Karácson Imre (ford.): Monumenta Hungariae Historica 4. Diplomáciai emlékek (Acta extera) 2. osztály: írók / 5. Evlia Cselebi magyarországi utazásainak folytatólagos leírása az 1664-1666 közti évekből (Budapest, 1908)
Előszó
ELŐSZÓ. Evlia Cselebinek, a XVII. századbeli híres török útleírónak tíz kötetre menő, kéziratban fenmaradt útleírásaiból Ahmed Csevdet, az Ikdám czímű török lap kiadója, hat kötetet már néhány évvel ezelőtt kinyomatott Konstantinápolyban s az ötödik és hatodik kötetnek hazánkra vonatkozó része magyar fordításban is megjelent 1904-ben.1) A török kéziratokból több nem jelenhetett meg, mert a török cenzúra a többi kötetek kinyomatását megtiltotta.2) Konstantinápolyi időzésem alatt alkalmam nyílott a mecsetek és derviskolostorok könyvtáraiban őrzött kéziratok átvizsgálására. Elsősorban Evlia Cselebi kéziratos művei érdekeltek s meglepődéssel láttam, hogy a kéziratok hetedik kötetének túlnyomó része még mind Magyarországról szól s főkép az 1664. és 1665. évi események leírásával foglalkozik. Czélszerűnek látszott tehát ennek a résznek lefordítása is, a már megjelent kötet kiegészítésére. Ez a kötet a szentgotthárdi ütközet előzményeinek s magának az ütközetnek leírásával kezdődik, melyben az író maga is jelen volt s a mit elbeszél, azt mint szemtanú mondja el. Mint e kötetnek tartalmából látható, ez csakugyan kiegészíti az előbbi kötetet, mivel Magyarországnak számos oly vidékét és városát írja le, melyek az előbbi kötetben nem fordulnak elő, így különösen ebben a kötetben található *) Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai 1660— 1664. Kiadta a M. Tud. Akadémia, Budapest, 1904. 2) Az eltiltásra valószinüleg okot adott az írónak az a merészsége, hogy többször kritika tárgyává merte tenni a török hatóságok intézkedéseit ; a török cenzúra felfogása szerint az ilyen dolog veszedelmes példát ad a jelenkori nemzedéknek.