Mohács és Vidéke, 1894 (13. évfolyam, 1-53. szám)
1894-01-01 / 1. szám
pálya használhatóvá válik. A jégpálya használatáért nem egyleti tagok 2 frtnyi díjat fizetnek. Olyanok, kik eddig résztvevők nem voltak, ezenkívül még 1 frt beiratási díjat. Egyszeri korcsolyázásra jogosító belépti jegy 20 kr. Jegyek Auber Vilmos úrnak II. Lajoshoz címzett gyógyszertárában válthatók. — A pálya használatát a Trónörököshöz cimzett,Herger féle vendéglőn kifügyeztett tábla fogja jelezni. Az ünepély megnyitása január 6-ára remélhető. — Áthelyezés. A pécsi m. kir. posta- és távirdaigazgatóság Seerlen Győző, mohácsi kir. posta- és távirda-segédtisztet Kaposvárra, Szabó József pécsi kir. posta- és távirda-segédtisztet pedig Mohácsra helyezte át. — Estély. A „Mohácsi Iparosok Olvasóköre“ január hó 6-án saját könyvtára javára sorsjátékkal egybekötött zártkörű táncestélyt rendez. Belépti díj személyenkint 40 kr. Kezdete 8 órakor. — A mohácsi iparhatóság megbízottak e hó 4-én délelőtt 11 órakor a városházán, Trix-er Károly járási főszolgabíró elnöklete alatt alakulási gyűlést tartanak. — „Versek “ Igen rokonszenves, meleg lelkű fiatal költő hirdet előfizetést költeményeire . Buday László lapunk dolgozótársa s az „Ország-Világ segédszerkesztője. Kötetének ezt az egyszerű, szerény címet adta : „Versek,“ mintha költeményei kevés igénynyel jelennének meg a könyvpiacon. Pedig e költemények nem lehetnek csekély igényűek : határozott, exes, gyorsan duzzadásnak indult költői talentum változatos, tartalmas, szép termékei. Örömmel ajánljuk e költeményeket olvasóinknak : a fiatal, de nagytehetségű pécsi költő megérdemli Mohács támogatását. A kötet mintegy tíz évre terjed ; tűzött példánynak egy, diszkötésének kétforint lesz az ára. A gyűjtőiveket s a megrendelt példányok árát legalább is február közepéig a szerző nevére, az „Ország-Világ“ szerkesztőségébe (Budapest, VIII., Kerepesi út I. sz.) tessék küldeni. Megemlítjük, hogy az előfizetési ívet lapunk szerkesztőségében is alá lehet írni. — Kérelem Magyarország községi- és körjegyző uraihoz. Hazánk egyik legfontosabb közérdekének, az ország közegészségügyének föllendülése érdekében az „Országos Közegészségi Egyesület“ felkéri a t. községi- és körjegyző urakat, szíveskedjenek az egyesület zászlaja alá sorakozni s odahatni, hogy a községek, mint erkölcsi tertületek — miként már azt hazánk számos városa s községe megtette — anyagi viszonyaikhoz mérten az Országos Közegészség Egyesület alapító- vagy rendes tagjai között foglaljanak helyet. Ekként lesz, a közellem felébreszthető a közegészségügy terén, aminek hiányát élénken illusztrálja a belügyminiszter úrnak 1892. évi jelentése. E szerint ugyanis 51 törvényhatóság jelezte a közegészségi állapotokat kedvezőtleneknek. Ily szomorú statisztika a közszellem felébredése után csak történeti emlék lészen. — Az újévi üdvözletek megváltása címén az „Első Mohácsi Jótékony Nőegyet“ ívein adakoztak : Frommer Miksa és neje, Kémer Lipót és neje úgy dr. Tauszik Emil és neje 3—3 frtot ; Bach Antal, Materényi János, Rosenfeld Simon, dr. Serli Sándor, Tixler Károly és Witsinger Pál 2—2 itot; Auber J., Auber K., Auber V., Böhm Ignác, Csöngő Mihály, dr. Flesch Ármin, dr. Hermann Manó, Herr Miklós, dr. Kaufmann József, Kloinbauer Antal, Luiszer Viktor, Margitai Péter, Neumeyer Rita, Pribék József, Publigh Nándor, dr. Réder Károly, dr. Rüll Béla, dr. Rüll János, Simonkovits Mátyás, Simonkovits Mihály, Sperl Márton, Stajevits János, Stajevits Jánosné, Szikora Istián, Toldy Ignác, Visy Lajos és Weisz Lajos 1—1 írt. Babritzky István, Hummel Ignác, Jaksics Joka, Klein Armin, Knipl János, Kugyeray Mariska, özv. Kugyeray Mártonna, Márton Kálmán, Mayer Vilmos, Schmidt Mátyás, Verbőczy Béla, Zombori András és Zolner (?) 50—50 krt; B. S., olvashatatlan aláírás és Tamás Gyula 40—40 krt; Grünwald Ármin, Müller Cili, N. N., Schlapp Jakab és Sepatz István 30—30 krt; N. N. és Schneider József 25—25 krt; Boda Pál, Dóczy Pál, Fredrick Balázs, Fischer Izidor, Fricsofszky F. Heller, Huber Ferenc, Kalma J., Kerner Róbert, Kohn H , Males János, Mautner K., Musza Mátyás, N. N., N. N., Olvashatlan aláírás, ismét olvashatatlan aláírás, Reiszinger Antal, Sebők Mihály, Schneider Károly, Skodnitz Mór, Szmerkács Dezső és Weisz N. 20—20 krt. Bayer, Berger János, Bogyanátz Kristóf, Brantner Emil, Deutsch, Egyed József, G., Köpf Gusztáv, Krosics János, N. N., N. N., N. N., Neumann Gyula, Szauter Flórián és Wasszinger Ferenc 10—10 krt. Az adományok összege : 51 frt 30 kr. Fogadják a szives adakozók a szegények nevében a nőegyleti választmány köszönetét. — Egyletek közgyűlései. Az „Első mohácsi Jótékony Nőegylet“ I. évi január hó 6-án, viz kérési napján délután 3 órakor a mohácsi kaszinó nagytermében évi rendes közgyűlését tartja. A közgyűlés tárgyai: A elnök jelentése, tisztujitás és folyó ügyek. A „Mohácsi Iparosok Olvasóköre“ pedig f. évi január 7-én, vasárnap, délután 3 órakor tartja évi rendes közgyűlését. Napirend: 1. Elnöki jelentés. 2. Tűztujitás megejtése. 3. A módosított alapszabály felolvasása. 4. Az 1894. évre a költségelőirányzat előterjesztése. 5. Az 1892-ik évi zárszámadások megvizsgálására kiküldött bizottság jelentése. 6. 3 tagú bizottság megválasztása az 1893. évi zárszámadások megvizsgálására. 7. 4 tag megválasztása a közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítésére. 8. Indítványok. 9. Újságok elévezetése. — A tyúk is kikaparja Még 1893-ik évi október hó 10 én történt, hogy Hiimjann György, Horel Jakabnak, a főhercegi bélivér uradalom Rtác-Töttösön alkalmazott erdőőrének kanásza eltűnt. Hivatalosan is körözték, de az eltűntnek mégsem akadtak nyomára. A körözést is beszüntették már, de a jelen közlemény címéül használt közmondásban említettyúk szerepére vállalkozó Cseh Gábor derék főhercegi csendőr avval a gyanúval élvén hogy Itkanisz eltűnése ellene elkövetett bűnügygyel van kapcsolatban, titkon tovább is kutatta, nyomozta az eltűnést okozó körülményeket. Történt aztán, hogy december 24-én néhány egyén gombát keresett a ráctettősi erdőben, ahol egy teljesen feloszlott holttestre bukkantak. Jelentés tétetvén, járásunk főszolgebirája megbízta dr. Seri Sándor járásorvost, a rendőri hulla-szemle megtartására. A szemle alkalmával a hullán talált ruhából megállapíttatott, hogy az Heimenn Gy. holtteste, de a feloszlás előhaladott állapota miatt erőszak nyomait nem lehetvén észlelni, természetes halál konstatáltatott s a temetési engedély kiadatott. De ekkor a fennemlitett Cseh Gábor csendőr sürgős jelentést tett a mohácsi kir. járásbíróságnál az iránt, hogy neki alapos gyanúja van, hogy Heimannt meggyilkolták, a miért is a hullának törvényszéki boncolására lenne szükség. Ezt a járásbíróság el is rendelte s még az ünnepek alatt foganatosította. De a boncoló orvosok, dr. Löwy Jakab és dr. Rafl János sem tudtak — még pedig szintén a holtest feloszlásának már nagyon előfialadott állapota miatt — erőszakos halált megállapítani. Ekkor a nevezett csendőr kérelmére megidézte a bíróság Horn Jakab erdőőrt, a meghalt kanánt gazdáját és szembesítették a hullával. Ez a szembesítés annyira felizgatta az erdőőr lelkiismeretét, hogy reszketve vallotta be, hogy kanaszával az erdőben összeveszvén,nagy botjává leütötte és késsel halántékon szúrta, minek következtében meghalt. A vizsgálat tovább folyik. — Elfogott betörő tolvaj A pesi kir. törvényszék által körözött és nálunk Mohácson is jól ismert Funk József cipészsegédet Baján elfogták és Mohácson át Pécsre kísérték. A többi között Mohácson, Főherceglakon és Szent Istvánban követett el betöréses lopásokat. Irén k. a., aki rózsaszínű, könyü, görögös ruhában a közvéleményt kitünően ábrázolta A népszerűség kifejezője Kisszéy Tilda k. a. volt, ki rokonszenvesen játszott. Bájos és üde jelenség volt a színpadon kék toalettben mint nemzete és Paula k. a. — Bene Irén kisasszony urihölgyet ábrázolt 1825-ben és 1894 ben. A kisasszony mindenkit meglepett alakításával, mely szó szoros értelemben művészi volt; kivált a második szerep megjátszásában annyi ügyességet, oly mély értelmű felfogást, oly biztos fellépését és annyi karakterisztikus vonást láttam, hogy — ha efogadja a kisasszony — ezen a helyen örömmel gratulálok neki. Kiefer Ilona k. a., is falbraesetten mondta el mondókáját, forgásában, mozdulataiban pedig sönyednek mutatkozott: valódi otthonosággal mozgott a világot jelentő deszkákon. A férfi szereplők közül dr. Andris Tivadar kitűnően adta a magyar hegedőst: dallamos hangja, jellemző játéka egyformán hozzájárult a sikerhez. Topál tovics János és dr. Philip Ferenc szépen deklamáltak s ügyesen egészítették ki az ünnnepi kép keretét. Seregy László pedig a komáromi hajós szerepében a nép emberének magyaros észjárását, természetes gondolkozását jellemző módon sok természetességgel tüntette elő. Ennyi kiváló erő járult hozzá a drámai költemény előadásának sikeréhez. Csoportkép fejezte be a darabot: Jókait megkoszorúzza a múzsa és mindenek dicsőítik nagy szellemét. Ez volt Jókai ünnepe Mohácson, őszinte, lelkes ünnepe. Mohács háláját fejezte ki a nagy regényírónak: megtette azt, amit megtehetett. Lelkesedett és ünnepelte, dicsőítette, a kit minden magyarnak ünnepelnie, dicsőítenie kell. Az ünnepély után tánc volt, mely régeiig tartott. Margitay Valér: Irodalom és művészet — A „Divat Szalon,“ mely úgy a divatot, mint a szépirodalmi közleményeket illetőleg egyegy dustartalmú, különálló egész számot, nem pedig úgynevezett mellékletet ad, mindjobban tért hódít a művelt magyar hölgyek körében és kiszorítja az idegen nyelvű vállalatokat. Szépirodalmi közleményeit első rangú magyar írók adják, válogatott és gondosan fordított külföldi jelesebb termékekkel vegyesen, a szerkesztés élén pedig Szabóné Nogáll Janka áll, ki mint a Petőfi-társaság tagja s a tevékeny irodalom egyik legkedveltebb írója ismeretes. A divatrész Fanghné Gyújtó Izabella ismert és érdemes író vezetése alatt állván, a divat tudósítások olyan ízléssel, gonddal és leírásokkal kerülnek az olvasó elé, amilyen eddig még nem volt. A lap csinos, tetszetős formában, rendkívül elegáns kiállításban jelenik meg, temérdek képpel tarkítva. Szépirodalmi részében pedig minden számban érdekes női arcképet hoz, a magyar szellemi és társadalmi élet egy-egy kiválóbb nőalakjáról. Szívesen használjuk fel az alkalmat, hogy ezt a valóban céljának megfelelő és olcsó lapot, melegen aláljuk olvasóink figyelmébe. Előfizetési ára egy évre 6 frt, negyedévre 1 frt 50 kr. Előfizetések címzendők a „Divat Szalon“ kiadóhivatalához Budapesten, Gizella-tér, Haas palota. »Ifjúsági Lapok... Bármily lendületet vett is újabban a magyar ifjúsági irodalom, mégis érezhető volt mindeddig egy lapnak hiánya, mely a serdülő ifjúság szellemi szükségleteinek megfelel. Ezen hiány pótolva lesz, midőn „Ifjúsági Lapok“ címmel egy oly hetenkint megjelenő közlöny indul meg karácsony első napján, mely mind a két nembelinek hasznos és szórakoztató olvasmányt nyújt. Az „Ifjúsági Lapok“ hetenkint másfél—két évnyi terjedelemben és számos ilusztrációval jelenik m meg. Munkatársai a legjelesebb magyar írók sorából valók. Mellékletül hetenként „Leányvilág“ címmel olyan lapot ad, mely leginkább a fiatal leányok számára szórakoztató és hasznos olvasmányt nyújt. Mindkét lapnak előfizetési ára egész évre 6 frt, fél évre 1 frt 50 kr. Előfizetések küldendők az „Ifjúsági Lapok“ kiadóhivatalához Budapesten, Gizella-tér 1. sz. Haas-palota. Mutatványszámok bárkinek ingyen küldetnek. — Az Athenaeum Képes Irodalomtörténetéből (szerk. Beöthy Zsolt) megjelent a 14-ik füzet. Nagyobb részét Radics Ferenc, a vállalat segédszerkesztőjének tanulmánya foglalja el A kurucvilág költészetéről. Az elején vázolja a Tököly és Rákóczi Ferenc korát, de nemcsak a politikai viszonyokat ismerteti, hanem szorgosan összegyűjti a társadalmi, közművelődési állapotokra, a tudomány, költészet, és művészetek ápolására vonatkozó adatokat is ; ezzel e kor, az u. n. kurucvilág a nemzeti élet sajátos vonásaival mint egy egész külön világ hiven és érdekesen rajzolódik az olvasó elé. A tanulmány második felében a kuruc költészetet ismerteti 1634—1870-ig sőt hatásában tovább is. Az országos keserv, a protestáns üldözés, a vitézség tényei, a bujdosás nyomora állandó s változatos tárgyat szolgáltattak e nép-nemzeti költészetnek, melynek alkotásai közt valódi remekek találhatók. Radics mindezt oly behatóan vizsgálja, hogy tárgyszeretettel, hangulatosan írt cikkeit e kor és irodalma egyik legalaposabb ismerőjéül mutatják be. A füzet második közleménye szintén e korra vonatkozik : Angyal Dávid, a Thököly életrajzának jeles szerzője, kezdi meg benne Történetirodalmunk ismertetését a XVIII. század elején ; e füzetben Babocsai Izsákról és Bethlen Miklósról szól azzal a szabatossággal és találó kritikával, mely minden munkáját jellemzi. A füzetet ezúttal is számos érdekes illusztráció diszíti, külön mellékletül : Rákóczi Ferenc gyönyörű kivitelű arcképe, a fejedelem híres udvari festőjének, Mányoky Adámnak a szász király tulajdonában levő eredeti festményéről és Listius Magyar Máriának címlapja; továbbá a szövegben: Zrinyi Hana és Thököly Imre, Bercsényi Miklós, Pekryné Petrőczi Kata Szidónia arcképei és egy mulató kurucokat ábrázoló kép (egykorú festmények másolatai), a sárospataki Rákóczi-vár, Tholnay Vitézek tükörének címlapja, Palocsay Györgytől két versszak eredeti kézirata, egy kuruc táboridal s a híres Rákóczi-nóta Káldy Gyula átiratában és névaláírások. A tartalom és díszes kiállítás tekintetében egy kép kitűnő vállalat kéthetes füzetekben jelenik meg s füzetenkint 40 krért minden hazai könyvkereskedésben vagy közvetlenül a kiadó hivatalban (Bpest, IV. Ferenciek tere 3. sz.) megrendelhető a Gyermekek Újsága. Ismét megemlékezünk Pósa bácsinak a kis újságjáról, Az én Újságomról. Kénytelenek vagyunk vele, mert az aranyos, minden izében magyar szellemű kedves kis képes újság szinte kihívja maga iránt a figyelmet. Csupa mess, vers aranyos tollal megirt apróság ez a kis újság, a gyermekek szive-lelke gyönyörködtetésére. — És van-e ennél kedvesebb karácsonyi, újévi ajándék ? — Összetörik a legdrágább játék, megunja azt, ha még olyan szép is, de az ő képes újságát nem fogja megunni sohasem, amíg gyerek marad. Türelmetlenül, szeretettel várja azt minden vasárnap, hisz ez az ő legkedvesebb barátja. — Mesél neki, regél neki, oktatja, mulattatja őt. Magyarul gondolkodni, megtanítja őt hazaszeretetre. Az én Újságom ára negyedévre jár, s ezért a kis összegért tizennégyszer köszönt be a gyermekekhez, tizennégyszer okoz nekik örömet. Ez a legbecsesebb és a legszívesebben látott, de egyszersmind a legolcsóbb karácsonyi ajándék. Piaci árjegyzék. Mohácson, 1893. évi december hó 3- án tartott hetivásárról. Búza 6.80