Moldvai Magyarság, 2016 (Új sorozat, 26. évfolyam, 1-12. szám)
2016-08-01 / 8. szám
JÓZSEF ATTILA Nyár Aranyos lapály, gólyahír, áramló könnyűségű rét. Ezüst derűvel ráz a nyír egy szellőcskét és leng az ég. Jön a darázs, jön, megszagol, dörmög s a vadrózsára száll. A mérges rózsa meghajol - vörös, de karcsú még a nyár. Ám egyre több lágy buggyanás. Vérbe eper a homokon, bóbiskol, zizzen a kalász. Vihar gubbaszt a lombokon. Ily gyorsan betelik nyaram. Ördögszekéren hord a szél - csattan a menny és megvillan kék, tünde fénnyel fönn a tél. BARNA GÁBOR (1950): néprajzkutató, a Szegedi Tudományegyetem Néprajzi Tanszékének tanára. Főbb kutatási területei: vallási néprajz, rítus- és szokáskutatás, néprajzi/ folklorisztikai elméletek és módszerek, asszimilációs és akkulturációs folyamatok, identitás, búcsújárás, vallási egyesületek. Fontosabb művei: Néphit és népszokások a Hortobágy vidékén (1979); Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon (1990); Néphit, népi vallásosság ma Magyarországon (1990); Egy magyar szentember. Orosz István önéletrajza (1991); Búcsújáró magyarok. A magyarországi búcsújárás története és néprajza, monogr. [Bálint Sándorral] (1994); Cigány néprajzi tanulmányok., szerk. [Bódi Zsuzsával] (1994); Vallásos népélet a Kárpát-medencében (1994); Búcsújárók (2001). HALÁSZ PÉTER (1939): az Agrártudományi Egyetemen szerzett diplomát. A Honismeret folyóirat szerkesztője (1974-2010), a Honismereti Szövetség elnöke (1995-2010), a Lakatos Demeter Csángómagyar Kulturális Egyesület titkára (1990-2010). 1966 óta foglalkozik a moldvai magyarok történelmével, néprajzával, sorsával. Főbb művei: A moldvai magyarság bibliográfiája (1996); „Bokrétába kötögetem vala...” Tanulmányok a moldvai magyarok néprajzából (2002); „Nem lehet nyugtunk” - Esszék, gondolatok, útirajzok a moldvai magyarokról (2004); A moldvai magyarok hiedelmei (2005); A moldvai magyarok hagyományos állattartása (2007); Növények a moldvai magyarok hagyományában és mindennapjaiban (2010); A hagyományos szántóföldi növénytermesztés a moldvai csángó magyaroknál (2015). IANCU LAURA (1978), a Bákó megyei Magyarfaluban született. Kötetei: Johófiú Jankó (mesegyűjtemény, 2002); Pár csángó szó (versek, 2004); Az aranyréce (mesegyűjtemény, 2005); Magyarfalusi emlékek (fényképmonográfia, 2005); Karmaiból kihullajt (versek, 2007); névtelen nap (versek, 2009); Életfogytiglan (vallomások, 2009); Jeles napok, ünnepi szokások a moldvai Magyarfaluban (2011); Szeretföld (regény, 2011); Helyi vallás a moldvai Magyarfaluban. Néprajzi vizsgálat (doktori értekezés, 2012); Kinek a semmi a mindene (2012) Petrás Incze János (2013) Míg kabátot cserél Isten (2014). Tagja a Magyar Írószövetségnek és az Erdélyi Magyar Írók Ligájának. Számos magyarországi és romániai folyóirat munkatársa. 2012-ben József Attila-díjjal tüntették ki.