Modellezés, 1984 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1984. január / 1. szám
A magyar modellezés 75 éves történetéből: Az első magyar repülőmodell-versenyek és repítések színterea budai Vérmező volt, ahol a várhegy lejtős oldalai és a zavartalan nagy füves terület az akkori teljesítmények bemutatásának megfelelő teret adott. Hátránya volt viszont, hogy a Duna és a hegyek közelsége gyakran okozott káros leáramlásokat, légmozgásokat és erre a modellezők is felfigyeltek. Amint a magyar repülés történetéből ismeretes, erre már Blériot is rájött 1909-ben, amikor első magyarországi bemutatójának nem fogadta el ezt a kijelölt helyet és helyette a város déli részén fekvő sík mezőt tartotta erre alkalmasnak. Ekkor vált a repülés szempontjából először híressé Kis-Rákos, a körvasút alatt elhaladó Üllői út jobb oldalán, a Gyáli út és a Kispest határán húzódó Epreserdő által határolt terület, ahol először hagyta el repülőgép kereke a földet hazánkban. (Ma a József Attila lakótelep.) Az első világháború alatt területét feltúrták a gyakorlatozó újonc bakák, majd az Üllői út mentén fabarakk szükségkórházak épültek a sok sebesült ellátására. Ennek faépületeiből létesült a Horthy-rendszerben a Mária Valéria szükséglakótelep nyomornegyede. A megmaradt „Katonai réten” ismét bakák gyakorlatoztak reggeltől délutánig ropogott a puska és a géppuska, délután azután birtokba vették a nyomortanyák proletárgyermekei és vasárnaponként a modellezők. 1921-ben már itt rendezték a Magyar Aero Szövetség V. országos repülőmodell-versenyét. Itt születtek az első hivatalos repülőmodellező-rekordok: Tóth László légmotoros modellje 56 mp időtartamot és 209 méter távolságot repült, míg a gumiimotoros kategóriában DJ- Kis-Rákos, az első nagy terep Csöfi József 14,4 mp időtartamot, Halász Andor pedig 58,5 m távot ért el. 1922-ben Kiis-Rákoson a VII. országos repülőmodellversenyen új rekord született, Halász Andor gumimotoros gépe 19,6 mp repüléssel 89 m távolságot ért el, amelyet azután az 1925-ben tartott X. országos versenyen már 153,7 m távolságra javított. Kis-Rákos mezeje volt a tanúja a közös munkából eredő új teljesítményeknek, amikor a szervezett formában dolgozó körök tagjai a magyar modellezés új korát nyitották meg. Az 1931. május 31-én itt rendezett XIV. országos modellversenyen jelentek meg először a székesfehérvári Repülő- és Motorszerelő Szakiskola (REMOSZ) ipari tanulói és átütő sikert arattak, vezető helyüket éveken keresztül megtartva. A verseny győztese Straub István 53,4 mp-cel elért 288 m távval, a második helyezett Kucsera Vendel 31,2 mp alatt elért 299 m távval, a távolsági rekordot döntötte meg a gumimotoros kategóriában. Kis-Rákos közben más kíséreteknek is helyet adott. Itt folytak a honvédségi járműkipróbálások, itt kísérletezett Asbóth Oszkár merev légcsavaros helikoptereivel, majd légcsavaros autójával, míg ennek légcsavarja Víg Mihály pilótáját és szerelőjét le nem fejezte. A tragédiát követő nagy sajtóvisszhang után ismét csak a modellezők tették egy-egy nagy versennyel nevezetessé a mezőt. Az első „nagy terep” az 1930-as évek közepéig, vagyis a magas startos vitorlázó modellezés megszületéséig volt a modellversenyek otthona. Ettől kezdve nem felelt meg, mert az 50—60 méteres csörlő magasságából a gépek már kirepültek a mezőről. A repülőterek és a kőbányai Rákosmező vették át az országos versenyek színhelyét. WINKLER LÁSZLÓ Blériot felszállásra készen a Kis-Rákoson Blériot plakátja Halász Andor rekorder gépével 1921-ben iModellezők a Kis-Rákoson 1931-ben