Szabad Magyarország, 1946. január-június (3. évfolyam, 1-144. szám)
1946-01-03 / 2. szám
Miskolc, 1946 január hé 3, csütörtök ----------------------------------.... --------------Ára 533 pengő sorsod miskolci MüZEÜK HL évfolyam. - — ~**r*anmjmaii.-ju— 2. szám. HEEHW—.... .... SZAKAD MAfiYABflBSZÁfi A MAGYAR KOMMUNISTA PART ÉSXAKMAÜYAKORSZÁGI KE3*ULETÉNtíK NAPiJLAPJA .n. | iii ni ni mi .............................................................................. mi..................... Rákosi Mátyás elvtárs nyilatkozik Magyarország új esztendejéről Budapest decemberé. Rákosi Mátyás elvtárs az új esztendő alkalmával nyilatkozatot adott Vásárhelyi Miklósnak, a SzabadKép szerkesztőjének. Nagyhatásúi kijelentései felölelték a magyarnép minden időszerű kérdését és bevilágítottak jövőnkbe. , Mindenekelőtt legégetőbb kérdésünkről, a közellátásról, készleteink elosztásáról beszélt. A meglévő kevés elsősorban az ipari munkásoknak jusson, akik erre legjobban rászorulnak és akikre az ország újjáépítése szempontjából is a legnagyobb súlyt kell helyezni. A gazdáknál lévő, a városok és iparvidékek ellátására igénybevehető készleteket, elsősorban az árucsereforgalom emelésével és az eddiginél nagyobb, jobban megszervezett iparcikk juttatással kell igénybevenni. Amennyiben az így kapott mennyiség nem volna elegendő, akkor más eszközökkel is gondoskodni kell arról, hogy az üzemek és bányák dolgozói megkapják azt a minimumot, ami munkájuk elvégzéséhez feltétlenül szükséges. Kíméletlenül a spekuláció ellen Tartós és gyökeres változást a pénzfelbélyegzés magában véve nem hozhat. Ki kell egészíteni olyan rendszabályokkal, melyek emelikaz állam jövedelmét, csörkentik az állam kiadásait. Ezenkívül fokozni kell azokat az intézkedéseket, amelyek elsősorban a spekulációs jövedelmet és azokat a vagyonokat sújtják, amelyek a pénzromlásból keletkeztek. Ez utóbbiaknál a legkíméletlenebb eszközökhöz kell folyamodni. A dolgozó tömegek a háborús romlásból és a rossz termésből folyó legsúlyosabb nélkülözéseket és áldozatokat is nyugodtan vállalják, ha látják, hogy valóban megvan a közteherviselés és az ő nyomorukból és nélkülözésükből senki nem gyűjthet vagyont és nem folytathat fényűző, dőzsölő életmódot. Erélyesebb bíróságokat ! A feketézők ellen hozott drákói büntető intézkedéseket tenné szélesen helyeslem. Meg kell azonban mondanom, hogy az eddigi bírói gyakorlat tapasztalatai alapjul nem látom annak biztosítékát, hogy ezek az intézkedések nem maradnak-e papíron. Tény az, hogy bár a nagy feketézőket halállal lehetne büntetni és egy sor felháborodást keltő ilyen feketézési esetet lepleztek le, a komoly megtorlás minden esetben elmaradt. Hasonló a helyzet az adócsalással is ahol a forgalmi adónál napont milliárdokkal károsították meg az államot. Itt is feltűnés illette visszaélésekről rántották le a Leplet, de az ígért megtorlás elmaradt. Helyette lépten-nyomon tapasztalható, hogy a bíróságok, különösen a rendes bíróságok, nagyon enyhén kezelik nemcsak azokat a bűnöket, armelyek gazdasági életünk alapjait ássák alá és a dolgozók nyomorát fokozzák, hanem méginkább a politikai természetű, népellenes bűnöket. Ezen a téren a rendes bíróságok és különösen az ügyészségek szabotázsa annyira nyilvánvaló, hogy fel kell vetni a kérdést, nem volna-e jobb a Horthy- és a fasiszta rezsimtől örökölt bírákat és ügyészeket — tiszteletreméltó kevés kivétellel — felfüggeszteni és kizárni azoknak az intézkedéseknek végrehajtásából, melyek fiatal demokráciánk gazdasági és politikai alapjainak megvédését célozzák ?! Ha nem tudjuk biztosítani, hogy rendelkezéseink és intézkedéseink végrehajtását célzó büntető rendszabályokat a legkíméletlenebbül alkalmazzák, akkor legfontosabb és legjobb indulatú határozataink is csak papíron fognak maradni. A tetejébe pedig fokozzák a dolgozó tömegek jogos elégedetlenségét és aláásnák ahelyett, hogy megszilárdítanák a fiatal demokráciánk rendjét. Ezen a téren feltétlenül gyors és gyökeres változásra van szükség. Demokratikus • A Magyar Kommunista Párt természetesen a demokratikus köztársaságot kívánja és e kívánságának a nemzetgyűlés legutóbbi ülésén hangot is adott. Ugyancsak a köztársaság mellett nyilatkozott meg a nemzetgyűlésen testvérpártunk, a Szociáldemokrata Párt. S nem kétséges, hogy a Parasztpárt is a demokratikus köztársaság híve. A Kisgazda Pártban akadnak egyesek, akik a magyar nemzetre annyi romlást hozó Habsburg-ház hívei. Hallottunk olyanokról is, akik az államforma kérdésének rendezését a leg köztársaságos közelebbi hónapokban nem tartják időszerűnek. Az eddig elhangzott hivatalos megnyilatkozások azonban nem hagynak kétséget afelől, hogy a Független Kisgazdapárt zöme ugyancsak a köztársaságot követeli. Számolni lehet vele, hogy a magyar demokratikus köztársaságot a nemzetgyűlés határosan törvénybe iktatja és ezzel hazánk harmonikusan beilleszkedik a szomszéd államok köztársasági gyűrűjébe. A köztársaság törvénybe iktatása az Amerikai Egyesült Államok demokráciájánál is bizonyára meleg helyesléssel fog találkozni. Szétfoszlottak a reakció vágyálmai A moszkvai konferencia kihatásai hatalom megtalálja a közös és célraminden tekintetben fontosak. A külügyminiszterek szeptemberi londoni értekezletének sikertelensége után a magyar reakció már úgy látta, hogy meghasonlás áll be az angolszászok és a Szovjetunió között. Azt hitték, hogy régi vágyálmuk, a demokratikus nagyhatalmak összeveszése, melynél a reakció lenne a nevető harmadik,, a megvalósulás stádiumába lépett. Ez a reményük a moszkvai konferencia után semmivé fesztült,l lebizonyosodott, amit a demokrácia következetes hívei nem színnek meg hangoztatni, hogy a döntő kérdésekben a három győztes nagyvezető megoldást. A moszkvai megegyezés ennek megfelelően a magyar reakciónak is súlyos veresége és fiatal demokráciánk erősödését fogja eredményezni. Rendkívül örvendetes számunkra, hogy a moszkvai konferencia megállapítja többek között a hazánkkal kötendő békeszerződés időpontját. Ezzel eltűnik egy bizonytalansági tényező: most már tudjuk, hogy néhány hónapon belül hazánk újabb ,jelentés is döntő lépést fog tett a hígg,"thge és szuverenitása helyreállításának útja:r Azesztendő elő fetében je lentős mértékben ki fog küszöbölődni országunknak az a függősége, amely a megdőlt fasiszta rendszernek egyik súlyos hagyatéka volt. A reakciós soviniszta propaganda elhtt Számunkas a moszkvai konferenciának az a döntése is fontos, amelyben az Egyesült Atlandok éd Anglia elismerik a romániai Grozakormányt és ezzel erőteljesen alátámasztják a romániai demokráciát. A magyar reakció egyik titkos reménysége éppen az a bizonytalanság volt, amely a Géza-kormánynak az angolszászok részéről való el nem ismeréséből következett. A bizonytalanságot itt is a demokratikus megoldás váltotta fel és mi magyarok, akik ismerjük a román miniszterelnök hazánk iránt zajlátt őszinte jóinllalatát, csak örülhetünk a moszkvai értekezlete határozatainak. Arra a kérdésre, hogy miképpen javíthatjuk legjobban kilátásainkat a békekötésre, Rákosi így felejt: Elsősorban azzal, hogy erősítjük a demokratikus intézményeinket és megkezdjük végre minden téren, gazdaságinakúgy, mint politikáin, a reakció ellen azt a kérlelhetetlen harcot, amelyről sokat beszéltünk ugyan, de sajnos, elég keveset tettünk. Minél demokratikusabb lesz belső berendezkedésünk, annál jobb kilátásokkalléphetünk a béketárgyalások elé és megfordítva. A reakció minden erősödése itthon, lerontja kilátásainkat és eshetőségeinket a béketárgyaláson. Különösen lerontja kilátásainkat, az utolsó két-három hónapban lábpra kapott felelőtlen és reakciós agitáció. Ez nyíltan vagy elkendőzve azt a régi Horthysta revíziót hírdet, amely egyik fő oka volt annak, hogy Hitlerék olyan könnyen taszíthatták hazánkat a szörnyű következményekkel járó háborúba. A reakciós soviniszta propaganda, mellyel szemben még nem léptünk fel a szükséges eréllyel, már eddig is igensúlyos károkat okozott és kezdi megmérgezni egészségesen a■* jól induló viszonyunkat. Jugoszláviával, sőt részben Romániával is. A közeledő békekonferencia kilátásainak megjavítása céljából a magi,-ír demokrácia legsürgősebb teendője, hogy ezeket a Horlystn, reakciós követeléseket, melyek csak ártanak hazánk érdekeltek, erelye-aul és férjéi-1 betet1 eimi c-blasiisa. — Az új eszi és idő egyben a magyar szabadság második esztendői