Mohács és Vidéke, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900-01-07 / 1. szám

egész földtekén, de különösen Magyarország egén örökké fénylő betűkkel irta föl nevét. E század volt az, melyben Hungária ledobta rabláncait, a nemtő megcsókolta homlokát, s szü­lettek nagyjaink, minőket csak az Isten ihlete szülhet. Aztán vér folyt, drága honfivér, s egy pillanat­ra sűrű, sötét szárnyát elborította a hon fölött a halál. De e halál még nem a vég volt, mert e halálból új élet fakadt, s ez a halál még jobban megtanított arra, hogy hogyan kell szeretni a hazát. Ki is kelt, föl is nőtt, ki is bontakozott a szabadság szent virága. A tudomány benyújtotta fáklyáját a titkok sötét éjjelébe s világától hosszú sorozata ébredt föl a csodáknak, a hihetetleneknek, s ma már egészen megszokottá vált. Az irodalom klasszikus nyelvvé tette a ma­gyart, s van-e egy népnek a föld hátán nyelve, melyen úgy lehet beszélni, ahogy Petőfi beszélt? ! A művészet kibontotta zászlaját s Munkácsy­­ban egy világ bámulta meg a magyar művészetet. S a zene? Ha megrezdül a húron a magyar dal, melyben annyi bú, fájdalom, öröm és szilajság nyer kifejezést, nincs érzelem, mit e négy kis húr hanghullámaival ki ne fejezhetne. A munka foly szakadatlanul, mint a méhek zsonganak az emberek, az ipar és kereskedelem világversenyre kél, vasutak szelik át a földet, vil­lanyos fények gyúlnak ki szerteszét, sodronyok röpítik a hangot messze földre, sodronyon száll az írás, mint a gondolat. S a haladás e harmóniájában lépünk egy új század küszöbére, kétkedve abban, hogy a kutató szellem sokkal mélyebben hatolhasson az ismeretlen éjbe. De bízom abban, hogy igazat mondott Szé­­csenyi akkor, mikor igéje végigszállt a hazán: „Magyarország nem volt, hanem lesz.“ ------Tizenkét órakor — aztán a cigány kezéből ki­esett a vonó, a melódia megszakadt. Félelem do­bogtatta meg a szíveket . . . Haldoklott a vén idő . . . csendesen . . . A szentírás szavai jutottak eszembe: „Vi­gyázzatok és imádkozzatok, hogy kisérte­tbe ne essetek.“ . . . Szép leányok nevettek le a színpadról, ahol fény, pompa, hajnalhasadás volt, a huszadik század hajnalhasadása. Nézzük ezt a hajnalt, a nap szerelmét, a szépet, a csillagderüset . . . Mert az volt. Jókedv, vidámság pedig bőven termett a két század nagy idő­ mesgy­éjén. Az emberek szépen áttáncoltak az új seculumba és ott kacagva olvas­ták a tréfás, ötletes, nem éppen szolid, sőt fonák ábrázolatú képes­ levelezőlapokat, amelyeket pár perc előtt egymás címére küldöttek, férfiak a höl­gyeknek, s hölgyek a férfiaknak. Volt nagy neve­tés, hahota, itt-ott egy kis mérgelődés is, de az­tán eltűntek a felhők, kibújt a nap, s ragyogott uj fénynyel és erővel, méltón a felvirradt uj századhoz. S mikor már „odakünn“ is ragyogott a nap , akkor eszébe jutott mindenkinek, hogy végre mégis csak . . . aludni kell menni. — A pécsi püspök Rómában. Hetyey Sá­muel pécsi megyés püspök kedden 6l/8 órakor Spi­ssic­h Béla honvédőrnagy, a pécsi honvéd­­hadapródiskola parancsnokának és Sipos István püspöki szertartónak kíséretében a pécsi pálya­udvarból Rómába utazott. Az utazás részint ju­bileumi zarándoklás, részint „visitatio liminum”, vagyis az egyházmegye állapotáról való szemé­lyes jelentéstétel céljából történik. Mert ezt a sze­mélyes jelentést a magyar püspökök minden negyedik évben kötelesek megtenni a római pá­pának, mint a kath. egyház fejének. Ha azonban komoly akadály gátol valamely püspököt, ak­kor írásbeli jelentéssel is eleget tehet köteles­ségének. — Itt a farsangi Az újságokban minden évszaknak megvan a maga historikusa. Ta­­vaszszal a gazdasági tudósítók szolgálnak szen­zációkkal a vetések állásáról; nyáron a fiumei cápa kapaszkodik fel az uborkafára; őszszel a politika uralkodó rákjegyében a publicisták esz­méi röppennek szét a lapok kolumnáin, télen pedig a báltudósítóké a világ. Hivatalos szezon­juk ma köszöntött be, a csörgősipkás herceg bevonulása napján, az esztendő legvi­dámabb szakának felvirradtával. Itt a farsang, mely a mulatni vágyó emberiség legfőbb örö­mére az idén jó hosszúra nyúlik, majd nyolc hétre, végig januárius és egész februárius haván. Telik idő tehát mindenfajta mulatságra, bálra, táncos­ estére, hangversenyre, műkedvelő elő­adásra. Az előkészületek már javában folynak erre is, arra is, mindenik társadalmi egyletünk meg fogja hívni Karnevál őfenségét egy-egy dáridóra, táncra, kedvderítésre De csudálatos: az első fecske még nincs itt, az első meghívó késik, vagy jobban mondva: elkésett. A farsang első napján Mohácson nem mulatnak az embe­rek. A mai nap elmúlik az első bal láza, izgalma nélkül. Persze, később annál nagyobb lesz az izgalom, a bálok torlódása. A báltudó­­títók készülhetnek a nagy munkára, hegyezhe­tik a tollakat, hogy jól fogjon a türelmes pa­piroson. Az egész gárdát mozgósítottuk, önálló feladatokkal. A kaszinó táncterme egész far­sangon át Tegzes Atilla ragonja lesz, a­ki tud­valevőleg a »külvárosi« asszonyok és lányok kedve szerint forgatja a pennát. Odabent a »vá­ros «-ban Don Noldo, a belvárosi rejtelmek ala­pos ismerője, külön terrénumot tart megszállva. Szokolay Zoltán a korbeli esték nagy so­rozatáról fog énekelni. Krax dr. pedig, a­ki legutóbb még Krix dr. támogató és vezető kar­jára szorult, a farsang folyamán mint tartalék­erő önálló feladatok megoldására is vállalkozni fog. Száz szónak is egy a vége: a mi redukci­­ónk felkészülve várja a hosszú farsangi hadjá­ratot. — Újév a kir. járásbíróságnál. A mohá­csi kir. járásbíróság bírái, jegyzői és kezelő­­tisztviselői új év első napján testületileg tiszte­legtek Materényi János kir. járásbirónál, a kir. járásbíróság vezetőjénél. Az újévi üdvözlő be­szédet Tornai Gyula kir. járásbiró mondotta, a ki meleg szavakkal tolmácsolta az egész sze­mélyzet szerencsekivánatait és ragaszkodását, s hangsúlyozta, hogy az egész testület büszke a mintaszerű vezetésre, melylyel a bíróság főnöke a mohácsi kir. járásbíróságot állandóan magas ní­vón tartja.—Materényi János kir. járásbiró szives szavakkal köszönte meg az ovációt és beszéde folyamán kérte, hogy a tisztviselői kar eddigi szeretetével és tapasztalt fáradhatatlan ügybuz­galmával az uj évben is támogassa őt. — Előléptetés. A kir. pénzügyminiszter Teiszter János mohácsi kir. adóhivatali ellenőrt f. évi januárius hó 1-től a X. fizetési osztály első (2000 koronás) fokozatába léptette elő. — Uj hadnagyok. A király 1900. évi ja­nuárius hó­­­étől számítandó ranggal Hahn Jó­zsef helybeli kir. adótisztet s tartalékos had­apród őrmestert a cs. és kir. 44. sz. gyalog­ezredhez, és Szentivám­i Ede budapesti jogászt és tartalékos hadapród őrmestert (Fleisch­mann Ede helybeli lakos fiát) a cs. és kir. 32. sz. gyalogezredhez tartalékos hadnagyokká ne­vezte ki. —­ Uj kir. ügyész. A király dr. Kenedy Géza komáromi alügyészt, a mohácsi kir. járás­bíróság volt albiráját a kalocsai ügyészséghez ügyészszé nevezte ki. — Vármegyei közgyűlés. A holnapi vár­megyei közgyűlés napirendjének fontosabb tárgyai ezek : Az alispán évnegyedes jelentése: a keres­­zeskedelmügyi miniszter leirata az 1899—1900. évi közúti költségvetés jóváhagyása tárgyában; a belügyminiszter körrendelete az országos törzs­­könyvbizottság által a községnevekre vonatkozólag közölt megállapodásoknak törvényhatósági közgyű­lési tárgyalása tárgyában ; a kereskedelemügyi mi­niszter leirata a tervezett pécs- miholjác helyi ér­dekű vasúthoz való hozzájárulás tárgyában; az eszéki lóvasúti­ társaságnak az eszék- kiskőszegi és hercegszőllős- monostori h. é. keskenyvágányu vasút létesítéséhez hozzájárulás megszavazása iránti­, s evvel kapcsolatban Elvers R. és Hovát I. elő­munkálati engedélyesek kérvénye a monostor­­kiskőszegi h. é. keskenyvágányu vasút létesítéséhez hozzájárulás megszavazása iránt; a járási utbiztosok s az államépitészi hivatalnál rendszeresitett várme­gyei irnoki állás javadalmazásának emelése; a vármegyei pénzeknek 1900. évben való elhelyezé­sére pénzintézet kijelölése (névszerinti szavalás) ; temetőkről és temetkezésről készített szabályrende­let-tervezet; községi szabályrendelet a szegény­alapok létesítése és kezelése stb. tárgyában; tör­vényhatósági szabályrendelet a szegény-ügy ren­dezése tárgyában; a hordárok és bérszolgákra vo­natkozó szabályrendelet tervezete, a dunaszekcsői árvatár leszámolása s ezzel kapcsolatban az ár­­vatári tartalékalapnak községi kisdedóvoda céljaira s a volt árvatári kezelők jutalmazására fordítása tárgyában hozott képviselőtestületi határozatok, stb. — Nemzeti színészet. Dr. Bernát Samu, a helybeli színpártoló egyesület titkára, az egye­sület megbizásából Pécsett érkezezett Tiszai Dezső­­a pécsi nemzeti színháznál ez időszerint működő színtársulat igazgatójával, ki biztos kilátásba helyezte, hogy társulatával szeptemberben eljő Mohácsra. Tiszai az idő és egyéb föltételek megbeszélése s a színpad megtekintése végett legközelebb eljön Mohácsra. — Segélyezett lelkészek. Troll Ferenc címzetes püspök és pécsi káptalani nagypré­post alapítványának 1899. évi kamataiból tizen­két pécs-egyázmegyei lelkész részesült 200 — 200 kor. segélyben; a segélyzettek közt vannak: Szvetics Gábor pécsváradi vikárius, Modrosics Balázs lipovai kurátus és Radó Dezső, her­­cegszőllősi esperes plébános. — A vallás- és köz­­oktatásügyi m. kir. miniszter a pécsi egyház­megye szűkebb javadalmazású lelkészeinek ja­vadalmazására a vallásalapból rppokoronát folyó­sított. Ezt az összeget a megyés püspök Rei­ner Ferenc banri, Ujváry Géza bihali, Rajczy János szalatnaki, Krisztanich István kisfaludi és Proksch Fererenc rác­ettősi plébánosok között osztotta föl. — Az újévi üdvözleteket az Első Mo­hácsi Jótékony Nőegylet aláírási ívein a lapunk legutóbbi számában nevezetteken kívül meg­váltották még: dr. Rüll Béla és dr. Serli Sán­dor 4—4 koronával ; Kappéter Ferenc, Rapun Aladár, dr. Rüll János, Sperl Márton, Szinko­­vich Károly és Visy Lajos 2—­2 koronával; Eötvös József, Fejes János és Teiszter Gyula 1 — 1 koronával. — A nőegylet elnöksége ez után mond köszönetet a szives adakozóknak. — Jótékonyság. A Mohácsi Általános Ta­karékpénztár az Első Mohácsi Jótékony Nőegylet­­nek 20 koronát adományozott. Fogadja a ne­vezett pénzintézet igazgatósága a szegények nevében a nőegyleti elnökség hálás köszönetét. — Jogász-bál. A pécsi püspöki jogliceum polgárai januárius hó 13-án a Pécsi Nemzeti Ka­szinó termeiben a jogász-segélyző egylet javára táncvigalmat rendeznek. A rendezőség élén Jakoby Győző elnökkel — 38 tagból áll. A bál védasszo­nya Biedermann Rezsőné szül.báró Bleichrőder Elza. —Segélyezett tanilók. A ZsoM Ferenc cimz. püspök által a pécsegyházmegyei r. kat. taní­tók javára létesített alapítványnak 1899. évi kamataiból huszonkét tanító részesült 100—100 korona segélyben. A segélyzettek közt vannak vidékünkről: Szajkó József darázsi, Hábel Ignác liptódi, Kreuzer Antal szabari tanítók és Petz Lujza németbólyi tanítónő. — A Mohácsi Polg. Olvasókör közgyű­lése. Újév napján d. u. 5 órakor mintegy 70 tag jelenlétében nyitotta meg Pécsi Mátyás egyleti el­nök a Mohácsi Polgári Olvasókör közgyűlését rö­vid beszéddel, melyben az egylet pártolását, az összetartozandóságot, az erők tömörületének szük­séges voltát hangsúlyozta. A közgyűlés második tárgyát Bencsik János egyl. pénztáros jelentése képezte, mely 221 kor. évi bevétel és 207 kor. 38 fill. kiadás mellett 13 kor. 12 fill. pénzkészle­tet tüntet ki. A pénztár és a számadások meg­vizsgálására kiküldött bizottság a pénztárt és az elszámolást rendben találta, így a szokott óvás fenntartása mellett a felmentvényt a pénztárosnak megadta. Harmadik tárgy a tisztujitás volt, mely Kész Pál korelnök és Boda Károly körjegyzősé­gével szép rendben folyt le. A tisztujitás eredmé­nye a következő: elnök Pécsi Mátyás, alelnök Pribék József, I. jegyző Szűcs Péter, II. jegyző Horváth János, III. jegyző Kalonity András, pénz­táros Bencsik János, ellenőrök Pécsi István és Heréb Márton, könyvtárnok, ki egyúttal igazgató is, Reczik István. Választmányi tagokul Balázs Mátyás, dr. Bakó János, Lázló Illés, dr. Szabó József, Kósza Antal, Báli Mihály, Kovács János, dr. Szűcs Mihály, Kész Pál, Pécsi Mihály, Klaschka Mátyás, Pécsi Pál, Kanizsai Mihály, Seregéli Gá­bor, Szűcs György, dr. Petre József, Tadics Mi­hály, Báli Pál, Borbély Antal, Martinkovics Má­tyás, Bakó Gergely, Veszély György és Szűcs István választattak meg. Választmányi póttagok: Szűcs Pál, dr. Szűcs Mátyás, Hoffinger Mihály, Verbán András és Tadics Sándor. Az egyesület diszelnökéül Jagics József ország. képviselő, disz­­tagjául Boda Károly tanító választatott meg. A fo­lyó évi költségelőirányzat: bevétel összesen 166 korona, kiadás öszszesen 155 korona 62 fillér, előirányzati fölösleg 10 korona 38 fillér. Pé­csi Mátyás elnök az egyesület nevében szép szavakban kérte föl Pribék József és Boda Károly tanító urakat, hogy januárius és februárius hóna­pokban esténkint az egyesület helyiségében szak­előadásokat tartsanak. A szép szó hatott: a föl­kért urak szívesen fogadták a kérelmet s igy az egyesület eddig alig ismert helyisége a tél folya­mán ismét örvendetes és értékes tanulmányok szín­helye lesz. Pribék József szombati napokon a gyü­­mölcsészet- és mezőgazdaságról, Boda Károly tanitó szerdai napokon a szénkénegezisről tart szakelő­adásokat. A közgyűlés a szakelőadások tartására felkért tanitók zajos megéljenzésével véget ért. (Szűcs Péter egyl. jegyző.) — Uj postabélyegek. Folyó hó 1-étől ko­ronaértékben számított új postabélyegeket hoz­tak forgalomba. E postabélyegek a következők : 1 filléres és 2 filléres. Az 1 filléres csak kiegészítő jegy. A 2 filléres hírlapbélyeg marad. Ezenkívül lesznek 3, 4, 5, 6, 10, 25, 30, 50 és 60 filléres, 1 koronás és 3 koronás postabélyegek. Vannak továbbá 6 filléres és 10 filléres zárt leve­lezőlapok. A nyílt levelező­lapok a belföldi forga­lomban 4 filléres, válaszra szánva 4—4 filléres postabélyegekkel vannak ellátva. Az 5 filléres le­velező­lapokat az Ausztriával, Bosznia­ és Hercego­vinával, Németországgal, Szerbiával és Monteneg­róval való forgalomban használják. Ezenkívül kiad­nak kis és nagyobb alakú 10 filléres levélborítékot. A szállítólevelek értéke megmarad koronaértékre átszámítva. Kiadnak továbbá 10 filléres postataka­­rékpénztári lapokat és 62 filléres­­távirati lapot. A mostani postabélyegek és postaértékek egy ideig még forgalomban maradnak. Külön hirdetményben fogják közzéteni azt a határidőt, midőn a mostani bélyegjegyeket a forgalomból teljesen kivonják. — A Mohácsi Földmivesek Olvasóköre újév napján d. u. 4 órakor tartotta évi rendes közgyűlését Pápay János elnök elnöklete alatt, melyen az egylet tagjai nagy számmal voltak je­len. A közgyűlés az elnök megnyitó beszédében foglalt körülményes jelentést, mely az egyleti éle­tet s ennek anyagi viszonyait tárgyalja, örvende­tes tudomásul vette. Az elnök az egyesület ügyeinek letárgyalása után, a maga és tiszttársai nevében lemondván, a közgyűlés Dózsa Sándor korelnök elnöklete alatt titkos szavazással választotta meg az új tisztikart. Elnök lett: Varga Zsigmond lel­

Next