Mohácsi Hirlap, 1936 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1936-01-05 / 1. szám

2 Ez utóbbi 331 szavazat kere­tén belül Vida Dezső és Pávko­­vics János, akik mindkét liszten jelölve voltak az első és máso­dik helyen, míg Menczinger Jó­zsef a harmadik helyen lett meg­választva s igy e szerint nem állít­hatók be a szavazatok. A megválasztott képviselőtes­tületi tagok a következők a fen­tiek alapján: I. kerület: Bánfay József, Fridrich Oszkár, Rubint József, Jánity Antal rendes tagok, Lang Aladár és Andrics Mátyás pót­tagok. . II. kerület: Pánity Milán, Bob­reg Illés rendes tagok, Zsuzsics András póttag. III. kerület: Vida Dezső, Pav­­kovics, János, Menczinger József rendes tagok, Báli Péter, Szrimácz György póttagok. IV. kerület: Bükkös Ferenc, dr. Horváth Lajos, Makai Mihály,­­ Szabó Ferenc rendes tagok, ifjú Heréb István, Moró Lajos póttagok V. kerület: Gyenis Péter, Kvála István rendes tagok, Gyurek Antal póttag. A Keresztény Városi Párt tisz­tája tehát csak a második kerü­letben maradt le, máshol min­denhol bekerültek jelöltjei. A harmadik kerületben is a Keresz­tény Városi Párt lisztáját kell győztesnek venni, mert csak egy név maradt le, a többi, a póttagokkal együtt a Keresztény Városi Párt jelöltje volt. A választás lanyhaságára jel­lemző, hogy az 5496 szavazat­ból mindössze 1644 szavazat lett leadva, ami kb. 30% nak felel meg. Megjegyezzük még, hogy a leadott és a nyert vázátok közötti különbözetet­­érvénytelen szavazatok alkoták. Az új képviselőtestületi tagok közül nyolc teljesen új, a többiek már a régi képviselőtestület tagjai között is szerepeltek. A­­választás kiküldött vezető elnöke Öllé István vármegyei fő­jegyző volt, aki kerületekből be­ütött választási eredményeket tvéve, jegyzőkönyvet vett fel és ég aznap este visszautazott este. Reméljük, hogy úgy az uj, a régi képviselőtestületi ta­gendes választás után a szellemében fognak város jövője érdeke­ib­­en ügyet minden­ko p­olgársága érdeké­ben é­­ilesztését tartva szem­­­letárgyalni. — Adó,­z ironiku­soknak. Till nagy­szerű adománya adott másokra is. Mint te­sülünk a szimfonikus­­ adomány futott be. Imre gyáros 35 pengőt a szimfonikusokhoz azzal, ezen az összegen a hiú l. brácsát vegyék meg. A nemes szívre valló adományt további példaképen állítjuk mások elé. — A Mansz magyar estje. A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége február hó 22-én tartja szokásos farsangi mulatságát. Ebben az évben a Mansz nevé­hez illően magyar estet rendez. Az előkészületek már meg is kezdődtek és a rendezőség min­dent elkövet az est sikeréért. Amint az egyes ember ilyen­kor az év első napjaiban előre­néz az új esztendőbe és szeretné tudni, hogy milyen lesz, ahogyan terveket készít, reményeit rakos­gatja, így van a közéletben is, a köz munkásaival Minket az érdekelt, hogy milyen lesz a város újesztendeje, milyen tervek vannak készülőben, mi vár vég­rehajtásra ? Fontos dolgok ezek, hiszen tétlenül állott munkás kezek foglalkoztatásáról van szó, a kisipar megrendeléseiről, a kereskedelem emelkedő forgal­máról, vagy csökkenéséről. Éppen azért felkerestük Fehér­váry István városi műszaki ta­nácsnokot és érdeklődtünk, hogy milyen munkálatokra szá­míthatunk az 1936. évben. A beszélgetés eredményének na­gyon megörültünk s bizonyára szívesen hallják a dolgozni vágyó iparosok, munkások, hogy az 1936. évben közel 400 ezer pengős munkát bonyolítanak le a város­ban. Fehérváry tanácsnok elsorolása szerint ezek a következők: A Király utcai villanyhálózatot — mint azt a Mohácsi Hírlap már jelezte — átépítik olyképen, hogy az oszlopokat teljesen el­tüntetik az utcáról. Ennél a mun­kánál inkább munkásemberek vannak érdekelve. Ennek összege 15.000 pengő. Városi vámház és kertészlakás építéssel azonban a kőműves és ezzel összefüggő más szakmák kapnak munkát, bár ennek ösz­­szege nem olyan nagy, amennyi­ben 5000 pengős építkezés az egész. De már nagyobb munka és kereseti lehetőséget jelent a kas­tély épület átalakítása, ahol kőműves, vízvezeték és csatornázás, padlózati munkálatok elvégzése várja a mohácsi iparo­sokat. Ez az építkezés 30.000 pengős költségelőirányzattal indul el. Nagyobb összegű járda, út­építés bonyolítódik le az új esz­­tendőben, amennyiben ilyen cí­men 38.000 pengőt költ el a város. Ebben az évben programoi szerint a következő utak és jár­dák kerülnek sorra: Erzsébet tér rendezése. A FTR hajóállomás körüli részt 'és teljesen rendezi, parko­­t — mint a város egyik 'lomását — kicsinosítja. Mór utcát folytatólag­­. kikövezik egészen a ». ‘ A úttestéi­g háró munkát jelz. A szigeti il­latait elvégzik, pengő van élős na­gyobb része természt kabért jelent. Munkás utcák kikövezik. "X) pengős munka­'000 Az 1936 évben kiépül a Király ut járdája, amelyre 13 000 pen­gőt költ a város. Mindezen munkálatokat a tavasz­­szal mindenhol elkezdik s igy a tavaszkor munka zajával és lük­tetésével lesz tele a város A fenti és a város költségére folyó munkákon kívül a tavasz­­szal megkezdik a „László“ közkórház kibővítési munkálatait, amelynek tervei teljesen elkészültek és mintegy 300 ezer pengős költség­­vetéssel végzik azokat. Itt is a helyi iparnak nagy munkalehetőségei lesznek és sok csendes műhely válik ismét han­gossá. Kőműves, asztalos, víz­vezeték, csatornázás, központi fűtés berendezési, stb munkála­tok elvégzése várja iparosainkat. Az eddig felsorolt munkálatok 388 000 pengőt jelentenek, ami pótmunkával bizonyára kikerekí­­tődik ajd 400 ezer pengőre. Van azután kilátás további munkára is. A fentiekre ugyanis már teljes fedezet áll úgy a város, mint a vármegye rendelkezésére. Valószínű azonban, hogy eb­ben az évben sor kerül a komp modernizálására is. A város ké­relmet intézett a kormányhoz, hogy erre a nagyfontosságú munkára kölcsönt kaphasson és úgy a pénzügyminiszter, mint a belügyminiszter is megígérték, hogy az OlI alapból 110 ezer pengőt kap a város. Ez a kérdés hamarosan eldől s akkor a város műszaki osz­tálya hozzáfog a régóta vajúdó kompmodernizálásnak. Fehérvá­ry műszaki tanácsnoknak van már saját elgondolása a moder­nizálást illetőleg, azonban az a terve, hogy annak idején a meg­oldást illetőleg mindenkit meg­hallgat a város, hogy a legcélsze­rűbb, a legjobb kerüljön meg­valósításra. Ha ezt a hatalmas munka­anyagot átnézzük, meg kell álla­pítanunk, hogy 1936. év hatal­mas munkát jelent majd a mér­nöki hivatalnak. A hatalmas­­összegű városi építkezés rész­leteinek kidolgozása, a munká­latok vezetése minden munka­erőt igénybe vesz s a magunk részéről úgy véljük, hogy a már szóba került második mérnöki állás rendszeresítése ebben az évben nagyon aktuálissá válik. Örömmel vettük Fehérváry István tanácsnok közléseit s bi­zonyos, hogy a város közön­sége osztatlan megelégedéssel fogadja majd a hatalmas munka­tömeget, mert ez közvetve :min­denkinek forgalmat, pénzt és jövedelmének gyarapodását je­­lenti. Az új városépítésügyi törvény. A városok és községek sza­bályozási és építési ügyei ha­zánkban teljesen rendezetlenek. E kérdésekkel csak helyhatósági szabályrendeletek foglalkoznak és még a városok közül is csak igen kevés város rendezte e fontos kérdéseket. Mindenképen indokolt, hogy más európai álla­mokban bevált intézmények példájára országosan szabályoz­zák nálunk is az építési ügyeket. Meg kell tehát alkotni nálunk is a városépítésügyi törvényt, hogy véget vessünk a városok és köz­ségek fejlődésében ma általában tapasztalható rendszertelenség­nek és ötletszerűségnek. A ma­gyar városépítésügyi törvény tervezete hosszú éveken át ál­landó felsőbb hatósági ígérgeté­sek után végre elkészült és az új iparügyi miniszter annak be­terjesztését a legrövidebb időn belül tervezi. A tervezet szerint minden község és város tervszerű fejlő­désének és szabályozásának elő­relátóan való biztosítása végett meghatározott határidőn belül tartozik elkészíttetni. 1. A helység területéről víz­szintes és magassági felvételt, 2. a területbeosztási tervet, 3. a belsőségnek szabályozá­sáról és fejlődéséről a részletes tervet. A határidő megállapítására, városokra nézve, a belügyminisz­ter illetékes. A területbeosztási tervet a helység fejlettsége és területének nagysága szerint 1:1000, 1:10.000 méretarányokban kell készíteni és ezen fel kell tüntetni a vízfo­lyásokat, állóvizeket, közkutakat, árvízgátakat és árterületeket, azonkívül a fontosabb magaslati pontokat. Ezen terv elkészítése alkalmá­ból gondoskodni kell a követ­kező területek kijelöléséről: lakó­területek, amelynek céljára árvíz­mentes és egészséges területeket kell kijelölni, a közlekedés céljára mint közúti, vasúti, kisvasúti, hajózási és légiforgalom céljaira szükséges és előreláthatólag szükségessé válható területek, gyáripari célokra szolgáló terü­letek, a szárazföldi és víziközle­­kedési vonalak, égtájak, uralkodó széljárásra való tekintettel, a bá­nyaterületek, melynek azonban gondoskodni kell megfelelő te­rületekről kavics, homok, agyag és egyéb építkezési, vagy feltöl­­tési anyag kitermelésének a cél­­jaira, azonkívül az épülettörme­lékek, földanyag, szemét és fer­tőző anyagok kihordására alkal­mas területről, zöld területek és pedig mező, erdő vagy kertgaz­dasági terület és legelőkről, kis­­­kerti területek, temetők, közcélú parkok, kertek és más a nép­egészséget és üdülést szolgáló területek, játszó és sportterek, vízművek számára szükséges területek. A területbeosztási tervek elké­szítése folyamán a tervező a szükséghez képest az illetékes Államépí­tészeti hivatal, Kultúr­mérnöki Hivatal, Erdészeti és Bányahivatalok, különböző Ka- Négyszázezer pengő összegű közmunka 1936. évben. Útépítésük, kastélyátalakítás, hálózat áthelyezés stb. — Biztos a kórházi építkezés is. — 110 000 pengő UTI kölcsönre van kilátás a komp modernizálására. MOHÁCSI HÍRLAP 1936. január 5.

Next