Mohács és Vidéke, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1887-09-11 / 37. szám
borulva, egymást ölelve. Háttérben füstfelhő, lobogó láng, égő gerendák s a füstgomoly közt száll a részvét alakja, kiterjesztve szárnyait és karját a szerencsétlenek fölött. Majd Benczúr Gyulától találjuk erőteljes rajzban „A vészharangot“, Munkácsy Mihálytél tollrajzot (Heggel“), Ligeti Antaltól jeruzsálemi tájrészletet. Nincs az albumnak egyetlen lapja sem rajzok nélkül. Némely lapon kisebb rajzokból egy-egy kis gyűjtemény talált helyet. Minden kép legközvetlenebb mása az eredetinek, mert vagy fénynyomat (autotypia), vagy cinkográfiai vonásról-vonásra adja a művész rajzát, így a közönség ez albumban hazai művészeink legtöbbjétől egész rajzgyűjtemény birtokába jut. A tárgyak rendkívül sokfélék és a modor is mindegyre változik. Vázlatok mellett gondosan dolgozott képek. Egy-egy könnyen oda vetett alak után jellemzetes és gonddal készült szöveg illusztrációk , majd genreképek, népies alakok, tanumányok. Koskovics Ignácz rendezte az album illusztrációit, s Vágó Pállal együtt több rajzot készített. Övék az album borítékának képe is. A címlapon a leégett ház küszöbénél, koldus-batyuval ül egy anya, segély után nyújtva kezét; mellette kis gyermeke, ki önkénytelenül nyújtja ép úgy mind a két kis kezét, mint anyja. Ezt Vágó Pál rajzolta, az album borítékának hátsó lapját pedig Koskovics. Egy magyar menyecske, hóna alatt, kezében a „Segítség“ album, kínálja beszédes ajkkal, ajánló szemekkel. Koskovics még Jókai egy kis elbeszélését is illusztrálta. Vágó pedig „a népfelkelő önérzete“ címen rajzolt egy vidám csoportot, melyben az önérzetesen beszélő népfelkelőhöz maga a művész, két hallgatójához pedig Koskovics és Zala György szolgáltak modellül. Zala György az aradi vértanúk szoborcsoportozatának egyik alakját a „Harckészség“ címűt adta rajzban az albumban. A „Segítség“ emlékalbum négyféle kiadásban jelent meg, u. m.: egy forintos, három forintos, az brustos és száz forintos kiadásban, melynek már elseje — a legolcsóbb — az egy forintos is csinosan van kiállítva, s díszes borítékban 44 nagy oldalra terjedő s több mint 80 képpel illusztrált tartalmával árához képest annyit nyújt, hogy hasonló díszes illusztrált füzetét a külföldi nagy irodalmakban is csak kétkarú mekkora áron lehet megszerezni. A drágább példányok fokozott díszszel vannak kiállítva és külön művészi mellékletekkel ellátva. A „Segítség“ gyűjtő-ívei és előfizetési öszszegei a Franklin-Társulat kiadóhivatalához (Budapest, egyetem-utca 4. sz.) szeptember hó 16-ikéig külendők be. A 1. megrendelők kéretnek, hogy a megrendelésben világosan tüntessék ki, melyik kiadást (az 1., 3., 10., 100 fitos) és hány példányban rendelik meg. Szeptember 15-ike után a „Segítség“ emlékalbum csak a magasabb bolti árakon lesz kapható. Könyvárusi forgalomba az emlékalbum csak az előfizetési idő lejárta, tehát szeptember 15-ike után adatik. Amennyiben azonban egyes konyvárusok nagyobb számú példányokra űzettek elő, vevőiknek az előfizetési áron természetesen alhhatnak át példányaikból. A díszesebb kiállítású 10 és 100 fitos példányok, melyekben számos kép szinnyomatban lesz adva s melyekhez külön mellékletek is lesznek csatolva, több több gondot és időt vevén igénybe, csak szeptember hó folyamán fognak megjelenni, de ezek előfizetői, mig díszpéldányaikat kezeikhez kapják, addig az olcsóbb kiadásból díjtalanul kapnak egy példányt. Gergely bácsi sokszor kereste őt ez idő alatt lakásán, de sohasem találta otthon. Hivatalában sem. Ott kérdéseire azt felelték, hogy nem tudják, hogy hol van, mert szabadságot kért. Egyszer aztán mégis otthon találta. Betegen, önkívületi állapotban feküdt ágyában. Haza vitték. Lett azután kitört rajta egészen a betegség. Az amúgy is gyenge embert a kiállott szenvedések és izgalmak egészen tönkre tették. Egészsége alá volt ásva s betegsége igen súlyos volt.Sok napon keresztül élet és halál között feküdt. Martha feladata volt ekkor legterhesebb, ápolni kellett őt s vigasztalni a kétségbeesett szülőket. S ő mindezt megoldotta jól. Arcából remény sugárzott akkor, mikor az öregekről beszélt s gondosabb ápolónőt Laci sehol a zold kerekségén nem talált volna Marthánál.Laci önkívületében gyakran mondott olyanokat, amikből Teréz néni kivette, hogy Laci viseletének rejtését csak Martha oldhatja meg. Addig faggatta hát, míg az mindent el nem mondott neki. Teréz nénit ekkor majd megütötte a guta. Rettenetesen szívére vette, hogy fiát ha meghal, ő kergette a halálba. Ez azonban szerencsére nem következett be. Laci felépült. Az öröm a kis házban, midőn először kelt fel ágyából, óriási volt.Néhány nap múlva az udvarra is szabad volt kimennie. Persze csak mindig Mártha társaságában, aki legjobban tudta, hogy a betegnek mit szabad tennie és mire van szüksége. Egy estén együtt ültek a kis kert lombjai között, melyeket Mártha varázsolt a rideg barátságtalan udvarba. Mártha kézimunkával foglalkozott, Laci pedig teli tüdővel szívta magába a szabad levegőt. Egyikük sem szólt egy szót sem. Egyszerre Laci Mártha felé fordította fejét s szemrehányólag, mintegy maga elé mondta : — Miért nem engedtél meghalni ? — Mártha felemelte fejét. Szemeiből végtelen szerelem sugárzott ki. Aztán hirtelen Laci keblére borult s szenvedélyesen susogá: — Téged? Te édes ! . . . Te kedves ! . . . * Nagyon kevés mondanivaló van még. Mindössze annyi, hogy Laci a munkára teljesen felépült bajából, megtudott mindent s megbocsájtott mindent. Három év múlva pedig a pap is rájuk adta áldását, és esküvőjükön Teréz néni volt a legboldogabb. Színészet: Balog Árpád ,színigazgató közbejött s nem tőle függő akadály miatt az elvőleges színi jelentéstől eltérőleg csak egy nappal később kezdhette meg előadásait és vasárnap „Királyfogás“ operett-, hétfőn „Parasztkisasszony“ népszínmű-, kedden „Jó Fülöp“ vígjáték-, szerdán „Gasparone“ operett-, csütörtökön „Az árendás zsidó“ és pénteken „A tót leány“ népszínművekben mutatta be társulatát. Az előadott színművek mind nagyon szépek, nagyon mulattatók voltak és előadásuk általában sikerültnek mondható. De miután Balog Árpád előleges színi jelentésében azt ígérte, hogy drámákat is hoz színre, nagyon kívánatos lett volna, hogy eddig is ilyeneket vett volna fel repertoárjába. Mert Balog, ki évek óta látogatja meg városunkat, tudhatná, hogy a mi szeszélyes közönségünk menynyire óhajtja a változatosságot és így nagyon helyénvaló lett volna a társulat erejét már az első héten a drámában is a közönségnek bemutatni, annál is inkább, mivel eddigelé jó formán még csak drámai részletet sem láttunk, mert az a kevés, amit egyik másik népszínműben juttat a szerző, legkevésbé sem kielégítő. Még valamit kell helytelenítenünk az igazgató eljárásában és ez a szerfeletti reklámszeretet. Nagyon csalódik az igazgató úr, ha azokkal az obligát kifejezésekkel véli a közönség nagyobb érdeklődést felkelteni, minek pl. „rendkívül fényes“, rendkívül mulattató“, „kellemes“, „nagyszerű díszlet“ stb., mert ezzel nem éri el a kívánt hatást, sőt, ha az ilynemű figyelmeztetés után a darab kevésbé sikerül, még visszahatást idéz elő, mint ez pl. „Gasparone“-ban történt, melynek „klasszikus“ zenéjére pedig előre utalt. Ezen bevezetés után térjünk át a társulat első rangú szereplőinek rövid jellemzésére. A társulat feje az igazgató lévén, ő vele kezdjük. Balog Árpád jó színész, aki minden szerepre vállalkozhatik és sikerrel vállalkozik is , csak egy kifogásunk van ellene, és ez az, hogy arcát nem szereti maszkírozni. Pedig férfi jellemszínésznél szükséges, hogy valamint minden alakítása más jellemet, úgy minden szerepe lehetőleg más alakot, más arcot mutasson. Sokkal szerencsésebb e tekintetben Monori, ki szerepének megfelelőleg szép vagy rút, ifjú vagy vén arcot mutat, s kinek érdes, de egészséges humora megnevettett, itt ott előtörő drámai kifakadása meghatja a közönséget. A társaság tulajdonképi szalonkomikusa Boross Endre, akit különben a jóságos természet is felruházott oly tulajdonokkal, hogy neki magának voltak és nagyon keveset kellene hozzáfüggeszteni. Adott neki vékony nyurga termetet, még vékonyabb sápítozó orrhangot, nagyon csinos orrocskát és fogatlan szájat (mely utóbbi már az ő érdeme), mindent összevéve nagyon is elég, hogy megjelenésével általános derültséget keltsen, melyet ügyes játéka és rettenetes csúf grimaszai lehetőleg fokoznak. Pénzes Endréről, az első és egyetlen hős szerelmesről nem lehet oly kedvezőleg nyilatkoznunk. Fellépése nem elég biztos, kiejtésében is hiányzik ama sajátságos tüzes, s mégis gyengéd kifejezés, mely játékát jellemezné, úgy, hogy mikor beszélt, alig vártuk, hogy már énekelne, és mikor énekelt — hát mégis csak inkább beszélt volna. Ligethyné Mari asszony a legszebb, legügyesebb és legkacérabb, de egyszersmind a legszeszélyesebb énekesnő, kialaka a „kör“ színpadján fellépett. Úgy látszik a kedélyhangulat változásainak van alávetve, mely néha nagyon is befolyásolja játékát, de csak játékát, mert * * hangja, éneke mindig üde, mindig csengő és tiszta, akár egy kis éneklő madárkáé. Victor Hermin egy nyájasan komoly hölgyecske, kinek bár gyenge, de jól iskolázott és rokonszenves hangját szívesen hallgattuk s kinek vonzó játékában a legtöbb drámai tehetség nyilvánul. Meg kell még emlékeznünk Borossnéról, a csinos és szeretetre méltó színésznőről, ki igen naiv tud lenni és Herczeg Eugéniáról is, mely utóbbi ellen csak egy kifogásunk van, hogy t. i. mind beszédében , mind énekében kevés modulációt sajátít el. A színházlátogató közönséggel ezúttal hoszszasabban foglalkozni nem akarunk ; azon tátongó űrön, melyet a „Kör“ nagyterme mutatott a lefolyt héten, láttuk, mennyire érdeklődik a színház iránt, mely „tátongó űr“ szégyenére válik neki, t. i. a közönségnek. Hiszszük azonban, hogy Balog Árpád derék társulatának a bemutató előadásokkal sikerült a közönség eme közönyét — melyet pedig az előző években nem mutatott — nemcsak megtörni, hanem rokonszenvét és tetszését is megnyerni. Censor. — Rezső trónörökös Alsó-Baranyában. Rezső trónörökös tegnap a déli vasúti vonattal Villányba érkezett, honnan — miután a vasúti szalonkocsiban megebédelt — az Eszék felé induló vonattal tovább utazott a főhercegi bellyei uradalom birtokaira, hogy a Frigyes főherceg által rendezendő szarvas és őz vadászatokon részt, vegyen. Frigyes főherceg Croy herceg kíséretében pénteken reggel szállott ki Mohácson a hajóról és városunkon keresztül kocsin utazott Főherceg-Lakra. A koronaherceg, itt tartózkodása két napra van tervezve. — Személyi hirek. Dr. Dulánszky Nándor megyés püspök múlt hétfőn Nádasdról Mohácsra jött és a Dunán átkelve megtekintette a szigetben Dautova bácsmegyei községnek átellenében újonnan épült szép pusztáját. Ugyanaznap este Bácsfa pusztára távozott, hol meghalván, másnap reggel visszautazott Nádasdra. Kíséretében voltak Steifritz, Lechner és Walter kanonokok és Dubáiszky Adolf uradalmi igazgató. Szerdán pedig Kardos Kálmán főispán, Jeszenszky Ferenc alispán és Bartosság hímre megyei főjegyző a főhercegi bellyei uradalom meghívására megtekintették Beda-Tigancsinna a Duna által felette nagy mértékben okozott partszakadást, mely a Duna folyásának elfajzása folytán ma már nemcsak az uradalmi töltést fenyegeti elnyeléssel, miáltal nagy kiterjedésű földterület vonatik el a virágzó mezőgazdasági ipartól, hanem ha átmetszés által a Dunának a helyes irány hamarjában meg nem adatik, Dályok község léte is nagyon közelről veszélyeztetik. — Halálozás. Múlt vasárnap kisérték híveinek és a környékbeli papság nagy részvéte mellett az örök nyugalom helyére Fratricsevits Imrét, darázsi plébánost és címzetes kanonokot, ki e hó 3 an élte 80-ik, és áldozárságának 56-ik évében elhunyt; a temetési szertartást Rónay Sándor, mohácsi prépost-plébános végezte, a boldogult 1846-tól 1857. évig Lancsukon volt plébános, amidőn is Darázsra helyeztetett át, ahol bekövetkezett haláláig híven és buzgón munkálkodott az Úr szőlejében, híveinek lelki üdvösségén. A közügy és egyház terén szerzett érdemeinek megjutalmazására 1881-ik évben a király a Ferenc József-rend lovagjává tette őt. — Az örök világosság — melyet hosszú életen át folyton hirdetett — fényeskedjék neki ! — Figyelmeztetésül. A mohácsi alsó fokú kereskedelmi igazgatóság részéről a helybeli kereskedők ezennel tisztelettel értesíttetnek, hogy a kereskedő tanoncok az 1887/8-ik tanévre való beiratása f. é. szeptember hó 12-én d. u. 4—6 óráig a róm. kath. iskola rajztermében eszközöltetni fog. A rendes előadás pedig szeptember hó 15-én esti 5 órakor veszi kezdetét. A tanítási idő, mint tavaly vasárnapra d. u. 4—7-ig, keddre és csütörtökre 5—7-ig határoztatott meg. Az igazgatóság. — Jótékonyság. Id. Sauska Jenő, sombereki nagybirtokos, ki csak nem régen nagyobb összegekkel segélyezte az eperjesi, nagykárolyi és torockói tüzkárosultakat, az alföldi vízkárosultakat, újabban ismét 10 irtot adományozott a zalátai tüzkárosultak segélyezésére. — Mohácson nincsen filtokszerű. A minisztériumtól a vármegyéhez érkezett hivatalos értesítés szerint Mohácson a fillokszerű jelenléte nincsen konstatálva. A gyanúsaknak feltűnt szőlőtőkék elsárgulását a gyökérpenész és nagy szárazság okozta. Egyébként utasíttatott a hatóság, hogy ezen gyanús helyeket a jövőben is éber figyelemmel kísérje és időnként megvizsgáltassa. — Tűzveszélyes anyagok öszszehalmozása. Az országszerte történt roppant tűzesetek folytán tudvalevőleg a belügyminisztérium kárrendeletileg utasította a