Mohács és Vidéke, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898-01-02 / 1. szám

Melléklet a „Mohács és Vidéke“ 1898. évi I. számához. I­ jeszthető legyen. M­a­r­g­i­t­a­i P. és S­t­á­j­e­­v­i­cs J. hozzászólása után a gyűlés az elüljá­­róság javaslatát Pavkovics Lukács egyet­len szavazata ellenében elfogadta s az iskola­szék tagjaivá az elnöklő bírón s jegyzőn kívül megválasztotta : Szájavics Jánost, Kálmán Pétert, Varga Alajost, dr. Serli Sándort, Margitai Pé­tert, Wolf Zsigmondot, Német Lipótot, Kisszély Andort és Német Istvánt. Községi pótadó visszautalványozása. Vogl Zsigmond és társai helypénzszedési bérlők hivatkozva a törvényre, mely szerint a község törzsvagyona után fizetett állami adó községi pótadóval meg nem róható s hivatkozva a közigazgatási bíróságnak az említett törvényt magyarázó arra a kijelentésére, hogy a községi törzsvagyon bérjövedelme községi pótadó kive­tésére alapul akkor sem szolgálhat, ha a bérlők ily adó fizetésére magukat szerződésileg köte­lezték is : az iránt folyamodtak a képviselőtes­tülethez, hogy az — mivel a helypénz- és kö­­vezetvám-szedési jogok is községi törzsvagyont képeznek — utalványozza vissza az ezen jogok bérjövedelme után 1895, 96. és 97-ben általuk fizetett és 128 írt 80 krt tevő községi pótadót. Az elöljáróság az egész 128 frt 80 kr. visszafi­zetését javasolta. A közgyűlés azonban kimon­dotta, hogy a kérelemnek csak a helypénzsze­­dési­ jog bérjövedelmére nézve ad helyet, de csakis az­ esetben, ha a folyamodók a hivatko­zott közigazgatási bírósági határozat hiteles má­solatával kimutatják, hogy abban helypénzsze­dési jog bérjövedelméről van a szó. A megbüntetett elöljárók ügye, Jaksics József vicebíró és Tubity Antal es­küdt az alispán által fegyelmi útón pénzbírságra ítéltetvén, a képviselőtestület a büntetést eny­hének találta, s a közigazgatási bizottsághoz fölebbezett, kérvén a két elüljárónak állásától való elmozdítását. A közigazgatási bizottság azonban helybenhagyta az alispán határozatát. Mivel két egybehangzó határozat ellen további fölebbezésnek helye nincsen, de a főispánnak joga van ily határozatokat felülvizsgálat végett a miniszterhez fölterjeszteni, a képviselőtestület kérte ugyan"­erre a főispánt, de a főispáni állás ekkor éppen üresedésben lévén, az akkori alispán a képviselőtestület sörését megtagadta. Ekkor a képviselőtestület közvet­énül a belügyminisz­terhez fordult, kinek határozata, a jelen gyűlés napirendjének harmadik . Tirgya­ló.­ A minisz­ter határozata azt mondja, hogy a vareás kérel­mének­­ az ügy felülvizsgálatának esí­tésére törvényes okot nem talált. A r. kát. temető ügye. . .rosszabb és beható vitát idézett elő az elöljáróságnak a r. kát. hitközség részére szer­­zendő temetőre vonatkozó jelentése. Ennek az ügynek története a következő : Abból a körülményből kifolyólag, hogy az uj alkotmányos korszak előtt a kát. vallás ál­lamvallás volt, városunkban az összes, a katoli­kus hitközség által iskolai vagy vallási célokra használt ingatlanok (kivéve a templomokat) a város mint politikai község nevére írattak s többnyire em­lék kezelése alatt is állottak. Így volt ez a temetőkkel is, noha a kanonika vizi­­táció szerint úgy az ő, mint az uj temető a ka­tolikusoké. Ezt az állapotot megszüntetendő, a r. kát. hitközségi Képviselőtestület avval a ké­réssel formál a pontikai község képviselőtestü­letéhez, hogy óvja át az ó-­­és egész uj temetőt. Valamint a Kossuth Lajos­ utca végén levő, a temetőőr és harangozó lakásául szolgáló házat a r. kát. hitközség tulajdonába. A képviselőtes­tület eleinte megtagadta a kérelmet, ne az ügy felebbezés folytán a vármegyei közgyűlés elé kerülvén, ez a törvény értelmében az egyezség megkisértését rendelte el s ennek foganatositá­­sával a járási főszolgabírót bizta meg. Erre a képviselőtestület megbízta az elöljáróságot az egyesség megkötésére, oly hozzáadással, hogy mivel az a temetőben épült a hullaház s annak közelében lesz fölépítendő a járványkórház is , tartson vissza a politikai község tulajdonául 1200­­é­­ölnyi területet s ennek fejében vásárol­jon a kát. hitközség részére az uj temető meg­­nagyobbitására két hold fóidőt. Az egyesség megkisértetvén, a kát. hitközség kiküldöttjei csak úgy voltak hajlandók az egyesség megkötésére, ha a politikai község 21­t hold földet vásárol. A biró és jegyző ilyen értelemben aláírták az egyességet abban a föltevésben, hogy az úgyis a képviselőtestület elé kerül jóváhagyás végett s annak akkor alkalma lesz az el- vagy el nem fogadásra nézve nyilatkozni. De az eljáró fő­szolgabíró K- Trixler Károly — magával vitte az iratokat- s a nélkül, hogy alkalmat szolgálta­tott Volna képviselőtestületnek az egyesség el­fogadására, beterjesztette azokat a vármegyére. A törvényhatósági közgyűlés ugyanezen hibába esett, midőn dacára annak, hogy az iratok ta­núsága szerint a képviselőtestület előző határo­zata csak két hold h­ld megvételére utasítja az elöljáróságot a képviselőtestület újabb hatá­rozatának bevárása nélkül jóváhagyta az egyes­séget. A­ képviselőtestület tagjainak egy részem­ost sem akarta a 2­­/8 hold megvásárlását megsza­vazni, mert a temetővel szomszédos tulajdonos 150 esrt vételárt kér a 2 l/s holdért. A többség Margitai Péter és Szájevics János indítványára — hogy ennek a régóta húzódó ügynek vala­­hára vége legyen s a per elkerültessék — utó­lag mégis hozzájárult az egyességhez, s utasí­totta az elöljáróságot, hogy a szóban levő te­rületet vegye meg 1500 írtért. Telefon őrs. A járási főszolgabíró a múlt nyári árvízve­szély ellen való védekezés alkalmával tapasz­talván, hogy a jelentések sürgős leadása s az intézkedések gyors megtétele a nagy távolságok és távirati vagy telefonösszeköttetés hiányában mily nagy nehézségekbe ütközik . Eötvös József járási útibiztos szóbeli ajánlatára a kellő hír­szolgálatnak megfelelő és olcsó megoldási mód­szerét nyújtó tervezetet dolgoztatott ki és azt oly fölhívással adta ki az elöljáróságnak, hogy megfontolás és elhatározás végett a képvi­selőtestület elé terjeszsze. A közgyűlés a terve­zetet — mielőtt azt tárgyalná — kiadja a mo­hácsi margita-szigeti védgát bizottságnak véle­ményadás s esetleg hozzájárulás végett. Különfélék. — Boldog új évet kivánunk lapunk minden barátjának s ezek közt első helyen tisztelt dolgozótársaink és levelezőink díszes seregének. Áldja, óvja őket a Mindenható, teljesüljön az új évben szívük minden vá­gya s ne érezzenek soha szenvedést, csaló­dást, keserűséget. — Az új pécsi püspök felszentelése. H­e t y e­y Sámuel pécsi püspöknek püspökké való fölszenteltetése külön pápai breve alapján januárius hó 2-án — holnap — fog Budapesten megtörténni. A fölszentelést V­aszary Kolos bíboros hercegprímás fogja végezni — Császka György kalocsai érsek és Ko­ltizár József fölszentelt püspök segédletével. Uj püspökünk Pécsre való ünnepélyes bevonulását és székfog­­lalását ■ valószinüleg még januárius hó folyamán fogja megtartani. — Dárdai — számvevőszéki a­lel­nök. A király dr. Dárdai Sándor miniszterelnök­ségi miniszteri tanácsost — államtitkári ranggal és jelleggel a magyar állami számvevőszék al­­elnökévé kinevezte. — Dárdai vármegyénkben, Baranya-Baánban született (1842-ben), M­o­h­á­­­c s a 11 járt elemi iskolába s az 1878 — 81 -ki országgyűlésen a m­ohácsi választókerületet képviselte. Ő benne a számvevőszék kitűnő jo­gászt s az állami gépezet funkcióiban jártas férfiút nyer. — A főispán Mohácson Dr. Fej­érvár­y Imre báró, vármegyénk főispánja múlt hó . 6-án Trixler Károly alispán és dr. Daróczy Aladár titkár kíséret­ében a reggeli vonattal Mo­­hácsra érkezett és nyomban megkezdette a fő­­szolgabirói hivatal ügymenetének beható vizsgá­latát. A főispán nem elégedett meg az iktató­könyvek s egyébb lajstromok betekintésével, ha­nem iratcsomókat is kiemeltetett és meggyő­ződést szerzett magának, vájjon a közigazgatás különböző ágaiban elintézett egyes ügyek miként dolgoztattak föl úgy alakilag, mint érdem­legesen. Az este 6 órakor befejezett vizsgálat eredménye nagyon kedvező volt s a főispán nem is késett megelégedésének s elismerésének kifejezésével. — Ebédre a főispán és kísérete Stájevics János, vacsorára p­­djor , főszolgabíró vendége volt. — Uj táblabiró. A birót, Hí­v­­­i­c­s Gyula kaposvári kir. törvényszéki bi­t a p­é­c­s­i kir. ítélő táblához biróvá kinevezte. — bírói kinevezés. A király Elekes Gyula, pécsi kir. törvényszki aljegyzőt a sze­gedi kir. törvényszékhez a biiróvá nevezte ki. — Kézfogó Prezi­iayr Hulda kisasz­­szonyt, Prezlmayr Alaj ■ Helybeli kereskedő leányát eljegyezte Fis­­­e­r Antal szombat­­helyi kereskedő.­­— Kinevezés. A pénzügyminiszter Kele­­m­e­n Gyula mohácsi kir. adótisztet a zirci kir. adóhivatalhoz ellenőrré kinevezte. — Áthelyezés. Mayer József mohácsi kir. posta- és távirdatisztet saját kérelmére áthe­lyezték Budapestre. — Eljegyzés: U­l­l­e­i­n Zsófit, Ullein Lajos mohácsi építőmester leányát (néh. Feszti Károly pécsi könyvkötő özvegyét) karácsony másnapján eljegyezte K­a­u­f­m­a­n­n Lajos, pécs városi számtiszt. —­ K­o­h 1r Rita kisasz­­szonyt, Kohn Samu mohácsi terménykereskedő leányát eljegyezte Freund Manó csuzai kereskedő. — A káliké bal, melyet a mohácsi tornagylet januárius 8-án rendez az iparosok olvasókörének termeiben, hallatlan sikerűnek ígérkezik. Mindenki róla beszél, a kereskedőknél más kelm­e nem fogy, csak a kálikó-öltözékhez való, fehér pettyekkel teli­szórt kék színü kelme ; leányok és matrónák gyű­­­léseznek, összevesznek, kibékülnek, ruhát próbálnak, varrónőket hajszolnak. A békés családapák élete fel van dúlva, az áradat őket is magával ragadja, s a­ki épkézláb ember, az most csak egyet vár : januárius 8-ikát, a kán­kóbál napját. Veszekedett estéje lesz akkor a mohácsi atléta-gárdának. — A jégpálya karácsony másnapján hangos zeneszóval megnyílt s azóta napról-napra ellenállha­tatlan csábbal kinálgatja hátát az iringóló emberi­ségnek, mely éles acél-talpon jókedvűen hasítja immár a fehér, sima jégpáncél hordáit . . . Hali­fax hívei élik a világukat s boldogan kötik fel a korcsolyát, mely­­csak azok előtt ördöngős jószág, a kik még soha fel nem kapcsolták a lábukra. És kint a jégen foly a lecke és bógnizás nagy am­bí­­cióval, lelkes szorgalommal, az arcok kipirulnak, az alakok könnyedén h­ajlonganak és sikongva buknak el a legsimább parketten ... S a legegészségesebb sport kedvelői egyértelműen kívánják: bár hosszú, nagyon hosszú lenne az idei szezon! ■— Az egy­h­ázmegyéből. Fischer Lipót szentistváni plébánost kinevezték agárdi plébá­­nossá. — Új Ügyvéd. Dr. Auber Tivadar ügyvéd, J­a­n­i­c­s József országgyűlési képviselő ügy­védi irodájának­ eddigi vezetője, a mai nappal Mohácson, atyja, Auber Ede házában (Kossuth Lajos­ utca 33. sz.) ügyvédi irodát nyit. — Karácsony másnapja az Iparosok Olvasókörében. A kör buzgó elnöke fáradhatat­lanul azon munkálkodik, hogy egyrészt a társa­dalmi­ életet emelje, másrészt a kör anyagi ér­dekeinek is hasznára legyen. Persze tehát, hogy karácsony másnapján kellett valamit rendeznie, : ■ áiSxxert'' ügy''cseleked­ett vala . . . igen helyesen. A meghivó derekas j­ogcimei. hirdetett­­ »­ Felsége a király által a nemzet­nek adott legkegyelmesebb ajándéka (a 10 szo­bor) feletti örömének kifejezést adandó« — ren­dezett az Iparosok (Olvasó körének műkedvelő társasága a Mohácsi Dalárda közreműködésével műkedvelői­­előadással egybekötött , zártkörű táncestélyt. Piát bizony már azt örömmel kell tudomásul vennünk, hogy a körnek ismét meg­van a maga műkedvelő társasága , de az is­ szép dolog, hogy a fiatal társaság mindjárt kezet nyújtott a testvér-egyesületnek, a derék dalár­dának. Gratulálunk a szép egyetértéshez, ezen az útón haladva, biztos a siker. És a siker már karácsony másnapján előre vetette . . . fényét, szép közönség gyűlt össze az estén és szép volt az eredmény, amit a műkedvelők, a dalosok és a táncosok produkáltak. — A programm első száma »A­z egérki« volt, egy kis francia vígjáték. iViagath Erzsike (Berta fiatal özvegy) és Hamberger István (Albi­nos ügyvéd)»szerepeltek az ügyes apróságban és pedig kitűnően. iViagáth Erzsike emellett a legbajosabb asszonyka volt, akiről sokan fog­nak sok idő után is még ábrándozni. Ezután jött a »Múzsa« magyar 1 felv. vígjáték Szász Ká­­rolytól — az ifjabbtól (mert van »legifjbb« is . . . sit venia verbo) Ebben a dryad an J v s o­­v­­­c s Anna kötötte le különösen az urak­nak festői fonnák és szobrászi arcélek iránti nagy érdeklődését, az igaz, hogy takaros kis Ágnes asszon­­yeit, haj, haj . . . ha még me­legebb is lett volna!? D­ó­c­zi Etel csókolni való anyós vöd, röm uraimék 99 százaléka ki­békült ezer p estén — az anyós fogalmával. P­a­k­u­s­z Anna szereplése is kielégítette a közösséget. Hanem azt már csak meg kell en­­ged­i, hogy Kiss K­árolyba­n van meg leginkább­­ a színészvér. Mindig örömmel látja őt a közönség a színpadon, mivelhogy a sikert mindig biztos kézzel markolja meg ez a derék műkedvelő. A két egyfelvonásos közt és tabló alatt a dalárda énekelt annyi biztossággal, ott­honossággal és tanulsággal, hogy mindenkit valóban megleptek a mi trubaduraink. A görög tűzzel megvilágított élőképnek igazán csinos része a középpont volt, ahol azt láttuk, hogy Magyarország géniusza megkoszorúzza öreg jó királyunk mellszobrát. (A szobor ugyan festve volt, de a művészi csalódást Kerner Róbert ur festményével pompásan megcsinálta.) Mindezt a programba szedett részét az estének olyan tüzes A vözk0111 jó jövedelme. Olvastatott az elü­ljáróságnak jelentése a­ gőzkomp 1897. évi jövedelméről. E szerint a gőzkomp 1897. évi bevétele az előző évről ma­radt 784 frt 39 krral együtt 10596 frt 08 kr; kiadás 8700 frt 37 kr ; marad fölösleg 1895 frt 71 kr. Erre nézve azt javasolja az elöljáróság, hogy 1080 frt fordittassék a gőzkomp-kölcsön törlesztésére, 778 frt 25 kr. pedig a hátralékos 28300 frt kölcsön’ 1898-as első félévi kama­taira. A közgyűlés az elöljáróság javaslatát el­fogadta — Szajevics Jánosnak avval az indítványával együtt : utasítassék az elöljáróság, hogy a közlekedés újból való megnyíltáig tegyen javaslatot oly reformokra nézve, melyek a gőz­­komp-kezelési költségeket kevesbítik. Az ülés 1/15 órakor véget ért.

Next