Szabadság, 1898 (7. évfolyam, 1-105. szám)
1898-01-01 / 1. szám
k felelően náluk találjuk a gyümölcstermelést legjobban kifejlődve. Rendezett utczáikon vagy az útszéleken mindenütt ott látjuk a szép sorba ültetett és jól gondozott gyümölcsfát , de ahol vegyesen laknak az oláhokkal, mint pl. Sárkányban, ott az utóbbiak vandalsága miatt többszöri kísérlet után kénytelenek voltak felhagyni az utczák és útszélek beültetésével. Midőn egy alkalommal őszi időben Beszterczére utaztam, egy erdőn vitt a szekérút keresztül, mely a Beszterczéhez közel fekvő Szépnyir nevű szász község tulajdona. Akkor beértünk az erdőbe, meglepetve láttam, hogy a termés súlyától roskadozó gyümölcsfákból áll az egész erdő. A merre csak tekintettem, a meddig elláttam, mindenütt gyümölcsfa s egy jó félóráig tartott, mig áthaladtunk ezen a szép erdőn. Az őrző csősztől megtudtam, hogy ezen a helyen régen tölgyerdő állott, melyet midőn kivágtak, sok fiatal almafa tört elő a vágáson. Az élelmes szász bíró ezt látva, kiadta a rendeletet, hogy ezeket közerővel be kell oltani s minthogy a szászok között minden ember ért az oltáshoz s minthogy ott a közérdek nem sápolást és közvagyonrablást jelent, könnyen ment a dolog. A község tulajdonát képező letarolt erdőrészletet a közügy szeretete ör év alatt almafa-erdővé alakította át. Mikor 14 év előtt ott jártam, már javában termettek a szép, fiatal fák. Ennek a községnek az egész évi adóját, minden világi és egyházi hivatalnokát az almafa erdőnek a jövedelméből fedezték és fedezik ma is. Lám, ilyent mivel a közügy szeretete! Egy egyszerű szász falusi bíró előrelátása teljesen adómentessé tett egy községet. Nálunk, magyaroknál ? Erről jobb lesz nem is szólani. Ezerfelé szórják és lopják itt a közvagyont, akik hozzáférnek. Nem azt nézik itt az emberek, hogy a köznek hol használhatnak, de azt, hogy a közvagyont észrevétlenül és veszélytelenül hol lehet minél jobban zsebelni. Ne csodálkozzunk aztán, ha mi éppen ellenkező eredményekre jutunk, mint a szászok: ha a községi pótadók óriási terhei maholnap a törzsvagyont is megtámadják. Látva Szépnyir község almafa-erdejét, eszembe jutott az én székely pátriám, hol erdő, mező tele van vadfákkal, hol ha bottal verik le, fejszével próbálják irtani, úgy is előtör a kipusztíthatlan vad-alma-, vadkörte-fa. Elgondoltam, hogy ott is megtehetnék azt, mit ezek a szászok megtettek ; ott is jólét támadna az ínség nyomán, ha fel tudnák fogni, hogy a legokosabb önszeretet a közügy szeretete. Magyarország földje paradicsom lenne, ha az emberek megértenék és szeretnék egymást. Ha átlátnák azt az egyszerű, igazságot, hogy a szegénységben és a tudatlanságban mindenkinek kára van és senkinek, de senkinek haszna nincs a földön. Ha átlátnák, hogy a közérdek ápolása áldást, a közérdek terén az önzés veszedelmet hoz kivétel nélkül mindenkire. Csakhogy éppen az ilyen kézzel fogható igazságokat látják át legnehezebben az emberek Cassiodorus, gátér erőit. Igaz, hogy hangja néha erős és kemény volt; de hát a közélet bajait s a társadalom testén rágódó betegségeket sem lehet mindig langyos borogatással, hanem csak fájdalmas operáczióval gyógyítani. Ennek a kemény hangnak, bátor és elszánt föllépésnek köszönhetjük, hogy a „Szabadság" elismert és becsülést vívott ki magának megyénk határain túl is. Büszkén jelenthetjük, hogy czikkeinket nemcsak Borsod vármegyében, hanem hazánk majd minden részében élvezettel olvassák, mert a velünk csereviszonyban álló s a függetlenség elvét szolgáló vidéki lapok érdemesnek tartják azokat az átvételre s továbbterjesztésre. Ezt a kedvező eredményt pedig az által értük el, hogy kitűzött programmunkhoz képest a függetlenségi és 48-as eszméket és elveket soha sem lankadó erővel és lelkesedéssel terjesztettük. Dr. Kontz Miklós lapunk felelős szerkesztője a mai nappal megválik állásától, helyét a miskolczi függetlenségi és 48-as párt intéző bizottságának határozatából Ruttkay Menyhért, lapunknak eddig is szintén szerkesztője foglalja el. Lapunk szelleme, iránya a régi kipróbált nyomokon halad. Mint eddig, úgy ezután is tántoríthatatlan harczosai leszünk a függetlenségi eszméknek, a szabadelvű haladásnak, mely törekvésünkben továbbra is főtámaszunk és erkölcsi alapunk lesz a miskolczi függetlenségi és 48-aspárt. E mellett igaz védői leszünk Miskolcz város és Borsod vármegye érdekeinek; istápolói azoknak az eszméknek, melyek a város gyarapodását, szépülését, haladását előmozdítják; ostorozói a hibáknak, szókimondó bírái mindazoknak, akik bármely téren a közérdek ellen vétenek. Ebbéli törekvéseinket azonban csak úgy érhetjük el, ha olvasóközönségünk miként eddig, úgy ezután is támogat bennünket. Bizalommal fordulunk tehát olvasóközönségünkhöz ez új év elején, hogy előfizetési díjaikat és a hátralékos öszszegeket mielőbb beküldeni szívesek legyenek. Az előfizetési dijak a „Szabadság“ kiadóhivatalához (Széchenyi-utcza 45. sz. Wagner és Szelényi nyomdájába) legczélszerűbben postautalványon küldendők. Miskolcz, 1898. január 1-én. A „Szabadság” szerkesztősége és kiadóhivatala, Olvasóinkhoz! Lapunk mai számával hetedik évfolyamát kezdi meg. Ha a lefolyt hat év történetére visszagondolunk,a lelkünk büszke öntudattal telik el. Érezzük, hogy lapunk az események folyásában azt a fontos szerepet, melyre hivatva lett, hűen és lelkiismeretesen betöltötte. Lapunkban a lefolyt hat esztendő alatt mindenkor a lelkiismeret szava szólalt meg, mely megdöbbentette és fölrázta a közélet embereit s a társadalomhoz- SZABADSÁG HÍREK. — B. U. É. K. Az új év első reggelén olvasó közönségünknek, munkatársainknak, pártunk összes tagjainak, az országos függetlenségi és 148 as pártnak, városunk és társadalmunk vezető férfiainak jó barátainknak és jóakaróinknak boldog uj évet kívánunk ! — Újév a templomokban. Új év első napjának reggelén az ev. ref. templomokban a lelkészek a következő sorrendben végzik az istentiszteletet: Az avasi templomban Tóth Dániel esperes-lelkész, az új templomban Kun Bertalan püspök tart alkalmi szent beszédet. — Az ág. ev. templomban Zelenka Pál püspök fog prédikálni. A róm. kath. templomokban dr. Samasa József egri érsek főpásztori levele folytán délelőtt az ünnepi szentmisében a római pápáért áldozárságának 60-ik évfordulója alkalmából imádságot mondanak az alsó-miskolczi plébánia-templomban Blazsejovszky Ferencz apátplébános, a felső plébánia-templomban Párvy Alajos plébános, a minoriták templomában Szőke Dániel házfőnök. A műhely uj főnöke Prohászkít József elhunytával a m. kir. államvasutak miskolczi műhelyében megüresedett főnöki állásra Krón Ignácz főmérnököt, a szegedi műhely főnökét nevezték ki. Az uj főnök idejövetelét a legjobb hir előzte meg. Mint rendszerető, pontos és humánus ember, ismeretes, aki kellő összhangzásba tudja hozni az üzem érdekét a szegény munkások érdekeivel. Szigorú, de igazságos. Őszintén kívánjuk, hogy Miskolczon kellemes otthont találjon ! — Pártlakoma. A miskolczi szabadelvűpárt ma este 8 órakor a „Három rózsa“ kisebb termében összejövetelt tart. A kormánypárt tehát lakomával vezeti be a provizióriummal és pátensekkel kezdődő évet. Ki tudja, majd az év végével lesz-e nagy kedvük múlani?! . . . — Városi közgyűlés. Az év bezárása előtt Miskolcz város képviselő testülete december hó 30-án délután 3 órakor régi szokáshoz híven közgyűlést tartott. Rövid volt, alig tartott egy negyedóráig. Soltész Nagy Kálmán polgármester napirend előtt a veszteség hangján emlékezett meg Szeremley Lajos ügyvéd, városi képviselő elhúnytáról, inditványára boldogult polgártársunk érdemei jegyzőkönyvbe vétetnek. — A sör és finomított szeszes italok utáni illeték szedhetési jogának 1899. évi január 1-ig való meghosszabbításáról szóló miniszteri rendelet tudomásul vétetett. — A villamos világításra vonatkozó szerződésnek a miskolczi villamos részvénytársaság által történt aláírása szintén tudomásul vétetett. Rövid vitát eredményezett a miskolczi bérkocsitulajdonosok kérvénye, akik a villamos vasút megnyitása óta szenvedett veszteségek fejében azt kérték, hogy a vám- és helypénz fizetése alól fölmentessenek és az éjjeli tariffa fölemeltessék. A közgyűlés Peres János, Papp Lajos és a polgármester felszólalása után helyt nem adott, miután az fenálló szerződésekbe ütközik, a tariffa pedig most is elég magas. A legtöbb adósfizetők névsorát Pataky Sándor beterjeszti, a névsor közhírré fog tétetni. Szeremley Lajos elhunyta folytán a jogügyi és építészeti szakbizottságban megüresedett tagságra — a jogügyibe dr. Molnár Gyulát, az építészetibe Pataky Sándort választotta meg a közgyűlés Ezzel a közgyűlésen jelen volt tagok egymásnak „boldog új évet“ kívánva, eloszlottak. — Kiállítási kitüntetések. Egyszerű, de emelkedett hangulatban lefolyt ünnepély színhelye volt karácsony első napján a kereskedelmi és iparkamara díszterme, mely előkelő közönséggel telt meg. Ott voltak Radvány István kir tan., elnök, Tarnay Gyula alispán, Soltész Nagy Kálmán kir. tan. polgármester, Pfliegler Ferencz kamarai alelnök, Tóth Pál, Pálffy Ignácz, dr. Markó László, Kubacska István, Karla Bertalan, Pollák Lajos, Szopkó István, Sugár Ignácz kiállítási előadó stb. Az ünnepély tárgya az ezredéves országos kiállításon kitüntetést nyertek érmeinek és okleveleinek átadása. Báró Vay Elemér főispán, a kiállítási kerületi bizottság elnöke a megjelenésben gátolva lévén, Radvány István kir. tan., bizottsági alelnök üdvözölte a megjenieket s ecsetelte a kiállítás nemzeti jelentőségét, a kitüntetések erkölcsi értékét, mely kiállítóink buzgóságának, szakismeretének és haladásának jele. Ezután kezdetét vette akiállítási kitüntetések kiosztása. Kitüntetést nyertek a miskolczi kiállítók közül: millenniumi nagy érmet Váncza Emma fényképész kitűnő munka és nagy haladásért. Kállitási érmet: Regula Jakab kovács jó munkáért, Miskolczi gőztéglagyár r.-t. jó anyag, jó munka, versenyképességért, 1898. január 1.