Mohácsi Hirlap, 1919 (9. évfolyam, 2-26. szám)
1919-01-12 / 2. szám
1919. január 12. MOHÁCSI HÍRLAP Január 11. Mohács, Kölked, Lánycsók „ 12. Bar, Hercegszabar, Izsép „ 13. Darázs, Hercegmárok, Dályok „ 14. Udvard, B.-Kisfalud, Nagybodolya „ 15. Majs, Nagynyárád, Rácztöttös „ 16. Pócsa, Borjád, Németbóly „ 17. Versend, Liptód, Szajk „ 18. Babarcz, Kisnyárád, Dunaszekcső „ 19. Somberek, Ráczgörcsöny, Cseledoboka„ 20- Püspökpuszta, Doboka, Himesháza Véleményünk szerint ugyan Mohácscsal végezhetni,az összes tíz napi terminuson is munkát adna, de azért a kitűzött napon s a megjelölt helyen összes papírpénzeivel megjelenni saját érdekében kötelességének tartsa mindenki. A lebélyegzés okaira nézve természetesen különféle kombinációk fognak kerekedni, pedig leghelyesebb a szerb parancsnokság által a falragaszokon megjelent rendeletben adott indokolást fogadni el. — Szőlősgazdák figyelmébe. A községi elöljáróság felhívja a szőlősgazdákat, hogy igényeiket rézgálicra hétfő, 13-ikától kezdve az albirónál bejelenthetik. 1 kig. ára 7 korona. — Leszereltek figyelmébe. A leszerelt katonákat értesíti az elüljáróság, hogy a szerb katonai parancsnokság a leszerelési illetményeknek kifizetését megtiltotta, ennek következtében a megjáró illetmények egyik helybeli takarékpénztárnál az illetményre jogosult leszerelt katona javára takarékbetétként fog elhelyeztetni, ezen betétek azonban csakis a szerb katonai parancsnokság engedélyei alapján lesznek kifizethetők. Egyéb tájékoztató értesítés később fog közzététetni. Hogy pedig megállapítható legyen, hogy a leszerelteknek mennyi illetményre van joguk, az összes leszerelt katonák felhivatnak, hogy hétfőn, kedden és szerdán a jegyzőségnél jelentkezzenek, mutassák be a leszerelési igazolványukat. A jelentkezés annál sürgősebb, mert az elöljáróságnak be kell küldeni a pénzügyigazgatósághoz. Szigorúan tilos a lefegyverzett, vagy még ezután lefegyverzendő Mackensen hadsereg tulajdonát képezett bármily katonai felszerelést megvásárolni és birtokba tartani. Ismételten felhívja az elüljáróság az összes munkakeresőket, hogy összeírásuk és a munkaalkalom közvetítése végett Herger János jegyzőnél, mint községi munkaközvetítőnél azonnal és jövőre esetrőlesetre jelentkezzenek, ki is a munkaalkalom közvetítését díjtalanul eszközli. — munkáltatók is jelentsék be nála esetről-esetre munkás szükségletüket. A közvetítés az ipari, kereskedelmi, bányászati, irodai és az összes gazdasági munkaalkalmakra teljesittetik. — Mohácskertváros. Érdekes mozgalomról értesítik lapunkat. A szellemi munkások mohácsi szakszervezetében felvetődött az eszme, hogy most a küszöbön álló földosztás során a közalkalmazottak is be fogják igényüket adni arra nézve, hogy fejenként legalább egy 200 □-ös területű házhelyet kapjanak, melyre aztán a békekötés után nekilendülő ipari élet kedvezőbb viszonyai között, egy alkalmas vállalkozó financirozása mellett, lakbérük lekötésével egyforma, kis fenyős parkkal körülvett, villastilben tartott, manzárd szobával is kibővített lakóházacskákat építtetnek, úgy, hogy ez a tisztviselő telep, mint kis kertváros a legszebb részévé fejlődhetne városunknak. Az eszme egyaránt szép és okos, de ezenkívül mindenek felett jogos is, mert a tisztviselő is ott volt a fronton, vagy pedig ha nélkülözhetetlen volt, akkor itthon dolgozott három ember helyett a közért, tehát méltányos, hogy vénségére a magáénak tudhassa azt a tetőt, mely alatt kileheli lelkét. A földosztásnál jó lesz ily irányban is gondoskodni ! — Az Érdekes Újság minden száma rendkívül bő mélynyomásu képsorozatával hű krónikája a heti eseményeknek. Minden szám külön kis regényt, sok novellát, kabarét, tréfát, verset, külön állandó rovatot és folytatásos nagy regényt közöl Előfizetési ára negyedévre 12 korona 50 fillér. Az új előfizetők a három legutóbbi külön számot: a forradalmi, a köztársasági és a szenzációs karácsonyi számot, melyeknek ára összesen 5 korona, teljesen díjtalanul kapják. * — Az erdőmunkára felmentettek. Csúnya turpisságok nyomaira jöttek egyik szomszéd vármegyében a felmentések körül s a véderő ellen elkövetett ilyen tervszerű kihágások miatt csúnyán el fogják verni valakin a port. Az történt ugyanis, hogy egy fakereskedő összejátszva az erdőbirtokossal, a környékből több katonaköteles egyént felmentettek „erdőmunkás“ címen. A felmentett névleg az erdőn dolgozott, tényleg azonban otthon farsangolt, tehát nem keresett munkabért ez erdőn, ellenkezőleg ő fizetett csinos sommát a fakereskedőnek, ki megosztozott azon az erdőbirtokossal, gondoskodott azonban a felmentett arról, hogy ez a kára valahol megtérüljön s meg is térült, mert az asszony vígan szedte a felemelt hadisegélyt otthon. Most, hogy a háború elülni látszik, fokozottabb fakitermelést céloz az állam elérni, mert épület és szerszámfa iránt is fokozott lesz a kereslet, revízió alá vették tehát az erdő munkára felmentetteket s kitűnt, hogy azok csak papíron szerepelnek az erdőn s kitűnt hogy már ismét egy piszkos üzletet csináltak a haza rovására. — Miért verték agyon a muradédi jegyzőt. A kanizsai törvényszék tárgyalótermében egy sötét bünper borzalmaiba pajkos humor kacagott egy pillanatra bele. Amikor az elnök a végtárgyalás során kérdi a beismerésben levő vádlottat, hogy — Hát mi vitte arra, hogy agyonüsse azt a szegény öreg embert ? Ez vállait vonogatva mondja részvétlenül: — Még gatyásgyerek koromban elhatároztam, hogy leütöm s ez a bosszúvágy velem nőtt fel, csak kielégítésére nem volt oly kedvező alkalom, mint most, hogy a frontról hazakerülve itthon ezt a felfordulást láttam. — Miért határozta el magát mint gyermek, hogy megöli . . . — Mert egyszer azt mondta, hogy szedjünk cserebogarat, egy cserebogárért ad egy krajcárt. Hossza mi összeszedtünk vagy három kilászsákkal s mikor oda vittük az iroda elé, adott nekem egy krajcárt, mikor kérdőleg, majdnem pityeregve néztem rá kinevetett s azt mondta: no mit nézel ? hát nem megmondtam, hogy egy cserebogárért adok egy krajcárt, lám azt meg is adtam, de azt nem mondtam, hogy minden cserebogárért adok egy krajcárt. — A legbiztosabb vagyon mindig a szellemi tőke, a szellemi vagyon értéke nem csökken soha. Aki művelődni óhajt, aki szenzációs képeket akar látni, aki barátja az okos szórakozásnak, aki híve a tudásnak és a haladásnak, fizessen elő a legjobb, legszenzációsabb magyar hetilapra a Képes Újságra. Előfizetési ár negyed évre 10 korona. — A bankó. Most, hogy ezek a felnyomású, savanyuviz vignettákhoz hasonló új bankók jöttek forgalomba, látjuk, hogy minő ideges kapkodással folynak ott fönt a dolgok. Máskor mennyi gonddal, figyelemmel, művészi szakértelemmel készítették elő egyegy új bankjegy mintáját, micsoda mesteri rajzok, az utolsó vonásig okszerűen kiképzett díszítés, a papiros víznyomása, mindmind a legnagyobb óvatosságról tettek tanúságot. Most meg egy 25 koronás bankópénznél sikerültebb kiviteleket találunk gyakran azok közt a reklámcédulák közt, melyeket kávéházi főpincérek számolócédulának használnak.Ezekről jut eszünkbe, hogy rohamosan fejlődünk vissza a bankjegyek őse felé, melyet Menelles intendáns 1684-ben Kanadában hozott forgalomba. Az ott táborozó francia katonák részére ugyanis nem volt pénz, fogta tehát magát a finánc zsenijéről hires intendáns és 490 katonájának játékkártyákon bonokat állított ki s XIV-ik Lajos be is váltotta ezeket a bonokat. Később bostoni kereskedők Massachusetts államnak azt tanácsolták, hogy az államadósságot bankjegyekben törlessze, így fejlődött a bankópénz lassan-lassan a magyar köztársaság félnyomású számolócéduláiig. A Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet üzletrészeinek jegyzése serényen folyik. Óriás Oszkár járási számvevő múlt vasárnap a Sokácok Olvasókörében ismertette a szövetkezet célját és nagy előnyeit, mire az első intrádára tizenegyezer koronát jegyeztek, a jegyzési ív azonban még ott maradt a bizalmi férfiak kezén s a jegyzések tovább folynak. A fáradhatatlan Óriás Oszkár legközelebb a szigeti, majd a hegyi, sőt a kölkedi lakosok közt is fog az ügy sikere érdekében apostolkodni s remélhető, hogy a szövetkezet a nyárra tényleg meg is fogja működését kezdeni. A tűzifa árának maximálása Baranya vármegye alispánja a megszálló csapatok parancsnoksága által minap kiadott és a közszükségleti cikkek maximális árait tartalmazó jegyzék függelékéül most kiadta tűzifának ugyancsak a pécsi szerb főparancsnokság által megállapított hatósági árairól a kimutatást. E szerint: 1. egy öl hasáb a tűzifa 240 K, 2. aprított tűzifa fakereskedőnél kgr. 16 f, 3. ugyanaz a szatócsnál 20 f, 4. a fa fuvardija az erdőtől élenkint 15 kilométer távolságra 110 K. A szerb parancsnokság elrendelte még, hogy az összes életszükségleti cikkek a termelőnél faluhelyen 10%-al, a városban 5%-kal alacsonyabbak. Minden gazda termelhet dohányt. A pénzügyminiszter a dohányinség enyhítése céljából megengedte, hogy azok, akik mezőgazdasági termeléssel hivatásszerűen foglalkoznak, saját használatukra dohányt termelhetnek. Egy-egy családfő kétszáz dohány palánta kiültetésére kap engedélyt és minden férfi családtag után további száz palánta ültetését kérelmezheti. A saját célra termelt palánták után palántánként egy korona illetéket kell fizetni. Aki a kincstár számára termel dohányt, az a saját használatára nem termelhet, de a saját és tizenhat évesnél idősebb férfi családtagjai részére fejenkint tíz kiló pipadohányt visszatarthat, ha kilónkint húsz korona engedélydíjat lefizet. A saját célra szolgáló dohánytermelésre csak egy darabban levő földterületet szabad felhasználni, mely a lehetőséghez képest szabályos négyszög alakban hasítandó ki. 3