjet golyószórók tü­zelnek. A németek sok épü­letbe úgy bciészkelték magu­kat, hogy csak a legnehezebb gránátokkal lehet őket kipisz­kálni. 300 háztömböt foglaltai! el Budapesten lönböző fegyverekkel harcol­nak a széles utcákon. Az oro­szok kemény elszántsággal tör­nek előre. A szovjet haderő mélt^tlankodása és felbőszüít- asége megnövekedett annak ha­tására, hogy a németek pénte­ken a parlamenterként küldött és a fegyverletételi ultimátumot vivő két orosz tisztet megöl­ték. A Budapesten megrekedt német kötelékek között van két SS elit hadosztály is. A har­cokban 2700 német katona el­(TASS dec. 31.) To'buchin és Mtlinovszki csapatai gyors ütemben morzsolják fel Buda­pest helyőrségét. Buda kéihar- madrésze orosz kézen van. Tol- buchin csapatai 300 háztömböt, foglaltak el. A Gellért-hegyct már majdnem teljesen körülfog­ták és hatalmas hadizsákmány került az oroszok kezére. Ma linovszki csapatai a pesti olda­lon egyre mélyebben nyomul­nak be a főváros területére. — Lángszórókkal, rohamágvukkal, autömobilágyukkal és más kü­esett. Jelentős szovjet előnyomulás Au szí fia leié A Budapesttől északnyugatra és északra a Dunakanyar alá szorított ellenséges kötelékekkel végleg felszámoltak. Itt mint­egy 5000 foglyot ejtettek. A hadizsákmány többek között tankból és automobilágyu­ból és 800 gépjárműből áll. — Moszkvában közzétett térképek szerint az oroszok jelentősen előnyomultak Ausztria felé a Székesfehérvár—győri vasútvo­nalon és elérték Mórt. „Ott lestünk I“ Irta; VilájiM kies Bombasztikus, htzug pátosz ke­netteljes szavaiha szoktunk hozzá ilyenkor Újév naján. A huszon­ötéves reakció lorrupt és aljas alakjai zokogva verdestek féltég­lával mellüket ez n a napon, hogy bebizonyítsák magyarságukat, tör­hetetlen hazaszeretetüket. Újévről, újjászületésről beszéltek mindun­talan, hogy elteréjék a figyelmet az ország ijesztő nyomoráról, a népbetegségekről, az analfabétiz­musról és főkép>en a zsiros pe­csenyékről, amelyeket maguk szá­mára *£ ország k/daimás mártír- máglyáján sütögettek. Igen ők min­den évben ujjászilettek, egyre gaz­dagabbak, egyre méltóságosabbak lettek és egymást bőgték túl az ország sorsa fölötti aggodalomban. Mindenki gyilios volt, aki nem ugatott velük. Magyarságuk sza­badalmazott vol, tehát az igazi magyaroknak el kellett bukniuk. A harmincas évek elején megin­dult a magyar szociográfiai iroda­lom, amely ránutatott a súlyos gennyedő sebek:e. Rideg cinizmus­sal börtönözték be az Írókat, sze­mébe röhögtek azoknak, akik fel­ismerték az örvénybe vezető utat. A tudományos szocializmus folyó­iratai már 15 é’vel ezelőtt rámu­tattak a hábons veszélyre és a „hazafiak“ válssza ismét csak a börtön volt. Az elmúlt érben érett meg a reakció 25 év© vetése. Kiteljese­dett a gyilkosság elültetett csirája, kézzelfoghatóvá vált a nyomor és a pusztulás. A5 elbutított, elvaki- tott magyarok százezrei menekül­tek el házaiktól és a derék alföldi magyar fiúk vére összefolyt a szé­kelyek véréve Ez a múlt esztendő mérlege. Ebből lépünk át az Uj- esztendő küszábén. * A szilveszttrnapi miskolci nép­gyűlés hangulrta megmutatta a ma­gyar nép igaz arcát: Bő forrásban ömlött á haliatokból a gyűlölet és az elmúlt rendszer elleni elke­seredés. Ternészetesnek találták, nmikor bejelmtették az új magyar hadsereg felálitását, amely segí­teni fog az emberiség szennyének, a fasizmusnak elpusztításában. — „Ott leszünk’“ . kiáltották egysé­gesen és mindnyájan éreztük, hogy ezúttal valóban nemcsak frázis- puffegásról, hanem valóságról van szó. A jeges december ült a leve­gőben, de a lelkek izzása lángolva csapott ki a tömegekből. Pedig legtöbben talán hetek óta nem ju­tottak kenyérhez, kitört ablakaikon besüvit a havas szél. „Ott leszünk 1“ Ez legyen az új év jelszava és induljunk el, mint ahogyan Dózsa, Rákóczi ás Kos­suth népe is egy táborban lelkese dett. Mutassuk meg, hogy nem tört meg a gerincünk, még ha 25 éven át úgy is látszott, hogy a magyar nép már csak „néma forrada­loméra képes. A magyar nép hadserege forra­dalmi hadsereg, mert „feltámadott a tenger, a népek tengere!“ és npm nyugszik meg addig, mig fel nem építi az emberiség szabadságát Népgyűlés Az óesztendő utolsó napján Mis­kolc lakossága nagy tömegben jelent meg a Nemzeti Bizottság népgyülé- sén. A város dolgozói tudják, hogy e népgyülések az olv nosszu időn át nélkülözött demokráciát jrlentik. Mert a demokráciát megvalósítani, a romodat és a régi szép idők kísér­letéit eltakarítani csak a nagy töme­gek állandó éber ellenőrző munká­jával lehet. A do gozók véleményü­ket ezeken a népgyüléseken nyilvá­níthatják, ezért fontos azok gyakori megrendezése. Kozma Ferenc elnöki megnyitója után Tóth Béla, a Magyar Kommu­nista Párt tagja, az Ideiglenes Nem­zetgyűlés képviselője emelkedett szó­lásra. Rámutatott arra, hogy a fel­szabadult magyarság a 48 as hősek nemes hagyományait követi, amikor harcot indít a német elnyomók el­len. A tömeg IelKesedésétől kísérve jelentette ki, hogy mindannyian ott leszünk a németek elleni harcban és küzdünk itthon a fasiszta elemek letöréséért, a harctéren pedig a né­met fasiszták végső szétzúzásáért. Dr. Váczy József, a Független Kisgazda' Párt tagja, nemzetgyűlési képviselő mondott ezután nagyha­tású tájékoztató beszédet a kormány külpolitikájáról. Élesen kimutatta a különbséget a német-fasiszták kis- népeket lcigázó, gyarmatosító kül­politikája és a Szovjetunió, illetőleg az Egyesült Nemzetek kisnépeket fe'szabaditó, demokratikus külpoliti­kája között. ~ Rónai Sándor, a Szociáldemokrata Párt miskolci szervezetének titkára, az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja emelkedett szólásra ezután. Vissza­emlékezett arra, hogy a fasiszták a toloncház udvarát söpörtették vele és a tömegek lelkesedésétől kisérve jelentette ki, hogy amit a börtön udvarán tanuk meg, folytatni fogja a közéletben is: minden erejével arra fog törekedni, hogy a gyárak, hivatalok, közintézmények vezető helyeiről kisöpörjék az oda nem vaté elemeket. Rónai Sándor beszéde után a kö­zönség kívánságára Farkas Mihálv, a Magyar Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja szólalt fel és be­jelentette, hogy az Ideiglenes Nem­zeti Kormány már fegyverszünetet kért a Szovjetuniótól és bizottságot küldött Moszkvába, valamint meg­üzente a háborút a fasiszta Német­országnak ___

Next

/
Thumbnails
Contents