Mohácsi Napló, 1977 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1977-01-15 / 2. szám

1977. január 15., szombat TESTVÉR­­LAPJAINK ÍRJÁK Megtörtént a végleges döntés: Eszéken önálló televíziós köz­pont épül, költsége 16 227 257 dinár lesz. Az új létesítmény­nek kettős feladata lesz, első­sorban önálló műsort készít Szlavónia és Baranya területé­ről és műsorokat készít a zág­rábi tv részére. Az építkezés ez év január második felében kez­dődik. CAMBEHCKO IlEAO Húsz esztendős a szliveni vá­rosi könyvtár, amelyben az in­duláskor 8000 könyv és 20 idő­szakos kiadvány állt az olvasók rendelkezésére. Azóta a könyv­­állomány 190 000 kötetre növe­kedett, az állandó kölcsönzők száma pedig 9000 fő. ELAS S­LAVONIJE AbBOBCHON­ nPvBan A rakodó- és szállítási munka további gépesítésével kísérletez­nek a lvovi gépgyárban. A la­katos-szerelő műhely egyik szo­cialista brigádja új autórako­dó és anyagmozgató berende­zések modelljeit dolgozta ki, amelyeknek segítségével mini­málisra csökkentik a szállítás­nál foglalkoztatott kézi erőt. Temes megye ipara 1976-ban 250 millió lej értékben teljesí­tette túl tervét, az év során 15 új ipari és mezőgazdasági üze­met adtak át, 1000 új termék gyártását kezdték meg, 200 technológiai folyamatot gépesí­tettek, 4500 helyet létesítettek munkásszállókban, 1500-at az óvodákban és bölcsődékben, 99 osztálytermet és 10 880 négyzet­­méter kereskedelmi létesítményt építettek. Kulikov a Szovjetunió marsallja Moszkva A Szovjetuniót Legfelsőbb Ta­nácsának Elnöksége úgy hatá­rozott, hogy Viktor Kulikov had­seregtábornoknak a Szovjetunió marsallja címet adományozza. Mint ismeretes, a Varsói Szerző­dés tagállamainak kormányai nemrég nevezték ki a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsno­kává. A Szovjetunió marsallja címet adományozták Ogarkov hadse­regtábornoknak is. Nyikolaj Ogarkovot a Szovjetunió minisz­tertanácsa nemrég nevezete ki a Szovjetunió fegyveres erőinek vezérkari főnökévé, a Szovjet­unió honvédelmi miniszterének első helyettesévé. Előtte ezt a tisztséget Viktor Kulikov töltöt­te be. ♦ LENINGRÁD: Arnaldo Forlani olasz külügyminiszter, aki a szovjet kormány meghívá­sára hivatalos látogatást tett a Szovjetunióban, pénteken Le­­ningrádból hazautazott Rómá­ba. Hivatalos tárgyalásairól a nap folyamán szovjet—olasz közleményt hoztak nyilvános­ságra Moszkvában. + TOKIÓ:­ Fukuda Takeo konzervatív kormányfő szemé­lyes üzenetben biztosította a kínai vezetőket, elhatározott szándéka, hogy a japán—kínai kapcsolatok fejlesztésére törek­szik. Az üzenetet Kono Kenzo, a japán parlament felsőházá­nak elnöke továbbította a pe­kingi vezetőknek. Moszkvában megnyílt a békeerők világfóruma (Folytatás az 1. oldalról.) deményezéssel állt elő. Méltat­ta ezen kívül Chandra a stock­holmi békefelhívás jelentősé­gét. A fegyverkezési hajsza be­szüntetésére szólító okmányt eddig 400 millió ember írta alá. Az ENSZ határozata értel­mében 1978-ban a közgyűlés külön ülésszakot szentel a le­szerelés kérdéseinek, mely a BVT főtitkára szerint nagy lé­pés lesz a leszerelési világkon­ferencia összehívása felé. A feszültség legsúlyosabb for­rása a mai világban a Közel- Kelet — állapította meg Ro­­mesh Chandra. A békeerők moszkvai világkongresszusán el­fogadott határozatok értelmé­ben nemzetközi akcióbizottság alakult a térség igazságos bé­kéjének megteremtése érdeké­ben, amely a közeljövőben Pá­rizsban nemzetközi konferenciát tart a közel-keleti rendezés problematikájáról. A moszkvai békefórum részt­vevői felállva, dübörgő tapssal köszöntötték a szónoki emel­vényre lépő Luis Corvalánt, a Chilei Kommunista Párt főtit­kárát, aki egy hónappal ezelőtt szabadult ki a világ haladó közvéleménye által kibontako­zott nemzetközi szolidaritási mozgalom eredményeként a fa­siszta junta börtönéből. Corva­­lán felszólította a jelenlévőket: tegyenek meg mindent az ösz­­szes chilei politikai foglyok megmentése és kiszabadítása érdekében. A Pinochet rezsim — mon­dotta — megkísérli félrevezetni a nemzetközi közvéleményt, s azt állítja, hogy Chilében töb­bé nincsenek politikai foglyok. A junta tömlöceiben azonban még mindig 3300 ember sínylő­dik, s 2500-ra tehető azoknak a száma, akiket „nyomtalanul elveszettnek" nyilvánítottak, hol­ott a junta hurcoltatta el őket, s talán sokan közülük már nin­csenek is az élők sorában. Corvalán méltatta a nemzet­közi békemozgalom, különös­képpen az 1973-as­ moszkvai világkongresszus szerepét a fa­sizmus elleni küzdelemben.­­ Pinochet és azok a fasiszta erők, amelyek néhány más or­szágban is megkaparintották a hatalmi pozíciókat, magasra emelik a kommunistaellenesség zászlaját, kirohanásokat intéz­nek a Szovjetunió ellen. A bé­kéért vívott harcnak — állapí­totta meg a chilei politikus — magában kell foglalnia a szov­­jetellenesség visszaverését, a küzdelmet a fasizmus minden megnyilvánulása, a demokrácia és az emberi jogok mindenne­mű megsértése ellen.­­ A Chilei Kommunista Párt főtit­kára biztosította a fórum részt­vevőit arról, hogy a chilei anti­fasiszták a jövőben is kiveszik részüket a békéért vívott harc­ból, a népeknek az imperializ­mus és reakció ellen vívott har­cából. Felszólalt még a plenáris ülé­sen V. P. Sathé, az indiai par­lament alelnöke, Sandra Gra­ham, Massachusetts állam par­lamentjének képviselője, Cam­bridge amerikai város helyettes polgármestere, A. September, a dél-afrikai afrikai nemzeti kongresszus megbízottja, Diego Uribe Vargas szenátor, a ko­lumbiai parlament külügyi bi­zottságának elnöke, Viktor Afa­­naszjev, a békeerők világkong­resszusa szovjet bizottságának elnöke, a Pravda főszerkesztő­je, A. Ballantine asszony, a Bé­kéért és szabadságért küzdő nők nemzetközi ligája elnevezé­sű szervezet főtitkára, D. Ebbs, az Egyházak Világtanácsának kép­viselője, Pham Huy Thong, a Vietnami Szocialista Köztársa­ság küldöttségének vezetője, a BVT elnökségi tagja. Beszé­det mondott a brit szakszer­vezetek képviselője, az olasz kereszténydemokraták küldötte, a finn békemozgalom megbí­zottja. Waldheim ENSZ-főtitkár nevében a fórum résztvevőit Rolf G. Bjornstedt üdvözölte. Mohammed Al-Saer, a Pa­lesztinai Felszabadítási Szerve­zet moszkvai irodájának veze­tője, Luis Vanez, a spanyol de­mokratikus baloldal képviselője ugyancsak beszédet mondott. Délután a békeerők moszk­vai világfóruma 13 vitacsoport­ban folytatta munkáját. Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának elnöke, aki a fórumon résztvevő 11 tagú magyar delegációt vezeti, a ple­náris ülés elnökségében fog­lalt helyet. Kállai Gyulát be­választották a fórum záróköz­leményének szerkesztőbizottsá­gába. Pethő Tibort, az Orszá­gos Béketanács alelnökét a békés egymás mellett élés és az új nemzetközi gazdasági vi­szonyok kérdéseivel foglalkozó vitacsoport társelnökévé válasz­tották. Több mint százhúsz ország képviselőinek jelenlétében Moszk­vában megnyílt a békeerők világkonferenciája. Dunántúli napló A Kesztyűgyár 2. sz. Gyárának beindulásához kesztyűszabász és keszty­ű va­r­ró munkakörbe férfi és női dolgozókat felveszünk Szállás ügyében felvilágosítást adunk. JELENTKEZÉS: Kesztyűgyár 1. Üzeme Pécs, Edison út, valamint a 12-633 és 12-845-ös telefonon és munkaügyön. + BELGRÁD: Pénteken este Belgrádban nyilvánosságra hoz­ták az NDK Erich Honecker, az Államtanács elnöke, az NSZEP KB főtitkára vezette párt- és állami küldöttségének január 12-től 15-ig tartó jugoszláviai hivatalos baráti látogatásáról, valamint Joszip Broz Tito állam­fő, a JKSZ elnöke vezette ju­goszláv párt- és állami küldött­séggel január 12-én és 13-án Belgrádban folytatott tárgyalá­sairól kiadott közös közle­ményt. Házi vadállatok Litvániában divat az er­dei vadak szelidítése és há­ziasítása. Békés vaddisznók, őzek, jávorszarvasok követik gazdáikat kutyaként. A szo­bákban szelíd mókusok ro­pogtatják a mogyorót. A hatóságok most összeírták a megszelidített erdei va­dakat, és betiltották továb­bi fogásukat, mivel az így elengedett állatok általá­ban már nem tudnak visz­­szaszokni az erdei élethez, s igen gyakran a nagyobb ragadozók zsákmányai lesz­nek. + BUDAPEST: Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Minisztertanács el­nöke pénteken fogadta Zija Nurijevics Nurijevet, a Szovjet­unió Minisztertanácsának elnök­­helyettesét. Ugyancsak fogadta a szovjet vendéget Biszku Béla, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára. Mindkét szívélyes, baráti han­gulatú találkozón részt vett Ha­vasi Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyettese és V. I. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagy­követe is. ♦ V­ATI­KÁNVÁROS: ötéves gondos restaurálás után a jövő héten a Vatikán Múzeumban kiállítják Raffaello Krisztus szí­neváltozása című utolsó fest­ményét — közölték pénteken a múzeum illetékesei. A képet Raffaello nem sokkal halála előtt festette. + ANKARA: A Márvány­tengeren összeütközött a libé­riai zászló alatt haladó „Ni­­kolasz Marin" nevű ércszállító hajó az „Iván Szecsenov" szov­jet teherhajóval. A szovjet hajó súlyosan megrongálódott és elsüllyedt. Legénységének egy részét sikerült kimenteni és egy bolgár hajó fedélzetén Istan­­bulba szállítani. A libériai hajó a nemzetközi szabályokat meg­sértve, segítségnyújtás nélkül tovább haladt. + BRÜSSZEL: 250 millió el­számolási egység, csaknem 300 millió dollár újabb hitelt és kölcsönt bocsát a Közös Piac az elkövetkező években Görög­ország rendelkezésére. Az erről szóló megállapodást hosszas tárgyalások után most parafál­­ták Brüsszelben. Közlemény a magyar-török külügy­miniszteri találkozóról Puja Frigyes, a Magyar Nép­­köztársaság külügyminisztere Ihsan Sabri Caglayangilnak, a Török Köztársaság külügymi­niszterének meghívására 1977. január 10. és 14. között hiva­talos látogatást tett Törökor­szágban. Puja Frigyest fogad­ta Fahri S. Korutürk, a Török Köztársaság elnöke és Süley­­man Demirel miniszterelnök. Púja Frigyes Ankarán kívül lá­togatást tett Istanbulban, Te­­kirdagban (Rodostó) és Izmir­ben is. A tárgyalások során a két külügyminiszter az őszinteség és a kölcsönös megértés lég­körében áttekintette a Magyar Népköztársaság és a Török Köztársaság kétoldalú kapcso­latait, valamint a fontosabb, időszerű nemzetközi kérdése­ket. A miniszterek megelégedés­sel állapították meg, hogy Ma­gyarország és Törökország ha­gyományosan jó kapcsolatai gyors ütemben fejlődnek. Ezzel összefüggésben hangsúlyozták a magyar és a török államfér­fiak, valamint a két ország külügyminisztériumai közötti kapcsolatok jelentőségét. Mi­után átfogóan elemezték a két ország gazdasági és kereske­delmi kapcsolatait, hangsú­lyozták, hogy széleskörű lehe­tőségek vannak ezek bővítésé­re. Megállapodtak abban, hogy intézkedéseket tesznek a ke­reskedelmi kapcsolatok éssze­rűen kiegyensúlyozott fejleszté­se érdekében. Kifejezték azt az óhajukat, hogy az árucik­kek választékának bővítésével magasabb szintre emeljék a kereskedelmi forgalmat. Meg­állapodtak abban is, hogy bá­torítják illetékes szerveiket, te­gyék meg a szükséges lépése­ket annak érdekében, hogy exportálható termékeiket egy­más piacain jobban megismer­tessék, és erre vonatkozóan vegyék fontolóra hosszú távú megállapodások kötésének le­hetőségét. A két fél kifejtette, hogy fej­leszteni kell és hatékonyabban fel kell használni a kereskede­lem előmozdításának szokásos módszereit annak érdekében, hogy jobban megismerjék egy­más piacait. A magyar fél tájékoztatta a török felet a török beruházási programokkal kapcsolatos ma­gyar kereskedelmi és kooperá­ciós lehetőségekről, a török fél felhívta a figyelmet azokra a törökországi beruházási tervek­re, amelyek módot adnak a külfölddel való együttműködés­re és finanszírozásra. A felek a gazdasági, a mű­szaki, az ipari és a tudomá­nyos területen megvalósítandó szorosabb együttműködés érde­kében hosszúlejáratú megálla­podást írtak alá. A megállapo­dás előírásai értelmében a két fél együttműködik a fémipar­ban, az energiaiparban, az elektrotechnikai, a vegyi és a kitermelő­ iparban, a szállítás és a távközlés terén és egyéb, a kölcsönös gazdasági érde­keknek megfelelő területeken. A felek megállapodtak ab­ban, hogy a megkötött egyez­mény alapján vegyesbizottsá­got hoznak létre, amelynek mielőbb meg kell tartania el­ső ülését, hogy lehetőséget biztosítson a két ország szak­értőinek a megállapodásban előirányzott együttműködési­tervek részletes kidolgozására. A felek megállapodtak ab­ban, hogy folytatni kell az eszmecserét idegenforgalmi megállapodás, új konzuli egyezmény és jogsegély-egyez­mény megkötése érdekében. A külügyminiszterek egyetértettek abban, hogy országaik kap­csolatainak gyors fejlődése egyaránt szolgálja Magyaror­szág és Törökország érdekeit, valamint az európai béke, biz­tonság és együttműködés ügyét. A külügyminiszterek véle­ményt cseréltek az időszerű nemzetközi kérdésekről. Hang­súlyozták, hogy az európai biz­tonsági és együttműködési ér­tekezlet fontos lépés volt Euró­pa békéjének és biztonságá­nak erősítése, az együttműkö­dés szélesítése útján, valamint afelé, hogy kedvező légkör ala­kuljon ki a résztvevő országok kapcsolatainak további fejlesz­téséhez. Hangsúlyozták annak szük­ségességét, hogy minden részt­vevő ország maradéktalanul megvalósítsa a záróokmány előírásait. Ezzel összefüggésben kifejezték reményüket, hogy e folyamat érdemibbé válása ér­dekében valamennyi résztvevő ország mindent megtesz, és hatékony intézkedéseket foga­natosít. A külügyminiszterek hangsú­lyozták, hogy az enyhülés át­fogó, oszthatatlan folyamat, s uralkodóvá kell válnia a világ minden részén. Ugyancsak rá­mutattak, hogy az enyhülés megköveteli valamennyi állam teljes részvételének és aktív hozzájárulásának további el­mélyítését. Kifejezték őszinte reményüket, hogy az 1977. jú­nius 15-én­­kezdődő belgrádi­ találkozó, amelynek célja esz­mecsere a záróokmány rendel­kezéseinek a megvalósításáról és a további lehetséges távla­tokról, új lendületet ad e fo­lyamat elmélyítésének. Ezzel összefüggésben mindkét fél egyetértett abban is, hogy a záróokmány előírásainak megfelelően össz-európai szin­ten kellene megvitatni az együttműködés kérdéseit olyan területeken, mint a környezet­­védelem, a szállítás és az ener­getika. A külügyminiszterek aláhúz­ták annak szükségességét, hogy az enyhülést megfelelő intéz­kedések egészítsék ki katonai téren is. A két külügyminiszter egyet­értett a leszerelés egész világ­ra kiható jelentőségében. Ki­emelték annak szükségességét, hogy véget kell vetni a fegy­verkezési versenynek. Ebből a megfontolásból kiindulva tá­mogatják az általános és tel­jes leszerelés hatékony ellenőr­zéssel történő megvalósítását. Mindkét fél kifejezte az ENSZ-nek azzal a határozatá­val való elégedettségét, hogy hívják össze a közgyűlés le­szereléssel foglalkozó rendkí­vüli ülésszakát. Ezzel összefüg­gésben a külügyminiszterek egyetértettek azzal, hogy a le­szerelési világértekezlet a le­szerelés ügyét szolgálná. A két külügyminiszter átte­kintette a Ciprussal kapcsola­tos legutóbbi fejleményeket. Kifejezték azt a nézetüket, hogy a ciprusi kérdést a török és a görög közösség egyenlő ala­pon folytatandó komoly és ér­demi tárgyalásai útján az egyenjogúság alapján kell megoldani. A megoldásnak fi­gyelembe kell vennie mind a görög, mind a török közösség érdekeit, és összhangban kell lennie Ciprus függetlensége, szuverenitása, területi integri­tása és el nem kötelezettsége elvével. A külügyminiszterek kedvezően nyugtázták a két ciprusi közösség vezetőinek ki­jelentéseit a ciprusi kérdés megoldására vonatkozó formu­la elfogadásáról. A külügyminiszterek áttekin­tették a közel-keleti helyzetet, és kifejezték szilárd meggyőző­désüket, hogy igazságos és tar­tós béke ebben a térségben csak akkor valósítható meg, ha maradéktalanul kivonják az izraeli csapatokat az 1967-ben elfoglalt összes arab területről, és elismerik a palesztinai arab nép törvényes jogait, beleért­ve saját államuk megalakítá­sának jogát is. A két fél támo­gatja a közel-keleti békekonfe­rencia újbóli összehívását, a Palesztinai Felszabadítási Szer­vezet részvételével. A külügyminiszterek hangsú­lyozták, hogy a jelen látoga­tás hozzájárult a magyar—tö­rök kapcsolatok fejlesztéséhez, valamint a nemzetközi kérdé­sekre vonatkozó nézeteik jobb megismeréséhez. Lázár György, a Magyar Népköztársaság miniszterelnö­ke nevében Puja Frigyes meg­újította a Süleyman Demirel török miniszterelnök magyaror­szági látogatására vonatkozó meghívást. Ugyancsak meghív­ta hivatalos magyarországi lá­togatásra Ihsan Sabri­n Cagla­­yangil külügyminisztert és ő a meghívást örömmel elfogadta. 5

Next