Modellezés, 1984 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1984. január / 1. szám

A magyar modellezés 75 éves történetéből: Az első magyar repülőmodell-versenyek és repítések színtere­­a budai Vérmező volt, ahol a várhegy lejtős oldala­i és a zavartalan nagy füves terület az akkori tel­jesítmények bemutatásának megfelelő teret adott. Hát­ránya volt viszont, hogy a Duna és a hegyek közelsége gyakran okozott káros leáramlásokat, légmozgásokat és erre a modellezők is felfigyeltek. Amint a magyar repülés történetéből ismeretes, erre már Blériot is rájött 1909-ben, amikor első magyaror­szági bemutatójának nem fogadta el ezt a kijelölt he­lyet és helyette a város déli részén fekvő sík mezőt tar­totta erre alkalmasnak. Ekkor vált a repülés szempont­jából először híressé Kis-Rákos, a körvasút alatt elha­ladó Üllői út jobb oldalán, a Gyáli út és a Kispest ha­tárán húzódó Epreserdő által határolt terület, ahol elő­ször hagyta el repülőgép kereke a földet hazánkban. (Ma a József Attila lakótelep.) Az első világháború alatt területét feltúrták a gya­korlatozó újonc­ bakák, majd az Üllői út mentén faba­rakk szükségkórházak épültek a sok sebesült ellátására. Ennek faépületeiből létesült a Horthy-rendszerben a Mária Valéria szükséglakótelep nyomornegyede. A meg­maradt „Katonai réten” ismét bakák gyakorlatoztak reg­geltől délutánig ropogott a puska és a géppuska, dél­után azután birtokba vették a nyomor­tanyák proletár­gyermekei és vasárnaponként a modellezők. 1921-ben már itt rendezték a Magyar Ae­ro Szövetség V. országos repülőmodell-versenyét. Itt születtek az első hivatalos repülőmodellező-rekordok: Tóth László légmotoros modellje 56 mp időtartamot és 209 méter távolságot repült, míg a gumiimotoros kategóriában DJ- Kis-Rákos, az első nagy terep Csöfi József 14,4 mp időtartamot, Halász Andor pedig 58,5 m távot ért el. 1922-­ben Kiis-Rá­koson a VII. országos repülőmodell­versenyen új rekord született, Halász Andor gumimo­toros gépe 19,6 mp repüléssel 89 m távolságot ért el, amelyet azután az 1925-ben tartott X. országos verse­nyen már 153,7 m távolságra javított. Kis-Rákos mezeje volt a tanúja a közös munkából eredő új teljesítményeknek, amikor a szervezett formá­ban dolgozó körök tagjai a magyar modellezés új korát nyitották meg. Az 1931. május 31-én itt rendezett XIV. országos modellversenyen jelentek meg először a szé­kesfehérvári Repülő- és Motorszerelő Szakiskola (RE­­MOSZ) ipari tanulói és átütő sikert arattak, vezető he­lyüket éveken keresztül megtartva. A verseny győztese Straub István 53,4 mp-cel elért 288 m távval, a máso­dik helyezett Kucsera Vendel 31,2 mp alatt elért 299 m távval, a távolsági rekordot döntötte meg a gumimo­toros kategóriában. Kis-Rákos közben más kíséreteknek is helyet adott. Itt folytak a honvédségi járműkipróbálások, itt kísérle­tezett Asbóth Oszkár merev légcsavaros helikopterei­vel, majd légcsavaros autójával, míg ennek légcsavar­ja Víg Mihály pilótáját és szerelőjét le nem fejezte. A tragédiát követő nagy sajtóvisszhang után ismét csak a modellezők tették egy-egy nagy versennyel neveze­tessé a mezőt. Az első „nagy terep” az 1930-as évek közepéig, vagyis a magas startos vitorlázó modellezés megszületéséig volt a modellversenyek otthona. Ettől kezdve nem fe­lelt meg, mert az 50—60 méteres csörlő magasságából a gépek már kirepültek a mezőről. A repülőterek és a kőbányai Rákosmező vették át az országos versenyek színhelyét. WINKLER LÁSZLÓ Blériot felszállásra készen a Kis-Rákoson Blériot plakátja Halász Andor rekorder gépével 1921-ben iModellezők a Kis-Rákoson 1931-ben

Next