Kegyestanítórendi gimnázium, Mosonmagyaróvár, 1918

­ Az 1919. évi V. néptörvény önálló vallásügyi és önálló köz­­oktatásügyi minisztériumot állított fel. Ettől az időtől fogva egyre érez­hetőbb lesz a forradalmi szellem befolyása a közoktatásra és a vallás­erkölcsi nevelés háttérbe szorítása. A közoktatásügyi miniszter, Kunfi Zsigmond a közoktatásügynek a vallásügytől való elszakítását a ma­gyar tanítósághoz intézett szózatában (Hiv. Közi. 1919. évi 5. sz.) a forradalom szellemi vívmányainak biztosítása céljából látta szükséges­nek. „Új gazdasági, politikai és erkölcsi alapokon nyugvó világot kell megteremteni s ehhez új emberekre van szükség“. „Minden kényszer­igazságban kételkedő, saját eszét használó nemzedéket kell fölnevelni s a­ múlt legendái helyett a jelen tényeivel s a tudomány igazságaival kell megtölteni a felnövekvő nemzedék lelkét“. A „lelkek forradalma­sítása“ a nevelés feladata. E célból a miniszter 21.841/1919. sz. ren­deletével tanítói gyűlések tartását rendeli el, hogy közreműködésükkel ez új rend érdekében keresztülvihető legyen a „lelkeknek mély átala­kulása“. 22.025/1919­ sz. rendeletével pedig szociális tanfolyamokat szervez a középiskolai tanárok részére, hogy ezek az átalakulás nagy eszméit ismertessék meg velük. E tanfolyamra intézetünk tanárai közül dr. Király István áll. tanár vétetett fel, de a csekély tanári létszám miatt nem vett benne részt. Az új nevelési rend vívmányai közé tartozott „a vallásoktatással kapcsolatos teendők alól való mentesítés“ is. Eszerint az órarend keretében megállapított hit- és erkölcstani órákon kívül eső vallás­gyakorlatokban való részvételre, vallási célokat szolgáló helyiségben való megjelenésre, vagy hasonló célokat szolgáló egyesületben, össze­jövetelekben való részvételre nem kötelezhetők az állami és községi intézetek növendékei. Ez alól fel vannak mentve a tantestület tagjai is. (1746/1919. évi. sz.) A magyar népköztársaságot 1919. évi márc. 21-én a tanácsköz­társaság váltotta fel A közoktatásügy vezetője a közoktatásügyi nép­biztos lett. Ez 91.609 1919. sz. alatt elrendelte a történelem új szellemű tanítását. A rendelet értelmében a történelem oktatójának „buzgó és becsületes önképzéssel kell átértékelnie történettudását és szemléletét, hogy kellően szolgálni tudja a proletárállam művelődési törekvéseit“. Meg kell ismertetnie növendékeivel a bérmunka, tőkéstermelés fogal­mát, a polgári kapitalista állam osztályérdeket védő intézm­ényeit és a proletariátus szenvedéseit a világháborúban s szerepét a világforrada­lomban. E célból megkapják a Kommmunista Kiáltványt, Bucharinnak a Kommunista­ párt programmjáról szóló művét és a Néptanítók Lap­jának mellékletéül készült bevezető leckék vázlatát. A Forradalmi Kormányzótanács XXIV. és a Közoktatásügyi nép­biztosság 7. K. NI. sz. rendelete kimondja a nevelési és közoktatásügyi intézmények köztulajdonba vételét. A Forradalmi Kormányzótanács LIV. sz. rendelete megalkotja a katona- és munkástanács kebelében a művelődési osztályokat, melyek a tanfelügyelőségek és főigazgatóságok szerepkörét töltik be. Mosonmegyei művelődési megbízott dr. Király István intézeti áll. tanár és Jámbor Dezső győri tanító lettek. Az inté­zetek ingó- és ingatlan vagyonát az átvételt foganatosító bizottság lel­tározza. Az átvételt a művelődési osztály intézőbizottsága irányítja. Az egyházi személyek az átvételt foganatosító bizottságok megalakulásától számított tíz napon belül nyilatkozni tartoznak, a tanácsköztársaság szolgálatába kívánnak-e lépni. Az írásos nyilatkozatot, melyben kifeje­zetten kijelentik, hogy nem tekintik magukat egyházi személynek, két

Next