Modern Nyelvoktatás, 1975 (13. évfolyam, 1. szám)

Varga László: Egy kontrasztív analízis végeredménye: magyar anyanyelvűek várható hibái az angol szintagmák és mondatok hangsúlyozásában

Varga László EGY KONTRASZTÍV ANALÍZIS VÉGEREDMÉNYE: MAGYAR ANYANYELVŰEK VÁRHATÓ HIBÁI AZ ANGOL SZINTAGMÁK ÉS MONDATOK HANGSÚLYOZÁSÁBAN 1. Bevezető Közismert dolog, hogy anyanyelvünk meghatározott módon hat idegen nyelvi produkciónkra. Bizonyos esetekben elősegíti an­nak helyességét (pozitív transzfer vagy facilitáció), más esetek­ben hibákhoz vezethet (negatív transzfer vagy interferencia). A transzferhatás a két nyelvben egymásnak megfelelő nyelvi egysé­gek azonos, illetve eltérő formai megvalósulásából következik. Az egymásnak megfelelés kritériuma a kölcsönös egymásba for­­díthatóság (M.A.K. Halliday, A. McIntosh, P.D. Strevens 1964: 123.) A kontrasztív elemzés az egymásnak megfelelő nyelvi egy­ségek formai megvalósulását térképezi fel párhuzamosan két vagya több nyelvben. Célja vagy az anyanyelvi interferenciából szárma­zó esetleges hibák előre jelzése (hibapredikció vagy hibaprognó­zis), vagy pedig a konkréten elkövetett hibák utólagos visszave­zetése az anyanyelvi interferenciára (hibadiagnózis). A tágabb értelemben vett kontrasztív analízis nemcsak az anyanyelvi in­terferenciával összefüggő hibákat jósolja meg, illetve magyaráz­za, hanem azokra a hibákra is kitér, amelyek a tanuló közelítő rendszeréből ("approximative system", W. Nemser 1971) szár­maznak. A mi kontrasztív elemzésünk (Varga L., 1975) hiba előre­jelző szándékkal készült. Az egymásnak megfelelő angol és ma-3

Next