Mohács és Vidéke, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897-01-03 / 1. szám

­ A közigazgatási bíróságról szóló tör­vény 1. évi januárius hó 1-én lépett életbe Az e törvény értelmében a közgyűlési és al­la­p­á­s­i határozatok vagy intézkedések ellen beadható írásbeli panaszok a vármegye közigaz­gatási iktatójánál az iktatásra kiszabott rendes hivatalos órák alatt nyújtandók be, szóbeli pana­szok pedig minden köznapon délelőtti 10 és 11 óra között a vármegyei IV. aljegyző által vétet­nek fel.­­ A közigazgatási bizott­­ság határozatai vagy intézkedései ellen beadható írásbeli panaszok ugyancsak a közigazgatási ik­tatónál az iktatásra kiszabott rendes hivatalos órák alatt nyújtandók be, szóbeli panaszokat pe­dig szintén minden köznapon délelőtti 10 és 11 óra között dr. D­a­r­ó­c­y Aladár főispáni tit­kár vesz föl. — Megkeresztelkedett cigányok. Német- Bólyban dec. 24 én három felnőtt cigányt ke­resztelt meg Streicher József németbólyi plébá­nos. Előtte való napon a megkereszteltek szülei és még egy másik cigány pár, szakítva a tör­vénytelen együttéléssel, házasságra léptek. — Elitélt muzsikus cigányok A pécsi kir. törvényszék Niki Mátyás, Sárközi István és Sár­közi Antal dunaszekcsői muzsikus cigányokat, mivel 1804. évi december 2 án Ránk Józsefet, a tamburások prímását megverték és késsel össze­­szúrták, súlyos testi sértés miatt 3—3 havi fogházra és 10—10 főt pénzbüntetésre ítélte. — Mén ló vizsgálat. A mohácsi járásbeli magán ménlovak megvizsgálását múlt hó 28 án teljesítené az erre kiküldött bizottság. Ennek tag­jai voltak: Trixler Károly főszolgabíró (elnök), Visy Lajos mint a vármegyei lótenyésztő bizott­ság tagja, tíbhb­sszer százados a nagyatádi mén­­telep parancsnokság részéről, Gaál László mint lótenyésztő és Fried Armin járási állatorvos. Elővezettetett 26 mellió, melyek közül a bizott­ság hetet talált fedeztetésre alkalmasnak, még pedig Eresz Vilmos kis-nyárádi, Matauov Jakab Valyoki, Edelmann István nagynyárádi, Meluin­ge­r Mihály udvari és Wald Lőrinc maissi lako­sok 1­­­1 mélliovát és Hock Simon nagynyárádi gazda két menlovát. Két gazda, kinek 1 — 1 mén­lovát a bizottság fedeztetésre alkalmatlannak találta, megleleb­ezte a bizottság határozatát. — Lopás karácsony éjjel. Karácsony vir­radór­a Kovacsovics Ferenc helybeli szűrszabó kamarájából ismeretlen tolvajok kilenc zsák li­z­­et loptak el. A csendőrség nyomozza a tette­seket. — A mohácsi országos vásár.* A kará­csony hetében Mohácson tartott országos vásár egyike volt a legrosszabb vásároknak. Keresked teink, iparosaink és a vidékről bejött nép egy­aránt panaszkodtak a vásár fölötte kedvezőtlen fefolyásán. Ez közgazdasági viszonyainknak an­nál is inkább szomorú jelensége, mert éppen a karácsony és újév küszöbén voltunk, mely ünne­pek a keresked­elemre és iparra tudvalevőleg ked­vező befolyást szoktak gyakorolni. A fűszer, rö fös- és nounbergi kereskedők üzletei csak gyéren voltak látogatva. A karácsonyi bevásárlások a forgalom normális méretén alul maradtak. Ipa­rosaink panasza is jogosult, mert az egyes mar­­káns téli cikkek iránt várt vételkedv ezúttal igen lelohadt. Kivételt képeznek a csizmadiák, kik nagy készletükön majdnem teljesen túladtak. Vi­déki iparosaink, nevezetesen : asztalosok, kádárok, órások kénytelenek voltak a magukkal hozott áruiknak nagyobb részét le­da vinni. Az állatpiac te­­rén jelentéktelen volt a forga­lm; io­aki és-. szarvas martiakban csak szórványosan történtek eladt­ok a lehető legalacsonyabb árak mellett. A s értés­­üzlet is pangott. — Fedeztetési állomások. A folyó évre vidékünk következő községéb­en létesitenek fe­­deztetési állomásokat: Mohácson 2, Duna Szeb­­csén 2, Német-trólyban­ 4, Dalyukon 2, Nyomján 2, Villanyon 2, Bakuban 2, Baranyavárott 3, Karaticson 2, Vörösmarton 2, Herceg Szöllősön 3, Ceuzán 4, Lipován 2, Nagy Harsányon 2 és Kem­enden 2 ménnel. — A forgatható palota. Már évek óta azon tanakodnak a vanc­a politikusok, hogy az 1900 évi világkiailitásra az Eiffel-toronyhoz hasonló reklámépítményt teremtsenek. E talányt való­színüleg úgy fogják megoldani, hogy egy 115 m­éter magas, hatszegű toronyt fognak építeni, mely acélból készül, díszítésül nikkel, aluminium, pala és kristály, valamint technikus ékítmények szolgáinak. Tündéries lesz a látvány este, midőn 2000 iv- és 20.000 izzólámpa fogja fényét vetni az építményre. A 24 emeletes toronyban az utolsó három kivéte­llel, vontató készülékeket fognak elhelyezni. Pazar fénynyel berendezett vendéglőkben természetesen nem lesz hiány. A toronynak mágas végében egy művészies kivitelű óra, orgona és 64 harangból álló harangozó készülék lesz felállítva. A 12 apostol helyett na­gyobb találmányok jelvényei, nevezetesen a kony­vny­oindáé, távírdáé és léghajózásé fogják óránként körüljárni az erkélyt. Egy 1200 izzó lampatai ellátott 5 m­éter magas galliai kakas jön a csúcsra, mely büszkén tárja szét szárnyait s messze elhangzik óránként ismétlődő bájos „kiken­ki"-je. Hogy lehetséges legyen még a ven­déglőkben való étkezés alkalmáva­ is az egész kiállítást belátni, az egész torony egy órán belül saját tengelye körül megfordul, ezért elnevezték „Palais tournant“-nak. — Vagyonbiztonság Liptódon. Liptódról a következőket írják nekünk: Hogy Liptód köz­ségben a lakosság vagyonbiztonsága mily gyenge lábon áll, mutatja az a körülmény, hogy a me­­zőrendőrség nem fordít elég gondot a határ meg­védésére. A napokban is három pinceház égett el, valamint napirenden van az a vandalizmus, hogy a szőlőkben levő gyümölcsfákat vágják le egyes gazemberek. A népnek minduntalan ajánl­ják a gyümölcsfa tenyésztést, s íme a gonosz kezek néhány baltaütéssel a legodaadóbb munkát is romba döntik. — Mind­ennek részben az lehet az oka, hogy a községi biró korcsmáros is egy személyben, s igy nem képes a rendre teljesen felügyelni s a kellő ellenőrzést gyakorolni. Tud­ják ezt — úgy látszik — a mezőőrök is, akik nem késnek a reájuk háramló kötelességek alól néhanapján kibújni. — Nem magyar keresztnevek magyarosí­tása. A honvédelmi miniszter egyöntetű eljárás céljából elrendelte, hogy a nem magyar ajkú ál­lítás kötelesek kereszt- (utó ) nevei ezentúl ne az illető nemzetiségek anyanyelvén, hanem min­denkor és kizárólag magyarul, mint az állam hi­vatalos nyelvén jegyeztessenek be, megengedvén, hogy oly esetekben, a­mikor a nemzetiségi ke­reszt- (utó) nevek a megfelelő magyar nevektől nagyon eltérnének (pl. Dragutin = Károly, Koszta -­ Szilárd, Dobroszláv = Bonifác stb.) az illetőknek idegen nyelven használatos kereszt­nevei zárjelben szintén feltüntessenek. Valószínű ugyan, hogy a vegyes és nem magyar ajkú vidékeken működő járási tisztviselők az ott divó idegen keresztnevek magyar fordításait ismerik s hogy ennek folytán a fordítások eszközlésére se­­gédkönyvre nem­ szorulnak ; a­mennyiben azon­ban mégis annak szükségessége állana elő, hogy egyes járási tisztviselőknek megfelelő gyakorlat vagy nyelvismeret hiányában, a fordítások sza­batossága szempontjából segédeszközről kellene gondoskodniok, e célból azon füzet lesz hivatalos használatra beszél­­endő, a mely a vallás és köz­­oktatásügyi m. kir. minisztérium megbízásából a magyar tudományos akadémia által az 1893. év­ben „Nem magyar keresztnevek jegyzéke“ cim alatt kiadatott „ Múlt számunkból helyszűke miatt kimaradt. Irodalom és művészet.­ ­ A S­z­a­l­a­y Baráti irta „Magyar nem­zet történeteiből már két kötet teljes, a har­madikból pedig (az egész mű sorozatában az 52-ik) már az utolsó előtti füzet megjelent s szerkesztőségünknek be is küldeti őt. Füzetünk III. Ferdinándnak 1657 ben történt kim­áltáig viszi a gyászos kor történetét s a mi t­enne kü­lönösen érdekes, ez a török-magyar viszonyok­nak az 1526—1657 iki esztendeig való hosszbb ismertetése, számos kép és okmányfakszimile kíséretében. Íme néhány az 52 ik füzet illuszt­rációi: Műmelléklet: Pil­lfy Miklós míremléke. Képek : Pálffy Pál nádor arcképe és aláírása, I. Lipót király ifjúkori arcképe, I Lipót, király koronázása, Buda a török hódoltság korában Pest a török hódoltság korában. Egy lap Pest megye legrégibb Jegyzőkö­nvéből, Harc keresztények és törökök közt, stb. . .,Az 1848 — 49 iki Magyar Szabadság­harc Története“ című nagyszabású illusstral. munkából megjelent a 71 -ik füze­, a­melyben Grac­a György Budavár dicsőséges bevételét mondja el a nála megszokott etvenséggel. A fű­zet egykori képei ezek: Petőfy halála, Mán­á­sy János ben­vérlez­redes, gróf La­iningen-Westerburg Károly honvédtábornok, Bu­lavári honvédszobor stb . „Igazság a földön.“ A Nemzeti Iskola, Benedek Elek, e kitűnő tanügyi lapja is kará­csonyi mellékletet adott az idén óváséinak. Ezen a mellékleten csak e­gy olvasm­­ány van, az azon­­ban méltó arra, hogy mennél szélesebb körben figyelmet ébreszszen. Gárdonyi Gézának egy gyö­nyörű legendája ez: Igazság a földön, melyhez hasonló szép költemény rég jelent meg. Midőn Gárdonyi e remek alkotását kiemeljük, nem­ mu­laszthatjuk el, hogy őszinte elismeréssel ne illessük a Nemzeti Iskolá­t, az egyetlen tanügyi lapot, mely mindig bátor szószólója a tanárok és taní­tók s ezzel a nemzeti kultura érdekeinek, egyben nagy gondot fordít a magyar irodalom ápolására is. Éne vall az is, hogy új évtől kezdve külön regény és novella mellékletet ad olvasóinak. A Nemzeti Iskola az egyetlen tajügyi lap, mely politikai is egyben s igy joga van hozzá szólni az általános érdekű politikai kérdésekhez is. A Nemzeti Iskola hetenként egyszer jelenik meg a előfizetési áru negyedévre 1 fit. Kiadóhivatal, Budapest, Rottenbiller­ utcza 5/a. — Zenetiflajdonságok A Rózsavölgyi és társa udvari zenemű kereskedőcégnél (Budapest Kristóf tér 3.) megjelentek: „Myosotis Nefelejts" cím­ű keringővel egy új tehetség lép fel: „Lo­rothián Karolina. Első fellépte sikert jelent. A három szakaszból álló keringő főleg méla máso­dik dallama és ábrándos strófája révén mindenütt megfogja hódítani hallgatóit. Eljátszani nagyon könnyű (Ára 2 kor. 40 fll.) — Radics Béla a hírneves cigány prímás utolsó szerzeménye a dr. Hodossy Gidának ajánlott „Medikus csárdás.“ Lendületes, hatásos csárdás, megérdelmi, hogy nagy kelendőségnek örvendjen. (Ára 1 kor. 60 fll.) — Rózsavölgyi és társa udv. cég, gondosko­dott újdonságról azok számára is, kik a kuplék szélesen elterjedt divatának hódolnak; ezen a téren Rosenzweig Hermann elsőrendű szállító a „Schadchen (Házasság közvetítő)“ címen, német francia szöveggel imént megjelent „lux-Marsch“ fölsiklandó muzsikáján és tragikomikus versein máris széltében mulatnak. (Ára 1­80 k.) Piaci árjegyzék. hargitai Péter, Blandl János felelős szerkesztő, lapkiadó. .---- --------------------------------------------,-------­ Mohácson 1897. évi január hó 2-án tartott hetivásárról. Búza........................................7.20 Kétszeres . . . . . . . 6.50 Rozs......................... Zab......................... . . 4 60 Bab........................ . . . 5.30 Kukorica szemes . . . . . 3.40 Burgonya zsákja . . . . . ..40 K­rislisch. 6821 tk. 1896. Árverési hirdetmény. A mohácsi kir. j­iróság mint tkvi hatóság közhírré teszi, hogy Heller Adolf villányi lakos végrehajtatának JSchiszler János liptódi la­kos végrehajtást szenvedő elleni 116 frt 11 kr. tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a mohácsi kir.­­biróság területén lévő, Liptód határban fekvő, a liptódi 478. sz. be­tétben felvett f 1854 brsz. fekvőségnek Schiszer Jánost illető felére 290 frt, úgy a f 1856 brsz. szőlőnek Schiszler Jánost illető felére az árverést 364 frt ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte, s hogy a fent megjelölt ingatlan 1897. évi január hó 19 én d. e. 9 órakor Lip­tód község házánál megtartandó nyilvános árve­résen a megállapított kikiáltási­­áron alul is ela­datni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának 10°/e-át, vagyis 29 frt és 36 frt 40 kr. készpénzben vagy óvadékképes értékpapír­ban a kiküldött kezéhez letenni. Mohácson, a kir. jbiróság mint tkvi hatóság­nál, 1896. évi október hó 8. napján. Dr. Ma­t­e­r­é­n­y­i kir. j biró: 12' Árverési hirdetmény. Alulírott kiküldött végrehajtó az 1881. évi LX-ik törv. c. 102-ik §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a mohácsi kir. járásbíróság B 1064/95. számú végzése által Tuponaracz Mika s­­sa. végrehajtatok javára Kovacsevits Jecó, Bu­­garics Toma és Tamurzics Ácó dunaszekcs­i lakosok végrehajtást szenvedettek ellen 15 frrt töke s­­ár erejéig elrendelt kielégítési végre­hajtás foganatosítása alkalmával biróilag lefoglalt és 369 frtra becsült tinók, lovak, bútor, stbból álló ingóságok 15 frt töke, ennek 1895. évi de­­cem­b. hó 21 napjától járó 5°/0 kamatai 8 frt 86 kr. eddig megállapított 1 forint 30 krajcár árv. hird. kiboc-tájtási és kézbesítési díj és az ezutáni költségek erejéig nyilvános árverés utján eladat­­nak. Mely árverésnek a 9613/1896. számú kikül­dést rendelő végzés folytán a helyszínén, vagyis Duna-Szekcsőn alperesek lakásán leendő eszköz­lésére 1897 ik évi január hó 9-ik napjának d­e. 9 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hi­vatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen ár­verésen az 1881. évi LX. sz. 107. §-a értel­mében a legtöbbet ígérőnek becsáron alul is eladatni fognak. Az elárverezendő ingóságok vételára az 1881. évi LX. t. c. 108. §-ában megállapított feltéte­­lek szerint lesz kifizetendő. Kelt Mohácson, 1896. évi december hó 22-ik napján. Schneider Ede kir. kir. végrahajtó.

Next