Mohácsi Hirlap, 1924 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1924-01-06 / 1. szám

g jelenéstől. Akarjuk hinni, hogy tantestületünk önfeláldozó munkáját népünk megerteni és mérlegelni tudja és a következő előadásokon — nem tekintve az időjárás kellemetlenségét és más körülményt sem, — nagyobb számmal vesz részt azokon. Hisszük továbbá azt is, hogy népünk megérteni tudja az idők szavát és a tisztán saját érdekében rende-zett előadások iránt sem mutat vállvonogató , nemtörődömséget és már puszta megjelenésének tömegével is fokozza a tantestület érdek nélküli munkásságát. De hagyjunk fel a sirámmal és mondjuk el őszintén azoknak is , akik nem voltak ott — mi is történt. Az első és megnyitó előadás a magyar Hiszekegy elének-lésével kezdődött, utána Schmidt Lajos és dr. Prakatur Tamás urak megnyitójukban rámutattak az ügy fontosságára és igyekeztek meleg szavakkal a hallgatóságot rábírni az előadások szorgalmas látogatására és mindketten teljes elismeréssel áldoztak a tan , testület elhatározó munkájának. Schmidt Lajos körülbelül a következőket mondotta: Mielőtt az i. t. Tanító Urak mai elő-adásukat megkezdenék, engedjék meg nekem, hogy összejövetelünkkel kapcsolatban, néhány rövid bevezető mondatot intézzek Önökhöz, amelynek keretében egyben megismertetném Önökkel összejövetelünk előzményeit és annak célját. A pécsi kir. tanfelügyelőség, karöltve a megye vezetőségével, felhívást intézett azon egyesületekhez, amelyeknek tagjai a polgári osztályból kerülek ki, hogy érintkezésbe lépve, az általuk szintén felkért papsággal, tanítósággal és mindazokkal,akik a nép művelődését, tudását az ő tanításukkal, előadásaikkal fejleszteni, fokozni tudják, állapodjanak meg abban, hogy mikor és hol, kik és miről tartanak népművelő előadásokat. Mivel pedig úgy az egyesületek vezetői részéről, de különösen a tanító urak részéről meg volt erre a hajlandóság és készség, így sikerült ezen sorozatos népművelő előadásokat rövid időn belül már ma megkezdeni. Azt hiszem neki szükséges hosszasan fejtegetnem ezen népies előadások célját din ! Önök csak egy kissé jobban meggondolják a dolgot, úgy rá kell, hogy jöjjenek ennek óriási fontosságára. Hisz legjobban tudják magukról, hogy a folytonos munka mellettnem lehetett idejük ahhoz, hogy az elemi iskolában szerzett tudásokat gyarapítsák, sőt nagyon sokan idők folyamán még azt is elfelejtették, amit ott tanultak. Külföldön népies előadásokat már évtizedekkel előbb kezdtek tartani. Itt a papság, tanulóság és az intelligencia állandó érintkenem eddigi híűséges szolgálatodat. Úrrá teszlek és menyasszonyod kedvéért Mohácsot tovább rabolni és gyújtogatni nem engedem. Katica az ő szülővárosa jóvoltára gondolva térdre esett a szultán előtt, Ilia pedig hirtelen támadt nagy boldogságától szívén találva, hullott a püspök úr szőnyeges padlójára az előtte legnagyobb potentát lábai elé. Rózsa István bácsi pedig ezalatt a szinte hihetetlen gyorsasággal lepergett történtek alatt jól tartotta zabbal a két látogató lovát s halvány sejtelme se volt arról, hogy az egyik a török szultánt hozta a hátán, a másik pedig — az ő jövendőbeli vejét. f * * * A mohácsi legendákban olyannyira jártas imádott mesemondóm aztán arról is felvilágosított, hogy a Hrvát Ilia és a mohácsi rózsa késő utódai nem maradtak Hrvátok, hanem becsületes sokácok lettek, akik ősanyjuk, a szép (lipo) hátó után Lipokáticsoknak neveztetének. De úgy hallom, hogy van olyan Lipo- katics család is Mohácson, amelynek tagjai hovatovább olyan szittya magyarok lesznek, mintha csak Árpáddal jöttek volna Etelközből erre a mi szent földünkre. (Ez az utóbbi szentencia persze az én mondókámhoz tartozik, mivelhogy az én nagyon rég porladozó édes jó anyám erről az «átlényegüléséről már mit sem tudhatott.Ezést tartott fenn a néppel, azt az iskolán kívül is oktatta művelte. Nálunk ugyanezek elmulasztották a múltban és ezt az óriási mulasztást most az ifjabb nemzedék igyekszik jóvátenni. Nemes cél az, amelyért érdemes fáradni, vesződni, főképen nálunk ahol a lakosság 3/4 része polgárokból, kisgazdákból áll és így szükséges, hogy ez az osztály műveit, felvilágosult legyen * * ! Hogy azonban ezt a nemes célt tényleg elérhessük, szükséges elsősorban az, hogy Önök i. t.. értsék meg ennek fontosságát, értsék meg azt, hogy mindazok az urak, kik ebben részt vesznek csak az Önök javát akarják és csak azért akarják, mivel át vannak hatva attól az érzelemtől, hogy mi keresztény magyarok valamennyien testvérek és egy faj vagyunk, hogy nekünk a saját fajtánkat segíteni, támogatni, művelni és szeretni kell. Hogy köztünk nincs különbség, rangban, mi egymás közt csak abban tegyünk különbséget és annak adjuk meg az elsőséget, hogy ki cselekszik legtöbbet jól, fajtajuk érdekében Hogy az sikerüljön tehát i. t. az Önök részéről megértő érdeklődést, az oktató, előadó részéről pedig kitartó szorgalmat, türelmet és nagyon sokszor elnézést kérek. Ha ezt i. t. uraim mindkét részről betartják, úgy biztosra veszem, hogy célunk diadalmaskodni fog és én ehhez az Isten áldását kérem. Ezután Petrovics Károly tanító szépen konstruált beszédben ismertette a nemzeti történelem köréből az Árpádházi királyok korát. Ezt követte Szűcs Pali V. o. szépen előadott szavalata „A madár fiaihoz“ címmel Majd Faragó Gábor tanító hazánkról mint földrajzi egységről szólott szép készültséggel. Balázs Teréz V. o.t nagy körültekintéssel és szépen előadott szavalata után Erős József ig.-tanító rövid lelkesítő zárszóval élt és a Himnusszal fejeződött be. A nők tízzsére szerdán, jan. 2-án este fél 8 órakor tartott előadás gyér közönség előtt folyt le.Az első szám Frank Mária régi gyakorlott tanítónő, sok oldalról összeböngészett és kitűnően egybeállott előadása volt „A nő a családban“ címmel frappánsul sikerült neki bebizonyítani, hogy a mai megromlott társadalmat a nő mint anya fogja csak megjavítani (kár, hogy az ujidők anyái oly kevés számmal vettek részt). Azután Rubint Magda IV. o. t. szavalta el: „Tudjátok-e mi a haza?“ című költeményt hatással. Majd Pakuszné Sipos Vilma tanítónő ismertette a mértékeket kiterjeszkedve azoknak eredetére is Végül Erősig -tanító azoknak a gyakorlati életben használt egységeit és nemeit sorolta fel humoros megjegyzések kíséretében, mely után bizalmas tere fere foglalta le az időnek hátralevő részét. Ugyancsak jelen számunkban közöljük a jövő heti programmat: Jan. 9 én este fél 8 órakor újra a nők részére tartotik előadás, a nemzeti történelemből Cselinácz Katalin tanítónő ismertetni fogja az Árpádok korát III. Endréig. Gelencsér Teréz tanítónő pedig a földrajz köréből hazánkról fog előadást tartani. Jan. 12-én, szombaton este fél 8 kor pedig Boda bácsi fogja bemutatni a saját szorgalmáért a államtól ajándékba kapott borszürő gépét tényleges borszűrés mellett, ahol gyakorlatilag fogja bebizonyítani a borszürés hasznát és előnyeit. K. szőlősgazdák és tiszta bort inni szerető érdeklődők már most felhívják figyelmeteket erre Mindkét előadásra kérjük a szíves és tömeges megjelenést. b. joguk folytatásában, esetleges vállalkozásaikban és üzleti ügyeikben segíti és ezzel kapcsolatban takarékosságra ösztönzi őket. Kiemeljük az alakulás azon célját, hogy a tagok hiteligényeit elégíti ki. Közismert dolog, hogy ma pénzhez, kölcsönhöz jutni vidéken a legnehezebb, olykor lehetetlen és ha sikerül is, akkor rendszerint a tőzsdéhez alkalmazkodó heti kamatfizetés mellett. Iparos, legitim kereskedő ezt a kölcsönt üzletében nem használhatja, de ha mégis kénytelen igénybe venni, úgy vagy egész hasznát kamatokra adja, vagy pedig kénytelen áruját drágítani oly mértékben, hogy ezzel versenyképességét veszti el A romló korona folytán teljesen megszűnt az áruhitel. Nincs az a gyár, az a nagykereskedő, aki hitelbe adna árut iparosnak, kereskedőnek bármily biztos is lenne egyébként követelése, ezzel szemben ugyancsak a romló korona folytán előálló áremelkedések mindig újabb és nagyobb tőkebefektetést igényelnek, ha tehát azt akarjuk, hogy iparunknak és kereskedelmünknek tőkeszegény része a rohanó konjunktúrás idők zivatarában el ne pusztuljon, feltétlenül szükségünk van oly intézményre, amely a kisembereket anyagilag segíti, hogy üzleteiket a mai nehéz időkben is fentarthassák. Az Országos Központi Hitelszövetkezetet az 1898 : XXIII. t.-c. hívta életre, működését újból szabályozta a törvényhozás az 1920 : XXX. t.-c. rendelkezéseivel. Azóta ez az intézet és fiókjai minden időben megfeleltek céljuknak, a konjunkturális üzleteket nem vették fel működési körükbe, hanem tisztán csak a tagok pénzügyleteivel foglalkoznak. Működésükre jellemző, hogy még ma is évi 40—4511/0-os kamatra adnak kölcsönt, ami számítva azt, hogy ma Mohácson heti négy, azaz évi 208'Vq-on alul pénzt nem lehet kapni, a lehető legolcsóbb, legelőnyösebb. A szervezés munkálatait Heiness Elemér ügyvéd, ny. kir. járásbiró végzi, de sikerült megnyerni az ügynek Márton János ipartestületi jegyzőt is és már eddig is több milliós üzletrész jegyzések vannak. A szervezők célja, hogy a szövetkezet kisemberekből — iparosok, kereskedők — alakuljon és a vezetés is az ő kezükben maradjon. Miután a Szövetkezetet csak tag veheti igénybe, felhívjuk az iparosság és kereskedők figyelmét az alakulásra, hogy minél többen jegyezzenek üzletrészeket. Úgy értesültünk, hogy a legközelebbi napokban a Pécsi Iparosok Szövetségének elnöksége Mohácson a Szövetkezet érdekében propaganda gyűlést tart. A pontos napot annak idején közölni fogjuk. MOHÁCSI HÍRLAP 1924. január 6. Mohácsi Ipari és Gazdasági Hitelszövetkezet. Ezzel a címmel, mint az Országos Központi Hitelszövetkezet tagja egy uj pénzintézet van alakulóban Mohácson. Ez az új alkotás azt a célt tűzte ki magának, hogy a tagok anyagi helyzetét javítja azzal, hogy indokolt hiteligényeiket kielégíti, gazdasá Teadélután — prímásverseny. Az Iparoskor újévi teadélutánja várakozáson felüli sikerrel járt. A közönség zsúfolásig töltötte meg a termet úgy, hogy mozdulni is alig lehetett. Ez a nagy érdeklődés részben az igen kedves szórakozást nyújtó teádé utánnak, de leginkább a két mohácsi cigányprímás, Bús Pali és Horváth Misi prímásversenyének szólt. És akik eljöttek, valóban művészi élvezetben részesültek. Az első teákkal már felgördült a függöny és Kosráth igazgató kijelentette, hogy a versenyt megkezdi Horváth Misi. Élénk tapsok között lépett a színpadra a «Koron»kávéház cigányprímása. Jó megjelenésű, szép fiú, akit a közönség hölgy tábora igen szívesen fogadott. Amikor befejezte a játékát, (Chopin: Mazurka) a közönség lelkesen megtapsolta. Rögtön utána jött Bús Pali. Megjelenése teljesen elütött a másiktól Semmi primási póz, komolyan, szinte ünnepélyesen hajtja meg magát a tapsokra. Már az első hangok (Repülj fecském . . .) szinte lenyűgözi a közönséget, amely a legnagyobb csendben figyeli a játékot. Szinte áhitatos a csend. Biztosan, könnyedén jár a vonó , és az ujjak mesteri technikával futnak a be-