Mohács és Vidéke, 1914 (33. évfolyam, 1-64. szám)

1914-01-04 / 1. szám

2 oldal, viszály, a visszavonás a megakadás­sal, a hátramaradással, a hanyatlás­sal egyenlő. Valamint az ember, ha izom vagy idegrendszerét megtámad­juk, gondolkodásra és tevékenységre képtelen ; valamin£ a fa, br­a­kuló förgeteg romboló ereje szag­ogatja, tépi,­­‘már sejtszervezetén rá­gódó’ sza; páriája, virágot hozni, gyü­­möl's-ot teremni nem fog ; úgy nem építhet állam sem- nem mozdíthat elő ipart, kereskedelmet, vagyoni érdekeket, nem szolgáltathat igazsá­got, — egy szóval nem folyathat egészséges életet, ha belső háború, belviszály dúl izom és grer­íl­­szereben. De azért nincs még ok a cs­igge­­désre. Még ott áll szilárdan a helyén a nagy nemzeti munka­párt lelkes, akaraterős vezére, aki újévi beszédé­ben nyugodt lélekkel te­kint a jövőbe és teljes önérzettel je­löli meg a mo­dern önálló magyar nemzeti állam kiépítését célzó legközelebbi teendő­ket. Előre bocsátja, hogy a közelebbi esztendők katonai téren nem követel­nek tőlünk áldozatokat, pár évig szó sem lesz létszámelelésről. Haderőnk oly intenzive fejlődik s oly pozíciót foglal el máris, amely fokozni fogja - azuiard békekilátásokat. Azután ki­­jelenti, hogy a kormány sürgősen foglalkozik a választókerületek beosz­tásával, amely a nemzetiségi jog­­egyenlőség sérelme nélkül apasztani fogja a nemzetiségi kerületeket. A jövő legfomosabb teendője a közigazgatás államosítása. Erősíteni kell a közigazgatási bizottságban a választott elemet, növelni a bizonság hatásköré s létesíteni a járási ba­n új­ságokat, melyek az alsóbb fokon megvalósítják az autonóm közigazga­tást. Reformálni fogja a kormány a tarthatatlanná vált munkásbiztosítási törvényt, munkát teremt az ipari munkásoknak, rendezi a munkáskér­­dést, szabályozni fogja a vizeket, stb. Szóval mindent el fog a kor­mány­ követni, hogy a mai nehéz viszonyokból kivergődve, a nép, meg­élhetését és gyarapodását biztosítsa. Bízva bízunk, hogy a tetterős és hazafias érzéstől áthatott miniszter­­elnök és kormánya me­g fogják ta­lálni a módokat és eszközöket, melyek segélyével sikerülni fog a normális parlamenti munkásságot létrehozni s a legközelebbi teendőkül kijelölt felada­tokat a haza s a nemzet javára ered­ményesen teljesíteni, örökli. Azonban vagyonomról máskép óhaj­tok intézkedni, mint említed. És a végett is akartalak magamhoz hivatni, hogy elké­szítendő végrendeletemről tájékoztathassalak — mondta lassú, vontatott hangon az öre­gebb Berki. Berki Lőrinc elsápadt, izgatottan ug­rott föl a székről : — Nem értelek, bátyám ! Csak nem akarod kitagadni vagyonodból a jogos örökösödet ?­­ — öcsém érts meg ! Mindkettőnk lankadatlan szorgalmát megáldotta az Úr: szép vagyont szereztünk, úgy tudom, hogy a össz­es vagyonod is megér legkevesebb háromszázezer koronát. Elég nagy summa. Úri módon megélhet jövedelméből a fiad. Sőt a szegfélyeknek is juttathat belőle. — Hogyne! Majd az én fáradságos munkám gyümölcsét elosztogatja a te kedve­dért, az ingyenélők közt - jegyezte meg gúnnyal az ifjabb Berk, testvér. — Lőrinc, ne légy Oly kegyetlen önző. Közeledsz te is utánam a sír felé, amikor számadást kérnek tőled odafut a tetteidről. — Jó, jó ! Majd csak magam viszem bőrömet a vásárra. Gondoskodj te csak a magad bőréről — mondta indulatosan Berki Lőrinc. — Éz azért, mert Istenem és ember­társaim iránti kötelességemnek eleget aka­rok tenni, vagyonomat alapítványul hagyom a városunk szegény árvái és özvegyei szá­mára, hogy kamataiból segélyeztessenek. Fiadra csakis tízezer koronát szándékozom hagyni, minthogy te utánad elég nagy va­gyon néz reája. — Őrültség! — ordított föl Berki Lőrinc. — Félmiliót el akarsz rabolni tőlem! — Öcsém, annyit mondok, hogy ne gorombáskodj az én házamban ! — Átkom kisér sirodba, ha ezt meg mered tenni ! — Ha lelkedhez fér ez a szörnyűsé­ges gondolat, én nem akadályozhatlak meg elkövetésében. — Azt is eltagadom, hogy testvérem voltál. Úgy elkerülöm majd egész családom­mal együtt a koporsódat, mint egy gyilkosét! — Én pedig kérem a jó Istent, hogy bocsássa meg bűnös gondolatodat, mert nem tudod te, hogy mit beszélsz ! — És azt is megmondom,hogy bárkinek hagyod vagyonodat, én azt visszapörlöm ! — Pörölhetsz, hisz tudhatod, vagyo­­nom fölött szabadon rendelkezhetek. Annak hagyhatom, akinek akarom, mert szerzemé­nyem. Tudom Isten, elúszik vagyonod a céltalan pörre. —­ Nem fog elúszni. Mert ez a fiú fogja majd a pört végrehajtani. Ügyvédnek taníttatom, csakis azért, hogy ne kelljen a pörhöz idegen ügyvédet fogadnom. Azért, ha azt akarod, hogy a sírban se legyen nyugtod, csak tagadd meg a véredet! . . . Jer fiam ! Búcsúzásul a fiú kezet akart csókolni nagybátyjának, de az apja úgy elrántotta mellőle, hogy az imád fölbukott. • Szegény Berki Sámuelt úgy kimeríte az izgalom, hogy beteg lett bele. Le kellett feküdnie. Csak másnap foghatott a végren­delet elkészítéséhez, melyet sajátkezüleg irt meg nagy, gömbölyű betűivel. Tele irt há­rom iv papirt, melyet összefűzött s két tanú előtt felolvasta és aláíratta velük. Ezek után még csak fél évig élt. Mint a város szegény árváinak és özvegyeinek legnagyobb jóltevőjét, kikisérte a temetőbe az egész város népe. De hiányzott a teme­tésről Berki Lőrinc. El is utazott még az­nap a városból. It. — Atyám, fontos hírrel jövök! — ez­zel nyitott be egy napon dr. Berki Gusztáv ügyvédjelölt az édesapjához. Községi é*'*­ Mc ’ec. 30. Csunk községi ''“Re rndkivüli közgyük ■­­zgyülése 1913-ba­n,­uszonkilenc városb­elül-5) volt jelen. Szokody Árpád biró nyitvát fölkér­i József lejegyző a Kern-szálló bérletének át, a vonatkozó elüljárósági jelentést. L 5 az eddigi bérlő, Bogesics Lajos átadta a bér­letet 1913. dec. 1-től kezdve a bék­éi idő­nek hátralevő részéig (1922. október 1-ig) Krécsi György szabadkai lakosnak ugyan­azok alatt a föltételek alatt. (14662 . évi bér, 12000 óvadék, stb.) A két szerződő fél által erre vonatkozólag kiállított nyilatko­zatot az illető állandó bizottság tárgyalván, annak a képviselőtestület részéről való el­fogadását javasolta, valamint az új bérlő által az elöljáróságnak átadott, a Szabadkai Takarékpénztár és Népbank részvénytársa­ság által 12000 K-ról kiállított betéti köny­vecskének óvadék gyanánt való elfogadását is Miután a főjegyző a szavazás mikéntjére nézve előadta, hogy a hozandó határozatnak a betétkönyvec­ske elfogadására vonatkozó része névszerinti szavazással hozandó, föl­szólalt Stajevits János és előadta, hogy ő a bérlet átruházásához hozzájárul, de a betét­könyvecskének óvadékul való elfogadását csak akkor szavazhatná meg, ha az elöljáró­ság majd kellő információt nyújt a betéti könyvecskét kiállító pénzintézet állásáról. Általános helyesléssel honorálták a város­aiyk ezt a felszólalást, minek következté­ben közgyűlés a bérleti szerződés átruhá­zásáig hozzájárult, az óvadék elfogadása iránti határozathozatalt pedig a kívánt tájé­koztatás beérkeztéig felfüggesztette. A gyű­lés tartama alatt azonban dr. Lőwy Jakab kép­viselő beszerezte az ország pénzintézeteinek vagyoni állását kitüntető »Kompassz« című művet, amelyből kitűnt, hogy a Szabadkai Takarékpénztár és Népbank nagyon jó anyagi helyzetben­ levő elsőrangú pénzintézet, ami­nek következtében a gyűlés végén a képvi­selőtestület névszerinti szavazással egyhan­gúlag elfogadta óvadékul a 12000 K-ról ki­állított betéti könyvecskét. Izzután elfogadta a képviselőtestület a számvazs£tüó-bizottság javaslata alapján az ú­jonciskolai bizottság által az iskola­­fizetésének rendezéséről alkotott sza­­b­ály kiegészítéssel, hogy a raj2­­jta képesített tanító alkalmazása ennek tekintendő s az így meg-­­ fő két év alatt tartozik a Szak­­zerezni, ellenesetben köteles 'l tanítónak átengedni. \ \ T ^ .Gyula iparos tanonciskolái M/, k azt a kérését, hogy részére e által élvezett 400 K díjazás állapi m­­eg, a közgyűlés nem teljesítette, hanem­­elmondotta, hogy mint új tanítóval éppen vele szemben kell a most életbelép­tetett új fizetési szabályzatot alkalmazni s igy 80 F. óradij jár neki, amely öt év után 100 K-ra emelkedik. A gyűlés további folyamán tudomásul vette a képviselőtestület az elüljáróságnak azt a jelentését, hogy a kolera elleni véde­kezéssel fölserült, körülbelül 800 K-t tevő költség utalványozásáért a belügyminiszter­hez folyamodott, de válasz még nem érke­zett. Azonban kimondotta Szájevits János indítványára, hogy a jövőre hasonló esetben az elüljáróság a védekezés elején azonnal forduljon a képviselőtestülethez a szükséges költségek födezésére bizonyos előleg kiutal­ványozásáért, mert semmiféle hatóság nem rendelkezhetik az autonóm község pénztára fölött. Elfogadta továbbá a közgyűlés a köz­egészségügyi bizottságnak azt a javaslatát, szav­az ei tassék 1914. januárius 4.

Next