Mohácsi Hirlap, 1930 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1930-01-05 / 1. szám
s erre kell összpontosítani minden erejét, hogy ezt az igazságot illetékes helyen is elismertesse s igy biztosítsa, hogy ott is minél intenzivebben foglalkozzanak ezekkel. — Nem osztom a polgármester nézetét a ponton hid ügyében. Azt mondotta programbeszédében, hogy a ponton hid nem valósítható meg, mert határmenti város vagyunk. — Ugyanakkor Szeged, amely szintén, talán még jobban határmenti város, új hidat épít. — Véleményem szerint mindent el kellene követni, hogy az illetékes hatóságok felfogását ebben a kérdésben másfelé térítsük. Sok módot lehetne aztán találni a megépítésre, de persze utána kellene nézni. — Azt hiszem egyelőre elég lesz ennyi, de lehetne aztán még egy-két dolgot mondani, amelyeket legalább is sürgetni kellene ezekben a nincstelen időkben, így a gimnázium ügye, a fogadalmi templom ügye stb. Remélem azonban anélkül is ezekre terelődik a figyelem, mert hiszen másfelé úgy sem mehet . . . nek a mondásnak kell lépnie. Tanulj és akkor lesz belőled iparos, mert amint a közhivatalokban stb. a színvonalat csak képzett tisztviselői karral lehet megteremteni, versenyképes iparostársadalmat is csak tanult, kiiskolázott iparosnemzedéktől remélhetünk. Európa testén egy ország kizárólag földművelésből nem élhet meg. Magyarország szebb jövendőjének egyik útiránya az ipari pályákon vezet nagy célokhoz. Ha boldogulni akarunk, iparilag is be kell rendezkednünk oly mértékben, hogy elsősorban belső szükségleteinket tudjuk kielégíteni, azután még oda is kell törekednünk, hogy a nyugateurópai ipari kultúrkoncertbe belekapcsolódva,exportképes ipari állammá alakulhassunk át. Ha ezt megtesszük, akkor leromlott kereskedelmi mérlegünk egyensúlyba jut, a magyar társadalom anyagi helyzete jobbra fordul, a nemzet közhangulatából eltűnik a lethargia, melynek jórészt általános elszegényedésünk az oka. A német társadalom értékben az ipari pályáknak rendkívül nagy jelentőséget tulajdonít. Sőt minden német ember nagyon jól tudja, hogy erősen fejlett ipar nélkül hazája népe elpusztulna. De ugyanez a felfogás Nyugat európa többi nagy ipari államaiban is, melyeknek egyik végét mi érintjük, akik e téren a múltban oly keveset tettünk. Ha Magyarország közönsége továbbra is közönyösen viseltetik az ipari pályákkal szemben, ha az intellektuálisabb elem továbbra is elzárkózik az ipari foglalkozások elől, az az óriási ipari hullám, mely a Nyugat versenyében már eddig is oly nagy károkat okozott hazánk közgazdasági életében, még nagyobb méretekben fogja hatását éreztetni. Ha üzleteinket és azok kirakatait végigszemléljük, rengeteg idegen árut találunk véges-végig az egész vonalon. Ezektől a tengernyi sokaságú idegen ipari termékektől csak abban az esetben szabadíthatjuk fel hazai piacainkat, ha a mi produktumaink jóságban, minőségben, szépségben és árban azokkal felveszik a versenyt. Ennek a versenynek egyik fő feltétele olyan ipari munkásosztályok nevelése, akik mesterségüket kiválóan megtanulták. Azok lépjenek ipari pályákra, akik tanulni tudnak, tanulni akarnak és tanulni szeretnek, akik megértették, hogy az ipari munka kiegészítő eleme a gondolkozás és eszköze a szerszámon kívül a könyv. Pécs szab. kir. város közönségének elismerésre és hálára méltó áldozatkészségéből megépült Magyarországon az az első szakirányú önálló iparostanonciskola, amelyben az ipari vonatkozású közismereti tárgyakon és a rajztanításon kívül a tanulók a műhelyoktatás révén szakmájukat alaposan megtanulhatják. A nagy áldozatok árán megépült pécsi szakirányú önálló iparostanonciskola külső megjelenésével is igazolni akarja azt a tényt, hogy Pécs szab. kir. város messze előrelátó vezetősége az ipari nevelésnek nagy jelentőséget tulajdonít, hogy ebbe a fényes palotaiskolába elhelyezett tőke gazdag kamatokat fog egykor hozni, ha annak hívó szavát Pécs és környékének közönsége meg fogja érteni. A vidéki szülőknek is módot nyújt Pécs városa abban, hogy gyermekeikből szakképzett iparosokat neveltessenek. E célból létesült az iskolával kapcsolatban a Tanonc Otthon, melyben méltányos díj mellett a tanulók a bennlakáson kívül napi háromszori étkezést, mosást, ágyneműt, fűtést, világítást kapnak és azonkívül a leggondosabb nevelésben részesülnek. Az intézet igazgatósága gondoskodni kíván arról is, hogy a szegény sorsú és ráutalt bennlakó tanulók cipőjét, ruháját az iskola műhelyeiben elkészíttethesse, illetőleg a szegény tanulókat mindazokban a kedvezményekben részesítse, amikre az iskola képes. Tekintettel arra, hogy az Otthon folyó évi január hóban megnyílik, kívánatos, hogy azok a szülők és mesterek, akik gyermekeiket, illetőleg tanoncaikat ebbe a mintaszerű intézetbe elhelyezni óhajtják, ebbeli szándékukat mielőbb — bármely napon 11—12 óra között — az iparostanonciskola igazgatóságával közöljék. Szilveszter: A hagyományos szilveszteri mulatságok az idén alaposan megcsökkentek. Két egyesület tartott csak sziveszteri mulatságot, a vendéglők pedig úgyszólván egyik sem, legalább is a régi értelemben nem. A nehéz gazdasági viszonyok éreztetik itt is a hatásukat, mert kevés embernek telik arra, hogy elbucsúztassa azt a már megunt rossz évet, de főleg kevés ember reméli, hogy a bucsúzás költségeit megkeresheti majd az új évben . . . Sokat tesz a rádió elterjedése is, mert igen sokan csendes családi körben a rádió mellett töltötték el a szilveszteri estét. Az egyesületek közül a Mohácsi Kaszinó Egyesület szilveszteri pikniket rendezett, amelyen a kaszinói tagok és családjai szép számban vettek részt. Kitűnő hangulat uralkodott az egész estén, a jókedv különösen a fiatalságot ragadta magával. A jól mulató társaságot a hajnal is csak nagy nehezen tudta hazacsalogatni, de sokan még azontúl is sokáig együtt maradtak. A mohácsi Iparosok Olvasóköre műsorral egybekötött mulatságot rendezett. Színre került Murai Károly: „ Huszárszerelem» c. 2 felvonásom vígjátéka, amelyet a Kör kitűnő műkedvelő gárdája: Führer Ferenc, Rezsonya Károly, Milasin Gizi, Dettkó Nándor, Tóth Mariska, Dorn Panni, Ébert Vilmos, Dettkó Károly, Stadler Mihály, Hartmann Gyula és Geringer Manyi vittek sikerre. Az előadás után a legjobb hangulatban táncolták át a Szilveszter estét s csak a hajnal vetett véget a jókora, nagyon sikerült mulatságnak. A rendezésért Dorn Jánost illeti az elismerés. " Január hóban megnyílik Pécs tanoncotthona. Pécs szab. kir. város által létesített Tanonc Otthon berendezési munkálatai a múlt évben befejezést neveztek s az otthon még ezen hónapban megnyílik. Az intézet korunk egészségi követelményeinek megfelelően egyszerűen, de amellett mintaszerűen rendeztetik be. A hálótermek világosak, kitűnően szellőztethető. Ezekben a rendkívül tiszta termekbe a tanulók csak aludni fognak. Az öltözködésre a szintén központilag fűtött folyosók fognak szolgálni. Az öltöző folyosókból nyílnak a mosdóhelyiségek, úgy hogy a hálókba ruhát, cipőt sohasem vihet be a tanuló. A hálótermek tehát mindig tiszták és féregmentesek maradnak. A tisztaság fokozását célozzák az intézet kád és zuhanyfürdői és azok a külön e célra készített helyiségek, melyekben a tanulók az alsó és felső ruháikat, valamint egyéb holmijaikat elhelyezhetik. Külön említést érdemel az Otthon nagy ebédlőterme, amelyből egy tágas nappali terem nyílik, melyben a tanulók önképzőköri előadásaikat, összejöveteleiket tarthatják, ahol olvashatnak, játszhatnak, szórakozhatnak, zenélhetnek. Ennek a mintaszerű intézetnek nemcsak helyiségeiben lesz mindenkor példás tisztaság, világosság és levegő, de belső életében is olyan szellemnek kell kialakulnia, amelyből minden tanuló a lelkében derűt, melegséget, hiterkölcsöket, munka- és hazaszeretetet fog magával az életbe vinni. A pécsi új, szakirányú iparostanonciskola és otthon vezetőségeinek törekvése odairányul, hogy a magyar közvélemény felfogása az ipari pályákkal szemben megváltozzék. Annak a közmondásnak: «Ha nem tanulsz, elmehetsz inasnak», helyében MOHÁCSI HÍRLAP 1930. január 5. A budapesti országos mezőgazdasági kiállítás előkészületei. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület által immár közel fél évszázadon át minden év tavaszán Budapesten rendezni szokott tenyészállatvásárok sorában 1930 március 20—25. napjain a XXXIX. tenyészállatkiállítás és vásár megtartására kerül a sor, amelyet az egyesület ismét országos mezőgazdasági kiállítás és vásár keretében fog megrendezni. A kiállítás rendezőbizottsága még szeptember hóban megkezdette működését és azóta csendben, de annál nagyobb alapossággal folyik a kiállítás előkészítésének és szervezésének munkája, mert ehhez a kiállítás széles keretei és sokoldalúsága mellett most már hosszú időre van szükség. A rendezőbizottságnak sikerült már a figyelembe jövő államokban a kiállítás látogatói részére utazási kedvezményeket szerezni, valamint a vízumnélküli beutazásnak és a vízum utólagos kedvezményes megszerzésének engedélyezését is biztosítani. A magyar vasutak természetesen ez alkalommal is megadják a szokásos féláru utazási kedvezményt. Az előkészítési munkák során szerzett tapasztalatok szerint a nehéz gazdasági viszonyok ellenére biztos kilátás van a budapesti országos mezőgazdasági kiállítás teljes sikerére és legalább a már elért keretek fenntartására. A jelenlegi helyzetben a rendezőség nem is tervezi a keretek nagyobb szabású kibővítését, hanem a fősúlyt az eddig már felölelt kiállítási csoportoknak minél gazdagabb és értékesebb tartalommal és anyaggal való megtöltésére, az oktató és propagatív hatás elmélyítésére veti, hogy a kiállítást látogató nagy gazdatömegek minél több hasznos útmutatást szerezhessenek, különösen a termelés minőségi javítására és az eredmények fokozására. A március hó 20—25. napjain rendezendő budapesti országos mezőgazdasági kiállítás gerince ismét a tenyészállatkiállítás marad, amelyben ismét a legjelesebb tenyésztők fognak szerepelni gondosan kiválogatott kollekcióikkal. A vidéken tartott törzskönyvelési bírálatok során a rendezőség tagjainak alkalma volt több tenyészetben megtekinteni a kiállításra tartogatott és előkészített állatokat, amelyek fajtáiknak valóban értékes képviselői lesznek, így az 1930. évi kiállítás előreláthatólag a magyar állattenyésztés további fejlődéséről és színvonalának újabb növekedéséről fog tanúbizonyságot tenni. A szarvasmarhák, sertések, juhok és baromfiak már régóta megszokott csoportjain kívül az új lóistálló felhasználásával természetesen a lovak ismét szerepelni fognak és a lókiállítás kiegészítéseképen a rendezőbizottság gondoskodik különböző érdekes lovasmutatványok és szép fogatok bemutatásáról is.