Móser Zoltán: Pár-beszédek. Képek egymás mellett (2008)
Elöljáróban
Elöljáróban Milyen a jó fotó? Nehéz erre pontos választ adni, hisz van fekete-fehér, meg színes, meg digitális, aztán meg régi és új, dagerrotípia meg fotómontázs és így tovább. Vagyis válasz helyett rögtön kategorizálunk. Ezért talán jobb feltenni azt a kérdést, hogy milyen a fotó? De erre sem olyan egyértelmű a válasz. Egy hasonlat jut eszembe: gyermekkori kedves játékunk volt a bújócska, amikor elbújunk valaki szeme elől, de ugyanakkor láthatóak is vagyunk ott , meg valahol és valakinek. Azt hiszem ilyen a fotó: elbújik benne az idő, miközben látunk valamit. Egy képet. * Itt két-két képet látunk egymás mellett, s ha igaz, az album lapjait forgatva, a képpárokat nézegetve valamilyen néma párbeszédet hallhat az albumot lapozó. Ha igaz, itt múlt beszél a jelennel, s a múlt beszél a múlttal. A másodperc kérdez, az évtizedek válaszolnak. Kérdezek én, és válaszolok is egy-egy képpel. Van közöttük húsz-harminc-negyven évvel ezelőtti, s van amelyik csak az elmúlt hónapban készült. Különös (néma) dialógus, de ugyanakkor egyszerű is. Egyszerű, mint két kép egymás mellett.