Mohács és Vidéke, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887-01-02 / 1. szám

latkozatot nem óhajtják még végleges elhatáro­zásnak tekinteni s nem is adták föl még a re­ményt, hogy sikerülhet nekik őt a közügy ér­dekében a jelöltség elvállalására rábírni, mely esetre nézve — bár nem szoktunk jósolgatásokba bocsátkozni — az itteni viszonyok alapos isme­rete alapján bátran állíthatjuk, hogy bárki is lenne ellenjelöltje, megválasztatása kétségtelen. A­mi a másik személyes kérdést — Linder György jelöltségét — illeti, erre nézve csak azt jegyezzük meg, hogy a mai napig a járásbeli mérsékelt r-­lki párt irányadó férfiai részéről v­gend semmi lépés arra nézve, hogy a marssi körjegyzőt a jelöltségre felkérjék. Le­het hogy egyes hozzá t­egyének foglalkoznak az ő jelöltségének eszméjével, de ha meggondoljuk, hogy mostani képviselőnk 1881-ben­ a kormány­párt ellenében csakis mindkét ellenzék, nemkü­lönben a kormány elveit valló választók egy ré­­sz-u-k sze -i-.e körüli oson* ^ v. folytán jutott többséghez — a mi Linder Gy. jelöltsége esetében semmi esc-.- , ha? , •.% hisz­szük, hogy vele a jövő választásod h - ellen­zéki álláspontot győzelemre juttathasson Ennyit tartottunk szükségesnek megjegyezni a hely­zet megismertetése és a valóság konstatálása céljából. —­s Schuszter Antal, himesházi plébános, múlt hó 24-én este 10 órakor elte 67-ik évében szélhűdés következtében elhunyt. A bol­dogult hült tetemei múlt hó 26-án délután 4 óra­kor a lakosság és a kerületi papság nagy rész­véte mellett helyeztettek a himesházi róm. kath. sirkertben örök nyugalomra. A temetési szertar­tást Troll Ferenc, pécsi székesegyházi kanonok végezte segédlettel. — Az elhunytban, ki 25 éven át volt himesházi plébános, a pécsi püspöki egy­házmegye buzgó lelkipásztort, az ország hazafia­san érző polgárt s a társadalom egy áldott lelkű, nemesen gondolkozó és a jótékonyság erényét gyakorló tagot vesztett el. Áldás lebegjen em­lékén ! — A mohácsi első jótékony n­ő e­g­y­­­e­t-nek a múlt év utolsó napján ren­dezett tombolaestélye várakozáson felül jól sike­rült. A mulatság lefolyása és jövedelmezőségé­ről az idő rövidsége miatt csak jövő számunk­ban hozunk kimerítő tudósítást. — Műkedvelői előadás. Akár premiének nevezhették volna el az iparos olvasó kör derék műkedvelői előadott darabjukat, („Vi­­rágfakadás“), ha ugyan a nemzeti színházban nem adták volna kevés idővel ezelőtt először , oly any­­nyira út­az. — Vidéki színigazgató bizonyára tette volna: „Újdonság— minden más szin­­t megelőzőleg itt először.“ Hogy mennyire volt szükség ily féle reklámra, bizonyítja a körülmény, hogy „tele ház“ előtt gördült a függöny. És nem is csoda. „Virágfakadás“-t kek nézni a múltra gondolva a tisztes mamák, a virágfakadást, titkos sóhajjal a talán sokat sejtő, de még mit sem tudó lánykák. Pajkos jó­kedv, édes szerelmi csicsergés, játszi csintalanság, kedélyes jóltevő humor, bohókás komolyság egy­mást váltogatja, vagy karöltve jár a pergő, élénk nyelvezetű darabban, melynél jobbat talán igen, de kedvesebbet, csinosabbat e színpadon aligha láttunk. S nem tudni, váljon a darab tette-e a szereplőket, vagy ezek a darabot jóvá ; legyen azonban bármiként is, az előadás minden tekin­tetben sikerültnek mondható. Csak­ egy hibája van a darabnak, t. i. hogy­­ egy felvonásos. A hálás közönség a szereplők mindegyikét tün­tető tapssal fogadta, mely az előadás végével valóságos viharrá nőtte ki magát. Az előadást programmszerüleg tánc követte, melyben a kö­zönség jól mulathatott, mert hajnali három óra­kor is csak egyeseket láttunk hazafelé szállin­­kázni. Az első négyest ötvennél több pár táncolta. — Kereskedelmi bál. A mohácsi keresk. önképző- és betegsegélyző-egylet — saját alaptőkéjének növelésére — 1887. január hó 22-én az iparos olvasó-kör nagytermében zártkörű tánc­vigalmat rendez. — A bál-bizottság tagjai: Auber István, Bruck Mór, Bachrach Győző, Bein Ignác, Berger Ármin, Fischof Ignác, Frank Mór, dr. Herman Manó, Krausz Ármin, Littauer Miksa, Littauer Mór, Münster Lipót, Mautner Soma, Palasovszky Ödön, Toldy Ignác, Witt József, Weisz Adolf. — A tisztújító szék határnap­jául városunkra nézve f. évi január hó 4-ik napjának d. e. 9 órája tűzetett ki járásunk főszolgabirája által. Ezt megelőzőleg a községi képviselőtestület megalakulása és — a bíró ki­vételével — a többi elöljárói állásokra nézve a kijelölés eszközlése céljából január hó 3-án dél­után 3 órakor a főszolgabíró elnöklete alatt kép­viselőtestületi közgyűlés tartozik. Minthogy az új sér­­i törvény szerint kis- és nagyközségekben bírói (valamint a jegyzői és községi­ vagy köz­­orvo ) állásra nézve a főszolgabirót illeti meg , és joga, célszerűnek tartjuk a törvény ezen ídéjével, úgy a belügyminiszternek ezen­kénti gyakorlására vonatkozó felfogásával polgártársainkat megismertetni. A községekről -u­v de 1886: XII. t. c. 77. §-a a járási fő­szolgabíró kijelölési jogát ekként irja körül: . .... A kijelölés jogát kis- és nagyközségek­ben a bírói, továbbá a községi és körjegyzői, végre községi és körorvosi állásokra nézve a tisztújító szék elnöke (a járási főszolgabiró) gya­korolja............Minden állásra legalább három egyén jelölendő ki, e szabály alól eltérésnek csak akkor van helye, ha nem jelentkezett 3 kije­lölhető egyén a betöltendő tiszti állásra.“ Ezen kijelölési jog mikénti gyakorlására nézve a m. kir. belügyminiszter f. évi 60.516. sz. alatt egyik megye főispánjához intézett leiratában a többi közt a következő útmutatást adta: „ . . . Azon esetben, ha senki sem jelentkezik a főszolgabiró kijelölése alá tartozó állásokra, avagy a jelent­kezettek egyike sem alkalmas, a főszolgabiró belátása szerint jelölhet bárkit, és pedig ahhoz képest, hogy arra alkalmasnak vélt egyént ismer, hármat, kettőt vagy csak egyet is. . . .“ — Egyletek közgyűlései. E hó 2-án d. u. 2 órakor a kisdedóvó-egylet, — ugyan­azon napon d. u. 3 órakor az iparos olvasókör, január 5-én d. u. 3 órakor az első mohácsi jóté­kony nőegylet, 10-én d. u. 4 órakor pedig a mo­hácsi kaszinó-egyesület tartják évi közgyűléseiket, melyek egyúttal tisztújító közgyűlések is. Különö­sen felhívjuk a kisdedóvó-egylet tagjait, hogy egyletek közgyűlésén megjelenni el ne mulasz­­szák, mert mint halljuk, azon a kellő pártolás hiányának indokából az egylet feloszlatása iránt fog indítvány létezni.­­ Iparhatósági megbízottakat a múlt hó 27-én megejtett választás alkalmával megválasztottak : Bánovics Emil, Dojkits András, Fögler Adolf, Jezevics Károly, Kram­er Antal, Láng Gáspár, Ludwig Ferenc, Mayer Menyhért, Palasovszky Ödön, Beberics Károly, Stajevits János, Sperl János, Stellár Ferenc, Szeibold An­tal, Schreyer Nándor, Schmidt Mátyás, Toldy Ignác, Toldy József, Weinach­t Kálmán és Weisz Ferenc; egy — Ludwig Ferenc — kivételével mindnyájan már a lefolyt évben is iparhatósági megbízottak voltak.­­ A választás lefolyását il­letőleg nem hagyhatjuk megjegyzés nélkül, hogy választási jogát csak ö­t választó gyakorolta. Hát ezen megmagyarázhatlan közönyösség ismét csak azt igazolja, hogy a mi kereskedőink és ipa­rosaink nagy zöme nemcsak a közügyekkel nem törődik, hanem saját anyagi helyzetének javítá­sára irányuló intézményekkel sem gondol, sőt midőn a jelen esetben a választási cselekménytől távol maradt, még a saját javára intézkedő tör­vény iránt tiszteletlenséget, kötelességmulasztást is követett el. — Megemlítjük még, hogy járá­sunk főszolgabirája az alakulás és munkakör be­osztása céljából az iparhatósági megbízottakat a f. hó 6 án d. u. 3 órakor a városházán tartandó gyűlésre hívta össze. — Tisztújító székek határnap­jai a járásban. A sorbácsi járás egyes községeiben a következő napokon tartatnak tiszt­újító székek: F. évi január hó 3-án Kölkeden, ugyanazon hó 5 én Duna-Szekcsőn és Baarban, január hó 7-én Maisson és Nagy-Nyárádon, 8-án Német Bolyban, 11-én Pócsán, Borjádon és Rác- Töttösön, 13-án Lancsukon és Kis-Nyárádon, 14 én Babarcon és Liptódon, 17-én Szabaron, Rác- Görcsönyben és Dobokán, 18 án Sombereken, 19-én Udvaron, Dályokon és Izsépen, végül január hó 21-én Versenden és Szajkón. — Megingatott közbiztonsá­gunk helyreállítása érdekében járásunk főszol­­gabirói hivatala által a következő rendelet intéz­­tetett elöljáróságunkhoz: Utóbbi időben Mohács n.­községben rendkívüli módon felszaporodott be­törések és lopások megakadályozása céljából rend­kívüli intézkedések életbe léptetésére érzem ma­gam indíttatva. További intézkedésig elrendelem ennélfogva, hogy : 1. A szükséghez képest kerü­letenként vagy utcánként polgári őrség alakít­tassák, melynek tagjai, Mohács n.­község összes adófizető polgárai lesznek, s a bíró vagy helyet­tese által házszám szerint kivétel nélkül 5 em­berből álló csapatban szolgálattételre rendelen­­dők. 2. A­ki koránál fogva vagy egyéb elfog­laltsága miatt a szolgálatban személyesen részt nem vehetne, ezt megbízottja által is teheti, a pontos kivonulásért mindazonáltal ő marad fele­lős. 3. Kötelessége a polgári őrségnek a rábízott kerületet vagy utcát este 8 órától reggeli 5 óráig együttesen s megszakítás nélkül portyázni, az észlelt betörés, rablás vagy egyéb bűntettet tel­jes erejéből megakadályozni, s ha erre elégtelen volna, a legközelebbi őrséget segítségül hívni. 4. Az eddigi éjjeli őrök — látók — hivatásukat tovább is teljesítik s ebben a polgári őrság által is ellenőriztetnek. Jelen rendeletein azonnal élet­belép s az ellene vétők 50 frtig terjedhető pénz­büntetéssel büntettetnek. Mohács, 1886. december 23-án. Jeszenszky Gyula, szolgabiró. — Rendkívüli megyei közgyű­lés. Baranyavármegye törvényhatósági bizott­ságának múlt hó 29-ik napján tartott rendkívüli közgyűlését a főispán távollétében — ki Pécs szab. kir. város bizottságának ugyanazon napon tartott közgyűlésén elnökölt — az alispán nyi­totta meg d. e. 10 órakor. A belügyminiszternek az árvaszéki személyzet szaporítását megengedő és a siklósi kir. közjegyzői állás rendszeresítésé­ről értesítő leiratai — felolvastatásuk után — tudomásul vétettek. Vitára csak az igazoló vá­lasztmánynak a megyei bizottsági tagzok válasz­tása tárgyában beterjesztett jelentése szolgálta­tott alkalmat. Ugyanis panaszképpen felhozatott, hogy a megyei bizottsági tagok választása alkal­mával a választási határnap vagy éppen nem, vagy nem a kellő időben szokott kihirdettetni, miért is kimondatott, hogy a jövőben a válasz­tási határnap 8 nappal előbb kellőkép kihirde­tendő.­­ Egy szent­lőrinci választási kerületben megejtett választás ellen benyújtott felszólamlás­ban az elöljáróság által kiadott bizonyítványnyal igazoltatott azon állítás, hogy a választási határ­nap nem lett kihirdettetve, míg a hivatalból be­terjesztett és a választási jegyzőkönyvhöz csatolt bizonyítványban ugyanazon községi elöljárók bi­zonyítják, hogy a hirdetés eszközöltetett. Az ügy­állás kihirdetése céljából vizsgálat rendeltetett. — A mi járásunkban a szajki választókerületben megejtett választás ellen dr. Waldfogl Károly szajki plébános élvén fellebbezéssel, ki a többi között Perczel Kálmán kir. adófelügyelő válasz­­tását is megtámadta, mert a vármegye területén adót nem fizet, a kir. adófelügyelő felhivatott annak igazolására, hogy a vármegye területén fizet-e adót. — A gyűlés f­ill órakor ért véget. — Vasúti baleset. Múst hó 29-én hajnalban az Eszékről Villány felé közlekedő sze­mélyvonat mozdonyán az egyik cső szétpattan­ván, a vonat Laskafalu és Monostor között kö­rülbelül nyolc óra hosszat vesztegelt, úgy hogy például a Pécsre utazók reggeli 8 óra helyett csak délután négy órakor érkeztek megyénk székvárosába. — Hadkötelesek. A f. évi ujoncozás alkalmával járásunkban állítás alá kerül: 1. kor­osztályú 337, II. korosztályú 307 és a III. kor­osztályból 234, összesen 878 egyén, majdnem IGO-zal kevesebb mint a múlt évben. — Mint­hogy a tavasi járulék teljesen kikerült, a IV-ik korosztály a mi sorozó járásunkban nem lesz behiva. —­a népfelkelés szervezését illetőleg a honvédelmi miniszter az első intézke­déseket megtette. Az összes törvényhatóságokhoz intézett körrendeletben intézkedett, hogy az 1868-ik évben születettek, akik az 1887. évre az első osztálybeli népfelkelésre kötelesek első korosz­tályát képezik, azonnal összeirassanak. E célból tartoznak az anyakönyvvezető lelkészek az 1868. évben született férfinembeli egyénekről, kik az 1887. évben 19-ik évüket betöltik, vagy betölte­­nék — tehát az elhaltakról is — az anyakönyvi kivonatokat községenként külön­-külön pontosan kiírni s ezúttal kivételesen, jövő évi január hó 15-ig az illető községi elöljáróságnak átadni. — Érdekes k­­­­r. Mint lapunknak Budapestről ír­ják, ott «Érdekes könyvtár“ címmel egy valóban érdekesnek ígérkező irodalmi vállalat indul meg 1887. ja­nuár 10-éig. Abban a helyzetben vagyunk, hogy az „Érdekes könyvtár“ proogrammjából már ma a következő részleteket közölhetjük: Az „Érdekes könyvtár“ körül a legjelesebb írók csoportosultak, kiknek az a céljuk, hogy a magyar közön­ség jeles műveket a szokottnál olcsóbb áron szerezhessen meg. Az „Érdekes könyvtár“ ki fog terjedni a bel- és kül­földi irodalom legértékesebb termékeire. A legelső kötet Kleist Henriknek, Schiller mellett a legkitűnőbb német drá­maírónak híres színművét, Heilbronni Katicát, Reviczky Gyula nagytehetégű költőnk fordításában közli.­­ A má­sodik kötet Chamisso világhírű művét Schlemi­ Péter csodá­latos történetét tartalmazza; fordította és bevezette Kormos Alfréd; a harmadik kötet a „Säkkingeni trombitás“, fordí­totta Luby Sándor. — Az „Érdekes könyvtár“ az által is érdekes lesz, hogy tudományos és szakmunkákat is nyújt közönségének. Évenként tizenkét kötetet ad az „Érdekes könyvtár“, előfizetési ára tekintve elegáns kiállítását és bel­becsét rendkívül olcsó : egy negyedévre 1 frt, félévre 2 frt, egy évre 4 frt, mely összeg az „Érdekes könyvtár“ szer­kesztőségének Budapestre, Révay­ utca 8. küldendő.­­ A Magyar állampapírok ú­j konverziója, mint a „Magyar Pénzügy“ fővárosi tekintélyes pénzügyi szaklap legújabb száma közli, körülbelül következőleg fog végre­hajtatni. A magyar vasúti kölcsön (maradjunk ennél a példánál) 15 frank kamatot hoz. A­ 40­0-as magyar aranyjáradék névértékű 150 forintja szin­tén 15 frankot kamatozik, a magyar állam tehát a­nélkül, hogy kamatterhét fölemelné, minden egyes vasúti kölcsön­kötvényért kibocsáthat 150 frt névértékű aranyjáradékot. Ha az aranyjára­dék például 108-ra emelkedik, akkor a névértékű 150 frt napi árfolyama 162, a magyar vasúti kölcsön alig tovább emelhető 152-es árfolyamá­val szemben. Az aranyjáradék egyenértéke tehát a tőzsdén és minden bankházban 10 írttal több és­­ 10 írtban fognak osztozkodni a konvertá­landó papír tulajdonosai, a magyar állam és a konvertáló csoport. Az oroszlánrésznek természe­tesen a magyar államnak kell jutnia, ha célját, kölcsön nélkül, el akarja érni. Ehhez képest az állam megtart 6 frtot és 202 frtot ad a papír tulajdonosainak és a csoportnak. Ha e mivelet a magyar aranyjáradék 110 es árfolyama mellett hajtatik végre, mind a három lél nyereményrésze felemelhető, ha ellenben az aranyjáradék 102-re vagy még mélyebbre esik, akkor a konverzió le­hetetlenné válik, mert ez esetben sem az állam, sem a kötvénytulajdonos, sem a csoportnak nem lehet előnye. Irodalom és művészet. — „I r o d a t o in.“ E cím alatt 1887. ja­nuár 1-jével egy új kritikai, irodalmi, művészeti és társadalmi közlöny indul meg Tolnai Lajos szerkesztésében, mely feladatául tűzte ki, hogy szakavatott, részletezett, klikk­ és párt-

Next