Kegyestanítórendi gimnázium, Mosonmagyaróvár, 1879

A LATIN NYELV AZ ALGYMNASIUMBAN. „A gymnasiumnak feladata a tanulónak az egyetemi tudományok tanulására szükséges művelt­séget megadni. E műveltségnek legelső, legfőbb eszközét a classica philologia teszi.“ Lubrich: Igen sokat foglalkoztak a pedagógusok azon eszmével, miként kell az ifjúságot helyesen nevelni, felfedező s forrni kezdő szellemi erejének melyik tápot nyújtsák először és leginkább, hogy abból szíván magába az éltető nedvet, lassan kint természete, gondolkodásmódja, miveltsége, s így majdan működésének iránya is a szerint alakuljon. Ez méltán volt a főkérdések egyike mindig, mert minden nemzetnek az ifjúságban van reménye, s a nemzet nagyjai elaggván nyugodtan zárják le szemeiket, ha azon biztos öntudat boldogítja keblöket, miszerint az utónemzedéknek lelkébe vésték az eszméket, melyekkel ők hazájokat boldogítani akarták, de melyek kivitelére egy emberélet vajmi kevés. E miatt volt éppen oly nagy vita és versengés a fölött mindig, hogy az ifjúkor mily irányban nyerje szellemi első kiképeztetését. A hajdani Görögország a nagy szellemek s minden szépnek, nemesnek, magasztosnak szülőanyja, magasan állott műveltségével, s bár ezredek viharjai vonultak el a szellemi nagyság e kora fölött, az abból megmaradt szellemi vívmányok e hosszú viharok fellegén át tündökölnek még, s bárerővel csalják maguk felé a szép, nemes iránt buzduló s a művelődés bölcsője felé vonzódó emberi­séget. E görög műveltségnek, mint gyöngéd édes anyának emlőin nőtt fel a latin műveltség; a latin nyelv mint erőteljes férfiú szilárdságában, fönséges alakjában, hibátlan s pontos logikájában mestere annyi századok után most is más nyelveknek. E két nemzet műveltségéből vették az utóbbi nemzetek műveltségük táperejét sokáig mondhatni kizárólagosan. De amint utóbb a reális tudományok bámulatos haladást tettek, a realis­­mus a humanismussal erős harczra kelt, s mindkettőt a külsőségekig védték; s míg a humanismus alaki tökélyre törekedvén az ideálisságban úszott s elveszté lába alól a földet, a realismus az „ad rem“hez túl­zottan ragaszkodva hidegen, a gyakorlati anyagi ismeretekbe bujt, s 1*

Next