Szabad Magyarország, 1945. július-december (2. évfolyam, 145-294. szám)
1945-07-01 / 145. szám
Matyó honfoglalás írta : Vajda Gábor A földi Troán végrehajtása során többször jártam Mezőkövesden ez év tavaszán. A minap meg alig teszem le a ceruzát, amellyelvégigszántottam a péterpáli vezércikk kefelevonatát, máris igyekeztem ismét Matyóország fővárosába, ahová a Földmunkások és Kisbirtokosok Szabad Szakszervezetének székházavató ünnepére hívtak szeretettel, díszes mátyátintás meghívóval azok a kitűnő elvtársak, akikkel annak idején a földreform kérdései körül folytatott viták során melegedtünk őszsze. És mostani látogatásom, ha lehet, még tanulságosabb volt, mint az előbbiek. Március elején, amikor még nem jelent meg a földreformról szóló rendelet, de cikkeinkben már közvetlenül kutattuk a magyar föld robotosai jövendő sorának alakulását, megírtuk, hogy a hazai társadalom és gazdása egyenlőtlen fejlődése következtében az ország egyes vidékein nem lesz lehetséges a földreform helyi megoldása és az ilyen körzetekben telepítésre lesz szükség. Ez vonatkozott Mezőkövesdre is. Ám könnyű valamit elgondolni, könynyű a dolgokról szépen beszélni, de nehéz szavainknak hitelt szerezni akkor, ha a fasizmus és 25 éves reakció által váltig hitegetett, ezerszer becsapott és félrevezetett néppel állunk szemben. Hiába mondták el saját vezetői, hiába vázoltuk mi beszédeinkben és a tanácskozások során, hogy a derék, dolgos summás nép jövője, földje biztosítva lesz, csak fel kell keresni a Dunántúl általuk jól ismert nagybirtokait, vagy a dolgozó magyarság rovására zsírosodó sváb falvak, ők várták a kézzelfogható bizonyságokat. Vegyes érzelmekkel nézték hogyan veszi birtokba tulajdonát a szomszéd községek, járások népe és várták, lesték a Dunántúlról érkező híreket. Hiszen dacára a bizalmatlanságnak, megragadt bennük a szó és várták, hogy kaszájukat ismét a Dunántúl fekete televény földjén ringó gazdag kalászerdő felett köszörülhessék élesre a harmatos nyár hajnali búzatáblák szélén. Várták a híreket, várjon, hogy állanak az uradalmi épületek, vájjon mi van szerszámukkal és ruhájukkal, mi van majdnem egymillió pengő értékű járandóságukkal, amit a kövesdi summások hagytak hátra azon vidéken, amikor kihasználva a Vörös Hadsereg közeledését, hazaszöktek, nehogy Németországba hurcolják őket a sváb Volkshundistákból lett SS-belgárek . . .*r * s. És íme az elméletet, a telepítés elméletét átvitték a gyakorlatba. Fáradságot, munkát, utánjárást nem kímélő vezetőik Juhász, Kovács és Varga elvtársaink egyengették az új matyó honfoglalás útját és Péter és Pál napjait az „ellenőrző“ körútjáról hazaérkező Kovács elvtársunk örömmel jelentette, hogy a kövesdi népes matyócsaládok százai találtak új otthont és laknak tisztességes házakban, dolgoznak gazdagr termést hozó földeken és ha ulnák vissza a magyar földet a nemizeláruló sváboktól és nép szipolyozó földesuraktól« t*». ! • ~ UÜ süti, egy másik honfoglalás is végbe ment Mezőkövesden. Ahogyan földhöz jut távol falujától a summásnép egy része, úgy növekedik a községben is nincstelen földmunkás becsülete. A régi Földmunkás Szövetség, ma már Földmunkások és Kisbirtokosok Szabad Szakszervezete, részt vesz a község ügyeinek intézésében és már eddig is nagy érdemeket szerzett a közellátás biztosításában. Péter és Pál napján sérült kis helyiségéből, ahol még a felszabadítás másnapján megkezdte működését, a község főterére, Mezőkövesd leghatalmasabb épületébe költözött a szakszervezet. Föld, Kenyér, Szabadság! — Tanulj, hogy taníthass! — hirdetik az épület falai és hirdetik egyúttal a népi demokrácia megdönthetetlen erejét, ment íme Matyófold központjában, nem a völyfös szolgabíró, nem a kakastollas népsanyargató páváskodik most már, hanem elnyomás és üldöztetés után lendítő erővé lelt a magyar mezőgazdasági lakosságharcos tömegszervezete. „Csak ott értünk valamit el a múltban, ahol szocialista parasztmozgalom volt — mondotta ez ünnepi estén Veres Péter, a Nemzeti Parasztpárt elnöke. És ennek a földmunkás és kisbirtokos paraszti tömegnek a jelenben sem kell más. Nem kell nekik a határozottan antal istvános emlékeket ébresztő Parasztszövetség felújított formája sem. Amiképpen átvették az egykori Faluszövetség fellelhető ingóságait, azonképpen bele kívánnak szólni az OMGE sorsába is . . . „Fel fogunk emelkedni a munkásosztály segítségével és irányító szerephez jutunk hazánkban“ — mondotta a kövesdi matyóünnepen Rácz Gyula, a szakszervezet egyik országos vezetője és a paraszti tömegek Juhász Sándor szavai nyomán lelkesen éltette a munkásság a közöttük megjelenő hivatal képviselőit Nógrádi Sándor északmagyarországi párttitkárt, Oszip István főispánt, elvtársainkat a Magyar Kommunista Párt Központi Vezetőségének tagjait és Fekete Mihály nemzetgyűlési képviselő elvtársunkat, aki mint a Matyóföld ipari munkássá lett városba szakadt szülötte, lelkes szavakkal tolmácsolta a munkásosztály üdvözletét: „Ne hagyjuk megbontani, erősítsük, mélyítsük a munkásosztály és a parasztság harcos szövetségét, szeressük, becsüljük meg egymást, hogy közös küzdelmünk által végre meg tudjuk valósítani az oly sokáig elnyomott és a matyó dolgozók által is annyira megérdemelt demokratikus népi Magyarországot!“ Veres Péter és Rácz Gyula a földműves nép jövőjéről beszéltek Mezőkövesden Mezőkövesd, június 30 Június 28-án este Veres Péter, a Nemzeti Parasztpárt és az Országos Földrendező Tanács elnöke tartott előadást a mozi helyiségében, ahol a parasztság jövendő útjaival kapcsolatban a múltról a népiskolázás szörnyű viszonyairól, a népi írók mozgalmáról és a parasztság szervezett felemelkedésének lehetőségeiről beszélt. Az est műsorát a helyi iskolák énekkara, a szakszervezet soraiból kikerülő szavalók és műkedvelők színesítették. Tomboló sikert aratott a gyönyörű népviseletben előadott színpompás matyó aratótánc. Másnap a főtéri templomban tartották meg a szakszervezet zászlószentelési ünnepélyét. A szentbeszéd, az egyház és a dolgozó nép helyes viszonyának megteremtéséről szólott. Délelőtt nyitott meg Dala József és Takács István festőművészek tárlata a Magyar Kommunista Párt új helyiségében. A díszebéden a járás főjegyzője üdvözölte az ünnep vendégeit és a helyi földmunkások és kisbirtokosok szakszervezetének áldozatkész vezetőségét. Az üdvözöltek részéről Veres Péter, Rácz Gyula, Vajda Gábor és Juhász Sándor válaszoltak. Délután a gimnázium udvarán a Szózatot énekelte az iskola gyermekkara, a leánynövendékek tornabemutatót tartottak, majd a mezőkövesdi fiatalság gyönyörű népviseletében remek aratóünnepet tartott népi táncokkal, énekekkel és a népi szólások, versek felelevenítésével. Veres Péter, mint az egykori Földmunkásszövetség neveltje üdvözölte az ünneplő szakszervezetet, amelynek csak Kövesden már mintegy két és félezer tagja van és rámutatott a szervezet céljaira és szerepére az új Magyarországban. Beszéde után újabb matyó népi táncokat mutatott be a fiatalság. Fekete Mihály elvtárs Mezőkövesd dolgozó népét köszöntő szavaiban arról beszélt, hogy a mezőgzdaság dolgozóinak ki kell venni részüket abból a nagy termelési csatából, amelyet az ipari munkásság kezdett az ország újjáépítéséért. Örömét fejezte ki afelett, hogy szülőfalujában erős munkásmozgalmat talál a magyar parasztság első szabad aratásának ünnepén. Befejező szavaiban rámutatott a termelést szabotáló, a spekulációt fokozó és a munkásparaszt egység megbontására törekvő reakció elleni harc kíméletlen fokozásának szükségességére. Rácz Gyula a földmunkásság jövő feladatairól és a mezőgazdasági munkabérekről Rácz Gyula elvtárs a földmunkások és kisbirtokosok szakszervezetének országos vezetője beszédében hangoztatta, hogy ma 700 ezer magyar család foglalja el ezt a négymillió holdat, amelyen azelőtt 15—10 ezer nagybirtokos gazdálkodott. A szakszervezet feladataival kapcsolatban arról beszélt, hogy mintegy 250 ezer földnélküli mezőgazdasági munkás életszínvonalát kell felemelni kollektív szerződésekkel és az egész dolgozó nép érdekét szolgáló termelési és fogyasztási szövetkezetekkel ismertette a szakszervezet által kiharcolt mezőgazdasági munkabéreket is Lejesén . ««swíBaPMMs®., magemmmsemmiidm ! AO AKiV a**#krrUnta« akaw»*l\ g\ rll” 5 ] k«t vpsz, elődje.pl árbsa ZIKMSiR ékszerész Széchenyi utca 3. Bejárat a kapu alatt tette, hogy ellátás nélkül nyolcados, teljes ellátással kilencedes részt kapnak a részesaralók. A pénzbér napi 10 órai munka mellett 8 pengő órabér, 25—50 százalékos túlórapótlékkal. A szövetkezetekkel kapcsolatban kijelentette, hogy át kell szervezni a régi reakciós szövetkezetekés munkásparasztszövetkezetekké és biztosítani kell a szakszervezet ellenőrzési jogát. Beszédének befejező részében a parasztnők és parasztinak felé intézte szavait és rámutatott arra, hogy a szakszervezetnek életre-halálra harcot kell hirdetnie a reakció ellen. Ezt a harcot és az ország újjáépítését, amely nem fog nehézségek nélkül menni, együtt kell megvívnia az egész magyar társadalomnak és reméli, hogy az ünnepség alkalmával tapasztalt egység a dolgozó nép, az egyházak és a hadsereg között fennmarad és eredményessé teszi a nehéz feladatok megoldásáért folyó küzdelmet. Juhász Sándor a szakszervezet helyi titkára zárószavaiban beszámolt az elért eredményekről a telepítés, summás közvetítés, székházépítés és tagtoborzás terén.Az ünnepség amelyen Oszip István főispán és Nógrádi Sándor, a Magyar Kommunista Párt Észak magyarországi vezetője is megjelentek, a Himnusz eléneklésével ért véget. Kikísérték a népügyészséget dr. Molitor Jesu nysla? főszolgabírót Miskolc, június 30. Mint már megírtuk, az Államrendőrség főkapitánysága letartóztatta dr. MolitorJenő nyilas főszolgabírót, aki a nyilas mozgalomnak segítséget nyújtott a hatalom átvételéhez és megtartásához. A Gestapónál mint besúgó működött és a szovjetellenes hírverés szolgálatában állott. „Mi a fasizmus“ és „Milyen vett a bolsevista uralom“ címen az evangélikus diákszövetségben uszító hangú előadást tartott. Október 15. után a Szálasa rádió parancsára azonnal fegyveresen és nyilas egyenruhában jelentkezett szolgálattételre Pünkösdi Mihály dr. nyilas főispánnál és azonnal felvette az érintkezést a német SD alakulatokkal, melyek az ő és több nyilas részvételével megkezdték a miskolci , baloldali elemek összeszedését. Molitor több olyan orvosi bizonyítványt elsikkasztott, melyek alapján egyes elfogottakat szabadon kellett volna bocsátani. 1944. év novemberében „érdemeiért“ főszolgabírónak nevezték ki. Amikor a felszabadulás után az államrendőrség letartóztatta, az őt őrző rendőr őrmestert ezért „hazaárulónak“ nevezte. Dr. Molitort ma átkísérték a népügyészségre. __ BIRKÓZÁS. Értesítem az összes MMTE birkózókat, hogy a pénteki ünnep miatt tréningünket szombaton délutáni órakor tartjuk. Július 8-án a budapesti KAC ellen mérkőzünk. Egyben felkérők a birkózást kultiválni óhajtókat, szerdán és pénteken, jelentkezhetnek tréningünkön az Uránia mozival szemben lévő Bolgár’j Eacme helyiségében. Fügedi Árpád e-szd /j