Mohács és Vidéke, 1894 (13. évfolyam, 1-53. szám)

1894-01-01 / 1. szám

pálya használhatóvá válik. A jégpálya használa­táért nem egyleti tagok 2 frtnyi díjat fizetnek. Olyanok, kik eddig résztvevők nem voltak, ezen­kívül még 1 frt beiratási díjat. Egyszeri korcso­­lyázásra jogosító belépti jegy 20 kr. Jegyek Au­­ber Vilmos úrnak II. Lajoshoz címzett gyógy­szertárában válthatók. — A pálya használatát a Trónörököshöz cimzett,Herger féle vendéglőn ki­­fügyeztett tábla fogja jelezni. Az ünepély meg­nyitása január 6-ára remélhető. — Áthelyezés. A pécsi m. kir. posta- és távirdaigazgatóság S­­­e­­­e­r­le­­­n Győző, mo­hácsi kir. posta- és távirda-segédtisztet Kapos­várra, Szabó József pécsi kir. posta- és tá­virda-segédtisztet pedig Mohácsra helyezte át. — Estély. A „Mohácsi Iparosok Olvasóköre“ január hó 6-án saját könyvtára javára sorsjáték­kal egybekötött zártkörű táncestélyt rendez. Be­lépti díj személyenkint 40 kr. Kezdete 8 órakor. — A mohácsi iparhatóság­ megbízottak e hó 4-én délelőtt 11 órakor a városházán, Trix-­­­e­r Károly járási főszolgabíró elnöklete alatt alakulási gyűlést tartanak. — „Versek “ Igen rokonszenves, meleg lelkű fiatal költő hirdet előfizetést költeményeire . B­u­­day László lapunk dolgozótársa s az „Or­szág-Világ segédszerkesztője. Kötetének ezt az egyszerű, szerény címet adta : „Versek,“ mintha költeményei kevés igénynyel jelennének meg a könyvpiacon. Pedig e költemények nem lehetnek csekély igényűek : határozott, exes, gyorsan duz­zadásnak indult költői talentum változatos, tar­talmas, szép termékei. Örömmel ajánljuk e köl­teményeket olvasóinknak : a fiatal, de nagytehet­­ségű pécsi költő megérdemli Mohács támogatá­sát. A kötet mintegy tíz évre terjed ; tűzött pél­dánynak egy, diszkötésének két­­forint lesz az ára. A gyűjtő­iveket s a megrendelt példányok árát legalább is február közepéig a szerző nevére, az „Ország-Világ“ szerkesztőségébe (Budapest, VIII., Kerepesi út I. sz.) tessék küldeni. Megem­lítjük, hogy az előfizetési ívet lapunk szerkesztő­ségében is alá lehet írni. — Kérelem Magyarország községi- és kör­jegyző uraihoz. Hazánk egyik legfo­nt­os­abb köz­érdekének, az ország közegészségügyének föllen­dülése érdekében az „Országos Közegészségi Egyesület“ felkéri a t. községi- és körjegyző urakat, szíveskedjenek az egyesület zászlaja alá sorakozni s odahatni, hogy a községek, mint er­kölcsi tertületek — miként már azt hazánk szá­mos városa s községe megtette — anyagi viszo­nyaikhoz mérten az Országos Közegészség­ Egye­sület alapító- vagy rendes tagjai között foglal­janak helyet. Ekként lesz, a kö­zellem feléb­reszthető a közegészségügy terén, a­minek hiá­nyát élénken illusztrálja a belügyminiszter úr­nak 1892. évi jelentése. E szerint ugyanis 51 törvényhatóság jelezte a közegészségi állapoto­kat kedvezőtleneknek. Ily szomorú statisztika a közszellem felébredése után csak történeti emlék lészen. — Az újévi üdvözletek megváltása címén az „Első Mohácsi Jótékony Nőegy­et“ ívein ada­koztak : Frommer Miksa és neje, Kémer Lipót és neje úgy dr. Tauszik Emil és neje 3—3 frtot ; Bach Antal, Materényi János, Rosenfeld Simon, dr. Serli Sándor, Tixler Károly és Witsinger Pál 2—2 i­tot; Auber J., Auber K., Auber V., Böhm Ignác, Csöngő Mihály, dr. Flesch Ármin, dr. Hermann Manó, Herr Miklós, dr. Kaufmann Jó­zsef, Kloinbauer Antal, Luiszer Viktor, Margitai Péter, Neumeyer Rita, Pribék József, Publigh Nándor, dr. Réder Károly, dr. Rü­ll Béla, dr. Rüll János, Simonkovits Mátyás, Simonkovits Mihály, Sperl Márton, Stajevits János, Stajevits Jánosné, Szikora Ist­i­án, Toldy Ignác, Visy La­jos és Weisz Lajos 1—1 írt. Babritzky István, Hummel Ignác, Jaksics Joka, Klein Armin, Knipl János, Kugyeray Mariska, özv. Kugyeray Már­tonna, Márton Kálmán, Mayer Vilmos, Schmidt Mátyás, Verbőczy Béla, Zombori András és Zol­­ner (?) 50—50 krt; B. S., olvashatatlan aláírás és Tamás Gyula 40—40 krt; Grünwald Ármin, Müller Cil­i, N. N., Schlapp Jakab és Sepatz István 30—30 krt; N. N. és Schneider József 25—25 krt; Boda Pál, Dóczy Pál, Fredrick Ba­lázs, Fischer Izidor, Fricsofszky F. Heller, Hu­ber Ferenc, Kalma J., Kerner Róbert, Kohn H , Males János, Mautner K., Musza Mátyás, N. N., N. N., Olvashatlan aláírás, ismét olvashatatlan aláírás, Reiszinger Antal, Sebők Mihály, Schnei­der Károly, Skodnitz Mór, Szmerkács Dezső és Weisz N. 20—20 krt. Bayer, Berger János, Bo­­gyanátz Kristóf, Brantner Emil, Deutsch, Egyed József, G­., Köpf Gusztáv, Krosics János, N. N., N. N., N. N., Neumann Gyula, Szauter Fló­rián és Wasszinger Ferenc 10—10 krt. Az ado­mányok összege : 51 frt 30 kr. Fogadják a szi­ves adakozók a szegények nevében a nőegyleti választmány köszönetét. — Egyletek közgyűlései. Az „Első mohácsi Jótékony Nőegy­let“ I. évi január hó 6-án, viz kérési napján délután 3 órakor a mohácsi kaszinó nagytermében évi rendes köz­gyűlését tartja. A közgyűlés tárgyai: A elnök jelentése, tisz­tujitás és folyó ügyek.­­ A „Mohácsi Iparo­sok Olvasóköre“ pedig f. évi január 7-én, vasár­nap, délután 3 órakor tartja évi rendes közgyű­lését. Napirend: 1. Elnöki jelentés. 2. Tűztuji­­tás megejt­ése. 3. A módosított alapszabály felol­vasása. 4. Az 1894. évre a költ­ségelőirányzat előterjesztése. 5. Az 1892-ik év­i zárszámadások megvizsgálására kiküldött bizottság jelenté­se. 6. 3 tagú bizottság megválasztása az 1893. évi zár­számadások megvizsgálására. 7. 4 tag megválasz­tása a közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítésére. 8. Indítványok. 9. Újságok elé­vezetése. — A tyúk is kikaparja Még 1893-ik évi október hó 10 én történt, hog­y Hiim­jann György, Horel Jakabnak, a főhercegi bélivér uradalom Rtác-Töttösön alkalmazott erdőőrének ka­násza el­tűnt. Hivatalosan is körözték, de az eltűntnek még­sem akadtak nyomára. A körözést is be­szüntették már, de a jelen közlemény címéül használt közmondásban említet­tyúk szerepére vállalkozó Cseh Gábor derék f­őhercegi csendőr avval a gyanúval élvén hogy It­kanisz eltűnése ellene elkövetett bűnügygyel van kapcsolatban, titkon tovább is kutatta, nyomozta az eltűnést okozó körülményeket. Történt aztán, hogy de­cember 24-én néhány egyén gombát keresett a ráctettősi erdőben, a­hol egy teljesen feloszlott holttestre bukkantak. Jelentés tétetvén, járásunk főszolgebirája megbízta dr. Seri­ Sándor já­rásorvost, a rendőri hulla-szemle megtartására. A szemle alkalmával a hullán talált ruhából meg­állapíttatott, hogy az Heimenn Gy. holtteste, de a feloszlás előhaladott állapota miatt erőszak nyomait nem lehetvén észlelni, természetes halál konstatáltatott s a temetési engedély kiadatott. De ekkor a fennemlitett Cseh Gábor csendőr sür­gős jelentést tett a mohácsi kir. járásbíróságnál az iránt, hogy neki alapos gyanúja van, hogy Heimannt meggyilkolták, a miért is a hullának törvényszéki boncolására lenne szükség. Ezt a járásbíróság el is rendelte s m­ég az ünnepek alatt foganatosította. De a boncoló orvosok, dr. Löwy Jakab és dr. Rafl János sem tudtak — még pedig szintén a holtest feloszlásának már na­gyon előfialadott állapota miatt — erőszakos ha­lá­lt megállapítani. Ekkor a nevezett csendőr ké­relmére megidézte a bíróság Horn Jakab erdő­­őrt, a meghalt kanánt gazdáját és szembesítették a hullával. Ez a szembesítés annyira felizgatta az erdőőr lelkiismeretét, hogy reszketve vallo­tta be, hogy kanaszával az erdőben összeveszvén,nagy bot­jává leütötte és késsel halántékon szúrta, minek következtében meghalt. A vizsgálat tovább folyik. — Elfogott betörő tolvaj A p­esi kir. törvényszék által körözött és nálunk Mohácson is jól ismert Funk József cipészsegédet Baján elfogták és Mohácson át Pécsre kísérték. A többi között Mohácson, Főherceglakon és Szent Ist­vánban követett el betöréses lopásokat. Irén k. a., a­ki rózsaszínű, könyü, görögös ru­hában a közvéleményt kitünően ábrázolta A nép­szerűség kifejezője K­i­s­s­z­é­­­y Tilda k. a. volt, ki rokonszenvesen játszott. Bájos és üde jelenség volt a színpadon kék toalettben mint nemze­t­e é­s­­ Paula k. a. — B­e­n­e Irén kis­asszony urihölgyet ábrázolt 1825-ben és 1894 ben. A kisasszony mindenkit meglepett alakítá­sával, mely szó szoros értelemben művészi volt; kivált a második szerep megjátszásában annyi ügyességet, oly mély értelmű felfogást, oly biz­tos fellépését és annyi karakterisztikus vonást láttam, hogy — ha efogadja a kisasszony — ezen a helyen örömmel gratulálok neki. Kiefer Ilona k. a., is fal­braesetten mondta el mondóká­ját, forgásában, mozdulataiban pedig sönyednek mutatkozott: valódi ott­honosággal mozgott a vi­lágot jelentő deszkákon.­­ A férfi­ szereplők kö­zül dr. A­n­d­r­i­­­s Tivadar kitűnően adta a magyar hegedőst: dallamos hangja, jellemző já­téka egyformán hozzájárult a sikerhez. Topál t­o­v­i­c­s János és dr. Philip Ferenc szépen deklamáltak s ügyesen egészítették ki az ünnnepi kép keretét. S­e­r­e­g­­­y László pedig a komá­romi hajós szerepében a nép emberének ma­gyaros észjárását, természetes gondolkozását jel­lemző módon sok természetességgel tüntette elő. Ennyi kiváló erő járult hozzá a drámai köl­temény előadásának sikeréhez. Csoportkép fejezte be a darabot: Jókait megkoszorúzza a múzsa és mindenek dicsőítik nagy szellemét. Ez volt Jókai ünnepe Mohácson, őszinte, lelkes ünnepe. Mohács háláját fejezte ki a nagy regényírónak: megtette azt, a­mit megtehetett. Lelkesedett és ünnepelte, dicsőítette, a kit min­den magyarnak ünnepelnie, dicsőítenie kell. Az ünnepély után tánc volt, mely régeiig tartott. Margitay Valér: Irodalom és művészet — A „Divat Szalon,“ mely úgy a divatot, mint a szépirodalmi közleményeket illetőleg egy­­egy dustartalmú, különálló egész számot, nem pedig úgynevezett mellékletet ad, mindjobban tért hódít a művelt magyar hölgyek körében és kiszorítja az idegen nyelvű vállalatokat. Szépi­rodalmi közleményeit első rangú magyar írók adják, válogatott és gondosan fordított külföldi jelesebb termékekkel vegyesen, a szerkesztés élén pedig Szabóné Nogáll Janka áll, ki mint a Petőfi-társaság tagja s a tevékeny irodalom egyik legkedveltebb írója ismeretes. A divatrész Fanghné Gyújtó Izabella ismert és érdemes író vezetése alatt állván, a divat tudósítások olyan ízléssel, gonddal és leírásokkal kerülnek az olvasó elé, a­milyen eddig még nem volt. A lap csinos, tet­szetős formában, rendkívül elegáns kiállításban jelenik meg, temérdek képpel tarkítva. Szépiro­dalmi részében pedig minden számban érdekes női arcképet hoz, a magyar szellemi és társa­dalmi élet egy-egy kiválóbb nőalakjáról. Szíve­sen használjuk fel az alkalmat, hogy ezt a való­ban céljának megfelelő és olcsó lapot, melegen aláljuk olvasóink figyelmébe. Előfizetési ára egy évre 6 frt, negyedévre 1 frt 50 kr. Előfizetések címzendők a „Divat Szalon“ kiadóhivatalához Budapesten, Gizella-tér, Haas palota.­­ »Ifjúsági Lapok... Bármily lendületet vett is újabban a magyar ifjúsági irodalom, mégis érezhető volt mindeddig egy lapnak hiánya, mely a serdülő if­júság szellemi szükségleteinek megfelel. Ezen hiány pótolva lesz, midőn „Ifjúsági Lapok“ címmel egy oly hetenkint megjelenő közlöny indul meg ka­rácsony első napján, mely mind a két nembeli­­nek hasznos és szórakoztató olvasmányt nyújt. Az „Ifjúsági Lapok“ hetenkint másfél—két évnyi terjedelemben és számos ilusztrációval jelenik m meg. Munkatársai a legjelesebb magyar írók so­rából valók. Mellékletül hetenként „Leányvilág“ címmel olyan lapot ad, mely leginkább a fiatal leányok számára szórakoztató és hasznos olvas­mányt nyújt. Mindkét lapnak előfizetési ára egész évre 6 frt, fél évre 1 frt 50 kr. Előfizetések kül­dendők az „Ifjúsági Lapok“ kiadóhivatalához Bu­dapesten, Gizella-tér 1. sz. Haas-palota. Mutat­ványszámok bárkinek ingyen küldetnek. — Az Athenaeum Képes Irodalomtörté­netéből (szerk. Beöthy Zsolt) megjelent a 14-ik füzet. Nagyobb részét Radics Ferenc, a válla­­lat segédszerkesztőjének tanulmánya foglalja el­ A kurucvilág költészetéről. Az elején vázolja a Tököly és Rákóczi Ferenc korát, de nemcsak a politikai viszonyokat ismerteti, hanem szorgosan összegyűjti a társadalmi, közművelődési állapo­tokra, a tudomány, költészet, és művészetek ápo­lására vonatkozó adatokat is ; ezzel e kor, az u. n. kurucvilág a nemzeti élet sajátos vonásaival mint egy egész külön világ hiven és érdekesen rajzolódik az olvasó elé. A tanulmány második felében a kuruc költészetet ismerteti 1634—1870-ig sőt hatásában tovább is. Az országos keserv, a protestáns üldözés, a vitézség tényei, a bujdosás nyomora állandó s változatos tárgyat szolgáltat­tak e nép-nemzeti költészetnek, melynek alkotásai közt valódi remekek találhatók. Radics mindezt oly behatóan vizsgálja, hogy tárgyszeretettel, hangulatosan írt cikke­it e kor és irodalma egyik legalaposabb ismerőjéül mutatják be.­­ A füzet második közleménye szintén e korra vo­natkozik : Angyal Dávid, a Thököly életrajzá­nak jeles szerzője, kezdi meg benne Történetirodal­munk ismertetését a XVIII. század elején ; e fü­zetben Babocsai Izsákról és Bethlen Miklósról szól azzal a szabatossággal és találó kritikával, mely minden munkáját jellemzi. A füzetet ezút­tal is számos érdekes illusztráció diszíti, külön mellékletül : Rákóczi Ferenc gyönyörű kivitelű arcképe, a fejedelem híres udvari festőjének, Mányoky Adámnak a szász király tulajdonában levő eredeti festményéről és Listius Magyar­ Mári­ának címlapja; továbbá a szövegben: Zrinyi Hana és Thököly Imre, Bercsényi Miklós, Pekryné Petrőczi Kata Szidónia arc­képei és egy mulató kurucokat ábrázoló kép (egykorú festmények má­solatai), a sárospataki Rákóczi-vár, Tholnay Vi­tézek tüköré­nek címlapja, Palocsay Györgytől két versszak eredeti kézirata, egy kuruc tábori­­dal s a híres Rákóczi-nóta Káldy Gyula átiratá­ban és névaláírások. A tartalom és díszes kiál­lítás tekintetében egy kép kitűnő vállalat kéthetes füzetekben jelenik meg s füzetenkint 40 krért minden hazai könyvkereskedésben vagy közvetle­nül a kiadó hivatalban (Bpest, IV. Ferenciek­ tere 3. sz.) megrendelhető a Gyermekek Újsága. Ismét megemléke­zünk Pósa bácsinak a kis újságjáról, Az én Új­ságom­ról. Kénytelenek vagyunk vele, mert az aranyos, minden izében magyar szellemű kedves kis képes újság szinte kihívja maga iránt a fi­gyelmet. Csupa mess, vers aranyos tollal megirt apróság ez a kis újság, a gyermekek szive-lelke gyönyörködtetésére. — És van-e ennél kedvesebb karácsonyi, újévi ajándék ? — Összetörik a leg­drágább játék, megunja azt, ha még olyan szép is, de az ő képes újságát nem fogja megunni sohasem, a­míg gyerek marad. Türelmetlenül, szeretettel várja azt minden vasárnap, hisz ez az ő legkedvesebb barátja. — Mesél neki, regél neki, oktatja, mulattatja őt. Magyarul gondolkodni, megtanítja őt hazaszeretetre. Az én Újságom ára negyedévre j­ár­, s ezért a kis összegért tizen­négyszer köszönt be a gyermekekhez, tizennégy­szer okoz nekik örömet. Ez a legbecsesebb és a le­gszívesebben látott, de egyszersmind a legol­csóbb karácsonyi ajándék. Piaci árjegyzék. Mohácson, 1893. évi december hó 3- án tartott hetivásárról. Búza 6.80

Next