Mohácsi Napló, 1981 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1981-01-17 / 2. szám
1981. január 17., szombat Pécsi Akadémiai Bizottság Megbízatás öt évre A Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Akadémiai Bizottságának szervezetében jelentős helyet foglalnak el a szakbizottságok, amelyekben egy-egy tudományos terület művelői fejtenek ki közös tevékenységet. A Pécsi Akadémiai Bizottság szakbizottságai annak ellenére, hogy nem kutatóhelyek, egyre nagyobb szerepet vállalnak a dél-dunántúli régió tudományos tevékenységének szervezésében, koordinálásában, beleértve az egyes tudományágak közötti együttműködések szorgalmazását is. A Pécsi Akadémiai Bizottság szakbizottságainak elnökeit és titkárait az elmúlt hónapokban választották újjá. Az öt évre megválasztott szakbizottsági vezetők tegnap találkoztak a PAB vezetőivel, kialakítandó a következő öt év munkatervének irányelveit. A megjelenteket Bihari Ottó akadémikus, a PAB elnöke, Tigyi József akadémikus, alelnök és Czeglédi Béla kandidátus, titkár köszöntötte. A PAB szakbizottságainak elnöki és titkári feladatait a következő öt évben a következők látják el: az I. sz., filozófiai, pedagógiai, pszichológiai szakbizottságban Jóri János és Komlósi Sándor kandidátusok, a II. sz., gazdaság- és jogtudományi bizottságban Szoláczki Mihály és Veress József kandidátusok, a III. sz., műszaki, kémiai és földtudományok szakbizottságában Hideg Kálmán és Erdélyi Miklós kandidátusok, a IV. sz., biológiai szakbizottságban Crastyán Endre, a tudományok doktora és Pacsik István kandidátus, az V. sz., klinikai kutatási szakbizottságban Török Béla, a tudományok doktora és Nagy Ibolya kandidátus, a VI. sz., számítástechnikai szakbizottságban Müller László kandidátus és Gyöngyösi László, a SZÜV igazgatója, a VII. sz., környezetvédelmi és urbanisztikai szakbizottságban Dénesi Ödön, Ybl-díjas építészmérnök és Fodor István kandidátus, a Vili. sz., irodalom-, nyelvészet, és történelemtudományi szakbizottságban Nemes István és Tóth Tibor kandidátusok. Nemrég alakult meg a PAB IX. szakbizottsága, az agrártudományi. Ennek elnökéül Horváth Miklós kandidátust, a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola tanszékvezetőjét, titkárává Szabó László kandidátust, a Bicsérdi Takarmánytermesztési Kutató Intézet tudományos főmunkatársát választották. Száz éste született. Január 17-én, 100 esztendeje született Ányos László, a nótaköltő. 1881-ben Adler Lászlónak anyakönyvezték Budapesten. Az Ányos nevet később vette fel. Verseket is írt és legkedvesebb költője a bakonyi, nagyesztergári Ányos Pál volt. Ányos László élete igen változatos volt. Papnak készült, majd az orvostudományhoz kapott kedvet, azután szülei ösztönzésére műkereskedéssel foglalkozott, de mindkettőt abbahagyta. Még nem volt 30 éves, amikor befutott dalköltőként emlegették a korabeli újságok. Az elismerés úgy is megnyilvánult, hogy tagja lett a Magyar Szövegírók, Zeneszerzők és Zeneműkiadók Szövetkezetének. Majd 1914 őszén már mint a „legnépszerűbb dalköltő és zeneszerző" lépett fel a Játékszín Irodalmi és Művésztársaság jótékony célú matinéján. Ezekben az években Torma Tóni híres zenekara kíséretében, hegedűvel a kezében játssza és énekli nótáit, zongorázik és gitározik. Fennmaradt róla, hogy 11 hangszeren játszott. Ányos László újságíró is volt az Országos Hírlaptudósítónál és katona az I. Vörös Tábori Tüzérezredben. Mint művészt a színházhoz osztották be katonai szolgálatra. Ezekben az években tagja volt a Magyarországi Artista Egyesületnek, de a sportot is kedvelte. Az FTC színeiben megnyerte az országos nehézsúlyú ökölvívó-bajnokságot. Valamennyi tevékenysége mellett legtöbbre vitte a dalköltészetben. Egymásután jelentek meg nótái. Rövid idő alatt ismert, befutott nótaszerző lett. Legszebb dalai közül említsünk meg néhányat: „Nem én lettem hűtlen hozzád", vagy pedig a „Féltelek a széltől", és az „Elkerülsz, mert szegény vagyok", továbbá „Amióta aszszony lettél", és az „Úgy megyünk el egymás mellett". Ma is gyakran hallani a rádióban és a televízióban a „Megöleltem a Katót" kezdetű dalt, amelyet Ányos László a mohácsi szőlőhegyen komponált. Szívesen járt Mohácsra, az Ónody családhoz, amellyel rokonságban állt a felesége révén. Amikor 25 éves nótaszerzői jubileumát ünnepelte, Ady Endre, a nagy költő így szólt hozzá : „Ha a dalaidat hallgatom, olyan érzésem van, mintha egy hatalmas ököl a szívemre ütne . Ányos László operettel is jelentkezett. Egyetlen fennmaradt operettjének címe: „Isten veled, szőke asszony" zenéjét és szövegkönyvét is maga írta. „Tangókirályné" című operettjét pedig Bécsben is, Berlinben is bemutatták 1913-ban. A „Jubiláris hangversenyét" 1931. februárjában rendezték meg a Zenekadémia nagytermében. A jubileum fővédnöke dr. Huszka Jenő zeneszerző, a Magyar Zeneszerzők, Szövegírók Szövetségének elnöke volt. Ányos László dalait Berki Lili, Dayka Margit, Gázon Gyula, Kalmár Pál és Palló Imre énekelte. Évtizedekkel ezelőtt alkalmam volt Ányos László gazdag hagyatékát Mohácson, az Ónody családnál megtekinteni. Könyvek, hangszerek gazdag gyűjteménye mellett régiségeket is összegyűjtött élete során a nótaköltő. Szívesen fényképezett, témája mindig a dolgozó, a trunkaember volt, a görnyedező asszony, a gyermekét nehezen nevelő édesanya. És, ha ennek a gazdag gyűjteménynek a látványával már betelt az ember, akkor lapozgathatta a 30-50 éves, sárgult újságoldalakat, melyek Ányos László nótaköltő munkáját dicsérték. Ányos László 1938. december 13-án halt meg, rövid, de változatos, tartalmas életútját dalai sokáig megőrzik. Gárdonyi Béla Ányos László, a nótaköltő Dunántúli napló Pécsi Műhely 1970—1980 címmel nyílt kiállítás pénteken délután a Széchenyi téri kiállítóteremben. A tárlaton Kircsi László oboaművész mondott megnyitó beszédet. A kiállítás február elsejéig látható, kedd kivételével 10—18 óra között. Kedden este szakadó esőben értem haza, szerdán reggel fehérbe öltözött város ébresztett, tegnap este vastag, puha pelyhekben hullott a hó. Pécsi tél? Megelevenedett a városrész. Más estéken a busz kilökődi magából az embereket: ki gyors bevásárlásra siet, ki meg haza a Ivov-kertvárosi utcák különben néptelenek. Tegnap másként volt. Az apukák, anyukák szánkóval siettek a lurkókért iskolába-óvodába, a gyerekek csúszkálva-visítozva loholtak a hóesésben. Én is kedvet kaptam, hisz oly ritka adomány Pécsett a hó. (Vagy e télen mégsem?) Mentem, amerre a többi. Közben figyeltem, hogy előkerültek a karácsonyra kapott sílécek, kormányozható szánkók. Egy apróság siklik mellettem — először van a lábán a léc, de büszkén vágja rá a kérdésemre: jól megy a síelés .. . Amott, a ház melletti kis rézsű alján apuka és anyuka önfeledten nézi a csemetéjét, aki halálos komolyan kapaszkodik fel szintén új lécével a másfél méteres lejtőn, fönt megfordul, aztán uccu . .. siklik lefelé. Hát, ez még nem éppen garmischpartenkircheni színvonal, de . . . valami elkezdődött ennél a srácnál is. Mondom, megyek a többi után, a többi meg az első felével kedveskedő „népligetbe" igyekszik. Milyen más, most hótakaró alatt és villanyfényben és másfajta kiáltozásokkal, mint a nyári napsütésben. A lőtéri dombba vágott meredélyen, a gerendából fabrikált lépcsőkön óvatoskodók felfelé a szánkázó-dombra (mások is így tesznek, a lépcsőfokok alig látszanak). Seregnyi gyerek, főleg apukakísérettel. Hű, mekkorát lehet itt csúszni, ezen a hosszú lejtőn!... Ám, vannak, akiknek csak szelíd lanka, ezért inkább a domb meredek oldalán suhannak le. Óriási a forgalom, népszerű a pálya . . . Diszkó-nóta hív a bekerített sportpálya felé, ami — lám, csak — korcsolyapályává avanzsált. Lehetnek vagy százan, akik különféle módokon csinálják a hófödte jégen: elegánsan, könnyedén, botorkálva, elesetten . . . No, igen, rövid időket kell kihasználni, nehéz jól megtanulni korcsolyázni. Hanem, majd a műjégen . . . Autó jön velem szemben, a reflektor fénye megtörik a nagy, puha pelyheken, aztán a kocsi igen szögletesen kanyarodik tova. A Sarohin tábornok úton megyek, a járdán szűz hó csikorog a talpam alatt, de jó is, hogy senki nem takarította el. A gyerekek is örülnek ennek: mázsányi hógömböket görgetnek, amikből - egyre sűrűbben látom ezen a részen - modern térplasztikák keletkeznek önfeledt atyai-anyai közreműködéssel. Az utolsó házakhoz érve az egyik útról át kell evickélni a másikra, hogy a harmadikon — az már a Hajdú Gyula út — folytathassam az utam. A lámpák éles fényű kerítése mögött fekete éjszaka, ami rádöbbent: 1981. január 15-én este 6 órakor leírom a pontos dátumot, mert pár év múlva esetleg történeti értéke lesz — itt volt Pécsnek a vége. Balra félbehagyott tízemeletes, az úton panelek, liftaknaelemek, W. C.-blokkok ... Jobbra, a mezőn, ahol már próbálgatja az erejét az építőipar egy Pocsain ül a havon, markolóját a földnek feszítve. Puha hó lep el mindent, a sok-sok autó is magára vonta vastag hódunyháját, ami alatt mind egyforma. A kapu előtt verem le a havat a bakancsról, s csak akkor veszem észre: nem esik már a hó. És azt is, hogy amott megjelent egy kis fekete folt. Olvad már? . .. Hársfai István Gyermekfelügyelők Az országban egyelőre példa nélkül álló tanfolyam zárult le tegnap a Baranya megyei Gyermek- és Ifjúságvédelmi Intézetben: 20 gyermekfelügyelő fejezte be 9 tantárgyból álló kétéves tanfolyamát a házigazda gyermekintézmény, a Baranya megyei Tanács művelődésügyi osztálya, valamint annak Pedagógus-továbbképzési Intézete szervezésében. A tanfolyam záróokmányát Lantos József művelődésügyi osztályvezető-helyettes adta át azoknak, akik a megye bentlakásos intézményeiben töltik be a gyermekfelügyelői hivatást. Tanfolyami képzésükre azért volt szükség, mert ezt a szakmát hazánkban csak az ország néhány szakközépiskolája oktatja 14—18 éves fiatalok számára. A záróünnepségen arról is értesültünk, hogy a megyei szervek tovább folytatják a jövőben is ezt a képzésformát. Kajakok, kenuk, kisebb méretű bútorok Új termékek az ipari Több mint ötvenmilliárd forint értékű árutermelést és szolgáltatást terveznek 1981-ben az ipari szövetkezetek. Számításaik szerint mintegy 7 százalékkal tudják növelni munkájuk értékét. A fejlődést azonban mégsem a forintok fejezik ki a legjobban, hanem az, hogy igyekeznek felszámolni a szolgáltatások fehér foltjait, újabb tételeket tüntetnek el a hiánycikkek listájáról, átveszik a nagyüzemi körülmények között kevésbé, a szövetkezetekben viszont gazdaságosan előállítható egyes termékek gyártását, s a kevesebb anyagot, de nagyobb szellemi értéket tartalmazó cikkek exportjának növelésével hozzájárulnak a népgazdasági egyensúly javításához. A balatonkenesei Sirály Vas- és Műanyagfeldolgozó Szövetkezet az idén luxusjachtok, nagyobb vitorláshajók helyett — a igények változásának megfelelően - kajakokat és kenukat gyárt. A szövetkezet hagyományos profilját, az üvegszállal erősített poliészter vízijárművek gyártását nem szüntették meg, csupán új NSZK-beli partnert kerestek a vízi turisztika legújabb, egyre népszerűbbé váló eszközeinek gazdaságos előállításához. A Mátravidéki Építő- és Szakipari Szövetkezetben az idén már egy teljes üzemrészt alakítottak ki az őszi BNV-n osztatlan sikert aratott „Gyöngyös” bútorcsalád gyártására. A 27- féle elemből álló bútorcsalád megfelel a hagyományos szekrénysorral szemben támasztott igényeknek, ruha, ágynemű tárolására is alkalmas, valamint a modern lakások technikai berendezései, például a rádió, a tévé, a magnó, a lemezjátszó is elhelyezhető rajta. Étkező- és italszekrény is van a tartozékok között, amelyek ízlés és szükség szerint összerakhatók, vagy elemenként elhelyezhetők a lakásban. Ezzel megteremtették annak lehetőségét, hogy a modern, többnyire kis alapterületű lakásokat az eddigieknél egységesebben, praktikusabban és olcsóbban rendezhessék be a vásárlók. A szegedi Univerzál Ipari Szövetkezetben is új termék sorozatgyártását kezdték meg az idén. A „Fesztivál" elnevezésű dezodor-család — amellyel vásárdíjat nyertek a legutóbbi BNV-n — a környezetvédelmet is szolgálja. A különféle virág- és zöldalma illatú kozmetikai cikkek újdonsága ugyanis az, hogy freongáz helyett miniatűr pumpával működnek. A freon, mint ismeretes, tömeges méretekben károsítja a magaslégkört, a pumpás flakon a gázzal működőéhez hasonló finomsággal permetezi a dezodort, ugyanakkor 30 százalékkal olcsóbb. A sátoraljaújhelyi Faipari Szövetkezet a hétvégi házak berendezésének gondját kívánta enyhíteni új garnitúrájával, amely variálható, modulrendszerű szekrénysorból ülő- és étkező, valamint fekvőalkalmatosságokból áll. A garnitúra prototípusát az őszi BNV-n mutatták be, ahol megnyerte a szakemberek és a látogatók tetszését is. A kereskedelem azonban eddig még különösebb érdeklődést nem mutatott az új hétvégiház-berendezés iránt. A megrendelők jelentkezéséig sem tétlenkednek azonban a sátoraljaújhelyi szövetkezetben, régi gyártmányukat, az ERDÉRT-faházakat is korszerűsítették, az idén már hőtartó műanyag vakolattal látják el. 5 FILMJEGYZET A nyolcadik utas: ? Alien — Idegen. Ez a A nyolcadik utas: a Halál című filmnek, szocialista filmforgalmazásunk legújabb meglepetésének az eredeti címe. Talán minden ember sajátja, hogy idegenkedik attól, ami számára különös, szokatlan, furcsa, nem ismert. Ez eddig rendben is van. Az viszont feltűnő, hogy az amerikai filmek jó része milyen, már-már betegesnek mondható félelemmel viseltetik a külső fenyegetéssel, az idegenekkel szemben. Ezekben a filmekben egy jól körülhatárolható közösséget fenyeget egy külső veszély: a Hatosfogatban a postakocsi utasait az indiánok, a tv-ben a jövő héten látható Mentőcsónakban, az abba összeverbuválódottakat a náci tiszt, a Délidőben egy falu lakosságát a rablók, a Negyedik fázisban a kutatókat a hangyák stb. A filmek jobbik részében a külső fenyegetés azonban csak eszköz az adott közösség egyéneinek jobb megismeréséhez. A Hatosfogatban az igazi dráma nem a postakocsi utasainak és az indiánoknak az összecsapásában rejlik, hanem abban, hogy az utasok miképp reagálnak a fenyegetésre. A kiélezett helyzetek ugyanis katalizátorként hatnak az emberek egyéniségének kibomlására, akkor mutatkozik meg igazán, hogy ki hős, ki gyáva. Hitchcock Mentőcsónakja is ezért érdemel különös figyelmet, túl náciellenességén. A filmek nagyobb részében azonban a konfliktust magának a közösségnek és a külső, idegen erőnek az összecsapásában találhatjuk. A dráma ezekben nem az emberekben zajlik, hanem ember és az idegen között. S ennyiben már a művészetnek a perifériájáról is kiszorulnak az ilyesfajta konfliktust elbeszélő művek — legyenek azok írott betűk vagy mozgóképek. Hiszen az igazi dráma mindig az emberekben és nem körülöttük történik. Még akkor is, ha a dráma műfaját tekintve tudományos-fantasztikus. Lem Solarisában ((melyből Tarkovszkij filmet is készített) nem a Solaris lakójának és az embernek az összecsapása az érdekes, hanem az, hogy a hősök kénytelenek szembenézni saját magukkal. Dennis Hopper és Peter Fonda filmjében, a Szelíd motorosokban egy farmer lelövi a szelíd motorosokat, mert mások, mint ő. Furcsa motorokon járnak, hosszú a hajuk, látszólag szabadok — idegenek a farmer életvitelétől, az idegenektől, az idegenségtől való amerikai félelemről éppen ők, amerikaiak győztek meg. És éppen ezt az idegengyűlöletet találhatjuk az Idegen című film látványos és borzongató felszíne alatt. Szóval, ha van valami kifogásom e horror ellen, akkor „csak" az, hogy az antihumánus ideológiát hordoz, egy idegen ideológiát. S idegenkedem ettől az idegenellenességtől — a formális logika szerint máris saját magammal kerülök ellentmondásba. Az élet olykor ilyen bonyolult. Vajh, tán olyan egyszerű! Hiszen nem „eszmeiségéért” nézik a filmet, hanem mert oly borzalmas. Megannyi valós borzalommal teli világunkban felüdítő egy steril, öncélú, remekül kivitelezett műborzadály! (?) Bodó László