Mohács és Vidéke, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1887-01-02 / 1. szám
latkozatot nem óhajtják még végleges elhatározásnak tekinteni s nem is adták föl még a reményt, hogy sikerülhet nekik őt a közügy érdekében a jelöltség elvállalására rábírni, mely esetre nézve — bár nem szoktunk jósolgatásokba bocsátkozni — az itteni viszonyok alapos ismerete alapján bátran állíthatjuk, hogy bárki is lenne ellenjelöltje, megválasztatása kétségtelen. Ami a másik személyes kérdést — Linder György jelöltségét — illeti, erre nézve csak azt jegyezzük meg, hogy a mai napig a járásbeli mérsékelt r-lki párt irányadó férfiai részéről vgend semmi lépés arra nézve, hogy a marssi körjegyzőt a jelöltségre felkérjék. Lehet hogy egyes hozzá tegyének foglalkoznak az ő jelöltségének eszméjével, de ha meggondoljuk, hogy mostani képviselőnk 1881-ben a kormánypárt ellenében csakis mindkét ellenzék, nemkülönben a kormány elveit valló választók egy rész-u-k sze -i-.e körüli oson* ^ v. folytán jutott többséghez — a mi Linder Gy. jelöltsége esetében semmi esc-.- , ha? , •.% hiszszük, hogy vele a jövő választásod h - ellenzéki álláspontot győzelemre juttathasson Ennyit tartottunk szükségesnek megjegyezni a helyzet megismertetése és a valóság konstatálása céljából. —s Schuszter Antal, himesházi plébános, múlt hó 24-én este 10 órakor elte 67-ik évében szélhűdés következtében elhunyt. A boldogult hült tetemei múlt hó 26-án délután 4 órakor a lakosság és a kerületi papság nagy részvéte mellett helyeztettek a himesházi róm. kath. sirkertben örök nyugalomra. A temetési szertartást Troll Ferenc, pécsi székesegyházi kanonok végezte segédlettel. — Az elhunytban, ki 25 éven át volt himesházi plébános, a pécsi püspöki egyházmegye buzgó lelkipásztort, az ország hazafiasan érző polgárt s a társadalom egy áldott lelkű, nemesen gondolkozó és a jótékonyság erényét gyakorló tagot vesztett el. Áldás lebegjen emlékén ! — A mohácsi első jótékony nő egyet-nek a múlt év utolsó napján rendezett tombolaestélye várakozáson felül jól sikerült. A mulatság lefolyása és jövedelmezőségéről az idő rövidsége miatt csak jövő számunkban hozunk kimerítő tudósítást. — Műkedvelői előadás. Akár premiének nevezhették volna el az iparos olvasó kör derék műkedvelői előadott darabjukat, („Virágfakadás“), ha ugyan a nemzeti színházban nem adták volna kevés idővel ezelőtt először , oly anynyira útaz. — Vidéki színigazgató bizonyára tette volna: „Újdonság— minden más szint megelőzőleg itt először.“ Hogy mennyire volt szükség ily féle reklámra, bizonyítja a körülmény, hogy „tele ház“ előtt gördült a függöny. És nem is csoda. „Virágfakadás“-t kek nézni a múltra gondolva a tisztes mamák, a virágfakadást, titkos sóhajjal a talán sokat sejtő, de még mit sem tudó lánykák. Pajkos jókedv, édes szerelmi csicsergés, játszi csintalanság, kedélyes jóltevő humor, bohókás komolyság egymást váltogatja, vagy karöltve jár a pergő, élénk nyelvezetű darabban, melynél jobbat talán igen, de kedvesebbet, csinosabbat e színpadon aligha láttunk. S nem tudni, váljon a darab tette-e a szereplőket, vagy ezek a darabot jóvá ; legyen azonban bármiként is, az előadás minden tekintetben sikerültnek mondható. Csak egy hibája van a darabnak, t. i. hogy egy felvonásos. A hálás közönség a szereplők mindegyikét tüntető tapssal fogadta, mely az előadás végével valóságos viharrá nőtte ki magát. Az előadást programmszerüleg tánc követte, melyben a közönség jól mulathatott, mert hajnali három órakor is csak egyeseket láttunk hazafelé szállinkázni. Az első négyest ötvennél több pár táncolta. — Kereskedelmi bál. A mohácsi keresk. önképző- és betegsegélyző-egylet — saját alaptőkéjének növelésére — 1887. január hó 22-én az iparos olvasó-kör nagytermében zártkörű táncvigalmat rendez. — A bál-bizottság tagjai: Auber István, Bruck Mór, Bachrach Győző, Bein Ignác, Berger Ármin, Fischof Ignác, Frank Mór, dr. Herman Manó, Krausz Ármin, Littauer Miksa, Littauer Mór, Münster Lipót, Mautner Soma, Palasovszky Ödön, Toldy Ignác, Witt József, Weisz Adolf. — A tisztújító szék határnapjául városunkra nézve f. évi január hó 4-ik napjának d. e. 9 órája tűzetett ki járásunk főszolgabirája által. Ezt megelőzőleg a községi képviselőtestület megalakulása és — a bíró kivételével — a többi elöljárói állásokra nézve a kijelölés eszközlése céljából január hó 3-án délután 3 órakor a főszolgabíró elnöklete alatt képviselőtestületi közgyűlés tartozik. Minthogy az új séri törvény szerint kis- és nagyközségekben bírói (valamint a jegyzői és községi vagy közorvo ) állásra nézve a főszolgabirót illeti meg , és joga, célszerűnek tartjuk a törvény ezen ídéjével, úgy a belügyminiszternek ezenkénti gyakorlására vonatkozó felfogásával polgártársainkat megismertetni. A községekről -uv de 1886: XII. t. c. 77. §-a a járási főszolgabíró kijelölési jogát ekként irja körül: . .... A kijelölés jogát kis- és nagyközségekben a bírói, továbbá a községi és körjegyzői, végre községi és körorvosi állásokra nézve a tisztújító szék elnöke (a járási főszolgabiró) gyakorolja............Minden állásra legalább három egyén jelölendő ki, e szabály alól eltérésnek csak akkor van helye, ha nem jelentkezett 3 kijelölhető egyén a betöltendő tiszti állásra.“ Ezen kijelölési jog mikénti gyakorlására nézve a m. kir. belügyminiszter f. évi 60.516. sz. alatt egyik megye főispánjához intézett leiratában a többi közt a következő útmutatást adta: „ . . . Azon esetben, ha senki sem jelentkezik a főszolgabiró kijelölése alá tartozó állásokra, avagy a jelentkezettek egyike sem alkalmas, a főszolgabiró belátása szerint jelölhet bárkit, és pedig ahhoz képest, hogy arra alkalmasnak vélt egyént ismer, hármat, kettőt vagy csak egyet is. . . .“ — Egyletek közgyűlései. E hó 2-án d. u. 2 órakor a kisdedóvó-egylet, — ugyanazon napon d. u. 3 órakor az iparos olvasókör, január 5-én d. u. 3 órakor az első mohácsi jótékony nőegylet, 10-én d. u. 4 órakor pedig a mohácsi kaszinó-egyesület tartják évi közgyűléseiket, melyek egyúttal tisztújító közgyűlések is. Különösen felhívjuk a kisdedóvó-egylet tagjait, hogy egyletek közgyűlésén megjelenni el ne mulaszszák, mert mint halljuk, azon a kellő pártolás hiányának indokából az egylet feloszlatása iránt fog indítvány létezni. Iparhatósági megbízottakat a múlt hó 27-én megejtett választás alkalmával megválasztottak : Bánovics Emil, Dojkits András, Fögler Adolf, Jezevics Károly, Kramer Antal, Láng Gáspár, Ludwig Ferenc, Mayer Menyhért, Palasovszky Ödön, Beberics Károly, Stajevits János, Sperl János, Stellár Ferenc, Szeibold Antal, Schreyer Nándor, Schmidt Mátyás, Toldy Ignác, Toldy József, Weinacht Kálmán és Weisz Ferenc; egy — Ludwig Ferenc — kivételével mindnyájan már a lefolyt évben is iparhatósági megbízottak voltak. A választás lefolyását illetőleg nem hagyhatjuk megjegyzés nélkül, hogy választási jogát csak öt választó gyakorolta. Hát ezen megmagyarázhatlan közönyösség ismét csak azt igazolja, hogy a mi kereskedőink és iparosaink nagy zöme nemcsak a közügyekkel nem törődik, hanem saját anyagi helyzetének javítására irányuló intézményekkel sem gondol, sőt midőn a jelen esetben a választási cselekménytől távol maradt, még a saját javára intézkedő törvény iránt tiszteletlenséget, kötelességmulasztást is követett el. — Megemlítjük még, hogy járásunk főszolgabirája az alakulás és munkakör beosztása céljából az iparhatósági megbízottakat a f. hó 6 án d. u. 3 órakor a városházán tartandó gyűlésre hívta össze. — Tisztújító székek határnapjai a járásban. A sorbácsi járás egyes községeiben a következő napokon tartatnak tisztújító székek: F. évi január hó 3-án Kölkeden, ugyanazon hó 5 én Duna-Szekcsőn és Baarban, január hó 7-én Maisson és Nagy-Nyárádon, 8-án Német Bolyban, 11-én Pócsán, Borjádon és Rác- Töttösön, 13-án Lancsukon és Kis-Nyárádon, 14 én Babarcon és Liptódon, 17-én Szabaron, Rác- Görcsönyben és Dobokán, 18 án Sombereken, 19-én Udvaron, Dályokon és Izsépen, végül január hó 21-én Versenden és Szajkón. — Megingatott közbiztonságunk helyreállítása érdekében járásunk főszolgabirói hivatala által a következő rendelet intéztetett elöljáróságunkhoz: Utóbbi időben Mohács n.községben rendkívüli módon felszaporodott betörések és lopások megakadályozása céljából rendkívüli intézkedések életbe léptetésére érzem magam indíttatva. További intézkedésig elrendelem ennélfogva, hogy : 1. A szükséghez képest kerületenként vagy utcánként polgári őrség alakíttassák, melynek tagjai, Mohács n.község összes adófizető polgárai lesznek, s a bíró vagy helyettese által házszám szerint kivétel nélkül 5 emberből álló csapatban szolgálattételre rendelendők. 2. Aki koránál fogva vagy egyéb elfoglaltsága miatt a szolgálatban személyesen részt nem vehetne, ezt megbízottja által is teheti, a pontos kivonulásért mindazonáltal ő marad felelős. 3. Kötelessége a polgári őrségnek a rábízott kerületet vagy utcát este 8 órától reggeli 5 óráig együttesen s megszakítás nélkül portyázni, az észlelt betörés, rablás vagy egyéb bűntettet teljes erejéből megakadályozni, s ha erre elégtelen volna, a legközelebbi őrséget segítségül hívni. 4. Az eddigi éjjeli őrök — látók — hivatásukat tovább is teljesítik s ebben a polgári őrság által is ellenőriztetnek. Jelen rendeletein azonnal életbelép s az ellene vétők 50 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetnek. Mohács, 1886. december 23-án. Jeszenszky Gyula, szolgabiró. — Rendkívüli megyei közgyűlés. Baranyavármegye törvényhatósági bizottságának múlt hó 29-ik napján tartott rendkívüli közgyűlését a főispán távollétében — ki Pécs szab. kir. város bizottságának ugyanazon napon tartott közgyűlésén elnökölt — az alispán nyitotta meg d. e. 10 órakor. A belügyminiszternek az árvaszéki személyzet szaporítását megengedő és a siklósi kir. közjegyzői állás rendszeresítéséről értesítő leiratai — felolvastatásuk után — tudomásul vétettek. Vitára csak az igazoló választmánynak a megyei bizottsági tagzok választása tárgyában beterjesztett jelentése szolgáltatott alkalmat. Ugyanis panaszképpen felhozatott, hogy a megyei bizottsági tagok választása alkalmával a választási határnap vagy éppen nem, vagy nem a kellő időben szokott kihirdettetni, miért is kimondatott, hogy a jövőben a választási határnap 8 nappal előbb kellőkép kihirdetendő. Egy szentlőrinci választási kerületben megejtett választás ellen benyújtott felszólamlásban az elöljáróság által kiadott bizonyítványnyal igazoltatott azon állítás, hogy a választási határnap nem lett kihirdettetve, míg a hivatalból beterjesztett és a választási jegyzőkönyvhöz csatolt bizonyítványban ugyanazon községi elöljárók bizonyítják, hogy a hirdetés eszközöltetett. Az ügyállás kihirdetése céljából vizsgálat rendeltetett. — A mi járásunkban a szajki választókerületben megejtett választás ellen dr. Waldfogl Károly szajki plébános élvén fellebbezéssel, ki a többi között Perczel Kálmán kir. adófelügyelő választását is megtámadta, mert a vármegye területén adót nem fizet, a kir. adófelügyelő felhivatott annak igazolására, hogy a vármegye területén fizet-e adót. — A gyűlés fill órakor ért véget. — Vasúti baleset. Múst hó 29-én hajnalban az Eszékről Villány felé közlekedő személyvonat mozdonyán az egyik cső szétpattanván, a vonat Laskafalu és Monostor között körülbelül nyolc óra hosszat vesztegelt, úgy hogy például a Pécsre utazók reggeli 8 óra helyett csak délután négy órakor érkeztek megyénk székvárosába. — Hadkötelesek. A f. évi ujoncozás alkalmával járásunkban állítás alá kerül: 1. korosztályú 337, II. korosztályú 307 és a III. korosztályból 234, összesen 878 egyén, majdnem IGO-zal kevesebb mint a múlt évben. — Minthogy a tavasi járulék teljesen kikerült, a IV-ik korosztály a mi sorozó járásunkban nem lesz behiva. —a népfelkelés szervezését illetőleg a honvédelmi miniszter az első intézkedéseket megtette. Az összes törvényhatóságokhoz intézett körrendeletben intézkedett, hogy az 1868-ik évben születettek, akik az 1887. évre az első osztálybeli népfelkelésre kötelesek első korosztályát képezik, azonnal összeirassanak. E célból tartoznak az anyakönyvvezető lelkészek az 1868. évben született férfinembeli egyénekről, kik az 1887. évben 19-ik évüket betöltik, vagy betöltenék — tehát az elhaltakról is — az anyakönyvi kivonatokat községenként külön-külön pontosan kiírni s ezúttal kivételesen, jövő évi január hó 15-ig az illető községi elöljáróságnak átadni. — Érdekes kr. Mint lapunknak Budapestről írják, ott «Érdekes könyvtár“ címmel egy valóban érdekesnek ígérkező irodalmi vállalat indul meg 1887. január 10-éig. Abban a helyzetben vagyunk, hogy az „Érdekes könyvtár“ proogrammjából már ma a következő részleteket közölhetjük: Az „Érdekes könyvtár“ körül a legjelesebb írók csoportosultak, kiknek az a céljuk, hogy a magyar közönség jeles műveket a szokottnál olcsóbb áron szerezhessen meg. Az „Érdekes könyvtár“ ki fog terjedni a bel- és külföldi irodalom legértékesebb termékeire. A legelső kötet Kleist Henriknek, Schiller mellett a legkitűnőbb német drámaírónak híres színművét, Heilbronni Katicát, Reviczky Gyula nagytehetégű költőnk fordításában közli. A második kötet Chamisso világhírű művét Schlemi Péter csodálatos történetét tartalmazza; fordította és bevezette Kormos Alfréd; a harmadik kötet a „Säkkingeni trombitás“, fordította Luby Sándor. — Az „Érdekes könyvtár“ az által is érdekes lesz, hogy tudományos és szakmunkákat is nyújt közönségének. Évenként tizenkét kötetet ad az „Érdekes könyvtár“, előfizetési ára tekintve elegáns kiállítását és belbecsét rendkívül olcsó : egy negyedévre 1 frt, félévre 2 frt, egy évre 4 frt, mely összeg az „Érdekes könyvtár“ szerkesztőségének Budapestre, Révay utca 8. küldendő. A Magyar állampapírok új konverziója, mint a „Magyar Pénzügy“ fővárosi tekintélyes pénzügyi szaklap legújabb száma közli, körülbelül következőleg fog végrehajtatni. A magyar vasúti kölcsön (maradjunk ennél a példánál) 15 frank kamatot hoz. A 400-as magyar aranyjáradék névértékű 150 forintja szintén 15 frankot kamatozik, a magyar állam tehát anélkül, hogy kamatterhét fölemelné, minden egyes vasúti kölcsönkötvényért kibocsáthat 150 frt névértékű aranyjáradékot. Ha az aranyjáradék például 108-ra emelkedik, akkor a névértékű 150 frt napi árfolyama 162, a magyar vasúti kölcsön alig tovább emelhető 152-es árfolyamával szemben. Az aranyjáradék egyenértéke tehát a tőzsdén és minden bankházban 10 írttal több és 10 írtban fognak osztozkodni a konvertálandó papír tulajdonosai, a magyar állam és a konvertáló csoport. Az oroszlánrésznek természetesen a magyar államnak kell jutnia, ha célját, kölcsön nélkül, el akarja érni. Ehhez képest az állam megtart 6 frtot és 202 frtot ad a papír tulajdonosainak és a csoportnak. Ha e mivelet a magyar aranyjáradék 110 es árfolyama mellett hajtatik végre, mind a három lél nyereményrésze felemelhető, ha ellenben az aranyjáradék 102-re vagy még mélyebbre esik, akkor a konverzió lehetetlenné válik, mert ez esetben sem az állam, sem a kötvénytulajdonos, sem a csoportnak nem lehet előnye. Irodalom és művészet. — „I r o d a t o in.“ E cím alatt 1887. január 1-jével egy új kritikai, irodalmi, művészeti és társadalmi közlöny indul meg Tolnai Lajos szerkesztésében, mely feladatául tűzte ki, hogy szakavatott, részletezett, klikk és párt-