Kegyestanítórendi gimnázium, Mosonmagyaróvár, 1918
Az 1919. évi V. néptörvény önálló vallásügyi és önálló közoktatásügyi minisztériumot állított fel. Ettől az időtől fogva egyre érezhetőbb lesz a forradalmi szellem befolyása a közoktatásra és a valláserkölcsi nevelés háttérbe szorítása. A közoktatásügyi miniszter, Kunfi Zsigmond a közoktatásügynek a vallásügytől való elszakítását a magyar tanítósághoz intézett szózatában (Hiv. Közi. 1919. évi 5. sz.) a forradalom szellemi vívmányainak biztosítása céljából látta szükségesnek. „Új gazdasági, politikai és erkölcsi alapokon nyugvó világot kell megteremteni s ehhez új emberekre van szükség“. „Minden kényszerigazságban kételkedő, saját eszét használó nemzedéket kell fölnevelni s a múlt legendái helyett a jelen tényeivel s a tudomány igazságaival kell megtölteni a felnövekvő nemzedék lelkét“. A „lelkek forradalmasítása“ a nevelés feladata. E célból a miniszter 21.841/1919. sz. rendeletével tanítói gyűlések tartását rendeli el, hogy közreműködésükkel ez új rend érdekében keresztülvihető legyen a „lelkeknek mély átalakulása“. 22.025/1919 sz. rendeletével pedig szociális tanfolyamokat szervez a középiskolai tanárok részére, hogy ezek az átalakulás nagy eszméit ismertessék meg velük. E tanfolyamra intézetünk tanárai közül dr. Király István áll. tanár vétetett fel, de a csekély tanári létszám miatt nem vett benne részt. Az új nevelési rend vívmányai közé tartozott „a vallásoktatással kapcsolatos teendők alól való mentesítés“ is. Eszerint az órarend keretében megállapított hit- és erkölcstani órákon kívül eső vallásgyakorlatokban való részvételre, vallási célokat szolgáló helyiségben való megjelenésre, vagy hasonló célokat szolgáló egyesületben, összejövetelekben való részvételre nem kötelezhetők az állami és községi intézetek növendékei. Ez alól fel vannak mentve a tantestület tagjai is. (1746/1919. évi. sz.) A magyar népköztársaságot 1919. évi márc. 21-én a tanácsköztársaság váltotta fel A közoktatásügy vezetője a közoktatásügyi népbiztos lett. Ez 91.609 1919. sz. alatt elrendelte a történelem új szellemű tanítását. A rendelet értelmében a történelem oktatójának „buzgó és becsületes önképzéssel kell átértékelnie történettudását és szemléletét, hogy kellően szolgálni tudja a proletárállam művelődési törekvéseit“. Meg kell ismertetnie növendékeivel a bérmunka, tőkéstermelés fogalmát, a polgári kapitalista állam osztályérdeket védő intézményeit és a proletariátus szenvedéseit a világháborúban s szerepét a világforradalomban. E célból megkapják a Kommmunista Kiáltványt, Bucharinnak a Kommunista párt programmjáról szóló művét és a Néptanítók Lapjának mellékletéül készült bevezető leckék vázlatát. A Forradalmi Kormányzótanács XXIV. és a Közoktatásügyi népbiztosság 7. K. NI. sz. rendelete kimondja a nevelési és közoktatásügyi intézmények köztulajdonba vételét. A Forradalmi Kormányzótanács LIV. sz. rendelete megalkotja a katona- és munkástanács kebelében a művelődési osztályokat, melyek a tanfelügyelőségek és főigazgatóságok szerepkörét töltik be. Mosonmegyei művelődési megbízott dr. Király István intézeti áll. tanár és Jámbor Dezső győri tanító lettek. Az intézetek ingó- és ingatlan vagyonát az átvételt foganatosító bizottság leltározza. Az átvételt a művelődési osztály intézőbizottsága irányítja. Az egyházi személyek az átvételt foganatosító bizottságok megalakulásától számított tíz napon belül nyilatkozni tartoznak, a tanácsköztársaság szolgálatába kívánnak-e lépni. Az írásos nyilatkozatot, melyben kifejezetten kijelentik, hogy nem tekintik magukat egyházi személynek, két