Mohácsi Hirlap, 1924 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1924-01-06 / 1. szám

g­ jelenéstől. Akarjuk hinni, hogy tantestületünk önfeláldozó munkáját népünk megerteni és mérlegelni tudja és a következő előadásokon — nem tekintve az időjárás kellemetlenségét és más körülményt sem, — nagyobb szám­mal vesz részt azokon. Hisszük továbbá azt is, hogy népünk megérteni tudja az idők­­ szavát és a tisztán saját érdekében rende-­­­zett előadások iránt sem mutat vállvonogató , nemtörődömséget és már puszta megjelené­sének tömegével is fokozza a tantestület érdek nélküli munkásságát. De hagyjunk fel a sirám­mal és mond­juk el őszintén azoknak is , akik nem voltak ott — mi is történt. Az első és meg­nyitó előadás a magyar Hiszekegy elének-­­­lésével kezdődött, utána Schmidt Lajos és dr. Prakatur Tamás urak megnyitójukban rámutattak az ügy fontosságára és igyekeztek meleg szavakkal a hallgatóságot rábírni az előadások szorgalmas látogatására és mind­ketten teljes elismeréssel áldoztak a tan­ , testület elhatározó munkájának. Schmidt La­­­­jos körülbelül a következőket mondotta: Mielőtt az i. t. Tanító Urak mai elő-­­­adásukat megkezdenék, engedjék meg nekem,­­ hogy összejövetelünkkel kapcsolatban, néhány rövid bevezető mondatot intézzek Önökhöz, amelynek keretében egyben megismertetném Önökkel összejövetelünk előzményeit és an­nak célját. A pécsi kir. tanfelügyelőség, karöltve a megy­e vezetőségével, felhívást intézett azon egyesületekhez, amelyeknek tagjai a polgári osztályból kerü­lek ki, hogy érintkezésbe lépve, az általuk szintén felkért papsággal, tanítósággal és mindazokkal,a­kik a nép műve­lődését, tudását az ő tanításukkal, előadá­saikkal fejleszteni, fokozni tudják, állapodja­nak meg abban, hogy mikor és hol, kik és miről tartanak népművelő előadásokat. Mivel­­ pedig úgy az egyesületek vezetői részéről,­­ de különösen a tanító urak részéről meg volt­­ erre a hajlandóság és készség, így sikerült­­ ezen sorozatos népművelő előadásokat rövid­­ időn belül már ma megkezdeni. Azt hiszem neki szükséges hosszasan­­ fejtegetnem ezen népies előadások célját din ! Önök csak egy kissé jobban meggondolják a dolgot, úgy rá kell, hogy jöjjenek ennek óriási fontosságára. Hisz legjobban tudják magukról, hogy a folytonos munka mellett­­nem lehetett idejük ahhoz, hogy az elemi iskolában szerzett tudásokat gyarapítsák, sőt nagyon sokan idők folyamán még azt is el­felejtették, amit ott tanultak. Külföldön népies előadásokat már év­tizedekkel előbb kezdtek tartani. Itt a papság, tanulóság és az intelligencia állandó érintke­nem eddigi híűséges szolgálatodat. Úrrá teszlek és menyasszonyod kedvéért Mohá­csot tovább rabolni és gyújtogatni nem engedem. Katica az ő szülővárosa jóvoltára gon­dolva térdre esett a szultán előtt, Ilia pedig hirtelen támadt nagy boldogságától szívén találva, hullott a püspök úr szőnyeges pad­lójára az előtte legnagyobb potentát lábai elé. Rózsa István bácsi pedig ezalatt a szinte hihetetlen gyorsasággal lepergett tör­téntek alatt jól tartotta zabbal a két látogató lovát s halvány sejtelme se volt arról, hogy az egyik a török szultánt hozta a hátán, a másik pedig — az ő jövendőbeli vejét. f * * * A mohácsi legendákban olyannyira j­­­ártas imádott mesemondóm aztán arról is f­elvilágosított, hogy a Hrvát Ilia és a mo­hácsi rózsa késő utódai nem maradtak Hrvátok, hanem becsületes sokácok lettek, akik ősanyjuk, a szép (lipo) hátó után Lipokáticsoknak neveztetének. De úgy hallom, hogy van olyan Lipo-­­ katics család is Mohácson, amelynek tagjai hovatovább olyan szittya magyarok lesznek, mintha csak Árpáddal jöttek volna Etelköz­ből erre a mi szent földünkre. (Ez az utóbbi szentencia persze az én mondókámhoz tar­tozik, mivelhogy az én nagyon rég porla­­dozó édes jó anyám erről az «átlényegülésé­­ről már mit sem tudhatott.E­zést tartott fenn a néppel, azt az iskolán kívül is oktatta művelte. Nálunk ugyanezek elmulasztották a múltban és ezt az óriási mulasztást most az ifjabb nemzedék igyek­szik jóvátenni. Nemes cél az, amelyért érdemes fáradni, vesződni, főképen nálunk ahol a lakosság 3/4 része polgárokból, kisgazdákból áll és így szükséges, hogy ez az osztály műveit, fel­világosult legyen * * ! Hogy azonban ezt a nemes célt tény­leg elérhessük, szükséges elsősorban az, hogy Önök i. t.­­. értsék meg ennek fontosságát, értsék meg azt, hogy mindazok az urak, kik ebben részt vesznek csak az Önök javát akarják és csak azért akarják, mivel át van­nak hatva attól az érzelemtől, hogy mi ke­resztény magyarok valamennyien testvérek és egy faj vagyunk, hogy nekünk a saját fajtánkat segíteni, támogatni, művelni és sze­retni kell. Hogy köztünk nincs különbség, rangban, mi egymás közt csak abban tegyünk különbséget és annak adjuk meg az első­séget, hogy ki cselekszik legtöbbet jól, faj­tajuk érdekében Hogy az sikerüljön tehát i. t.­­ az Önök részéről megértő érdeklődést, az ok­tató, előadó részéről pedig kitartó szor­galmat, türelmet és nagyon sokszor elnézést kérek. Ha ezt i. t. uraim mindkét részről betartják, úgy biztosra veszem, hogy célunk diadalmaskodni fog és én ehhez az Isten áldását kérem. Ezután Petrovics Károly tanító szépen konstruált beszédben ismertette a nemzeti történelem köréből az Árpádházi királyok korát. Ezt követte Szűcs Pali V. o­­. szépen előadott szavalata „A madár fiaihoz“ címmel Majd Faragó Gábor tanító hazánkról mint földrajzi egységről szólott szép készültséggel. Balázs Teréz V. o.­t nagy körültekintéssel és szépen előadott szavalata után Erős József ig.-tanító rövid­ lelkesítő zárszóval élt és a Himnus­­szal fejeződött be. A nők tízzs­ére szerdán, jan. 2-án este fél 8 órakor tartott előadás gyér közönség előtt folyt le.­­Az első szám Frank Mária régi gyakorlott tanítónő, sok oldalról össze­böngészett és kitűnően egybeáll­ott előadása volt „A nő a családban“ címmel frappánsul sikerült neki bebizonyítani, hogy a mai meg­romlott társadalmat a nő mint anya fogja csak megjavítani (kár, hogy az ujidők anyái oly kevés számmal vettek részt). Azután Rubint Magda IV. o. t. szavalta el: „Tud­játok-e mi a haza?“ című költeményt hatás­sal. Majd Pakuszné Sipos Vilma tanítónő ismertette a mértékeket kiterjeszkedve azok­nak eredetére is Végül Erős­ig -tanító azok­nak a gy­akorlati életben használt egységeit és nemeit sorolta fel humoros megjegyzések kíséretében, mely után bizalmas tere fere foglalta le az időnek hátralevő részét. Ugyan­csak jelen számunkban közöljük a jövő heti programmat: Jan. 9 én este fél 8 órakor újra a nők részére tartotik előadás, a nem­zeti történelemből Cselinácz Katalin tanítónő ismertetni fogja az Árpádok korát III. Endréig. Gelencsér Teréz tanítónő pedig a földrajz köréből hazánkról fog előadást tartani. Jan. 12-én, szombaton este fél 8 kor pedig Boda bácsi fogja bemutatni a saját szorgalmáért a államtól ajándékba kapott borszürő gépét tényleges borszű­rés mellett, ahol gyakorlati­lag fogja bebizonyítani a borszürés hasznát és előnyeit. K. szőlősgazdák és tiszta bort inni szerető érdeklődők már most felhívják figyelmeteket erre Mindkét előadásra kérjük a szíves és tömeges megjelenést. b. jo­guk folytatásában, esetleges vállalkozásaik­ban és üzleti ügyeikben segíti és ezzel kap­csolatban takarékosságra ösztönzi őket. Kiemeljük az alakulás azon célját, hogy a tagok hiteligényeit elégíti ki. Közismert dolog, hogy ma pénzhez, kölcsönhöz jutni vidéken a legnehezebb, olykor lehetetlen és ha sikerül is, akkor rendszerint a tőzsdé­hez alkalmazkodó heti kamatfizetés mellett. Iparos, legitim kereskedő ezt a kölcsönt üzletében nem használhatja, de ha mégis kénytelen igénybe venni, úgy vagy egész hasznát kamatokra adja, vagy pedig kény­telen áruját drágítani oly mértékben, hogy ezzel versenyképességét veszti el A romló korona folytán teljesen meg­szűnt az áruhitel. Nincs az a gyár, az a nagykereskedő, aki hitelbe adna árut iparos­nak, kereskedőnek bármily biztos is lenne egyébként követelése, ezzel szemben ugyan­csak a romló korona folytán előálló áremel­kedések mindig újabb és nagyobb tőkebe­fektetést igényelnek, ha tehát azt akarjuk, hogy iparunknak és kereskedelmünknek tőkeszegény része a rohanó konjunktúrás idők zivatarában el ne pusztuljon, feltétlenül szükségünk van oly intézményre, amely a kisembereket anyagilag segíti, hogy üzletei­ket a mai nehéz időkben is fentarthassák. Az Országos Központi Hitelszövetke­zetet az 1898 : XXIII. t.-c. hívta életre, mű­ködését újból szabályozta a törvényhozás az 1920 : XXX. t.-c. rendelkezéseivel. Azóta ez az intézet és fiókjai minden időben meg­feleltek céljuknak, a konjunkturális üzleteket nem vették fel működési körükbe, hanem tisztán csak a tagok pénzü­gyleteivel fog­lalkoznak. Működésükre jellemző, hogy még ma is évi 40—4511/0-os kamatra adnak kölcsönt, ami számítva azt, hogy ma Mohácson heti négy, azaz évi 208'Vq-on alul pénzt nem­­ lehet kapni, a lehető legolcsóbb, legelő­nyösebb. A szervezés munkálatait Heiness Ele­­­­mér ügyvéd, ny. kir. járásbiró végzi, de si­került megnyerni az ügynek Márton János ipartestületi jegyzőt is és már eddig is több milliós üzletrész jegyzések vannak. A szer­vezők célja, hogy a szövetkezet kisembe­rekből — iparosok, kereskedők — alakuljon és a vezetés is az ő kezükben maradjon. Miután a Szövetkezetet csak tag veheti igénybe, felhívjuk az iparosság és kereske­dők figyelmét az alakulásra, hogy minél többen jegyezzenek üzletrészeket. Úgy értesültünk, hogy a legközelebbi napokban a Pécsi Iparosok Szövetségének elnöksége Mohácson a Szövetkezet érdeké­ben propaganda gyűlést tart. A pontos na­pot annak idején közölni fogjuk. MOHÁCSI HÍRLAP 1924. január 6. Mohácsi Ipari és Gazdasági Hitelszövetkezet. Ezzel a címmel, mint az Országos Központi Hitelszövetkezet tagja egy uj pénz­intézet van alakulóban Mohácson. Ez az új alkotás azt a célt tűzte ki magának, hogy a tagok anyagi helyzetét javítja azzal, hogy indokolt hiteligényeiket kielégíti, gazdasá­ Teadélután — prímásverseny. Az Iparoskor újévi teadélutánja vára­kozáson felüli sikerrel járt. A közönség zsú­folásig töltötte meg a termet úgy, hogy mozdulni is alig lehetett. Ez a nagy érdek­lődés részben az igen kedves szórakozást nyújtó teádé utánnak, de leginkább a két mohácsi cigányprímás, Bús Pali és Horváth Misi prímásversenyének szólt. És akik el­jöttek, valóban művészi élvezetben része­sültek. Az első teákkal már felgördült a füg­göny és Kos­ráth igazgató kijelentette, hogy a versenyt megkezdi Horváth Misi. Élénk tapsok között lépett a színpadra a «Koron»­­kávéház cigányprímása. Jó megjelenésű, szép fiú, akit a közönség hölgy tábora igen szívesen fogadott. Amikor befejezte a játé­kát, (Chopin: Mazurka) a közönség lelke­sen megtapsolta. Rögtön utána jött Bús Pali. Megjele­nése teljesen elütött a másiktól Semmi primási póz, komolyan, szinte ünnepélyesen hajtja meg magát a tapsokra. Már az első hangok (Repülj fecském . . .) szinte lenyű­gözi a közönséget, amely a legnagyobb csendben figyeli a játékot. Szinte áhitatos a csend. Biztosan, könnyedén jár a vonó , és az ujjak mesteri technikával futnak a be-

Next