Mohácsi Hirlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1937-01-03 / 1. szám
1937. január 3. MOHÁCSI HÍRLAP zetre vonatkozó határozmányait és rendelkezik e feltétlen szükséges közgazdasági alapismeretekkel Ugyancsak ki kell terjednie a vizsgálatnak vonatkozó adóügyi és munkásbiztosítási rendelkezésekre, valamint annak megállapítására is, hogy a vizsgázó tudja-e az iparban szokásos üzleti iratokat, feljegyzéseket és könyveket kiállítani, illetve vezetni. A mestervizsgálat eredményét a bizottság elnöke a vizsgálat befejezése után élőszóval hirdeti ki a vizsgázó előtt. A vizsgáló bizottság határozata ellen felebbezésnek, vagy panasznak nincs helye. A vizsgálat eredménytelensége esetében azt is meg kell állapítani, és ki kell hirdetni, hogy a vizsgázó milyen tartamú szakbavágó gyakorlat után jelentkezhetik újból a vizsgálat letételére. Amenynyiben a vizsgálatnak csak egy részét kell megismételni, úgy a visszavetés három hónapra, ha pedig az egész vizsgálat megismétlendő, úgy egy esztendőre terjed ki. A sikerrel kiállott mestervizsgáról kiállított „Mesterlevél* az ipartestületnél vehető át. Ha sikertelen vizsgálat után a vizsgálat megismétlése is sikertelen maradna és egy harmadik ismétlés sem járna eredménnyel, úgy az egész mestervizsgálat ismétlésére, a mestervizsgálat letételére az illetékes minisztertől kell engedélyt kérni. Végül az ipartestület vezetősége válaszol a Mohácsi Hírlap december 2-iki számában megjelent közleményre, mely szerint nagyon sokan érdeklődnek, hogy Mohácson a mestervizsgáló bizottságba a kisebb szakaiak mért nincsenek képviselve. A kereskedelemügyi miniszternek 1923 évi 78000. sz. rendelet 54. § ban foglaltak szerint a kereskedelmi és iparkamara székhelyén minden képesítéshez kötött iparra mester- vizsgáló bizottságot kell alakítani, az építőipar és drogéria ipar ki- vételével. A kamara székhelyén kívül fennálló ipartestületek mű-ködése területén csak oly ipar- ágakban alakítható mestervizsgáló bizottság, melyet legalább 20 iparos gyakorol. Esemény lesz e Frontharcosok teaestélye. Az Országos Frontharcos Szövetség mohácsi főcsoportja január hó 10 én a Katolikus Legényegylet összes helyiségeiben teaestélyt rendez, merre az egész város közönségét meghívja A teaestélyen kabarészerű előadás lesz, amely délután 5 órakor veszi kezdetét. A háziasszonyi teendőket dr. Margitay Lajosné díszelnöknő vezetésével lelkes hölgygárda vállalta, míg a les,felszolgálást az elmúlt évben is annyit szorgoskodó lányok. A teaestélyen előadandó műsor a következő: 1. Nyitány. A volt 52 ik gyalogezred indulója. Zongorán előadja Adler M. 2. Hiszekegy. Énskii a II. Lajos dalkör. Ennek keretében az intézíbzottság tisztelgése. 3. István vitéz. Költemény. Szavalja Aradit. 4. Népdalegyveleg. Előadja a II. Lajos dalkör. 5. Frontharcos jubileum Szin darab 1 felvonásban. Előadja a Mohácsi kát. bokréta régi mohácsi dalokkal és táncokkal. 6. Irredenta dalok. Előadja a II. Lajos Dalkör. 7. Régi magyar táncok. Előadja a bokréta. 8. Bakanóták. Előadja Adler Sándor. Az est keretében a főcsoport eredeti bakagulyást is felszolgál és külön székelygulyás és éjfél után bableves lesz. A teajegy személyenként 60 fillér, amely a belépésre és a műsor meghallgatására is jogosít. A műsoron levő színdarab Mohácson játszódik le s egyenesen a szereplők részére lett írva. A frontharcos szövetség kéri mindazokat, akik a teadélutánra bort ajánlanak fel, hogy 6 tól 8-ig a szövetség székházába küldjék, akik pedig süteményt és szendvicset, azok január 10-én délután 2 óráig küldjék oda. X XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX A szociális problémák és a lakáskultúra. Hogyan élnek gazdáink? Lakásproblémák amelyeket könnyen lehet orvosolni. Dr. Kemenes László orvos, v. egyetemi tanársegéd, érdekes tanulmányt juttatott el lapunkhoz, amelyben az egészséges házról és udvarról ír. A kérdés olyan, — mint dr. Kemenes írja — amelyet a nemrégiben felvetett a szociális problémák közé kellene sorolni, itt ugyan a szociális gondoskodás nem anyagi, hanem inkább kulturális kérdés, de olyan, amely nagyobb tömegek érdekkörébe tartozik. A mi gazdáink ugyanis, néhányat kivéve, igen egészségtelen körülmények között élnek. Ezek között vannak olyanok, amelyeken minden nagyobb anyagi áldozatnélkül lehene segíteni, inkább propaganda kérdése az egész. Meg kell értetni a nehéz munkát végző gazdákkal, hogy az egészséges otthon, mennyire fontos az egészség fenntartásához. A tanulmányt — ahogyan helyünk adódik — részletekben közüljük, elsőnek most azt a részt, amely leírja, hogy élnek gazdáink nagyrészben. Erre nézve dr. Kemenes a következőket írja: A falusi házak legnagyobb része a telek hossztengelyére van építve. Beosztásuk a következő: Az ucca felöli részén van a legtöbbször két ablakos első szoba, a „tiszta szoba.“ utána következik a konyha és ebből nyílik a kisebb, egy ablakos, udvari szoba, a lakószoba, meg rendesen konyha is a gyakorlatban. Az első szoba nem ritkán padlós, a hátulsó, a lakószoba, kisebb, sötétebb és rendesen földes. Az első szobát keresztesőn, kézfogon, esküvőn és a felravatalozáskor használják, míg a hátsó szobában születnek, élnek és meghalnak a gazda emberek. A falusi építkezési módban van némi haadás a musthoz képest, de abban a módban, ahogyan a lakást használják nincsen semmi változás ! Ebben nincsen különbség a szegény napszámos és a jómódú gazda között, mert tulajdonképen egy szobában lakik mindegyik. A napszámos azért, mert nincsen több szobája, a módosabb pedig azért, mert így lakott az apja, a nagyapja, tehát ő sem lakhatik másként. Nemcsak a testi épségnek, hanem, mint családi tűzhely, a lélek egészségének is megóvója és nevelője kell, hogy legyen a lakás. Nem lehet azonban az ott, ahol, ha mégoly módos is a gazda, ha még annyian is vannak a családtagok, egyetlen szobában élnek, főznek, szaporodnak és halnak meg Legyen ott ragályos betegség, tüdőgyulladásos csecsemő, haldokló, vagy nászéjszakás fiatatok, még csak eszükbe sem jut, hogy a másik szobát, az elsőt igénybe vegyék. Az orvos biztatására kiderül hogy ott nincs is kályha. Mert, amint mondják, a meleg árt a bútoroknak, a cifra ruháknak — végeredményben azonban a takarékossági szempont az ok. A földes hátsó szoba tisztántartása pedig nagyon hiányos. Teljesen a struccpolitika érvényesül ott. A köpetet, a baromfitól, háziállattól származó piszkot szétkenik a csizmával, behintik homokkal, hamuval s akkor láthatatlan tévén, nem is létezik az a bennlakókra. Por, sár s miegyébb nem látszik meg a fekete földön igy a seprés is felesleges. A falakat évenkint bemeszelik! Az ágynemű tarka, az nem piszkolódik látszatra hónapokig sem! A szoba levegőjének tisztátalansága pedig felülmúl néha minden képzeletet ! Telített az szén dioxyddal, füsttel, vízgőzzel, komló pogácsa savanykás emelgés szagával, és minden mással, ami élőlényekre csak káros lehet. S a lakók szaglóérzéke lázadozás nélkül viseli el ezt a levegőt, míg tüdejüknek alkalmazkodni kell az oxygénszegény táplálékhoz. Szellőztetés tuajdonképen nem történik. Az ablakok sokszor kinyithatatlanok és az ajtót is, ha kizárják néhány percre, legfeljebb a konyhából jön be kevés tisztább levegő, ami azonban nyomtalanul tűnik el a szoba sűrű gázkeverékében. A nedves szobaföld, a régi piszkos bútorok, falak és az ágynemű át meg át vannak itatva attól a »levegőtől« s ontják magukból a bűzt akkor is, ha az emberi kipárolgás szünetei Ez a gázkeverék az,mely satnyává teszi a csecsemőt, ami beteggé teszi az egészségest és illuzóriussá tesz minden egészségügyi rendszabályt és gyógykezelést. Ez a gázkeverék az, mely győzelmes harcot viv a falusi rétek és szántók drága virágillatos levegőjével ez az, mely sorvaszt és gyilkol egy jobbra hivatott népet, amely népnek sorsa egy országnak sorsa. Ennek a népnek jövője problémája a szellőztetés! Az egy lakószoba rendszer nagy szerepet játszik a fertőzőbetegségek, főként a tuberkulózis terjesztésében A hátsó szobában összezsúfolt család télen nyáron kettesével, hármasával alszik egy ágyban. Itt főznek embernek, állatnak egyaránt, úgyhogy télen a falak csepegnek a párától. A serdülő fiúk alvóhelye az istálló, — és talán az is egyik oka annak, hogy a férfiak között aránylag kevesebb a tuberkulózis, — mert elég korán kikerülnek a zsúfolt lakásból, a lakásból, melynek sötét zugában ott ül a végzet a nagyszülő. Aki „makkegészséges“ csak éppen tíz-húsz éve minden tavasszal és ősszel köp egy kis vért, állandóan köhécsel és szórja a halált okozó bacillusokat a gyermekekre és unokákra. El is temeti, meg is siratja őket. Előttünk áll a tuberkulózis első oka és azok mögött a falu telke, mely görcsösen ragaszkodik a hagyományokhoz, mely mindent csak az olcsóság és anyagi célszerűség szempontjából néz, mert mindenkit csak egy cél vezet, hogyan lehetne ahhoz az öt-tíz húsz hold földhöz még egyet szerezni. Ebből a sötétségből a kivezető út a népjólét emelésének, az egészségvédelem országos megszervezésének útja hosszú és rögös lesz. Az bizonyos, hogy az a munkás, akinek csak egy szobája van nem lakhatik kettőben családjával, de egyben lakik az is, akinek több szobára telik ! Ezen az egészségügyi propaganda, a népnevelés, a lakás és életmód hygiénéjének oktatása, a családvédelem megszervezése tud majd idővel segíteni. Ezekben az akciókban a nép vezetőinek önzetlenül és fáradhatatlanul részt kell venniök, hogy világosság legyen végre a falusi házban és lakóiban egyaránt. 3 Új rendszer az adókezelésben a városnál. A városi adóhivatal új elgondolás alapján a várost három részre osztotta szét, az adókezelés szempontjából. Az első részbe tartozik a főutcáktól északra eső városrész, maguk az utcák azonban a második részbe esnek a város déli részeivel együtt. A harmadik rész a sziget, szőlőhegy és a város egyéb kültelki, lakói. Az új beosztásnak az a célja, hogy kisebb egységekbe osztva igy a város területét, egy-egy egység tisztviselői igy nagyobb gonddal tudnak foglalkozni az ügyekkel. Munka közben úgyszólván mindenkit megismernek s igy megvan a mód arra, hogy